hirdetés

Türelem az erdőhöz - Öt erdészgeneráció mesél az ötven éves Pilisi Parkerdőről

A dokumentumfilmből kiderül például, hogy melyik fát köszönti az erdész kalapemeléssel, simogatással, vagy hogyan viselkednek a turisták az erdőben.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. december 20.


hirdetés

50 év egy erdő életében is jelentős időszak, egy vállalat, egy erdőgazdaság szempontjából pedig teljes korszak. Egy ilyen teljes korszak áll a Pilisi Parkerdő mögött, amelynek során több erdészgeneráció szentelte szakmai munkáját, sokszor egész életét erdeinknek.

Ez alatt az 50 év alatt közel 8500 ember, erdészek, erdőmérnökök, két kezükkel dolgozó erdei munkások, gazdasági szakemberek munkálkodtak azon, hogy a Pilisi Parkerdő név egyet jelentsen az értékteremtő, hagyományőrző, ugyanakkor innovatív, a jövő tekintetében megoldásokat kereső és nyújtó erdőgazdaság képével.

A Pilisi Parkerdő 50 éves jubileumát egy szép filmmel is köszöntik. A „Türelem az erdőhöz” remélhetőleg nem csak azoknak nyújt élményt, akik ismerik a Pilisi Parkerdő történetét.

A dokumentumfilmben öt erdészgeneráción keresztül mutatják be a Parkerdő történetét és szakmai munkáját.

VIDEÓ: Türelem az erdőhöz - 50 éves a Pilisi Parkerdő

hirdetés

Fotó: Pilisi Parkerdő

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés

Kincsként vigyáznak a gyógyító vadvirágra a Visegrádi-hegységben

A védett kornistárnics tavaly az Év vadvirága lett, amelynek megóvásáért sokat tesznek a szakemberek.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. november 30.


hirdetés

A Visegrádi-hegység számos természeti értéket rejt. Ezeket a különleges, védett növény- vagy állatfajokat a Pilisi Parkerdő egy sorozatban mutatja be. Most a kornistárnicsról tudhatunk meg pár érdekességet.

A Visegrádi-hegység páratlan növényföldrajzi adottságokkal bír. A Kárpát-medence belső területeit lefedő Pannonicum flóratartomány különlegessége, hogy

mediterrán, kontinentális, sőt, szubatlanti fajok is megtalálhatók benne, de a Visegrádi-hegység ezen belül is speciális:

itt három különböző eredetű flóra (az illír–kelet-alpesi, a kárpáti-dacikus és a pontusi származású pusztai) elemei találkoznak és keverednek.

Egy botanikai különlegességünk a nyúlánk szárú,

hirdetés

sötétlila színű kornistárnics is él itt, amelyet 2018-ban az Év vadvirágának választottak.

Hazánkban a tárnicsfélék családjában 4 nemzetség 10 faja fordul elő, közülük 7 faj áll természetvédelmi oltalom alatt. A legtöbb fajuk sajátos virágszínéből származik az enciánkék megnevezés, de piros, sárga és fehér virágúak is előfordulnak.

Gyógyító ereje évezredek óta ismert, hatékonyan alkalmazták a tüdőbetegségek kezelésére.

Tudományos elnevezése (pneumo görögül tüdőt jelent) és népi neve (tüdőtárnics) is erre utal. Régebben gyökerét a tüdőbaj (pneumónia) gyógyítására gyűjtötték, de ez ritkasága és védett státusza miatt megszűnt. Természetvédelmi értéke 10 ezer forint.

A faj Európa nagy részén előfordul, elterjedési területe Szibériáig húzódik, állománya csökken, ezért több országban védetté nyilvánították. Elsősorban élőhelyeinek eltűnése veszélyezteti: a rossz időben végzett kaszálás pusztíthatja a növényeket.

„Éppen ezért a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal közösen dolgoztunk ki kezelési tervet az optimális kaszálás időpontjának megválasztására a Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészetének egyes kaszálóira a faj megőrzése érdekében” – mondta el Némedy Zoltán erdészetvezető. Ennek eredményeképpen októberben a Visegrádi-hegység egyes rétjein szép számban virított ez a botanikai ritkaság.

Hosszútávú megőrzése sok esetben csak aktív természetvédelmi beavatkozásokkal valósítható meg,

de ennek köszönhetően a hazai populáció stabilnak mondható.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
nyito.jpg

Leonardo da Vinci egyik találmányát is beépítették az esztergomi reneszánsz vízgépbe, amely újra működik

Kora kiemelkedő technikai csodája volt a firenzei mesterek által megépített vízemelő, aminek csellel történt elfoglalásával Szulejmán is bevette a várat.
Szöveg és fotók: Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2019. október 04.


hirdetés

Esztergom egyik új látványossága egy különleges reneszánsz vízgép, amelynek megszületéséhez Leonardo da Vinci egyik találmányára is szükség volt.

Korának csúcsteljesítménye, forradalmi újítása volt a forrásvizet és a Duna vízét is munkára fogó vízkerék-együttes, amely addig soha nem látott magasságba, 50 méterre emelte fel a vizet.

Mindezt azért, mert az esztergomi érsek így szeretett volna vízhez jutni a várban. Később a vízkerék stratégiai fontosságú lett, ennek köszönhetően több mint kétszáz éven át működött, míg egy ágyúgolyó véget nem vetett a karrierjének. Nagy szerencséjére a tornyot, amelyben a szerkezet nagy része is helyet kapott, a föld betemette, megóvta, így most – sok évnyi kutatómunka után – újra megtekinthető egy rekonstruált változata.

Ha szereted felfedezni a régmúlt időket, a különleges tárgyi emlékeket, és szereted hallgatni a valaha itt élt emberek életéről szóló történeteket, akkor mindenképpen sétálj el az esztergomi Bazilika alatt, a Duna mentén a Dzsámihoz és a Veprech-toronyhoz.

Egy lakóház falai közé rejtve élte át a történelem viharait a 400 éves dzsámi

hirdetés

A ma már műemlék, négyszáz éves Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi a régi Oszmán Birodalom - észak-nyugat irányban - legtávolabb fennmaradt és felújított dzsámija, amely a klasszikus formáktól eltérően négyzetes alapú, nyeregtetős, a sarkában áll a régi minaret, és oldalában egy gyilokjáró van.

Az épület különlegessége, hogy a 17. században, az építésekor egy már meglévő, és használatban lévő utca fölé készült el, mert máshogy már nem találtak helyet neki a várfalon belül.

A régi utca köveinek egy része a mai rózsakertben és kávézóban is még látható. (A most használatos utcaszintet később alakították ki a hegyoldalban.)

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
nyito-4.jpg

Az angol királynő is megcsodálta Kovács Margit kerámiafiguráit

Az ország egyik legnépszerűbb múzeumában, Szentendrén láthatók a híres Madonnás szobrai, neves faliképei, és még egy tapintható tárlatot is berendeztek a látogatóknak.
Söptei Zsuzsanna, Fotók: Harmath Beáta - szmo.hu
2019. október 11.


hirdetés

Kovács Margit bájos figuráit, színes, mázas kerámiáit, faliképeit nagyon sokan kedvelik. Szentendre egyik leglátogatottabb múzeumában pedig idén tavasz óta egy újrarendezett kiállításon ismerhető meg a leghíresebb magyar keramikus életműve.

Még annak is érdemes ellátogatni újra, aki már látta a korábbi tárlatot, mert most más koncepcióval, más módon találkozhatunk az alkotó munkáival. Fotósunkkal együtt mi is úgy jöttünk ki a régi házban berendezett kiállításról, hogy: „nahát, egészen másra emlékeztünk, és mennyi új részlet, mennyi új érdekesség fogott meg minket”.

A Kovács Margit múzeum korábban amolyan „kötelező” látogatási hely volt a hazánkba érkező államfőknek, neves személyeknek - az iráni sahtól az angol királynőn át a spanyol királyig sokan megcsodálták a különleges alkotásokat.

