hirdetés
1600px-Líneas_de_Nazca_Nazca_Perú_2015-07-29_DD_61.jpeg

Új Nazca-vonalakra bukkantak a mesterséges intelligencia segítségével

November 15-én bejelentették, hogy 143 új ábrát találtak.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2019. november 19.


hirdetés

A Nazca és Palpa városa közt fekvő Nazca-sivatagot elképesztő rajzok borítják, melyeket először 1920-ban kezdtek feltérképezni, de némelyikük több mint kétezer éves is lehet.

A titokzatos vonalak nagy magasságból furcsa, de jól kivehető rajzokat adnak ki és felfedezésük óta foglalkoztatják a tudósokat.

A vörös felszíni rétegek elhordásával alkotott állatok, emberek és geometriai alakzatok rajzai közül a legnagyobbak száz méteresek, de vannak köztük kisebb, alig pár méteres ábrák is. A tudomány még nem találta meg a választ arra a kérdésre, hogy pontosan milyen célból születtek.

2018 tavaszán nagy szenzációnak számított a több mint 50 új geoglifa. Akkor a kutatók amatőr önkéntesekkel együttműködve műholdas felvételeken keresték a potenciális alakzatok helyét, majd a régészek ellátogattak az esetleges lelőhelyekhez, és drónok segítségével is megvizsgálták a területeket.

hirdetés

A tudósok most a mesterséges intelligencia segítségét veszik igénybe, hogy még több hasonlót fedezzenek fel és máris sikerrel jártak.

Masato Sakai és munkatársai a japán Yamagata Egyetemről másfél évtizede tanulmányozzák a vonalakat, melyeket a történelem és az időjárás sem kímélt az idők során.

A japán csapat a terepmunkát nagy felbontású 3D térképek elemzésével egészítette ki - írta meg a Livescience oldala.

Az IBM Japan közreműködésével mélytanuló algoritmusokat eresztettek rá a műholdakkal és drónokkal készült légi felvételekre, és megtanították a rendszert a vonalak azonosítására.

A forradalmi újításnak hála az események és a kutatómunka felgyorsultak, már az első teszek során is találtak egy új, emberszerű figurát.

November 15-én pedig bejelentették, hogy összességében 143 új ábrát sikerült felfedezniük.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
49565158953_6fb79f1c01_b.jpg

A koronavírust tekinthetjük figyelmeztető főpróbának – beszélgetés dr. Földvári Gábor parazitológussal

A kutató szerint a jövőben egyre gyakrabban válthatnak gazdát a kórokozók. Magyar tudósok kidolgoztak egy módszert a baj előrejelzésére.
Szöveg:Göbölyös N. László - Fotó:Flickr - szmo.hu
2020. március 24.


hirdetés

A világjárványokat okozó vírusok és egyéb kórokozók azonosítása és az ellenük való eredményes védekezésre való felkészülés megalapozása elsőrendű feladata ma a tudományos életnek. Ezt a célt szolgálja egy új magyar módszer, a DAMA-protokoll is, amelyet nemzetközi együttműködő partnerekkel az Ökológiai Kutatóközpont dolgozott ki és terjesztett a kormány elé. A módszer azon a felismerésen alapul, hogy megváltozott a kórokozók viselkedése - magyarázza dr.Földvári Gábor parazitológus, az Evolúciótudományi Intézet tudományos főmunkatársa.

- A korábbi klasszikus nézet szerint a kórokozók csak egy szűk gazdakörön belül tudnak élősködni, és egyre nehezebben tudnak gazdát váltani. Az utóbbi évtizedben ennek éppen az ellenkezőjét figyelték meg mind a parazitológusok, mind a mikrobiológusok, köztük sajnos éppen a koronavírus esetében.

Most már nem kivételnek, hanem szabályszerűnek tűnik az, hogy a korábbi gazda-parazita kapcsolat felbomlik, és új gazdákon figyeljük meg a már ismert kórokozókat, de akár új kórokozók is létrejöhetnek ily módon.

