hirdetés
750px-Toxic_Algae_Bloom_in_Lake_Erie.jpg

Ugyanolyan jogokat kapott egy tó, mint egy ember – így védenék meg

Az észak-amerikai nagy tavak egyike, az Erie nem az első természeti képződmény, amit jogi személyiséggel ruháznak fel. Kérdés, ez mennyit segít.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 04.


hirdetés

A fák, a folyók, a tavak, a vadon élő állatok „emberiesítése” valójában ősi gondolat, hiszen a világ legkülönbözőbb pontjain élő természeti népek megszemélyesítik környezetüket. Sokan emlékszünk még Kuroszava Akira Oscar-díjas gyönyörű filmjére, a Derzsu Uzalára, amelyben a szibériai vadász „embernek” nevezi a fát, de a tigrist is, megadva nekik a kellő tiszteletet.

VIDEÓ: részlet a filmből

Napjainkban már sok olyan esetet ismerünk, ahol a természet védelmének úgy próbálnak érvényt szerezni, hogy az adott tájat jogi személyiséggel ruházzák fel.

Ez történt az észak-amerikai nagy tavak egyikével, az Erie-vel. Éveken keresztül ellepték a tó vizét a mérgező algák a környező farmok szennyvízétől. A fertőzés olyan mértékűvé vált, hogy már nem volt tanácsos csapvizet inni. Miután a hagyományos környezetvédelmi eszközök nem működtek, a tó nyugati csücskén fekvő, Ohio állambeli Toledo városa tavaly drasztikus lépésre szánta el magát.

Megszavazták, hogy ugyanolyan jogok illetik meg az Erie-t „a létezésre, a természetes fejlődésre”, mint egy emberi lényt.

A helyi farmerek persze azonnal fellebbeztek a törvény ellen, így most az ohiói bíróságokon folyik a jogi huza-vona – írja a New Scientist

Az emberi jogok fogalma a 18. század második felének, a felvilágosodásnak szülötte, első, máig nagy hatású dokumentumai az 1776-os amerikai Függetlenségi Nyilatkozat és az 1789-es francia Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata.

A természetnek az emberekkel egyenértékű jogi védelmét először 1972-ben vetette fel Christopher Stone, a dél-kaliforniai egyetem jogász professzora. A környezetvédelemnek azonban az elmúlt évtizedekben másfajta jogi keretei lettek. Ezek azonban nem bizonyultak elegendőnek. Ezt hangsúlyozta az a májusi ENSZ-jelentés is, amely szerint olyan szintet ért el a környezet pusztítása, hogy az már az emberi létet fenyegeti.

Az Erie-tó esete nem egyedülálló. Az idén júliusban Banglades lett az első ország a Földön, amely jogi személlyé nyilvánította mind a 700 folyóját, és jogi képviselőik perelhetik a szennyezőket.

Indiában a Gangesz és egyik mellékfolyója, a Jamuna – mindkettő a hinduk szent folyója – szintén megkapta ezt e jogi védelmet. Új-Zéland maori őslakosai a Whanganui folyót ősüknek tekintik. Miután súlyos környezeti károsodásokat szenvedett, a wellingtoni kormány 2017 óta jogi személynek tekinti. 2018-ban Kolumbiában 25 fiatal indított fordult bírósághoz, hogy környezetvédelmi tervet csikarjon ki a kormánytól. A döntés részeként jogi személlyé lépett elő az Amazonas kolumbiai szakasza.

Valóban működhet ez a stratégia? Guillaume Chapron francia ökológus szerint az emberi jogoknál már bebizonyosodott, hogy nem csupán üres szavakról van szó. A gondolatot tettek követték, ez vezetett például a rabszolgaság eltörléséhez.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
nasa2.jpg

Meddig biztonságos a Föld? - négy kritikus határértéket már átléptünk

A földi élet fenntarthatóságának megvannak a maga korlátai, ezek bármelyikének átlépése veszélyes az emberiségre nézve. Mi azonban már túl vagyunk több ilyen határon is.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 01.



