hirdetés
allatkert.jpg

Új attrakcióival Európa élmezőnyébe került a Fővárosi Állatkert

A 2018-as értékelési listán a 110 európai intézmény között 4 magyarországi állatkert is szerepel: a budapesti 189, a nyíregyházi 157, a szegedi és a veszprémi pedig egyaránt 113 pontot kapott.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2018. december 23.


hirdetés

Fontos év volt a 2018 a Fővárosi Állatkert életében. Sok új attrakcióval bővül, a látogatók száma is emelkedett, és az eredményeket egy speciális rendszer segítségével is értékelték. Ennek alapján a leglátogatottabb közművelődési intézmény lett az állatkert.

A végleges éves látogatószámot most még nem lehet pontosan megmondani, de az bizonyos, hogy valahol 920 ezer és 1 millió fő között lesz.

Sok nagy sikerű rendezvényt is tartottak. Volt Állatok Farsangja, Föld Fesztivál, nyári koncertek, és megrendezték a VII. Állatkertek Éjszakáját. Ősszel Állatszeretet Fesztivál mellett Holnemvolt Gyermekkönyv-fesztivált, halloweeni programot és Márton-napi Liba Bulit is szerveztek, december elején pedig Joulupukkival, a finnországi Mikulással is lehetett találkozni.

A városligeti intézmény kínálata idén több látnivalóval, új attrakcióval bővült.

Májusban megnyílt a Holnemvolt Vár, az Állatkert új játszóparkja. Az 1,5 hektáros komplexumban, amely kifejezetten a kisgyermekkel érkező családoknak készült, mesés állatok, állatos mesék, játékok és élmények sokasága várja a nagyközönséget.

A Nyíhangár és környékének lovas programjai, a több évnyi szünet után újra megindított tevegelés, a Szőrmókosban lakó alpakák, a Majorság háziállatai és az állatsimogató lakói mellett a Mesterségek Udvara, a Hetedhét Palota nevet viselő, a magyar animációs állatmesék világa köré szerveződő tematikájú, interaktív mese-játszóház, a Varázspadlás és a Titokpince teszi teljessé a Holnemvolt Vár kínálatát. A közönség nagy örömére a Holnemvolt Várban egy vurstli zóna is helyet kapott. Ezt a zónát az 1909 óta működő, patinás, falovas-hintós, Schäftner-féle körhinta körül alakították ki, amely körhintát egyébként – a Holnemvolt Vár kialakításával párhuzamosan – kívül-belül mutatósan fel is újították.

Májusi megnyitása óta a Holnemvolt Vár két alkalommal is újabb attrakciókkal bővült. Augusztusban a Sünispotállyal, decemberben pedig az új Cápasulival.

A Sünispotály az Állatkertbe bekerülő mentett állatok új bemutató mentőközpontja, ahol a nagyközönség is bepillanthat az itt zajló mentőmunkába.

Ennek keretében Magyarországon őshonos, vadon élő, védett és fokozottan védett állatfajok olyan egyedeiről gondoskodnak a szakemberek, amelyek valamilyen ok miatt emberi segítségre szorulnak. Többek között törött szárnyú gólyák, mérgezett sasok, fészekből kiesett madárfiókák, elárvult kismókusok, sérült sünök és telelésben megzavart denevérek mentéséről van szó. A sérült állatokat meggyógyítják, a legyengülteket felerősítik, az elárvultakat pedig felnevelik, hogy aztán visszajuttathassák őket a szabad természetbe. A 2018-as esztendőben mintegy 1800 mentett állatról gondoskodtak az állatkerti munkatársak.

Az új Cápasuli – amely szintén a Holnemvolt Vár részeként nyílt meg – egy olyan különleges bemutatóhely, ahol a fiatal cápák a nagyközönség szeme láttára cseperednek fel.

Mi több, megtanulják azt is, hogyan éljenek együtt a medence többi lakójával, és hogyan működjenek együtt a velük foglalkozó szakemberekkel. A Cápasuliban összesen csaknem egymillió liter tengervíz hullámzik, és a többféle cápa mellett rájákat, illetve különféle rajhalakat is láthatnak a látogatók. A Cápasuliból kikerülő „nebulók” egy kétmillió literes, óriási cápamedencébe kerülnek majd, amely a most még építés alatt álló Pannon Park sok-sok attrakciójának egyike lesz.

Az Állatkertet felkereső látogatók szinte

a kert minden sarkában cseperedő kisállatokat, kölyköket, fiókákat láthattak és láthatnak jelenleg is.

A 2018-as esztendőben ugyanis ismét számos fajnál volt gyermekáldás. Az emlősök közül például a kuszkuszoknál, a rókakuzuknál, az ecsetfarkú patkánykenguruknál, a Bennett-kenguruknál, a nyugati szürke óriáskenguruknál, a tatuk közé tartozó matakóknál (ők most először szaporodtak Budapesten), a sörényes hangyászoknál, a gyűrűsfarkú makiknál, a törpe selyemmajmoknál, az éji majmoknál, a világritkaságnak számító aranyhasú mangábéknál, az ormányosmedvéknél, a rókamangusztáknál, a Böhm-zebráknál, a cebui disznóknál, a muntyákszarvasoknál, az indiai antilopoknál, a vízidisznóknál, a nagy maráknál, a nagy tengerimalacoknál, a zöld agutiknál, a luzoni kéregpatkányoknál és gundiknál, a madarak közül a pápaszemes pingvineknél, a vörösfülű aráknál, a jácintkék aráknál, a rózsás és a borzas gödényeknél, a batláknál, a skarlát íbiszeknél, a rózsás flamingóknál (náluk minden korábbinál több, összesen 25 fióka cseperedett fel az idén), a fekete hattyúknál, a koronás darvaknál, a tűzcsízeknél és a kék püspökpintyeknél, a hüllők közül pedig a vöröshasú huszárteknősöknél, a vitorlásgekkóknál, a hondurasi királysiklóknál és a Ruthven-királysiklóknál volt külön említésre is érdemes szaporulat.

A háziállatok bemutatása már csak azért is fontos, mert a városlakó közönség számára legalább olyan egzotikumot jelentenek, mint a távoli tájak állatai. A háziállatok közül a mangalica sertéseknél, a magyar tarka szarvasmarháknál, a gyimesi racka juhoknál, valamint az állatsimogatóban lakó törpekecskéknél és kameruni juhoknál is születtek kisállatok.

Még a mentett állatoknál is volt szaporulat! A Margitszigeti Kisállatkertben élő gólyák, akiknek az életét ugyan sikerült megmenteni, de szabadon engedni már nem lehet őket, a szigeti bemutatóhelyen párba álltak, fészket raktak, és – a korábbi évekhez hasonlóan – idén is neveltek egy fiókát.

A 2018-ban született állatok mellett az év során sokan voltak kíváncsiak a 2017-es esztendő legvégén világra jött kiselefántra és a gorillakölyökre is, sőt, a már valamivel nagyobbacska, de még mindig kölyöknek számító, négyéves orangután kölyköknek is nagy rajongótáboruk van.

A 2018-ban világra jött kisállatok közül igen soknak a természetvédelmi jelentősége is nagy.

Különösen igaz ez az aranyhasú mangábé kölyökre, hiszen ez a faj őshazájában is ritkulóban van, a világ állatkertjeiben pedig 12 helyen összesen 27 egyed él. A kicsi felmenői apai ágon amerikai, anyai ágon pedig európai állatkerti egyedek, így az apróság megszületése az egész állatkerti világállományra nézve fontos eredmény a rokontenyésztés elkerülése szempontjából. A két cebui kismalaccal és a vörösfülű ara fiókával, a gyűrűsfarkú maki kölyökkel és a három pápaszemes pingvin fiókával, továbbá a sörényes hangyász kölyökkel és a jácinkék ara fiókákkal szintén ritkulóban lévő, fenyegetett (kritikusan veszélyeztetett, veszélyeztetett vagy sebezhető) fajok egyedszámát sikerült gyarapítani.

legjobb magyar állatkert Európa élmezőnyében

A Fővárosi Állat- és Növénykert eredményei visszaköszönnek az úgynevezett Sheridan-lista helyezéseiben is. Az európai állatkertészetben mértékadónak tekintett értékelési rendszer szerint ugyanis a magyar főváros állatkertje első helyen áll a magyarországi állatkertek között, és európai összehasonlításban is az élmezőnybe tartozik.

