hirdetés
Tudományos áttörést hozhat a magyar agykutatók eredménye, amelyet a Science-ben tettek közzé
A memóriával kapcsolatban tettek fontos felfedezést az MTA agykutatói, egy idegpályát találtak, amely felelős a tartós emlékekért. A legrangosabb folyóiratban publikálhatták.
Címkép: illusztráció (Pixabay) - szmo.hu
2019. május 26.


hirdetés

Még ma sem teljesen világos, mi dönti el az agyban, hogy valamiből tartós emléknyom lesz, vagy gyorsan elhalványul az idő múltával.

A kelleténél tartósabb emléknyomok komoly problémákat okozhatnak: a szorongásos megbetegedések, illetve az úgynevezett poszttraumatikus stressz szindróma fontos jellemzője, hogy a betegeknek kórosan erős emlékeik alakulnak ki.

Ezektől nem tudnak szabadulni, és vissza-visszatérve folyamatos stresszt váltanak ki náluk.

Nyiri Gábor és a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében (MTA KOKI) működő kutatócsoportja új eredménye a memória rögzülésének megértésében hozhat tudományos áttörést.

A kutatók egy olyan idegpályát találtak a kísérleti egerek agyában, amely az agy ősi, részben ösztönös érzéseket kezelő részéből, az agytörzsből indul, és alapjaiban befolyásolja, hogy egy eseményt megjegyez-e az állat, vagy sem.

Az agytörzsből induló, felszálló idegpályák általában evolúciósan igen jól megőrzött rendszerek, így jó eséllyel hasonló működésre lehet számítani az embernél is. A most felfedezett idegpálya számos különböző agyterülettől kap bemenetet, és ha emberben is sikerül igazolni a működését, különféle, a memóriával és a stresszel kapcsolatos megbetegedések kezelésében játszhat szerepet.

A most megjelent cikk első szerzője Szőnyi András, Nyiri Gábor tanítványa, aki már a középiskola utolsó évében bekapcsolódott az MTA KOKI-ban működő kutatólabor munkájába, és végig itt dolgozott, miközben elvégezte az orvosi egyetemet, és megszerezte a PhD-fokozatot. Számos közös publikációjuk született az évek során, és e hosszan tartó együttműködés megkoronázása a világ legrangosabb tudományos folyóiratában megjelenő cikk. Nyiri több más diákja is szerepel a tanulmány szerzői között, akik közül további két kutató szintén középiskolás diákként kezdett dolgozni nála.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
43 éve már beintett a halálnak, majd összeégett fejjel és tüdővel még kétszer a világ legjobbja lett
Niki Lauda halálával a Forma-1 egyik legnagyobb legendáját veszítette el a világ. Ő nemcsak egy született autóversenyző és egy sikeres világbajnok volt, hanem egy olyan ikonikus figura, akiről a motorsport rajongóin kívül is minden ember példát vehet.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 21.



"A Forma-1-ben minden idénynek 25 pilóta vág neki. És minden évben ketten meghalnak közülünk. Milyen emberek vállalnak ilyen munkát? Nem hétköznapi fazonok, annyi szent. Lázadók, bolondok, álmodozók, olyanok, akik nyomot akarnak hagyni, maguk után - akár az életük árán is"

- mondja Niki Lauda (azaz az őt alakító színész) a Hajsza a győzelemért (Rush) című film elején, ami Lauda és legfőbb ellenfele, James Hunt parázs rivalizálását mutatja be. Olyan élethűen, hogy az ember beleremeg, amikor belegondol: minden, amit ebben lát, valóban megtörtént Niki Laudával.

A fent említett sorok pedig tökéletesen jellemezték őt. Niki Lauda valóban mindent megtett azért, hogy a világ most, a halála után hősként, egy igazi legendaként emlékezzen rá.

Gazdag osztrák családba született Nikolaus Lauda néven, apja pedig azt szerette volna, hogy ő legyen az utódja a vállalkozása élén. Ám Niki nem volt elkényeztetett gazdag ficsúr, egyetemre sem akart menni, csak az autóversenyzés izgatta. Ezek után apja kitagadta a vagyonából, így nem az ő pénzén indította be karrierjét, hanem hitelekkel. Életbiztosítást kötött, majd azt elzálogosította, hogy elegendő pénzt szerezzen ahhoz, hogy bevásárolhassa magát a Forma-1-be. Hazájában, az 1971-es Osztrák Nagydíjon állhatott először rajthoz, amelyen végül nem ért célba, sőt az egész első szezonja pocsékul sikerült, de Lauda nem arról volt ismert, hogy feladja. Pláne nem a versenyzést.

Elszántságát bizonyítja az is, hogy amikor újabb banki hitellel bevásárolta magát a BRM istállóhoz, hogy jobb eredményeket érhessen el, volt, hogy még csak fizetést sem kapott a munkájáért. Az 1973-as Belga Nagydíjon viszont ötödik lett, így megszerezte első pontjait a világbajnokságban, a csapatfőnök pedig ezután fizetést ajánlott neki.

A fiatal osztrák ezután szárnyalt: folyamatosan megverte rutinosabb csapattársát, Clay Regazzonit, ezzel felhívta magára Enzo Ferrari, a legendás F1-es istálló alapítójának figyelmét. A következő évben már az ikonikus vörös autót vezethette. Pechjére akkor a Ferrarinak nem ment jól a szekér, Lauda pedig hamar rájött erre, amikor először ült új versenygépébe a csapat tesztpályáján, Fioranóban.

"Borzalmas! Úgy mozog, mint egy disznó" - panaszkodott a Ferrari egyik szerelőjének, miután megállt.

"Nem mondhatsz ilyet!" - mondta döbbenten a szerelő.

"Miért?" - kérdezett vissza Lauda.

"Ez egy Ferrari!"

"Ez egy sz.rkupac! Rohadtul alulkormányzott és a súlyelosztás is katasztrófa. Elképesztő! Minden körülmény adott, mégis ilyen sz.rt csinálnak!" - válaszolta Lauda kíméletlen őszinteséggel. Zöldfülűként is volt annyi bátorsága, hogy mindezt kimondja.

A Ferrari végül be is látta, hogy igaza van. Hallgattak Niki technikai tanácsaira, aki nemcsak pokoli sebességével és versenyzői képességeivel tűnt ki társai közül, de lenyűgöző műszaki tudásával is.

A versenyhétvégéken gyakran a szerelőkkel együtt dolgozott az autón a garázsban, de volt olyan is, hogy egymaga bütykölte. A kocsi tervezésére és fejlesztésére is hasznos javaslatokat tett, sőt a versenytaktikáját is magának dolgozta ki. Profizmusa és munkamorálja nemcsak a közvetlen kollégáit, de versenytársait és a szakértőket is lenyűgözte.

A kemény munka végül meghozta a gyümölcsét: a következő szezonban ő volt az egyik leggyorsabb pilóta, sorra futotta a pole pozíciós időket és nyert két versenyt is, viszont az autó megbízhatatlansága és saját rutintalansága miatt még nem tudott harcba szállni a világbajnoki címért. A második ferraris szezonjában azonban már semmi sem állíthatta meg abban, hogy ő legyen a világ legjobbja ebben a sportágban.

Ezek után hatalmas tragédia lett volna, ha már alig 27 évesen, pályafutása csúcsán elveszítette volna őt a Forma-1. Pedig nagyon közel volt hozzá.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
37 éve napi 2 órán át gondozzák kertjüket, az övék lett a legszebb az országban
Munkájuk elismeréseként megkapták a Britannia Legszebb Kertje címet.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 20.



A Daily Mail mutatta be azt az idős párt, akik nagyon komolyan veszik a kertészkedést, és naponta több órát is eltöltenek a szabadban, hogy növényeik a lehető legtökéletesebb állapotban legyenek.

Tony és Marie azt mondják. már 37 éve dolgoznak varázslatos kertjükön Walsallban. Otthonuk hátsó kertjébe összesen 3000 fajta növényt telepítettek, amik közül csupán kettőt nem a saját kezükkel ültettek. Azóta pedig minden egyes nap két órát töltenek a növényeik gondozásával.

A 37 év alatt a házaspár tagjai elmondásuk szerint 15 ezer fontot költöttek kertjük tökéletesítésére, ami nagyjából 5,5 millió forintnak felel meg.

Munkájuk elismeréseként megkapták a Britannia Legszebb Kertje címet, így érthető, hogy a kertre évente több ezren kíváncsiak, ám ők nem erre a legbüszkébbek.

Lapozz a kertről készült videóért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Másodszor is Guinness-rekorder lett az egész világon egyedülálló dinnyési Várpark
A látványosság tulajdonosa, Alekszi Zoltán saját egy évvel ezelőtti rekordját döntötte meg.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 23.



2014 júniusában nyílt meg a hagyományőrző és történelmi szempontból értékes Várpark a Velencei-tó mellett, Dinnyésen. A park létrehozását hosszas kutató és előkészítő munka előzte meg, a fizikai kivitelezés 2013-ban kezdődött el. A tulajdonos, Alekszi Zoltán a saját telkén építette fel a várakat egy igényesen kialakított szabadtéri területen.

A park egyediségét az adja, hogy történelmi Magyarország várait még sehol nem jelenítették meg makettként anyaghűen megépítve (kőből, fából, téglából, vesszőből, sárból).

A várak a történelmi Magyarországot ábrázoló sétányon belül találhatók, eredeti helyükön. Rövid történetük három nyelven olvasható, ugyanígy az összes magyar uralkodó, fejedelem és kormányzó neve és legfontosabb tetteik. Emléküket 90 emlékoszlop őrzi a sétány körül.

A Várpark 2018-ban már elnyerte az elismerést, mint a világ legnagyobb, vármaketteket bemutató kiállítása. A várak száma az elmúlt időszakban tovább nőtt – a tavalyi 35-ről 38-ra –, ezzel pedig újra kiérdemelte a Guinness-rekordernek járó elismerést.

Az oklevelet május 23-án vehette kézbe Alekszi Zoltán, és a Szeretlek Magyarországnak mutatta be elsőként.

Másodszor is Guinness-rekorder lett az egész világon egyedülálló dinnyési Várpark

Másodszor is Guinness-rekorder lett az egész világon egyedülálló dinnyési Várpark

Cikk itt olvasható: https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/masodszor-is-guinness-rekorder-lett-az-egesz-vilagon-egyedulallo-dinnyesi-varpark/

Közzétette: Szeretlek Magyarország – 2019. május 23., csütörtök

Íme:

Fotó: Söptei Zsuzsa

A Várpark egész évben üzemel, és minden nap várja a látogatókat. További részleteket IDE KATTINTVA olvashatsz róla.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Gül Baba türbéjének kertjével nyerte el az Év Tájépítésze Díjat a tervező
Mutatjuk a fotókat Andor Anikó munkájáról.
My Secret Budapest - szmo.hu
2019. május 21.



Évszázadok óta legendás hely Gül Baba síremléke, és a török szent ember is legendává vált. Számtalan történet fűződik a nevéhez, türbéje és annak környéke nem csak a muszlim zarándokok, a turisták és a romantikus randihelyet keresők számára.

Budapesten szinte mindenki várta már, hogy a felújított épületegyüttes és a hozzá kapcsolódó kert újra megnyisson. Az építményekkel és történetükkel, illetve azzal, hogy ez a magyarországi rózsakultusz központi helye, korábban már foglalkoztunk.

Most a kertet mutatjuk meg nektek, mivel Gül Baba Türbe komplex táj- és környezetrendezési munkáinak köszönhetően a tervező, Andor Anikó kapta idén az Év Tájépítésze Díjat.

„Budán a József- vagy Kálvária-hegyen a császárfürdő közelében szőlőtőkékkel környezve áll magánosan egy csekélykerek épület, mellynek sárszinü falai, kúpos fedele s az alatta elszórt többi épületektől egészen kiváló alakja első pillanatra mutatják, hogy nem a mostani kor művei közé tartozik.” – írta 1855-ben a Vasárnapi Ujság Gül Baba Türbéjéről.

Az épületet és a környékét többször is átalakították a törökök kiűzése óta; az egyik legnagyobb átalakítást Wagner János végezte, aki megszerezte a szomszédos telkeket a 19. század második felében, majd a villájával körbeépítette a síremléket.

Budapest ostromakor a villa megsérült, és türbe, valamint a környékének 1974-es átalakításakor a földszintig bontották, létrehozva a kerengő alapját. 1994–ben újabb rekonstrukció történt, de a 2010-es évekre újabb felújításra volt szükség.

A rekonstrukció magában foglalta a kert felújítását is. Ennek egyik legfontosabb elem az volt, hogy a türbe és környezete egyensúlyba kerüljön, hogy megőrizzenek karakterisztikus és izgalmas részleteket, valamint továbbra is szerepet kapjanak a rózsák – hiszen a Gül Baba név a legenda szerint azt jelenti, a rózsák atyja, sőt, a legendárium része az is, hogy a Rózsadomb a szent dervis virágairól kapta a nevét.

A teljes képet koronázza meg a kert. A felújított épületegyüttes látványát hangsúlyozza mind a függőkert, mind a síremléket magában foglaló udvar.

Tavalyi képeinka hivatalos átadás előtt:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x