Tíz hét alatt tanítottak meg embereket arra, hogy a visszhangok alapján tájékozódjanak

12 vak és 14 látó ember vett részt a kísérletben.

Link másolása

Az echolokáció képességét jellemzően a különböző állatfajokhoz, például a delfinekhez, vagy a denevérekhez szokták kapcsolni. A lényege, hogy az állat az általa kibocsátott, majd visszaverődő hanghullámok segítésével tájékozódik, így tud navigálni például a sötétben, vagy a zavaros vízben.

Arról már ritkábban esik szó, hogy erre bizonyos vak emberek is képesek: vannak, akik a botjuk kopogtatásával, vannak, akik csettintéssel adják ki az ehhez szükséges hangot. Annak ellenére, hogy ez egy igen hasznos készség, kevés vakembert tanítanak meg ennek használatára.

A Science Alert azt írja egy tavaly publikált kutatás alapján, hogy

a résztvevőknek mindössze tíz hét alatt sikerült megtanítani az echolokációt egy kísérlet során.

A kutatásban 12 vak és 14 látó ember vett részt. Ők egy 20 alkalmas, alkalmanként két-három „edzést” végeztek el, és arra képezték őket hogy egy virtuális labirintusban navigálják el magukat a szájukkal kiadott csettintések segítségével.

A kutatók arra jutottak, hogy a tízhetes képzés végére a résztvevők nemtől és kortól függetlenül jobb eredményt értek el, kevesebbszer ütköztek bele a tárgyakba, mint a program elején. A kutatók szerint

az újonnan kiképzett résztvevők majdnem olyan jól teljesítettek, mint azok, akik évek óta használják az echolokációt.

Azt már korábbi kutatások is kimutatták, hogy ezt a készséget képzéssel a látók is elsajátíthatják, de most azt is megvizsgálták, hogy ez igaz-e a különböző korcsoportokban is. A mostani eredmények azt mutatják, hogy bár egyes esetekben a fiatalok gyorsabban elsajátították az echolokációt, de „a tréning minden résztvevőnél figyelemreméltó viselkedési változásokat idézet elő”.

Három hónappal a képzés után a vak résztvevők azt mondták, hogy a tanultaknak köszönhetően javult a mobilitásuk.

Lore Thaler a brit Durham Egyetem pszichológusa azt mondta, hogy nagyon izgatott az eredményekkel kapcsolatban. Szerinte érdemes lenne ezt a képzést megszervezni azoknak, akiknek még jó a funkcionális látása, de később ezt például egy degeneratív szembetegség miatt elveszíthetik azt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
Ismeretlen lényt találtak egy elhagyatott bányában, 480 foga volt
A 155 millió éves fosszília rendkívül jó állapotban maradt fenn Németországban.

Link másolása

Különös csőre és több száz fog a van annak az eddig ismeretlen fajnak, amelyet nemrég fedeztek fel egy elhagyatott németországi bányában — írta meg a Live Science. A nagyjából 155 millió éves, a pteroszauruszok rendjébe tartozó faj fosszíliája rendkívül jó állapotban maradt fenn, a szinte hiánytalan csontvázon még az ínszalagok is megtalálhatóak.

Talán a mai kanalasgémekéhez hasonlítható a csőre, amely 480 darab, 2-11 milliméter hosszú fogat tartalmaz.

Soha nem láttak ehhez hasonló fogakat egy pteroszaurusznál sem - mondta David Martill, a Portsmouth-i Egyetem paleobiológusa. A kutatók úgy vélik, az őslény a flamingókhoz hasonlóan garnélákkal táplálkozhatott, és kampó alakú fogai szűrték ki az apró rákokat.

A leletet véletlenül tárták fel egy elhagyott bányában Bajorországban. A kutatók krokodilcsontokat kerestek, amikor belebotlottak az új példányba.

A lény a Balaenognathus maeuseri tudományos nevet kapta, ezzel állítottak emléket az állatról készült tanulmány írása közben elhunyt Matthias Mäusernek. A fosszília Németországban, a Bambergi Természettudományi Múzeumban található.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
Attól, hogy meghalunk, még nem biztos, hogy elveszítjük az eszméletünket – állítja egy tanulmány
Tudományos bizonyítékot találhattak arra, hogy van élet a halál után. Néhány esetben és pár percig legalábbis biztosan.
Fotó: Sasin Tipchai / Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2023. január 13.


Link másolása

Néhányan a szívleállást követően is eszméletüknél maradnak, írja a Mirror egy tanulmány alapján. A Resuscitation orvosi folyóiratban publikált kutatás során 2060 szívleállást vizsgáltak.

Az egyik megkérdezett férfi pontosan emlékezett arra, hogyan hozták vissza az életbe az orvosok. A tanulmány szerint

a beteg felülről, a terem egyik sarkából figyelte az eseményeket. A férfi pontosan leírta a szobában megforduló embereket és a hangokat.

Az orvosi feljegyzések később megerősítették a történetet és azt is, hogy defibrillátorral élesztették újra. Vagyis nagyjából három perc telt el a szívmegállás és az újraélesztés küzött, aminek minden mozzanatával tisztában van az akkor éppen halottnak számító ember.