Meg persze a turistacsoportok, iskolák, kirándulók is ellátogattak ide, ha Szentendrén jártak. A vonzereje ma is megvan, ott jártunkkor is több csoport nézelődött a termekben.

Az újragondolt kiállításon feltűnnek a művész eddig feldolgozatlan hagyatékából származó levelek és fotók is, a már jól ismert darabok mellett pedig rég nem látott kerámiaművekkel is találkozhatunk.

hirdetés

Így több, idehaza fellelhető köztéri munkáját is bemutatják, például a már nem létező Úttörő Áruház szökőkútjáról is megemlékeznek. De nekünk nagy kedvenc volt a Balatont bemutató képe, amelyen még a régi „fecske” úszó is fellelhető egy fürdőzni induló alakon. Ezt – a magyar dolgozók nyaralását bemutató képet – a Déli Pályaudvarra készítette.

A korábban már megsemmisült alkotásokról a digitális panelen futó filmben emlékeznek meg, és Kovács Margitot is láthatjuk munka közben egy falra kivetített film segítségével.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
szarvasboges_2019_1.jpg

Vezetett túrán hallgathatod a szarvasbőgést a Pilisi Parkerdőben

A különleges séta során nemcsak a gímszarvasok nászával, hanem az éjszakai erdő életével is megismerkedhetsz.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. szeptember 12.


hirdetés

A Pilisi Parkerdő több erdészeténél idén is vezetett túrákon hallgatható és figyelhető meg a szarvasbőgés, ami a főváros környéki erdőkben szeptembertől október elejéig tart. A különleges kirándulások során nemcsak a gímszarvasok nászával, hanem az éjszakai erdő életével is megismerkedhetsz.

A hazai erdők egyik legérdekesebb jelensége, a szarvasbőgés, az erdő életének azon időszaka, amikor az erdőjárók a legkönnyebben észrevehetik a vadon élő állatok jelenlétét.

A gímszarvasok kifejlett, párzásra kész bikái nász idején, szeptember tájt sötétedés után bőgéssel hívják fel magukra a szarvastehenek figyelmét, míg a háremüket őrző hímek riválisaik elriasztása, erejük fitogtatása céljából is bőghetnek.

Az ivarérett gímbikák ebben az időszakban ivarérett nőivarú egyedeket – ünőket és teheneket – terelnek kisebb csapatba, így alakítják ki az úgynevezett háremet. A hímek éberen vigyáznak arra, hogy más, háremet még nem alakított bika ne férkőzhessen a nőstények közelébe; ha ez mégis megtörténik, a hárembika bőgéssel figyelmezteti a távolmaradásra.

Az ország északi részén, így a Pilisi Parkerdő területén néhány héttel később kezdődik a szarvasbőgés, mint délebbre. Viszont tovább is tart a gímszarvasok násza, vagyis a szeptemberi csúcs után akár még októberben is hallani bőgő bikát a térségben.

hirdetés

Erdeink egyik legméltóságteljesebb lakója, a gímszarvas – amelynek bőgése a vad fizikai állapotáról, méretéről, sőt, vérmérsékletéről is tanúskodhat – nem kedveli a hőséget, ezért a bőgés alkonyattól kezd erősödni, amikor már enyhül az idő. Leggyakrabban az esti és a hajnali szürkületben szólalnak meg a bikák, de a bőgés csúcspontján a nap bármely szakában számíthatunk a jellegzetes hangra.

A szarvasbőgés megfigyelésére évek óta indít szakvezetéseket a Pilisi Parkerdő, a túrasorozat pedig idén is folytatódik. A vezetett kirándulásokon a kísérő szakemberek nemcsak a gímszarvasok, hanem az éjszaka aktív többi állat életével is megismertetik az érdeklődőket. A szarvasbőgés túrák egy-egy alkalommal korlátozott számú látogatót fogadnak, és a helyszínen fizetendő díj ellenében vehetők igénybe. Célszerű az erdei, terepi viszonyoknak megfelelő ruházatot és lábbelit viselni.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!