hirdetés

TUDOMÁNY

Több mint 500 új fajt azonosítottak brit kutatók idén

A leglátványosabb felismerés egy majomfaj felfedezése volt, ezt ugyanis korábban más fajokkal keverték össze. Egy mianmari kihunyt vulkán oldalában él, és csak 200-260 példány él belőle vadon.
MTI, fotó: Wikipedia - szmo.hu
2020. december 30.

hirdetés

Idén 503 új fajt azonosítottak a londoni Természettudományi Múzeum kutatói - írja a The Guardian online kiadásában.

Az új élőlények között a pillangóktól a majmokig a legkülönfélébb fajok képviseltetik magukat. Felfedeztek például egy mianmari majomfajt, egy ganajtúrófélét Új-Guineában és egy új hínárfajt a Falkland-szigeteken.

A múzeum munkatársai 2020-ban nevet adtak eddig ismeretlen zuzmóknak, darazsaknak, kacslábú rákoknak, apró tarantuláknak és tüdőtlen szalamandráknak.

"Egy olyan évben, amikor a biomassza globális tömege kisebb, mint az ember termelte tárgyak tömege, olyan, mintha azt kellene minél előbb dokumentálnunk, amit elveszítünk. Az 503 újonnan felfedezett faj emlékeztet minket arra, hogy egyetlen kíváncsi, rendkívüli hatalommal rendelkező faj vagyunk, mely kezében tartja sok más faj sorsát" - mondta Tim Littlewood, a múzeum tudományos igazgatója.

A szakértők eddig csaknem kétmillió különböző életformát ismertek meg a Földön, de valódi számuk a korábban becsült 8,7 milliónál jóval több is lehet. Az új DNS-elemzéses technikák révén ugyanis a látszólag hasonló élőlények különbözőségei is feltárhatóvá váltak.

A sors váratlan fordulatai is szerepet játszottak egy-egy felfedezésben. A Pseudoacanthocephalus goodmani nevű új parazita férget az Amietophrynus gutturalis nevű varangy ürülékében fedezték fel, miután a varangy véletlenül egy turista poggyászában eljutott Mauritiusról Cambridge-be. Még a mosógépet is megjárta a ruhákkal együtt, mielőtt észrevették volna az állatot.

A múzeum gyűjteményében lévő mintegy 80 millió példány is szolgált új felfedezésekkel. Az egyik új faj, az Oedipina ecuatoriana nevű tüdőtlen szalamandra egyetlen egyed alapján ismert, melyet több mint 100 éve gyűjtöttek be, azóta van a múzeum tulajdonában. Ezek a féregszerű kétéltűek az esőerdők talajába fúrva élnek, bőrükön keresztül lélegeznek.

hirdetés
A leglátványosabb felismerés a Trachypithecus popa (Popa langur) nevű majomfaj felfedezése volt, ezt ugyanis korábban más fajokkal keverték össze. Egy mianmari kihunyt vulkán oldalában él, de a múzeum gyűjteményében több mint 100 éve meglévő bőrök és csontok alapján azonosították. Súlyosan veszélyeztetettnek számít, mindössze 200-260 példány él belőle vadon.

"Reméljük, hogy a fajok elnevezése segíti védelmüket" - mondta a múzeum emlősökkel foglalkozó kurátora.

A legtöbb felfedezést a bogarak rendjében tették a kutatók: 170 új fajt azonosítottak, köztük egy Új-Guinea-i szkarabeuszbogarat, karmosbogárféléket Brazíliában és egy apró, mocsárkedvelő bogarat Malawiban.

A szakértők 70 új darázsfajt, három új méhfajt, 9 új éjjeli lepkét, hat új százlábút, kilenc laposférget, egy pillangót és 10 mohaállatkát azonosítottak.