A beteg elmondta, hogy emlékszik, amint a nővérrel beszélt, majd hirtelen csend lett. Ezután rohantak be és kezdték el az újraélesztést. Eközben a szoba egyik felső sarkából intett az éppen halott férfinak egy nő, hogy menjen oda, ő azonban nem tudott odáig eljutni. Foglama sem volt arról, hogy ki lehet a nő, csak azt érezte, hogy valahonnan ismeri és megbízhat benne.

Egy pillanattal később már a fenti sarokból szemlélte az eseményeket. Teste fölé a nővér és egy kopasz férfi hajolt. Utóbbi arcát nem látta, csak kék öltözékét és a tarkóját, amit meglehetősen vaskosnak írt le. Ezután már csak arra emlékszik, hogy magához tért az ágyában.

A nyolc évvel ezelőtti kutatás 2060 alanya közül 330-at sikerült visszahozni a szívleállás után.

Sokan közülük nem tudták felidézni a halál és az újraélesztés között eltelt időt, néhányan azonban tisztán emlékeztek a megpróbáltatásaikra.

A megkérdezettek közül kilencnek volt halálközeli élménye, ketten pedig vizuális észlelésekről is beszámoltak.

A tanulmány szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy a túlélők „az emlékek széles skáláját tapasztalták”, melyek között egyaránt előfordultak félelmetes és a fentihez hasonló tudatos élmények.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Kiderült, mit láthatunk magunk előtt, amikor meghalunk
Egy kutatás szerint megnő az agyi aktivitás közvetlenül a halál előtti és utáni másodpercekben.

Link másolása

Amerikai kutatók EEG-n keresztül rögzítették egy 87 éves epilepsziás férfi agyhullámait, amikor a beteg szívrohamot kapott és meghalt. A vizsgálat során az agyhullámok növekedését – úgynevezett gamma hullámokat – észlelték a szívleállás előtti és utáni 30 másodpercben, ami alátámasztja azt az elképzelést, hogy az ember szeme előtt lepereg az egész élete a halála előtt - írja a BBC.

"Az emlékek visszakeresésben szerepet játszó hullámok generálásával az agy a fontos életeseményeket idézheti fel még egyszer utoljára, hasonlóan a halálközeli élményekben leírtakhoz. Ezekkel az eredményekkel pontosabban meghatározhatjuk, mikor ér véget az élet, ami további fontos kérdésekhez vezet, például a szervátültetéssel kapcsolatban"

- mondta Dr. Ajmal Zemmar, a kutatás vezetője.

Korábban patkányokon végzett kísérletek is hasonló eredményeket mutattak, de emberen korábban még nem végezték el. A végső következtetések levonásához több kutatás is szükséges. Fontos megjegyezni, hogy ez esetben egy eleve sérült agyat vizsgáltak az epilepszia miatt, tehát nem jelenthető ki egyértelműen, hogy mással is ez történik a halála idején.

"Az derült ki ebből a kísérletből, hogy bár valaki lehunyta a szemét és kész megpihenni, az agya még lejátszhatja egyszer élete legszebb pillanatait"

- mondta Dr. Zemma.

A LADBible emlékeztet rá, hogy az EEG egy fájdalommentes vizsgálat, apró elektródákat helyeznek el a páciens fejbőrén, amik a beteg agyának elektromos tevékenységét érzékelik. A legtöbbször epilepszia diagnosztizálására használják. Az EEG segítségével egy szakorvos meg tudja határozni az epilepszia fajtáját, hogy mik váltják ki a rohamokat, és a legjobb kezelési mód kiválasztásában is segítséget nyújt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Megállt a Föld belső magja egy ponton, majd irányt váltott
Keveset tudunk a Föld legmélyebb rétegéről, de friss kutatások szerint úgy tűnik, ez az irányváltás bizonyos időközönként megismétlődik.

Link másolása

Egy új tanulmány szerint

a Föld belső magja egy ponton megállhatott, és még most is az előző évtizedekkel ellentétes irányban foroghat

- írja IFL Science.

A pekingi egyetem két kutatója földrengések szeizmikus hullámait vizsgálták meg, az 1960-as évektől kezdve egészen 2021-ig. A szeizmikus hullámok révén ugyanis a bolygó olyan mély rétegeiről is információkat szerezhettek, amelyekhez más eszközök révén nem.

Az adatok alapján arra jutottak, hogy a mag egy részében változást jelző hullámok hirtelen csak minimális változást jeleztek 2009 környékén. Szerintük ez azt jelenti, hogy abban az időben a belső mag forgása megállt. Az 1970-es években is észleltek változást a hullámokban, szóval az is lehet, hogy a föld belső magjának forgása bizonyos időközönként változik meg.

A belső magot a folyékony külső mag választja el a szilárd Föld többi részétől, ezért lehetséges, hogy a Föld felszínétől eltérő irányban forogjon.

Az IFL Science szerint egy tavalyi tanulmány is hasonló eredményre jutott a belső mag mozgásának irányával kapcsolatban. Az a kutatás is az 1970-es években észlelt változást a vizsgált adatokban.

Bár távolinak tűnik, a bolygó belső magja nagy hatással van a felszínre is, például a Föld mágneses mezejét is befolyásolja.


Link másolása
KÖVESS MINKET: