TUDOMÁNY
A Rovatból

Ugyanazon a helyen pislognak minden körnél a Forma-1-es versenyzők, de miért fontos ez?

A pilóták mentális állapota nagyon hasonló az autó irányítása közben. A kutatás segíthet olyan betegségek jobb megértésében, amelyeknél változik a pislogás gyakorisága, ilyen például a Parkinson-kór.

Link másolása

A világ a másodperc ötödrészéig elsötétül pislogáskor, de ezt az átmeneti vakságot a legtöbben nem is vesszük észre. Egy Forma 1-es versenyzőnek azonban, aki óránként 354 kilométeres sebességgel is száguldhat, ez az egyötöd másodperc azt jelenti, hogy 20 méternyi útszakasz kimarad a vizuális észleléséből.

Az emberek percenként akár harmincszor is pisloghatnak, így a Forma 1-es pilóták akár 595 méternyi vizuális információt is elveszíthetnek a pislogás miatt hatvan másodperc alatt...

Nem ütemes, hanem véletlenszerű intervallumokban pislogunk, attól függően, hogy mekkora figyelmet fordítunk egy adott feladatra. Mint kiderült, a Forma 1-es pilóták pislogása ennél sokkal kiszámíthatóbb.

Apró hiba=életveszély

Sokan úgy vélik, hogy a pislogás kizárólagos funkciója az, hogy nedvesítse a szemet, de valójában percenként csak néhány pislogás szolgálja ezt a célt – hívta fel a figyelmet Rijota Nisizono japán kutató. Nisizono korábban versenyszerűen biciklizett, ez inspirálta arra, hogy közelebbről megvizsgálja az emberi információfeldolgozást fizikai aktivitás közben.

Mikor jobban beleásta magát a témába, meglepetten tapasztalta, hogy szinte senki nem foglalkozott még a pislogással, annak ellenére, hogy

extrém körülmények, például motorverseny vagy akár kerékpárverseny közben egy apró hiba könnyen életveszélyes helyzetté fajulhat.

Nishizono ezután felkeresett egy Forma 1-es csapatot, hogy kiderítse: hogyan pislognak a pilóták száguldás közben.

A teszt keretében szemkövetőt szereltek három profi pilóta bukósisakjára, akik később összesen 304 kört tettek meg három japán versenypályán: Fudzsiban, Szuzukában és a Szugón. Vezetés közben a binokuláris szemkövető rögzítette a pislogásaikat.

Feltérképezetlen terület

Az adatok elemzése során kiderült, hogy ugyan a pislogás gyakorisága eltérő volt a három versenyzőnél, de az összes pilóta lezárta a pálya adott pontjain a szemhéját. Ez szoros összefüggést mutatott a gyorsulással, vagyis irány- vagy sebességváltás közben inkább tartózkodtak a pislogástól, a viszonylag biztonságosabb útszakaszokon kevésbé.

A pislogásuk gyakorisága a vezetés sebességével fordított arányban volt, vagyis minél gyorsabban haladtak, annál ritkábban pislogtak.

A kutatókat meglepte, hogy ennyire egyezik a három pislogási minta, de miután az autó kormányzásának mintája is hasonló volt, tulajdonképpen a kognitív állapotuk, ezzel együtt pedig a pislogásuk is összhangba került.

A pislogás időzítését számos tényező befolyásolja, amiket még nem sikerült teljesen feltérképezni. Pedig fontos információ lehet például a Parkinson-kór jobb megértésében, amelynek egyik tünete a ritkább pislogás.

(Forrás: Science News, New Scientist, iScience)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Érdemes lesz az esti eget lesni április 10-én, mert ritka égi jelenséget láthatsz, a következőre 71 évet kell várni
Több érdekességet is megfigyelhetsz majd. Van amit szabad szemmel is tudsz követni, de egy másik látványossághoz egy jobb távcső is szükséges lesz.

Link másolása

Április 10-én különleges együttállásban lesz megfigyelhető a Jupiter és a kétnapos holdsarló, egy kézitávcső segítségével pedig szintén látható lesz az Uránusz és az év üstököse, a 12P/Pons-Brooks is - közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló.