Ezt szemléletváltást nevezik „Stockholm-paradigmának”. Ez az alapja annak az elméletnek, amely szerint a kórokozók eleve rendelkeznek a gazda-váltást elősegítő biológiai tulajdonságokkal. Ezt figyelhetjük meg mind a külső, vagy belső élősködőknél, például a bélférgeknél, de vírusoknál, baktériumoknál is. Ezek a gazdaváltások a jövőben a mindennapi élet részei lesznek.

- Ehhez hozzájárult a globalizáció is?

hirdetés

- Igen, a klímaváltozás, a globalizáció – ezen belül a repülőforgalom, az áruszállítás nagyon nagy mértékű megnövekedése – és az urbanizáció mind erősen érezteti a hatását. Ebből következik, hogy a kórokozók környezete is állandó változásban van.

Mit csinál egy élőlény, ha környezete változik? Kipusztul, vándorol, vagy alkalmazkodik hozzá.

Ha kipusztul, nincs vele dolgunk. Ha elvándorol, nagy gondok vannak, mert egy kórokozó új földrajzi régióba kerülve olyan új gazdákkal fog találkozni, embereket is beleértve, akiknek nincsen még védettsége, evolúciós léptékben mérve nincs egyensúly az immunrendszer és a kórokozó között. A harmadik eset, amikor alkalmazkodik: egy nagyvárosban az élőállat piacon az ember olyan vadállatokkal kerül kontaktusba, amelyekkel eddig nagy tömegekben nem találkozott és innen kirobbanhat egy járvány. A kórokozóknak van tehát egy olyan biológiai fegyvertára, amely képessé teszi őket különösebb mutációs változások nélkül is, hogy átmenjenek egyik gazdáról a másikra, illetve, hogy meg tudjanak telepedni új földrajzi területeken. Mit lehet ez ellen tenni? Éppen ezt célozza a DAMA-protokoll:

találjuk meg a kórokozókat, mielőtt ők megtalálnak minket.

- Miért pont DAMA a protokoll neve?

- Ez egy angol mozaikszó: dokumentáció (documentation), értékelés (assessment), megfigyelés (monitoring), cselekvés (action).

- Mit jelentenek ezek a gyakorlatban?

- A dokumentáció azt jelenti, hogy ha már tisztában vagyunk azzal, hogy bárhol, bármikor felbukkanhatnak kórokozók, nagyon célzottan, megfelelő helyeken és megfelelő gazdákban meg kell próbálnunk felkutatni és regisztrálni őket. Nyilván nem lehet a világ minden emberében, állatában vagy területén figyelemmel kísérni a kórokozókat, de vannak hangsúlyos, járványtani szempontokat figyelembe vevő fontos területek és gazdák.

Ilyen lehet a természetes és a városi élőhelyek találkozása.

Például egy városi park, ahol nagyon könnyen összefonódik a járványtani kör: találkozik egy ember, egy gerinces gazda és annak parazitája. Gondoljunk a kullancsok által terjesztett kórokozókra. Ugyanilyen kiemelt hely a mezőgazdasági és természetes területek találkozása: bejárnak a vaddisznók, szarvasok, rágcsálók egy olyan területre, ahol van haszonállat-tartás.

A következő pont a felmérés, értékelés. Rengeteg mikróbát, vírust, baktériumot fogunk találni a munkánk során, nagyon fontos, hogy ezeket osztályozzuk az orvosi gyakorlathoz hasonlóan triázs alapon, azaz fontossági sorrendben, aszerint, hogy okozott-e már betegséget – így vagyunk a koronavírussal, amit denevérekben találtunk – ha pedig olyan mikróbát találunk, ami tudomásunk szerint még nem okozott megbetegedést, azt archíváljuk egy laboratóriumi mélyhűtőbe, hogy később, ha szükséges, vissza lehessen hozzá nyúlni.

Ha már tudjuk, hogy melyek azok a kórokozók, amelyek vélhetően problémát okoznak, akkor azokat folyamatosan figyelemmel kell kísérnünk. Ha például egy városi parkban megtaláltunk egy fontos kórokozót, innentől kezdve minden évben, vagy akár minden hónapban vissza kell menni oda célzottan monitorozni, hogy felbukkan-e, jelen van-e ez a megfigyelt kórokozó. Ez viszonylag költségigényes része a DAMA-protokollnak, viszont elengedhetetlen. Ezzel tudjuk igazán elejét venni annak, hogy valami váratlan felbukkanjon, és minél több kiemelt fontosságú kórokozót figyelünk, annál kevesebb meglepetés tud bennünket érni.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés

Ha nem jól döntünk, elveszíthetjük a szabadságjogainkat – Harari a koronavírus utáni világról

A világhírű történész szerint könnyen lehet, hogy a totális ellenőrzés a válság után is fennmarad, mert mindig lesz újabb veszély, amire hivatkozhatnak.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. március 25.


hirdetés

A világszerte népszerű izraeli történész, aki tavaly Budapesten a Közép-Európai Egyetemen tartott előadást és mutatta be a 21 lecke a 21.századra című könyvét, a Financial Times-ban A világ a koronavírus után (The World after the Coronavirus) című cikkében a járvány okozta globális válságról azt írja,: a vihar elvonul,

az emberiség többsége túléli azt, de egy megváltozott világban kell majd élnie.

<>Ennek a megváltozott világnak az egyik okát abban látja Harari, hogy a rendkívüli helyzet miatt számos olyan sürgős intézkedést hoznak világszerte egyik pillanatról a másikra, amelyekhez normális körülmények között több éves átgondolt előkészítésre lenne szükség.

„Ez a válsághelyzetek sajátossága, felgyorsítják a történelmet”

– írja a történész, aki szerint ezáltal egész országok válnak óriási társadalmi kísérletek laboratóriumi alanyaivá. Harari attól tart, hogy ezek a sebtében meghozott intézkedések a válsághelyzet után is fennmaradhatnak, mert mindig lehet újabb veszélyeket találni.

hirdetés

Harari Kínát és saját hazáját, Izraelt hozza példának arra, hogy a járvány kapcsán meg lehet valósítani a lakosság teljes ellenőrzését.

Emlékeztet arra, hogy Kína rendelkezik a legtöbb tömegellenőrzési eszközzel, több százmillió arcfelismerő kamerával, de ellenőrzi az okostelefonokat is, amelyek révén nyomon tudják követni az egyes emberek kapcsolatait.

Izraelben pedig a közelmúltban engedélyezték, hogy olyan technológiákat fejlesszenek ki a vírusfertőzöttek követésére, amelyeket korábban terroristák ellenőrzésére tartottak fenn. Ennek kapcsán megemlíti, hogy

az 1948-as izraeli-arab háború idején hozott rendkívüli intézkedések ma is érvényben vannak, és ugyanígy a koronavírus-járvány elvonulása után egy „második hullámra” hivatkozva számos ország fenntartaná a szükségrendeleteket.

Ellenpéldát is hoz: Dél-Koreát, Tajvant és Szingapúrt, ahol ugyan használtak a fertőzöttek követésére bizonyos alkalmazásokat, de szerinte elsősorban a széles körű tesztekre és a korrekt módon tájékoztatott lakosság együttműködésére alapozták a járvány elleni küzdelmet.

Emberek milliárdjai nem azért mosnak ma kezet, mert félnek a „szappan-rendőrségtől”, hanem, mert tudják annak egészségőrző hatását – hangsúlyozza Harari.

A történész szerint lehetséges, hogy nemsokára minden ember olyan biometrikus karkötőt visel, amely folyamatosan méri testhőmérsékletét és pulzusát. Így az algoritmusok már azelőtt megállapíthatnák a betegséget, mielőtt a fertőzött maga észrevenné, és rögtön ki lehetne szűrni azokat is, akikkel érintkezésbe lépett. Ezzel a rendszerrel néhány nap alatt vége lehetne egy újabb járványnak.

Csakhogy ezzel Harari szerint legitimizálnának egy új, hátborzongató ellenőrző rendszert.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés

Ártalmasak lehetnek az erős dohányosokból kiáramló részecskék, amiket belélegzünk

Kiderült, hogy még olyan helyeken sem lehetünk biztonságban, ahol megtiltották a dohányzást, és ennek a koronavírus-járványban is lehet jelentősége.
fotó: Flickr - szmo.hu
2020. március 29.


hirdetés

A koronavírusnak több férfi halálos áldozata van, mint nő, és a kutatók szerint ennek az egyik oka, hogy a férfiaknál gyakoribb a dohányzás. Mivel a vírus a tüdőt támadja meg, az eleve roncsolt tüdőszövet kevésbé képes ellenállni a fertőzésnek, könnyebben alakul ki tüdőgyulladás és a betegség következményei is súlyosabbak lehetnek.

Ebből a szempontból is érdekes lehet a New Scientist egyik új cikke, amely szerint

bizonyos vegyi anyagok részecskéi kiáramlanak a dohányosokból, és azokat azok is belélegzik, akik egyébként nem dohányoznak, csak például egy dohányossal élnek együtt. Ezt nevezik „harmadkézből való dohányzásnak”.

A jelenség nyomait megtalálták olyan belső terekben, ahol korábban rá lehetett gyújtani. A cigarettafüst maradványai rátapadtak a felületekre, majd visszakerültek a levegőbe.

Drew Gentner, a Yale egyetem kutatója és kollégái négy napon át mérték egy németországi, 1300 négyzetméter alapterületű nemdohányzó mozi levegőjét, miután előzőleg kiszellőztettek. Németországban 2007-2008-ban valamennyi tartományban elrendelték a dohányzási tilalmat hivatalokban és nyilvános helyeken, tehát több mint egy évtizede nem gyújthattak rá a kísérlet színhelyén. Mégis dohányvegyületek szemcséit fedezték fel a levegőben nem sokkal azután, hogy a közönség megérkezett.

hirdetés

A szennyező anyagok mértéke egy idő után csökkent, mivel leülepedtek a különböző felületekre, de nem tűntek el teljesen a levegőből. A részecskék vélhetően azoknak a testén és ruháján kerültek be a moziba, akik előzőleg dohányoztak, vagy pedig dohányosok közelében tartózkodtak – állapította meg Gentner.

Nagyobb szemcsék kerültek a levegőbe este, a 16 éven felülieknek szóló filmek vetítésekor, mint a „családi” mozielőadások során.

A nézőket egy óra alatt akkora dohányszennyezés érte, mintha valaki egy 10 cigarettát elszívó ember mellett ült volna.

A kutatók összesen 35, a dohány által tartalmazott vegyi anyagot észleltek, köztük rákkeltő benzolt, formaldehidet és akroleint.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
teszt-1.jpg

Olyan szuperteszt készül, amely megmutatja, hogy elkaptuk-e valaha a koronavírust

Ezzel kiszűrhető lesz majd, hogy a népesség milyen arányban esett át a fertőzésen.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. március 24.


hirdetés

Új tudományos szenzációról számolt be a múlt héten a Science. A cikkben arról írnak, hogy

egy kutatócsoportnak sikerült a SARS-CoV-2 fertőzés kimutatására alkalmas antitest-tesztet kifejlesztenie.

A jelenleg használatos más tesztek a vírus jelenlétét tudják kimutatni, azaz azt, hogy éppen fertőzött-e a vizsgált személy.

Az új fejlesztésű teszt viszont arra képes, hogy kimutassa, volt-e valaha fertőzött az egyén a most járványt okozó koronavírussal. Így kiszűrhető lesz majd, hogy a népesség milyen arányban esett át a fertőzésen.

Ez a jövő szempontjából fontos információ, megmutatja, mennyire terjedt el a betegség, mire kell felkészülni a jövőben.

hirdetés

Ezen kívül gazdasági haszna is van, mert aki már átesett a fertőzésen, és immunitás alakult ki, azok visszatérhetnek a normális életbe, a munkába, tanulásba. Feltéve, ha valóban ellenállóvá válik egyszeri fertőzéstől a beteg. Erre még nincsenek pontos adatok, de az eddig ismert, más koronavírus-fajokból arra következtetnek, hogy például aki már fertőződött velük, annak annyi immunitása kialakulhatott, hogy a következő fertőzést már enyhébb tünetekkel vészeli át.

A SARS-on átesetteknél például volt akinek akár tíz évvel később is volt még antitest a szervezetében. A MERS-t kevesen kapták el, de aki meggyógyult belőle, annak két évig volt kimutatható az antitest. A tudósok úgy vélik, hogy ezek alapján feltételezhető, hogy minél súlyosabb egy fertőzés, annál erősebb az immunreakció.

Forrás: 444.hu

Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay

hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!