Johan Rockström svéd kutató, a globális fenntarthatóság szakértője, jelenleg a klímahatásokat kutató potsdami intézet igazgatója 28 munkatársával éppen 10 évvel ezelőtt határozta meg első ízben tudományosan a biztonságos emberi földi lét határait.

Kilenc területet jelöltek ki, és figyelmeztettek, hogy már egyetlen határ áthágása is azzal a kockázattal jár, hogy destabilizálja a Föld létfenntartó rendszereit és káoszt okoz bolygónkon. Ha ezeken belül maradunk, a Föld biztonságos hely marad az emberiség számára. Csakhogy a kilenc határ közül négyen már túlléptünk.

Rockström a New Scientistnek adott interjúban emlékeztetett arra, hogy az elmúlt 10 ezer évben bolygónk állapota egyedülállóan stabil volt, a Holocénnek nevezett klíma- és ökoszisztéma nagyrészt változatlan maradt. Közben azonban az emberiség eljutott a gyűjtögető-vadászó életmódtól a digitális technológiáig, és mostanára a globális felmelegedés és számos élőlényfaj kihalásának legfőbb előidézőjévé vált.

„Mindezek azzal fenyegetnek, hogy átlépjük azoknak a létfenntartó rendszereknek a küszöbét, amelyen a Holocén korszak alapult. Ezek a változások hirtelen jöhetnek és megváltoztathatatlanok lehetnek, és nem tudjuk, hogy hová vezetnek” – mondta szakértő.

A kilenc fenntarthatósági határ közül három bolygószinten működik: ezek az óceánok, a légköri klímarendszer és a sztratoszféra ózonrétege. A következő négyet a tudósok bioszféra-határoknak nevezik, amelyek segítenek szabályozni a planetáris rendszereket. Ezek: a biológiai sokféleség, a hidrológiai ciklus (az óceánok felszínéről a nap hatására elpárolgó víz, amelyből csapadék lesz), a földtakaró, mint például az erdők, és a létfontosságú tápanyagok, mint a nitrogén és a foszfor nagy mennyisége. Ezekhez jön két, a természetben nem létező kategória: olyan új anyagok, mint nukleáris hulladékok, és az azok a vegyszerek, aeroszolos légszennyezők, amelyek megváltoztatják a Föld energia-egyensúlyát, és hatással vannak az olyan regionális klímarendszerekre, mint a dél-ázsiai monszun – magyarázta Rockström.

Mindazonáltal a tudósok még ma sem tudják pontosan, hogy e rendszereknek hol van a kritikus határa, ezért csak „biztonsági” és „nagy kockázatú” zónákról beszélnek, és ezen belül állapítottak meg úgynevezett „bizonytalansági tartományokat.”

A klímaváltozás esetében határértéknek a legnagyobb üvegházhatású gáz, a szén-dioxid atmoszferikus koncentrációját választották, ahol a globális határ 350 milliomod rész (ppm), a bizonytalansági tartomány pedig 350 és 450 ppm között van.

Jelenleg a világ 410 ppm-nél tart, és ennek már látjuk a veszélyes hatását: a melegedő óceánokat, a lelassult Golf-áramlatot, az Északi-sarki jégolvadás felgyorsulását. Az atmoszférában komoly hatása van a futó légáramlásokra, és egyre több a rendkívüli időjárási jelenség.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x

hirdetés
NB6.png

Egy magyar, aki a Föld legextrémebb hegyvidékein kutatja a klímaváltozás hatásait

Nagy Balázs szerint ha az emberiség túl akarja élni, arra kell felkészülni, hogy ez a krízis jóval tovább tart majd, mint egy háború. Igényeinknek, szokásainknak, a világhoz való hozzáállásunknak is meg kell változnia.
Göbölyös N. László - fotók: dr.Nagy Balázs - szmo.hu
2019. október 10.