A Természettudományi Múzeum munkatásai idén nevet adtak 122 új, fosszíliaként megismert fajnak és 10 új ásványnak, mely jelentős eredmény, mivel mindössze nagyjából 6000 ásványféle ismert.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY

„A hátamon feláll a szőr” – mondja a kínai vakcináról Duda Ernő immunológus

A szegedi professzor szerint nem jó, ha az állam nyomást helyez a gyógyszerfelügyeletre. Bízik benne, hogy január végétől az EU-s beszerzés is felgyorsul majd.
Fotó: Egyetem tv - YouTube - szmo.hu
2021. január 20.

hirdetés

Az olcsó, elavult módszerrel készülő kínai vakcinák Kína külföldi térnyerését szolgálják, nekünk azonban nem szabad elkezdenünk oltani velük – mondta a Válasz Online-nak Duda Ernő, a Szegedi Tudományegyetem orvosi karának professzor emeritusa.

A Sinopharm és a Sinovac inaktivált vírust tartalmazó vakcinái szerinte elavult módszerrel készülnek, a harmadik világ tömegei számára.

"Olyan technológiát használnak, amit Pasteur idejében is alkalmaztak már. Olyan, mintha a Nagykörúton most vezetnénk be a lóvasutat. Azon is lehet közlekedni, persze, de nehogy már a 21. században az 1800-es évek technológiáját alkalmazzuk!"

„A koronavírus nem influenza, a hátamon feláll a szőr attól, hogy inaktivált egész koronavírussal oltsunk!”

- fogalmazott a professzor. Majd elmagyarázta, hogy a koronavírus sokkal inkább hasonlít a Zika-vírusra abban a tekintetben, hogy „lopakodó” vírus. „Olyan molekuláris mintázatokat hordoz, amilyenek az emberben is előfordulnak, ezért potenciálisan autoimmun folyamatokat indíthat el.”

Vagyis előfordulhat, hogy hatására a szervezet önmagát kezdi el támadni. „Nem véletlen, hogy a nyugati cégek nem a hagyományos technológiát alkalmazzák, és csak azt az antigént akarják bevinni az oltással, ami feltétlenül szükséges a vírus elleni harchoz.”

hirdetés
„Ami felesleges, azt ne vigyük be, mert abból mellékhatás keletkezhet.”

Duda azt nem állítja, hogy a kínai vakcinától betegek lesznek az emberek, de azt igen, hogy a technológiából fakadóan ennek nagyobb a kockázata.

„Ön szerint miért vacakolnak mások mRNS-sel, tüskefehérjék más vírusokra való átültetésével, ha az egész olyan egyszerű lenne, hogy a régi technológiával milliószámra lehet gyártani az oltásokat? Minél kisebb részét tartalmazzák a vírusnak, annál kisebb a veszélye annak, hogy beindítják ezeket a folyamatokat. Az első két engedélyezett vakcinával a vírus egyetlen részét sem juttatják be a szervezetbe, a mesterségesen előállított mRNS-s négy-hat órával az oltás beadása után lebomlik, ezek a legbiztonságosabbak” - mondta a Válasz Online-nak a szegedi professzor.

Duda Ernő szerint a másik baj a Sinopharm oltóanyagával, hogy nagyon keveset tudunk róla. A kínaiak ugyanis a mai napig nem publikálták az úgynevezett harmadik fázis vizsgálatait, amelyek a vakcina tömeges kipróbálásának eredményeit rögzítik. Ezzel szemben a Pfizer és a Moderna eredményeit rangos szaklapokban tették közzé.

„Az biztos, hogy a világ két legtekintélyesebb gyógyszerhatósága, az amerikai és az európai engedélyét nem tudják felmutatni, mert a kínaiak nem kérnek ilyet. Valamit pedig mondaniuk kell az oltóanyagról.”

Annál is inkább, mert az oltási hajlandóságnál sokat számít a vakcinafejlesztő ország hitelessége is.

„Mennyire bízna meg egy – egyébként valószínűleg hatásos és biztonságos – orosz vakcinában, amit csak az orosz hatóság hitelesít? Az az Oroszország, ahol egy évtizeden keresztül állami közreműködéssel hamisították meg a doppingeredményeket? Vagy fogadna el egy olyan oltást, amelynek hatásosságát és biztonságosságát csak az a kínai állam ismeri el, amely vegzálta a járványt először leíró orvost?"

- tette fel a kérdést Duda Ernő.

A lap megkérdezte, nem kellene-e óvatosabban fogalmaznia, hisz így is magas az oltásellenesség Magyarországon.

A professzor szerint ha az embereknek kételyeik vannak, de közben a kínai és az orosz vakcina folyik a csapból is, akkor az valóban az oltási hajlandóság ellen hat.

„Miért nem arról beszélnek, hogy Magyarország számára az unió közel húszmillió oltást tett félre, és a veszélyeztetetteket nyárra be tudjuk oltani? Hogy májusra drasztikusan lecsökken a halálesetek száma?”

Duda Ernő szerint hiába szeretne mindenki minél gyorsabb megoldást, nem jó, ha politikusok nyomást gyakorolnak az engedélyező hatóságokra. A vészhelyzeti engedélyezésnél ugyanis nem a gyártó, hanem az állam vállalja a felelősséget az esetleges problémákért. „Nem szeretnék az engedélyező hatóság embereinek helyében lenni" - jegyezte meg.

A szegedi professzor szerint a nyugati engedélyezési eljárás átlátható, az engedélyezett oltóanyagok pedig hatásosak és biztonságosak, ezért nyugati vakcinákat kell használni.

Duda Ernő abban bízik, hogy január végén felgyorsul majd a tempó, hiszen akkortól jön az Astrazeneca/Oxford vakcina, amelyet normál hűtőszekrényben lehet tárolni, és több mint ötezer háziorvos tud majd oltani vele. Azután jön a Janssen egydózisú vakcinája, és még vagy három cégtől várnak rövidesen készítményeket.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Videón, ahogy meteor szelte át hajnalban Magyarország egét

A fényes tűzgömböt kedd hajnalban észlelték, szerencsésen videóra is tudták venni.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 19.

hirdetés

Az Időkép számolt be róla, hogy kedden 1 óra 59 perckor egy fényes tűzgömb szelte át hazánk egét.

A jelenségről a portál egyik felhasználója videót is tudott készíteni, amit feltöltött a Youtube-ra. A felvétel a Győr-Moson-Sopron megyei Sokorópátkán készült, északkeleti irányban.

Videó: Így szelte át az eget a meteor


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY

Mit tudunk eddig a kínai vakcináról?

A KOVIDők kérdéseire dr. Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem virológus professzora válaszolt, aki szerteágazó kutatásokat végez a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban.
Dr. Kintses Bálint biológus videó-interjúja a KOVIDők blogon, írott anyag: Dr. Bokor Dóra gyógyszerész, szakújságíró - szmo.hu
2021. január 23.

hirdetés
KOVIDők – A kutató kérdez. A szakértő válaszol.

A koronavírussal kapcsolatos hírek nyomán hiteles és naprakész tényfeltáró riportsorozatot készítünk szakértőkkel.

– Mik lehetnek a Kínában fejlesztett oltóanyag előnyei és hátrányai más koronavírus-vakcinákkal összehasonlítva?

– Jelenleg két vakcinát fejleszt a Sinopharma nevű, nagy kínai gyógyszergyár – mindkettő inaktivált vírust tartalmazó vakcina, tehát első generációs oltóanyagok. Ilyenformán nem a legmodernebb vakcinák ugyan, de ez semmiképp nem jelenti azt, hogy nem jó oltóanyagok.

A forgalomban lévő vagy fejlesztés alatt álló vakcinák között nem az alapján kell különbséget tenni, hogy melyik országban fejlesztik: az összehasonlítás fő szempontja a hatékonyság és a biztonságosság. Jelen pillanatban azt lehet tudni a kínai vakcináról, hogy az előzetes tanulmányok alapján a hatásossága 70–75 százalékos.