Április 10-én szabad szemmel is jól megfigyelhető lesz a kora tavaszi estéket még mindig beragyogó

Jupiter és tőle jobbra, mindössze 3,5 fokra az 5 százalékos fázisú, 2 napos, cérnavékony holdsarló. 20 óra 20 perckor a páros még 15 fokos magasságban jár a nyugati ég alján. Szabad szemmel is könnyedén megpillanthatók lesznek az égitestek,

ha a nyugati látóhatár tiszta és tereptárgyaktól mentes.

Szintén felbukkan az égbolton a kékeszöld Uránusz bolygó - mely alig két fokkal jár a Jupiter fölött -, valamint az év egyik legszebb üstököse, a 12P/Pons-Brooks, mely a holdsarló alatt 3 fokkal látható.

A szabad szemmel nem látható, halványabb Uránusz és az üstökös megtekintéséhez érdemes megvárni az égbolt teljes besötétedését. 20 óra 50 perc körül már mindkét égitest az éjszakai égbolton figyelhető meg, de addigra a Jupiter-Hold páros 10 fokos, az üstökös pedig mindössze 7 fokos magasságba süllyed. Megpillantásukhoz így tiszta égbolt és egy nagyobb kézitávcső szükséges.

A láthatósága végén járó Jupiter 2023 májusában tért vissza a hajnali égboltra, a Naphoz közeledve azonban lassan eltűnik az esti szürkület fényében. Szintén ez alkalommal nyílik utolsó lehetőség az Uránusz megtekintésére.

A 12P/Pons-Brooks üstökös április 21-én ér perihéliumba, vagyis pályájának a Naphoz legközelebbi pontjára, de ekkor már nem lesz látható. Legközelebb 71 év múlva ér újra a Föld közelségébe. A Jupiterhez és az Uránuszhoz hasonlóan a 12P/Pons-Brooks láthatóságának is az egyik utolsó alkalma lesz az este.

Az 5 százalékos megvilágítottságú, majdnem pontosan 2 napos holdsarló továbbra is megfigyelhető lesz. A Hold megvilágítatlan oldalának derengése, a hamuszürke fény szabad szemmel is jól látszik majd - olvasható a közleményben.

Április 11. és 13. között az egyre növekvő tavaszi holdsarló krátereit a Svábhegyi Csillagvizsgálóban is megfigyelhetik az érdeklődők.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
Megfejtették a négy lábon járó család titkát
Sokáig senki sem értette, hogy a törökországi Ulas család tagjai miért nem tudnak két lábon sétálni. Voltak tudósok, aki evolúciós visszafejlődésre gyanakodtak, ám kiderült, hogy más az ok.

Link másolása

Sikerült megfejteni, hogy a Törökországban élő Ulas család tagjai miért járnak négy lábon – írja a Unilad. A család rejtélye legalább azóta foglalkoztatja a kutatókat, hogy a BBC 2006-ban bemutatta a róluk szóló, A négy lábon járó család (The Family That Walks on All Fours) című dokumentumfilmet.

Az Ulas család 19 tagjából hat testvér csak négy lábon tudott járni.

Török kutatók úgy spekuláltak, hogy evolúciós visszafejlődésről lehet szó, ugyanakkor a család járása eltért attól, ahogy a főemlősök, vagy az előemberek jártak négy lábon: kezükön ugyanis nem az öklükre, hanem a tenyerükre támaszkodnak. Ilyen járást sehol máshol nem figyeltek még meg, ami csak fokozta a rejtélyt.

Végül az Aarhus Egyetem dán tudósainak sikerült bebizonyítania, hogy a család tagjainak életét egy nagyon ritka, örökletes tünetegyüttes nehezíti meg. A kisagyi ataxia, értelmi fogyatékosság és egyensúlyzavar szindróma (Cerebellar Ataxia, Mental Retardation and Dysequilibrium Syndrome, CAMRQ) kiváltó oka egy genetikai elváltozás, ami a szervezet proteinjeit a zsírok megfelelő elosztásában gátolja. Ennek következménye többek között a rossz egyensúly, ami miatt sokáig nem tudtak felegyenesedve járni a családtagok.

A család négy lábon járó gyerekei közül egy elhunyt, a többiek viszont mostanra fizioterápiás segítséggel megtanultak két lábon sétálni, noha az egyensúlyuk továbbra is rossz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
2028-ra feltámadhatnak a gyapjas mamutok, és később több más kihalt faj is visszatérhet
Az őssejtkutatás új eredményei alapján a szakemberek bíznak abban, hogy akár a dodót vagy a tasmán tigriseket is sikerülhet újra életre kelteni.

Link másolása

Hamarosan feltámaszthatják a gyapjas mamutokat - állítja egy amerikai startup, amely a közelmúltban komoly eredményeket ért el az átprogramozott elefánt-őssejtek létrehozásában. A Business Insider cikke idézi Ben Lamm-et, a Colossal Biosciences társalapítóját és vezérigazgatóját, aki szerint az új eredmény számos kutatási terület előtt nyithat utat. Bíznak benne, hogy ennek segítségével több kihalt fajt is újra visszahozhatnak. Úgy vélik, hogy ezzel segitenek a kipusztulás szélén álló fajoknak és kedveznek a biológiai sokféleségnek is.

Terveik között szerepel a dodók és a tasmán tigriseket feltámasztása is. „Minden egyes lépés közelebb visz minket hosszú távú céljainkhoz, hogy visszahozzuk ezeket az ikonikus fajokat” – mondta Lamm.

A cég szerint 2028-ra mesterséges megtermékenyítés segítségével létrehozhatnak majd egy mamutszerű, génszerkesztett élőlényt.

Az őssejtekkel kísérleteznek, mert azok szinte bármilyen sejttípussá képesek átalakulni. Mára pedig már azt is tudják, hogyan lehet visszaalakítani ezeket. Az újfakta "keverék" komoly biológiai áttörés, és több fajnál, például az emeberknél is hatékony. De eddig az elefántoknál nem működött. Most azonban ez is sikerült, és ennek segítségével próbálják kideríteni, hogyan lehet mamutot is létrehozni.

„Leginkább azt várjuk, hogy az általunk kifejlesztett sejteket arra használjuk, hogy elefánt ivarsejteket növesszünk edényben” – mondta Evan Appleton, a csapat vezetője, aki bízik benne, hogy ezzel megnyílna az út a mesterséges megtermékenyítés előtt.

Forrás: 24.hu.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Élet a Földön túl? A NASA 5 milliárd dolláros űrszondája jó eséllyel lelhet idegen életre a Naprendszerünkben
A kutatók szerint az Europa Clipper-program űrszondájával akár a teljes galaxisunkat felfedezhetjük, és választ kaphatunk az örök nagy kérdésre is.

Link másolása

A NASA (a Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal) 5 milliárd dolláros – 1,8 billió forintos – szondája élet után kutat az űrben.

A NASA nem titkolt célja az, hogy újjáélessze a 20. században kitűzött terveit.

Az elhatározás tehát nem újkeletű: élő idegenek felkutatása a világűrben, amelynek korábbi célkitűzéseit az 1950-es évek végétől végigkövethetünk - írja a Ladbible.com

Az űrhajózási szervezet alkotta talán a legmaradandóbb élményt az emberiség történetében, amit az űrkutatással kapcsolatban ismerünk: először küldött embert a Holdra, amit különféle konteókban úgy olvashatunk napjainkban is, hogy megrendezett volt, és hogy ne menjünk ezzel messzire ezt gondolja Schobert Norbert fitneszguru is.

A NASA tervei között szerepel, hogy a Holdra szállást követően embert küldjenek a Marsra, majd a Jupiterre és annak holdjaira is, kiemelt pozícióba helyezve az Európa nevű holdat.

A kutatók szerint a legjobb lehetőség az Europa Clipper-program űrszondája lehet, amellyel akár a teljes galaxisunkat felfedezhetjük. Hiszen a NASA örök kérdése az: vajon tényleg egyedül vagyunk a világűrben? Az űrszonda pedig, úgy néz ki, kielégítő válaszokat fog adni erre a kérdésre.

A szonda vélhetően 2030-ra érkezik meg a Jupiter és az Európa pályájára, ahol elkezdi felmérni a bolygókat. A tudósok bíznak benne, hogy a fejlődő technika segítségével az emberiség észlelni fog olyasféle életformákat, amelyek hozzánk hasonlatosak.

Az űrszondát ez év októberében lövik ki floridai Kennedy Űrközpontból.


Link másolása
KÖVESS MINKET: