hirdetés
1600px-Líneas_de_Nazca_Nazca_Perú_2015-07-29_DD_61.jpeg

Új Nazca-vonalakra bukkantak a mesterséges intelligencia segítségével

November 15-én bejelentették, hogy 143 új ábrát találtak.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2019. november 19.


hirdetés

A Nazca és Palpa városa közt fekvő Nazca-sivatagot elképesztő rajzok borítják, melyeket először 1920-ban kezdtek feltérképezni, de némelyikük több mint kétezer éves is lehet.

A titokzatos vonalak nagy magasságból furcsa, de jól kivehető rajzokat adnak ki és felfedezésük óta foglalkoztatják a tudósokat.

A vörös felszíni rétegek elhordásával alkotott állatok, emberek és geometriai alakzatok rajzai közül a legnagyobbak száz méteresek, de vannak köztük kisebb, alig pár méteres ábrák is. A tudomány még nem találta meg a választ arra a kérdésre, hogy pontosan milyen célból születtek.

2018 tavaszán nagy szenzációnak számított a több mint 50 új geoglifa. Akkor a kutatók amatőr önkéntesekkel együttműködve műholdas felvételeken keresték a potenciális alakzatok helyét, majd a régészek ellátogattak az esetleges lelőhelyekhez, és drónok segítségével is megvizsgálták a területeket.

hirdetés

A tudósok most a mesterséges intelligencia segítségét veszik igénybe, hogy még több hasonlót fedezzenek fel és máris sikerrel jártak.

Masato Sakai és munkatársai a japán Yamagata Egyetemről másfél évtizede tanulmányozzák a vonalakat, melyeket a történelem és az időjárás sem kímélt az idők során.

A japán csapat a terepmunkát nagy felbontású 3D térképek elemzésével egészítette ki - írta meg a Livescience oldala.

Az IBM Japan közreműködésével mélytanuló algoritmusokat eresztettek rá a műholdakkal és drónokkal készült légi felvételekre, és megtanították a rendszert a vonalak azonosítására.

A forradalmi újításnak hála az események és a kutatómunka felgyorsultak, már az első teszek során is találtak egy új, emberszerű figurát.

November 15-én pedig bejelentették, hogy összességében 143 új ábrát sikerült felfedezniük.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
elonmusk.jpg

Elon Musk 2050-re 1 millió embert telepítene a Marsra napi 3 űrhajóval

1000 űrhajóból álló flottát szeretne építeni, a Marsra pedig egy komplett várost tervez.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 18.


hirdetés

Ugyan még el sem készült az Elon Musk tervei szerint az egész naprendszert meghódító SpaceX Starship prototípusa, a jövőlátó milliárdosnak máris konkrét elképzelései vannak arról, hogyan szeretné kolonizálni a Marsot - írja a Business Insider. Elon Musk még csütörtök este eresztett el néhány tweetet arról, hogyan épít ki 10 év alatt 1000 űrhajós flottát, amikkel aztán 2050-re összesen 1 millió embert szeretne áttelepíteni a szomszédos bolygóra.

Elon Musk elképzelései szerint az Starshipek naponta háromszor startolnának a Földről. A Tesla-vezér azt mondja, ki lehetne fizetni az utat egy összegben is, de hitelt is folyósítanának azoknak, akiknek szüksége lenne rá. Azt szeretné elérni, hogy a Mars-utazás bárki számára elérhető legyen.

Arra is van válasza Elon Musknak, hogyan fizetné vissza a hitelt egy olyan valaki, aki egyik napról a másikra 225 millió kilométerrel odébb költözik: rengeteg munka lenne a Marson.

Bár Elon Musk a tweetrohamban arra külön nem tért ki, hogy az embereken kívül mit szállítana még a Starship-flotta a vörös bolygóra, biztosan komoly rakományra is szükség lenne a milliós tömeg életben tartásához. Meg kellene oldani például, hogy elegendő mennyiségű víz, élelmiszer, építőanyagok és szerszámok jussanak el a marsi városba.

Egyelőre a Mars-utazásra egy 26 havonta 30 napra megnyíló ablak a legkedvezőbb: ekkor van a két bolygó a legközelebb egymáshoz.

A milliárdos számításai szerint az 1000 Starship 100 megatonnányi felszerelést juttatna el egy-egy ilyen periódusban a Marsra, az űrhajókra pedig alkalmanként 100 utas férne fel. Ez azt jelentené, hogy 26 havonta átlagosan 100 ezer embert költöztetne át a Marsra, így jönne ki a csütörtökön este megálmodott 1 milliós kolónia 2050-re az egyelőre lakatlan bolygón.

Elon Musk néhány hete azt ígérte, hogy pár hónapon belül próbaútra indulhat az első Starship, az év vége előtt pedig szeretné, ha űrhajósok is tesztelnék élesben a bolygóközi utazásra épített rakétát.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
applikacion-riaszthatod-a-mentoket-omsz.jpg

Mostantól egy gombnyomással hívhatod a mentőket - itt az ÉletMentő a mobilalkalmazás

Az applikációban elküldheted a pontos helyedet és az előre feltöltött egészségügyi adataidat. Az app megmutatja a hozzád legközelebbi gyógyszertár, kórház, defibrillátor helyét is.
MTI - szmo.hu
2020. január 23.


hirdetés

Elindult a mentők munkáját segítő ÉletMentő elnevezésű mobilapplikáció, amely gyorsabbá és egyszerűbbé teszi a mentőhívást a segítségre szorulók számára.

Az alkalmazás megkönnyíti a mentők riasztását, de az ő munkájukat is, mert a diszpécser azonnal látja az előre feltöltött egészségügyi adatokat és a bajban lévő pontos helyzetét.

Az alkalmazás elsősegélynyújtáshoz szükséges információkat is tartalmaz, és megmutatja a hozzád legközelebb eső gyógyszertárt, egészségügyi ellátóhelyet is.

Az OMSZ-nek jelenleg a technológia fejlődése jelenti a legnagyobb kihívást, a következő öt év legfontosabb célja ezért az, hogy a technológia vívmányait használva könnyebbé tegyék a mentők munkáját - mondta Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója.

hirdetés

Budai J. Gergő, az applikációt kifejlesztő Vodafone Magyarország vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy az alkalmazás a legkritikusabb pillanatokban nyújt segítséget.

Gyorsabbá és egyszerűbbé teszi a segélyhívást, hiszen egy gombnyomással hívhatók a mentők, és a bajbajutottak gyors, pontos megtalálását is segíti.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
mercedes-benz-stuttgart.jpg

Több német autógyárban már választható a négynapos munkahét – Magyarországon is ez a jövő?

Át lehetne állítani a teljes magyar gazdaságot arra, hogy csak heti négy napot dolgozzunk? Mi következne ebből? Interjú Antal Miklóssal, az MTA kutatójával.
Láng Dávid; a címkép csak illusztráció, forrás: Needpix.com - szmo.hu
2020. január 22.


hirdetés

Nemrég a sajtó nagy részéhez hasonlóan mi is beszámoltunk róla, hogy Finnország 34 éves miniszterelnöke bevezetné a négynapos munkahetet, hogy az emberek több időt tölthessenek a családjukkal.

Hamarosan aztán kiderült, nincs is szó ilyen komoly tervről, de gondolatkísérletként ettől függetlenül érdemes megvizsgálni: működőképes volna ez akár a finneknél, akár Magyarországon, vagy bárhol a világon?

Antal Miklóst, az MTA Lendület programjának kutatójával beszélgettünk.

– Populista ígéretként jól hangzik, hogy dolgozzunk kevesebbet ugyanannyi pénzért. Gazdaságilag hogy lehetne ezt sikeresen megvalósítani?

– Az elsődleges kérdés az, erről beszélünk-e egyáltalán: mi például az ugyanannyi pénzért kitételt nem tesszük hozzá. Többféle munkaidő-csökkentési modellt vizsgálunk, ezek között vannak könnyebben és nehezebben megvalósíthatók. Az a megoldás, aminél a fizetés ugyanannyi marad, az utóbbi kategóriába tartozik, nyilván főleg azért, mert a munkaadók érthető okból erősen ellenállnak. Tehát legfeljebb rájuk kényszeríteni lehetne, ami bizonyos esetekben nem kizárt, de nagy kérdés, milyen gazdasági környezetben és feltételek mellett férhet bele.

hirdetés

Ha történelmileg nézzük, a szabad szombat bevezetése egyes munkahelyeken ilyen lépés volt, más esetekben viszont fizetéscsökkentéssel is együtt járt a rövidebb munkaidő. Ilyen például azoknak a német autógyáraknak a példája, amit jelenleg kutatunk: itt az eredeti munkahét 35 órás volt, ezt csökkenthetik a dolgozók 28-ra, 20 százalékkal kevesebb bérért cserébe.

– Mik az eddigi tapasztalatok?

– Még nem sokat tudok mondani, hiszen csak decemberben indult a projekt. Annyit tudunk, hogy egyelőre kevés munkavállaló választja ezt az opciót. Az okokkal és a változás lehetőségeivel kapcsolatban 1-2 év múlva már okosabbak leszünk.

– A gyárak közül, ahol ez a kísérlet zajlik, több jelen van Magyarországon is. Mekkora az esélye, hogy az itteni üzemekben is kövessék a példát?

– A kezdeményezést Németország nyugati felében vezették be először, a kezdeményező szakszervezet következő célja pedig az, hogy a keleti országrészbe is átterjedjen a lehetőség.

A folyamatban tehát nem Magyarország a második lépcső, de elképzelhető, hogy a harmadik lépcső lesz. Úgy látom, a törekvés néhány szereplő részéről mindenképp megvan rá.

Antal Miklós

– A japán Microsoftnál is zajlott egy kísérlet tavaly, ahol az jött ki, hogy hiába dolgoztak csak heti négy napot, a termelékenységük állítólag 40 százalékkal nőtt. Mi következik ebből?

– Kutatóként én semmilyen következtetést nem vonnék le, már csak azért se, mert nem világos, pontosan mit értenek 40 százalékos növekedés alatt. Egy olyan területről beszélünk, ahol a hozzáadott érték mérése nem könnyű: szektoronként más módszerek vannak erre, de szellemi munkavégzés esetén különösen nehéz lehet számszerűsíteni.

Azt persze érezhetjük, hogy egy adott napon produktívabbak voltunk, de azt aligha, hogy pont 40 százalékkal.

Viszont már kapcsolatban vagyok egy japán kollégával, aki segíteni fog nekem értelmezni ennek a kísérletnek a részleteit.

– Inkább a fizikai vagy a szellemi munkát végzők profitálhatnának a munkaidő csökkentéséből?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
szoftver.jpg

Előre jelzi a halál valószínűségét az új magyar szoftver

A Semmelweis Egyetem Városmajori Szívklinikáján kifejlesztett programmal az orvosok előre láthatják, milyen kezelésekre, beavatkozásokra lehet majd szükség egy betegnél.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 22.


hirdetés

Előre jelzi a halál valószínűségét a Semmelweis Egyetem Városmajori Szívklinikájának új szoftvere a szívelégtelen betegeknél.

A mesterséges intelligencia segítségével működő program egy kockázatbecslést végez, hogy mekkora a beteg túlélési esélye

a pacemaker beültetés után. A programba a beteg egészségügyi adatait veszik fel a testsúlytól a vércukor szintjéig, és például az EKG-adatokat is beviszik a rendszerbe. Ezek alapján számolja ki a szoftver, hogy mikor jelentkezhet a rizikós időszak.

Az orvosok így láthatják, mikor kell újra beavatkozni. A fejlesztést a klinika munkatársai készítették. A programmal több ezer életet is megmenthetnek - mondja Dr. Merkely Béla.

Az újdonságot a klinikán fejlesztette ki munkatársaival dr. Tokodi Márton, aki elmondta, hogy a korábbi betegek adatai alapján, és a megszerzett tudásra alapozva készítették el a szoftvert.

hirdetés

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!