A III. fázisú klinikai vizsgálatok azonban még folyamatban vannak – egyértelmű adatokat akkor fogunk látni, ha közzéteszik ezeknek az eredményeit. Ha a III. fázisú vizsgálatok igazolják, hogy az oltóanyag hatékony, biztonságos és megbízható, akkor az Európai Unió tagállamaiban forgalomba hozható gyógyszereket/oltóanyagokat engedélyező Európai Gyógyszerügynökség (EMA), illetve a magyarországi gyógyszerhatóság (OGYÉI) is áttekinti és értékeli a fejlesztési és a vizsgálati dokumentációt, majd ez alapján dönt a forgalomba hozatal engedélyezéséről. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy az Európai Unió területén alkalmazható legyen a vakcina.

Ha tehát lesznek publikált adatok, nyilvánossá válnak a klinikai vizsgálatok eredményei és az uniós, illetve a hazai hatóság is engedélyezi, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a Kínában fejlesztett vakcina is ugyanúgy hatékony és biztonságos, mint más engedélyezett oltóanyagok.

Úgy gondolom, Kínában is nagyon jó szakemberek, nagyon jó kutatók dolgoznak a vakcina fejlesztésén, az adatok ismeretében pedig a konkrét vakcináról is többet fogunk tudni.

hirdetés

– Van-e gyakorlati jelentősége annak, hogy a kínai oltóanyag egy régebbi típusú vakcinatechnológiára épül?

– Érték ilyen kritikák, de úgy gondolom, hogy minden technológiának megvan a maga előnye és a hátránya is.

Az, hogy ez egy első generációs – tehát a hagyományos módszertanra épülő vakcinafejlesztési és -gyártási protokoll szerint készült – oltóanyag, nem jelenti azt, hogy nem jó.

A harmadik generációs, modern RNS-vakcinákkal összehasonlítva lehet úgy ítélni, hogy ez egy „elavultnak tekinthető technológia”, de ettől még képes a feladatát ellátni: tud hatékony és erős immunválaszt generálni. Az oltóanyagok összehasonlításakor nagyon fontos szempont, hogy a vakcina „célba érjen”, tehát azt is mérlegelni kell, hogy milyen populációban, milyen területen és hogyan szeretnénk alkalmazni. A fejlett országokban, így Európában is, ahol az RNS-vakcinák megfelelő tárolása és kezelése megoldható, nagyon jók lehetnek a harmadik generációs oltóanyagok, de a trópusi országokban (pl. Afrikában), ahol forróság van és a hűtési lánc nem biztosítható, sokkal nehezebb célba juttatni egy RNS-vakcinát, mint egy inaktivált vírust tartalmazó készítményt, ami nem igényel ennyire speciális szállítási és tárolási körülményeket. A Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumában jelenleg is zajlik a fertőzöttektől származó mintákban előforduló koronavírus-genomok elemzése.

– Ezzel kapcsolatban milyen eredményeitek vannak?

A kollaborációs kutatómunka keretében több száz mintát vizsgáltunk, és a január első két hetében beérkezett mintákból szűrtük, hogy tartalmazzák-e az Angliában felfedezett új vírusvariánst. Eddig öt beteg légúti mintájából mutattuk ki az új, angliai mutáns törzset. Ez azért nagyon fontos, mert ezek az esetek nem közvetlenül Angliából behurcolt fertőzést jeleznek, hanem másodlagos fertőzésként jelentek meg, tehát egy hazai fertőzési lánc kezdetei.

Az, hogy az angliai vírusvariáns Magyarországon is megjelent, nem váratlan esemény, hiszen sok országban észlelték már. Ez a vírusmutáns a jobb fertőzőképessége és a gyorsabb terjedési sebessége miatt fontos, mert a másodlagos terjedési láncokat időben fel kell ismerni és meg kell fékezni ahhoz, hogy ez a variáns ne váljon dominánssá az országban. Csak így lehet kivédeni, hogy „berobbanjon” a járvány.

A jelenlegi ismereteink szerint ez a mutáns törzs sem okoz súlyosabb klinikai tüneteket, mint a korábbi vírusváltozatok, de azáltal, hogy mintegy 70 százalékkal gyorsabban terjed, jóval több betegre lehetne számítani, ha ez a törzs dominánssá válna: többen szorulnának kórházi ellátásra, lélegeztetőgépre és sajnos emiatt a haláleset is több lenne.