Képes lesz-e az emberiség évtizedeken át szembeszállni az éghajlat szélsőségeivel? Hová vezet a hőmérséklet és a tengerszint folyamatos emelkedése? Ezek a fő témái Túléljük a klímakatasztrófát? című science show-nak, amelyet október 17-én tartanak a budapesti Mesterek és Módszertanok Házában. Az est egyik előadója Dr. Nagy Balázs klímakutató, a Földgömb magazin főszerkesztője. Vele beszélgettünk a klímaváltozás néhány gyakori, ellentmondásos kérdéséről.

- Az elmúlt évszázadban az emberiség folyton „túlélt” valamit: két világháborút, hidegháborút, lágereket, rendszereket. De nekem úgy tűnik, hogy ezekből a túlélésekből nem tanultunk semmit. Valamit túléltünk, aztán minden megy tovább...

- Ez egy másfajta, még ki nem próbált túlélési helyzet. Nyilvánvaló, ha az emberiség túl akarja élni, arra kell felkészülni, hogy ezúttal egy hosszabb periódusú krízisről van szó, mint például egy háború esetében. Az Ön által említett krízisek többnyire néhány éves stresszt jelentettek, a mostaniak viszont vélhetően hosszabb távúak és az is nagyon kérdéses, hogy miként tudunk hozzájuk alkalmazkodni.

Egy politikai vagy háborús katasztrófához az emberek, ha nagy nehézségek árán is, de tudtak alkalmazkodni. Kérdés, hogy miként éljük meg azokat, amelyek emberöltőkön keresztül nyomást jelentenek.

- Rengeteg megközelítése van napjaink klímaváltozásának, nem könnyű a tudományos és különböző érdekeltségű érvek, ellenérvek között eligazodni. Ön szerint mik a valós veszélyek és mik azok, amelyek inkább csak riogatások?

- A nagyon rövid távú folyamatok háttere egyáltalán nem biztos, hogy az éghajlatváltozáshoz kapcsolódik. A legjobb példa erre az árvizek kérdése. Bármikor, bárhol árvíz pusztít, azonnal rásütik, hogy a klímaváltozás miatt vannak. És ez eltakarja azt, hogy egy árvíznek lehet teljesen más oka is. Tény, hogy a klímaváltozás miatt nagyon nagy árvízszint-növekedések lehetnek, de nemcsak ezért.

Amit biztosan látunk - mert műszerekkel mért adatok állnak a rendelkezésünkre - hogy a klímaváltozás hatására változik a környezet, a Föld nagy részéről fogy a jég, emelkedik a tengerszint.

Mi elsősorban konkrét földi környezeti átalakulásokkal, például a jégmennyiség csökkenésével foglalkozunk, és látjuk, hogy ilyen változások a múltban is lezajlottak. Azt azonban jelenleg senki nem tudja megmondani, hogy a mai folyamatokban pontosan mekkora mértékű az ember szerepe.

- Ön számos klímaexpedíciónak volt tagja.

- Elsősorban az ember által nagyon kevéssé érintett helyszíneken dolgozunk. Éppen azért, hogy lássuk: emberi hatástól távol fekvő tájakon is megtörténik-e az, ami máshol. Ezeknek a folyamatoknak lehetnek teljesen természetes okai is, az emberi beavatkozásra akkor derül fény, amikor az adatokat elemezzük: vajon olyan-e a változások lefutása, mint évszázadokkal ezelőtt, vagy nem? Egy árvíz esetében például közvetlenül látjuk az ember szerepét abból, hogy milyen gátak készültek, milyen feltöltődések zajlanak. A klímaváltozásnál ez sokkal bonyolultabb.

- Merre járt legutóbb?

- Több mint tíz éve dolgozunk az Andokban, ebben az évben is több hónapot töltöttem az ottani, száraz magashegységekben. A Föld legextrémebb hegyvidékein kutatunk, amelyek hidegek, szárazak, szelesek, ráadásul a magas hegyek felszínén nincs jég, viszont vannak örökfagyott területek, amelyek elkezdtek felolvadni. Mi ezt a felolvadást mérjük. Ennek alapján lehet megállapítani, hogy milyen vízbázis-változások történtek és történnek a jövőben egy-egy területen. Az egy teljesen más kérdés, hogy az ember mennyire aknázza ki, vagy mennyire hagyja békén ezt a vizet, mi elsősorban a klímaváltozás hatására bekövetkezett folyamatok működését igyekszünk tisztázni.

- Mennyire érintik ezek a folyamatok Magyarországot? Azt érezzük, hogy felborult a megszokott négy évszak, iszonyú hőhullámokat élünk át nyáron, tucatjával jelennek meg eddig soha nem látott rovarok…

- Valóban, akkor látjuk ezeket a folyamatokat, amikor a bőrünkig hatolnak, amikor például egyre hosszabbak és gyakoribbak a hőhullámok. Azért persze az ember emlékezete erősen átalakítja a múltat. Mindenki úgy gondol a gyerekkorára, hogy mekkora hó volt, akkor még igazi telek voltak... De ha adatszerűen megnézzük, ez nem biztos, hogy igaz. A klasszikus példát Vissy Károly meteorológus adta jó pár éve, amikor végigvette a 20. század teleit és megállapította, hogy országosan összesen hét fehér karácsony volt – de tulajdonképpen mindenki többre emlékezik.

Azt viszont helyesen érezzük, hogy kiszámíthatatlanabb az időjárás, hogy a nyarak és a telek is szélsőségesebben alakulnak.

Ebből sok minden következik, például az árhullámok levonulásának gyakorisága és magassága vagy éppen az aszályok előfordulása, egy erdő összetételének átalakulása évtizedes távlatban, de az is, hogy egy kórokozó hogyan jelenik meg és meddig van itt, hogy miként terjedhetnek el bizonyos rovarfajok, szúnyogok felénk. Igen, melegszik a klímánk, de ebből nem arra kell következtetni, hogy nemsokára Szicília lesz Magyarországból, hanem sokkal inkább egy kontinentális hatásokkal, a szélsőségek növekedésével vegyes melegedésre számíthatunk.

Például a telek kiszámíthatatlanul hidegek lehetnek, de el is maradhatnak. A nyarak viharokkal szaggatottak lehetnek, de egyre több hőhullámot hoznak.

Az ilyen, szélsőségekkel teli helyzetekre kell készülni, illetve mindazokra, amik ezekkel párosulhatnak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
Future-cities-best-76.jpg

Kiszabadulhat a szellem a palackból - embereket szimuláló programokkal jósolják meg a jövőt

A tudósok már képesek lemodellezni egy London nagyságú város lakóinak a viselkedését. Ez teljesen átírharja a politikai játékszabályokat.
Fotó: Wikimedia Commons, flickr - szmo.hu
2019. október 15.



Mi történne, ha 200 ezer klímamenekült érkezne Budapestre? Mennyi konfliktust okozna? Mi lenne tíz vagy épp harminc év múlva? A politikusok vitatkozhatnak róla, de egyelőre senki sem tudja biztosan a választ.

Egy új technológia, a multiágens mesterséges intelligencia (MAAI) azonban rövidesen konkrét válaszokkal szolgál majd az ehhez hasonló kérdésekre. A segítségével olyan digitális világokat építenek fel, amelyek hátborzongató pontossággal szimulálják a valóságot.

A mesterséges világokat a számítógépeken úgynevezett multiágens modellezéssel hozzák létre, ahol minden szereplőnek egy-egy ágens felel meg. Tehát ha például a közlekedést modellezik, akkor a sofőrökből lesznek ágensek, ha pedig a gazdasági társaságok közötti piaci versenyt, akkor a cégekből.

Egy multiágens modellben több száz vagy ezer ágens „élhet”, működhet párhuzamosan, de egymással és a környezetükkel kölcsönhatásban. És itt a kölcsönhatás a lényeg.

Az ágenseket úgy programozzák be, hogy kapcsolatba lépjenek egymással, valamint virtuális környezetükkel, és a visszajelzések hatására változzon a viselkedésük.

Így megérthetjük, hogy miként működnek a komplex rendszerek, előreláthatjuk, hogy milyen irányban fejlődnek, és mi történik, ha beavatkozunk.

2014-ben Nyugat-Afrkában ebola-járvány tört ki. Egy amerikai védelmi ügynökség számítógép-modellezőket kért fel arra, hogy jósolják meg a járvány terjedését. Hét hónap alatt felépítettek egy ágens alapú modellt, amely a valós adatokat használta fel a megbetegedésekről, a fertőzés-rátáról, az egészségügyi rendszerről, a lakosság eloszlásáról, a demográfiáról, a gazdasági és társadalmi interakciókról, az utazási szokásokról, sőt, még a temetési rítusokról is.

Azt jósolták, hogy kellő ellenőrzés nélkül a vírus 1,4 millió embert fertőz meg.

Ezt a modellt használták a járvány elleni harcban. Orvoscsapatokat küldtek oda, ahol a modell szerint a legsúlyosabb volt a helyzet, és az embereknek megtanították, hogyan különítsék el a fertőzötteket és hogyan temessenek biztonságosan.

Végül a fertőzés csak 28 ezer embert érintett. Azóta is úgy emlegetik ezt a történetet, mint az ágens alapú modellezés nagy sikersztoriját.

VIDEÓ: akcióban a CDC

Az elmúlt években azonban nagyot lépett előre a számítógépek teljesítménye, az adatgyűjtés, az emberi viselkedés tudományos megértése és legfőképpen a mesterséges intelligencia. A MAAI-val teljesült a kutatók vágya, hogy intelligens ágensekkel dolgozzanak.

"A mesterséges intelligencia segítségével a modellek sokkal valóságosabbá váltak" - mondta F. LeRon Shults, a norvégiai Agder egyetemének professzora aNew Scientist című lapnak.

Immár elfogadottá vált az emberek modellezése. Ezeknek a szimulált embereknek van neme, kora, személyisége, lehet családjuk, lehet munkájuk, de lehetnek munkanélküliek, lehetnek vallásosak, barátkozhatnak, kapcsolatba léphetnek egymással a közösségi hálón, tanulhatnak egymástól, reagálhatnak egymásra és az egész környezetükre.

A számítógépek teljesítményének növekedése azt jelenti, hogy egy modellen belül néhány százról akár tízmillióra is növelhető az ágensek száma.

Jelenleg már egy London méretű város modellezhető, Shults szerint a következő mérföldkő 320 millió, az Egyesült Államok lakossága, majd Kína modellje 1,4 milliárdos lélekszámával. A végcél az egész világ.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
billgates.png

Bill Gates atomenergiával harcolna a klímaváltozás ellen, de teljesen újfajta erőművet tervez

A Microsoft társalapítója által létrehozott laboratóriumban olyan nukleáris technológiákkal kísérleteznek, amelyektől a jövő energiagondjainak megoldását várják.
Fotó: TerraPower.com - szmo.hu
2019. október 17.



Bill Gates évek óta visszavonult a Microsoft vezetésétől, és a világ egyik leggazdagabb embereként az foglalkoztatja, hogyan tehetné jobb hellyé a Földet. Rengeteg időt és pénzt áldozott például olyan WC-k és szennyvíztisztítók megterveztetésére, amelyekhez nem kell csatornahálózat. A fejletlenebb országokban ugyanis nagyon sokan halnak meg olyan fertőző betegségekben, amiket a folyóvizekbe öntött szennyvíz okoz. Egy másik projektjében Gates a gyemekbénulás ellen küzd, az általul finanszírozott akció célja az, hogy Afrikában egyetlen új eset se bukkanjon fel.

Sok időt és pénzt fordít olyan innovációk támogatására is, amelyekkel lassítani lehetne a klímaváltozás hatásait.

Bill Gates meg van győződve arról, hogy a megújuló energiaforrások nem elégségesek a rendkívül szennyező szén- és gáztüzelésű erőművek kiváltására. A napenergián és szélenergián alapuló megoldások ugyanis szerinte túlságosan ingadozó teljesítményt nyújtanak, és nem elég nagy a segítségükkel kiépíthető kapacitás.

Az Egyesült Államok jelenlegi elektromos áramfogyasztásának jelenleg 20%-a származik atomerőművekből, 17% a megújulókból és 63% a fosszilis fűtőanyagokból.

A Microsoft alapítója a klímaváltozás elleni harcban az atomenergiára fogad, de azt mondja, egészen más típusú atomerőművekre van szükség, mint amilyenek a maiak.

„A nukleáris energia ideális a klímaváltozás szempontjából, mert az egyetlen karbonmentes, bővíthető energiaforrás, amely a nap 24 órájában elérhető. A mai reaktorok problémái, mint például a balesetveszély innovációkkal megoldhatók” - írja.

VIDEÓ: Bill Gates előadása magyar felirattal

Bill Gates szerint a legnagyobb probléma, hogy a most használt vagy most épülő atomerőművek megrekedtek a 60-as, 70-es évek technológiai színvonalán. Azóta gyakorlatilag nem volt innováció ebben az ágazatban.

A atomenergia ugyanis népszerűtlenné vált az olyan nukleáris balesetek miatt, mint a csernobili vagy a fukusimai katasztrófa. A biztonsági problémák mellett sokakat aggaszt az atomhulladék tárolása, arról nem is beszélve, hogy még mindig jóval olcsóbb megépíteni és üzemeltetni egy gáztüzelésű erőművet, mint egy nukleáris reaktort.

A Microsoft volt vezére azonban olyan atomerűmű kifejlesztésén dolgozik, ami ígérete szerint biztonságosabb és gazdaságosabb lesz, mint az elődei. Ráadásul kevesebb radiokatív hulladékot termelne, sőt, az eddig keletkezett atomhulladékokat használhatnák fel benne üzemanyagként.

A Washington állambeli Bellevue-ben 10 ezer négyzetméteren egy hatalmas, 150 fős kutatóközpontot hoztak létre, hogy tökéletesítsék az új technológákat. Ez a TerraPower.

Ott dolgoznak például a mozgó hullámú reaktor (Travelling Wave Reactor – TWR) tervein, amelyben dúsított urán helyett szegényített urániumot használnának üzemanyagként. A TWR-ben csak az üzemelés elején lenne szükség dúsított uránra, amivel beindítanák a láncreakciót a szegényített urán zónában.

A világ tárolóiban az elmúlt évtizedekben másfél millió tonna elhasznált fűtőelem halmozódott fel, és ez a mennyiség évente 46 ezer tonnával nő. A TWR reaktorok működéséhez innen nyerhetnék ki a szegényített urániumot.

A TWR-ben az a térrész, amelyben a hasadások bekövetkeznek, lassan vándorol keresztül a zónán, így sokkal több atommagot el tudnának hasítani, mint a ma létező reaktorokban. Tervezői szerint a szerkezetet akár 60 évig lent lehet hagyni a föld alatt, ahol gyakorlatilag mindenféle emberi beavatkozás nélkül működhetne, így sokkal kisebb lenne az emberi hiba lehetősége is.

VIDEÓ: bemutatkozik a TerraPower

A másik technológia, amelynek fejlesztésén dolgoznak, az úgynevezett sóolvadékos gyorsreaktor (Molten-Salt Fast Reactor- MSFR). Ennek üzemanyaga fel van oldva a hűtőközegként is használt speciális olvadt sóban. A hűtőközeg és az üzemanyag keveréke kering a reaktorban és a hűtőrendszerében is. Előnye, hogy sokkal biztonságosabb, mint a hagyományos reaktorok, hátránya, hogy a sóolvadékok idővel szétmarhatják a tartály falát. A TerraPowerben éppen a közelmúltban fejeződött be egy 1000 órás folyamatos teszt, amelynek során arra voltak kíváncsiak, hogy az olvasztott só miként hat az alkatrészekre, amikor áthalad a reaktoron.

Egyik elképzelés sem teljesen új, és mindegyik nagyon komoly technológiai kihívások elé állítja a kutatókat. Ráadásul már maguk a kísérletek is rengeteg pénzbe kerülnek.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!