A legfrissebb, 2018-as értékelési listán 110 európai intézmény, köztük 4 magyarországi állatkert szerepel. A hazai kertek közül a budapesti 189, a nyíregyházi 157, a szegedi és a veszprémi pedig egyaránt 113 pontot kapott a látogatói élmény, a szolgáltatások, a kertben folyó szakmai munka és több más szempont együttes mérlegelése alapján.

Ami az összeurópai mezőnyt illeti, a listán szereplő 110 állatkert közül a kapott pontok alapján a budapesti a 17. helyen áll. Holtversenyben a dán és az ír főváros, Koppenhága és Dublin ugyancsak 189 pontra értékelt állatkertjével, kissé lemaradva a rotterdami (203 pont), a berlini (193 pont) és az amszterdami (191 pont) kertektől, de megelőzve például Hamburg (183 pont), London (183 pont), Antwerpen (181), Frankfurt (175 pont) Barcelona (171 pont), vagy éppen Edinburgh (170 pont) állatkertjét. Mindezek alapján elmondható, hogy a magyar főváros állatkertje nemcsak az egykori vasfüggönytől keletre eső európai országok körében, hanem Európa egészét tekintve is az élmezőnybe tartozik.

Bár a Sheridan-lista nem hivatalos ranglista, de olyan független értékelési rendszer, amelyre az állatkerti szakmában szerte Európában odafigyelnek. A lista szellemi atyja a brit Anthony Sheridan, aki ugyan nem klasszikus értelemben vett állatkerti szakember, neve mégis jól ismert állatkertészeti berkekben. Eredetileg az elektronikai iparban volt sikeres üzletember, ám 2007-ben, amikor idős kora miatt visszavonult az üzlettől, elhatározta, hogy rendszeresen bejárja Európa legjelentősebb állatkertjét, és kidolgozott egy szempontrendszert is az egyes állatkertek értékelésére. Ez alapján az általa felkeresett intézmények rangsorát is rendszeresen közzéteszi. Listája – a módszertan részletes leírásával, illetve egyéb állatkerti tapasztalatainak összegzésével együtt – először 2011-ben látott napvilágot What Zoos Can Do című könyvében, majd egy-egy frissített listát tett közzé 2013-ban, 2015-ben, és idén, 2018-ban is.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
ajtokilincs-1000x668.jpeg

Két fiatal feltalálta az önmagát fertőtlenítő kilincset

Csupán 3800 forintba kerül és szinte minden baktériumot megöl. A speciális fogantyút két hongkongi diák alkotta meg.
Fotó: James Dyson Award - szmo.hu
2019. október 18.



Akár néhány éven belül vége lehet a kézfejre húzott pulóverekkel vagy a csuklóval kinyitott mosdóajtók korszakának. Két hongkongi diák ugyanis néhány éve feltalálta az önmagát fertőtlenítő kilincset, az ötlet pedig idén révbe is érhet: a hiánypótló találmány bekerült a James Dyson-díj húsz döntőse közé, olvasható a Good News Network cikkében.

Mint minden igazán jó ötlet, ez is fillérekbe kerül, hiszen az ajtónyitást remélhetően forradalmasító kilincshez használt anyagok mindössze 13 dollárba (kb. 3800 forint) kerülnek. A szinte baktérium-biztos kilincs működési elve is pofonegyszerű: a két diák titán-dioxid port és ultraibolya LED-lámpákat kombinált. A titán-dioxid fotokatalizátor, vagyis amikor az ultraibolya fény aktiválja a bevonatot, olyan hidroxilcsoportokat hoz létre, melyek lebontják a baktériumokat.

A laboratóriumi tesztek során a kilincs ezzel a módszerrel elpusztította a baktériumok 99,8 százalékát.

Ráadásul az ajtó nyitásából és becsukásából származó kinetikus energia elegendő villamos energiát ad a fogantyú megvilágításához és működéséhez. Így tulajdonképpen a kilincs egyben saját maga generátora is, ettől pedig Sum Ming Wong és Kin Pong Li találmánya teljesen önműködő.

A James Dyson-díj győztesét november 14-én hirdetik ki. A dicsőségen kívül 30 ezer dollárt is kap a legjobb ötlet tulajdonosa. A húsz döntőst - köztük az önmagát fertőtlenítő kilincset is - ebben a rövid videóban mutatják be:


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x

hirdetés
labor.jpg

Európában elsőként Magyarországon érhető el az életmentő rákdiagnosztikai világújdonság

Az eljárással egyszerűen és hatékonyan kimutatható, hogy egy rákos daganat gyógyszeres kezelése vagy eltávolítása után a beteg szervezetében maradt-e akár csak néhány sejtből álló tumor.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 16.



A világújdonságnak számító Signatera teszt áttörés a képalkotó eljárásokhoz (PET-CT, CT, MR, röntgen) képest és az amerikai megjelenéssel egy időben Magyarországon is igénybe vehető.

Az eljárással egyszerűen és hatékonyan kimutatható, hogy egy rákos daganat gyógyszeres kezelése vagy eltávolítása után a beteg szervezetében maradt-e akár csak néhány sejtből álló tumor.

A klinikai használatra kidolgozott tudományos teszt hazánkban egyedüliként a PentaCore Laboratóriumban érhető el.

A Signatera egy adott személy tumorára szabott DNS-teszt, amely az eddigi leghatékonyabb diagnosztikai eszköz a rák kezelés közbeni és utáni monitorozásában, illetve a kiújult rákos sejtek minél korábbi felfedezésében. Utóbbi esetben a képalkotó vizsgálatokhoz képest,

a daganat típusától függően akár 8 – 24 hónappal hamarabb észlelhető a kiújulás. A daganat kiújulásának felismerésében megbízhatósága 99% felett van emlő-, illetve tüdőrák esetében, míg vastagbél-, illetve hólyagráknál 93%, ami a legmodernebb képalkotó diagnosztikai eszközöknél is csak 60-70%.

A teszt a kioperált daganatból eltárolt minta és a frissen levett vérminta összevetésével készül el. Ez a komplex genetikai vizsgálat határozza meg az adott daganatra jellemző egyedi mutációs mintázatot, amellyel a tumor a későbbiekben is bármikor beazonosíthatóvá válik egy egyszerű folyadék-biopsziát (vérvétel) követően. A rendszeres ellenőrző vérvizsgálatoknál a kérdéses tumor genetikai mintázatát kell csak keresni, ugyanis a daganatokból – akármilyen kicsik – bejut a vérkeringésbe a tumorra jellemző DNS. Az eredményben szereplő számértéknek is komoly jelentősége van, hiszen minél több a kimutatott tumor DNS a mintában, annál nagyobb maga a tumor.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
46705842745_ec7f55216a_b.jpg

Greta Thunberg bekerült a legbefolyásosabb nők 100-as listájába, Meghan és Katalin hercegnék nem

A klímaharcos svéd iskoláslány egyike azoknak a nőknek, akik a BBC szerint 2019-ben a legnagyobb befolyásra tettek szerint a világban és a legtöbbeknek adtak ihletet.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 17.



A brit közszolgálati médium listája összeállításakor a következő kérdésre összpontosított: milyen lenne a jövő, ha nők irányítanák? Így érthető, hogy a globális felmelegedésre szenvedélyes fellépésével, kíméletlenül őszinte szavaival figyelmeztető Gretának ott a helye a 100-as listán. Ezen belül is nagy figyelmet kapott, hogy hajóval kelt át az Atlanti-óceánon, hogy felszólaljon az ENSZ klímacsúcsértekezletén.

Bekerült az exkluzív klubban Dina Asher-Smith, aki Dohában az első brit női világbajnoki címet szerezte a 200 méteres síkfutásban, és a 100 méteren elért 2. helyével minden idők leggyorsabb brit nője lett.

Ugyancsak a legbefolyásosabbak közé emelkedett Alexandria Ocasio-Cortez, aki 30 évesen a valaha legfiatalabb amerikai kongresszusi képviselőnő lett és aki többször is címoldalra került az év folyamán Donald Trump elnökkel vívott heves összecsapásaival.

A válogatás az élet szinte valamennyi területéről zajlott. Ott van a listán például Katie Bouman amerikai asztrofizikus-számítástechnikus, Nisha Ayub malajziai transznemű aktivista, Isikava Jumi, aki elindította a tűsarok elleni mozgalmat Japánban, de meghívták Hollie személyében szexrabszolga-túlélőt, Ljubov Szobol orosz korrupció-ellenes aktivistát, vagy Amy Webb amerikai jövőkutatót is.

Némi meglepetés a Daily Mail szerint, hogy az egymással folyamatosan rivalizáló két hercegnő, Meghan Markle és Kate Middleton szinte mindennapos médiaszereplésük ellenére sem tudták beverekedni magukat. Úgy látszik, ehhez kevés volt, hogy Meghan jótékonysági célú szakácskönyvet jelentetett meg és hogy gyújtó hangú beszédet mondott saját színesbőrűségéről Fokvárosban. Ugyancsak kevéssé értékelték Kate erőfeszítéseit a családok visszatérítésére a természetbe, és kampányait a gyermekek mentális egészségéért.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
72644798_498242707691592_2688382702452736000_n-1000x563.jpg

Megvan a világ legértékesebb márkája: 234 milliárd dollárt ér

Nagy meglepetések nincsenek az Interbrand nevű amerikai tanácsadó vállalat globális rangsorában.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 17.



A 100 vállalatot rangsoroló "Best Global Brands" globális márkarangsorban az első helyen az Apple áll, a márka értéke több, mint 234 milliárd dollár, 9 százalékkal több a tavalyinál. A második helyezett Google márkaértéke 8 százalékkal, 167,7 milliárd dollárra emelkedett. Tavalyhoz hasonlóan az idén is harmadik helyezett az Amazon, amelynek értéke 24 százalékkal, 125,2 milliárd dollárra nőtt.

Nincs változás a következő öt helyen sem:

4. a Microsoft (108,8 milliárd dollár, tavalyhoz képest plusz 17 százalék),

5. a Coca-Cola (63,4 milliárd dollár, mínusz 4 százalék),

6. a Samsung (61,1 milliárd dollár, plusz 2 százalék),

7. a Toyota (56,2 milliárd dollár, plusz 5 százalék, a

8. pedig a Mercedes-Benz (50,8 milliárd dollár, plusz 5 százalék).

A tavalyi 10. helyről a 9. helyre lépett előre a McDonald's, amelynek márkaértéke 4 százalékkal, 45,4 milliárd dollárra emelkedett. Négy helyet javított, a 14. helyről a 10. helyre ugrott a Disney, a márka értéke egy év alatt 11 százalékkal, 44,4 milliárd dollár nőtt. Eközben a tavalyi 9. helyről a 14. helyre csúszott vissza a Facebook, amelynek márkaértéke 12 százalékkal, 39,9 milliárd dollárra csökkent.

A legnagyobb mértékben a Mastercard márka értéke nőtt, 25 százalékkal, 9,43 milliárd dollárra, és ezzel a tavalyi 70. helyről a 62. helyre lépett előre.

A listára először került fel az Uber (87. lett 5,7 milliárd dollár márkaértékkel) és a Linkedln (98. hellyel, 4,9 milliárd dollárral).

Hat év után a százas listára ismét visszakerült a Dell, rögtön a 63. helyezést érte el, 9 milliárd dollár márkaértékkel. A százas rangsorban szereplő cégek együttes értéke 2130 milliárd dollár, ami 5,7 százalékkal több tavalyhoz képest.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!