Gyakorlati szempontból ugyanúgy be kell tehát tartani a járványügyi intézkedéseket, ahogy eddig: maszkhasználat, fertőtlenítés, távolságtartás. Fontos tudni, hogy a jelenlegi tudásunk szerint – és ezt külön hangsúlyozom –, az engedélyezett védőoltások az új mutáns törzzsel szemben is hatékonyak, tehát képesek kivédeni a betegség, illetve a tünetek kialakulását.

VIDEÓ: a teljes interjú dr. Jakab Ferenc professzorral

Ha tetszett, amit olvastál és még többet szeretnél tudni – tudósoktól és szakértőktől – a vírusról, a betegségről és a vakcináról, kövesd a KOVIDők blogot

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY

Dr. Novák Hunor: fokozott veszélyt jelent-e a gyerekekre az angol mutáns?

Miért nem kaphatják a védőoltást 16 év alattiak? Milyen tüneteket okozhat a koronavírus-fertőzés gyermekkorban?
Dr. Horváth Péter videó-interjúja a KOVIDők blogon - szmo.hu
2021. január 18.

hirdetés
KOVIDők – A kutató kérdez. A szakértő válaszol.

A koronavírussal kapcsolatos hírek nyomán hiteles és naprakész tényfeltáró riportsorozatot készítünk szakértőkkel.

Az interjúban Dr. Horváth Péter bioinformatikus, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének igazgatója kérdezi Dr. Novák Hunort arról, milyen veszélyt jelent a gyerekekre – ha egyáltalán jelent veszélyt – a koronavírus angliai mutációja. A gyermekgyógyász szerint az emberek biztos, 100%-os választ akarnak kapni olyan kérdésekre, amikre a választ csak a jövő hozza meg. Ez szerinte azért irreális, mert egyrészt a tudósok nem jövendőmondók, másrészt,aki valaha is elmélyedt már egy tudományban, tudja, hogy nincsenek 100%-os válaszok.

A felbukkant mutációról annyit lehet biztosan tudni, hogy a fertőzőképessége nagyobb, vagyis gyorsabban terjed, de a tünetek súlyosságában nincs változás. A meglévő oltások nagy valószínűséggel ezek ellen is hatásosak, de azt, hogy a jövőben milyen mutánsok fognak megjelenni és azok milyen veszélyt jelentenek a gyerekeknek, nem lehet most még tudni.

Arra a kérdésre, hogy miért nem ajánlott oltani a gyerekeket a vakcinával, Dr. Novák Hunor azt válaszolja: "Ennek egy egyszerű oka van. Minden vizsgálatból három csoportot vesznek ki: a gyerekeket, a várandósokat és a szoptató édesanyákat, mivel rájuk kell a legjobban vigyázni. Ezért ezekben a csoportokban egyelőre nem készült vizsgálat."

Külföldi kollégák tapasztalatai alapján azt mondja, nem lett több megbetegedés a gyerekek körében a mutáció megjelenése óta. Az viszont látható, hogy – Magyarországon is – több gyerek került kórházba olyan, sokszervi gyulladásos betegséggel, ami a koronavírus-fertőzés után alakult ki.

hirdetés

Nem a gyerekekre a legveszélyesebb a vírus, de a legnagyobb problémának azt látja, hogy a gyerekeknél sokféle, enyhe tünet jelentkezhet a koronavírus-fertőzéssel kapcsolatban – hasmenés, takonykór, torokgyulladás, láz –, amiről nem is gondolják a szülők, hogy az. Viszont, ha ezt átadják az idősebbeknek, ők sokkal súlyosabb állapotba kerülhetnek.

VIDEÓ: Dr. Horváth Péter bioinformatikus, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének igazgatója kérdezi Dr. Novák Hunort

 

Ha tetszett, amit olvastál és még többet szeretnél tudni – tudósoktól és szakértőktől – a vírusról, a betegségről és a vakcináról, kövesd a KOVIDők blogot

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: