hirdetés

TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Egy szuperveszélyes, úgynevezett funkciónyerő kiméravírust hozhattak létre Vuhanban a járvány előtt

Egy neves amerikai tudományos újságíró szerint mesterségesen tehették veszélyesebbé a koronavírust, de hogy ennek volt-e köze a pandémiához, csak a Kína által titkosított dokumentumokból derülne ki.
Fotó: Unsplash - szmo.hu
2021. június 07.


Link másolása

hirdetés

A SARS-CoV-2 koronavírusról, amely másfél éve tartja sakkban a világot, nagyon sok mindent kiderítettek már a tudósok a genomjától a fertőzés hatásmechanizmusáig. Tucatnyi oltást fejlesztettek már ki ellene és rendületlenül folynak tovább a kutatások az újabb mutációk kivédésére is.

Nem kaptunk azonban választ az egyik legfontosabb kérdésre: a természetből indult-e el a pandémia vagy pedig egy végzetes emberi hiba, esetleg egy szándékos akció áldozatai vagyunk.

Ez utóbbi két verziót sokáig az összeesküvés-elméletek kategóriájába sorolták, de az elmúlt hónapokban immár komoly szakmai körökben sem zárják ki, hogy a koronavírus a Vuhani Virológiai Intézet (WIV) kísérleti laboratóriumából kiszabadulva kezdte el pusztító világhódítását.

Ezt a témát járta körül a neves amerikai tudományos szakíró, Nicholas Wade a Bulletin of Atomic Scientists című folyóiratban. Terjedelmes cikkében felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államoknak milyen érdekeltségei fűződtek a Vuhani Virológiai Intézethez. Ezek kapcsán felmerülhet Washington felelőssége a járvány kirobbanásával kapcsolatos ködösítésben is.

Wade felidézi, hogy 2019 decemberében, a járvány kitörésekor a kínai hatóságok közölték, hogy a fertőzés a vuhani élőállat-piacról indult el. Ez az elmélet azonban hamar megdőlt, mert kínai kutatók találtak az első fertőzöttek között olyanokat, akiknél kizárható volt a piaci kapcsolat. És bár Vuhanban működik a világ egyik legnagyobb koronavírus-kutató központja, a médiában a kínai virológusok a természetes fertőzés forgatókönyvét sulykolták, és külföldi kollégáik is kiálltak mellettük a Lancetben 2020 februárjában közölt nyílt levelükben.

Wade szerint azonban ezt az akciót Peter Daszak, a New York-i EcoHealth Alliance elnöke szervezte. Az ő szervezete pénzelte a vuhani koronavírus-kutatásokat is. Ha a SARS-CoV-2 a laboratóriumból szabadult volna el, akkor Daszak potenciális felelőse lett volna az ügynek. Ezt az érdekkonfliktust azonban a Lancet olvasói előtt elhallgatták.

Hasonló levél jelent meg márciusban a Nature Science-ben is, a kaliforniai Scripps Research Institute Kristian G. Andersen vezette kutatócsoportjától, amelynek az elején azt írták: nem valószínű, hogy a vírust manipulálták, sőt, egy későbbi bekezdésben ezt határozottan ki is zárták.

hirdetés

Daszak és Andersen koronavírussal kapcsolatos levelei Wade szerint valójában „politikai nyilatkozatok” voltak, amelyek azt sugallták, hogy konszenzus alakult ki a szakértők között arról, hogy a fertőzés nem laborból származik.

Wade emlékeztet arra is, hogy a Daszakhoz hasonló virológusok az elmúlt 20 évben sokkal veszélyesebb vírusokat hoztak létre laboratóriumaikban, mint amilyenek a természetben léteznek. Ezeket nevezik úgynevezett funkciónyerő vírusoknak. Az ilyen kísérletek lényege, hogy egy természetben megtalálható vírust mesterségesen veszélyesebbé tesznek, hogy így kiderítsék, milyen mutációk vezethetnek oda, hogy ezek a vírusok az emberek között is terjedni kezdjenek.

Ezzel elvileg a potenciális mutánsok elleni hatékonyabb küzdelmet biztosítják, de a gyakorlatban soha nem látott veszélyességű mesterséges kórokozókat hoznak létre, amelyek katasztrófát okozhatnak, ha kijutnak a laborokból.

Milyen tényleges kísérletek folytak a Vuhani Virológiai Intézetben? Si Cseng-li professzornő, akit hazája vezető denevérvírus-szakértőjének tartanak, számos expedíciót vezetett a dél-kínai Jünan tartomány fertőzött barlangjaihoz, ahol közel száz denevér-koronavírust gyűjtöttek össze. Si közösen dolgozott Ralph S. Bariccal, az észak-kaliforniai egyetem neves koronavírus-kutatójával. Kutatásuk arra koncentrált, hogy kiderítsék, a denevérvírusok mennyire veszélyesek az emberekre.

MTI/EPA/Roman Pilipej

Wade szerint 2015 novemberében egy új funkciónyerő vírust hoztak létre, amelyhez a SARS1 vírust használták fel, tüskeproteinjét pedig a SHC014-CoV/SARS1 denevérvíruséval helyettesítették. Ez a mesterséges vírus képes volt megfertőzni az emberi légutak sejtjeit, legalább is a laboratóriumi sejtkultúrákat.

Az SHC014-CoV/SARS1-t kiméravírusnak tartják, mert genomja két vírus génállományából áll össze. Ha a SARS2-t valóban Si laboratóriumában hozták létre, akkor Wade szerint ez a kiméravírus lehetett a közvetlen prototípusa.

Baric és Si korábbi tanulmányukban nem tagadták annak kockázatát, hogy egy ilyen kiméravírus kijutva milyen károkat okozna, de szerintük a kockázatoknál sokkal nagyobb a kutatásuk haszna a jövőbeli járványokkal szembeni felkészülésben.

Si munkáját az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézeteihez (NIH) tartozó Allergia- és Fertőző Betegség Intézet (NIAID) finanszírozta az EcoHealth Alliance-on keresztül.

A 2018-19-es évekre szóló engedélyekből egyértelműen kiderül, hogy Si olyan új koronavírusok létrehozásán dolgozott, amelyek a lehető legmagasabb fertőzési veszélyt jelentik az emberi sejtekre.

Úgynevezett „fordított genetikai eljárással” és „fertőző klóntechnológiával” tervezett egy sor kiméravírust létrehozni, majd ezek aktivitását akarta emberi sejtkultúrákon és emberi proteinnel ellátott egereken kipróbálni. Az egyelőre nem derült ki, hogy Si meddig jutott, mert eredményeit zárolták.

Daszak 2019. december 9-én egy interjúban beszélt arról, hogy a Vuhani Virológiai Intézet kutatói miként programozzák át a tüskeproteint és hoznak létre kiméra-koronavírusokat, amelyek képesek megfertőzni humanizált egereket. Utalt arra, hogy a koronavírusokat könnyűszerrel lehet laboratóriumban manipulálni, és ha kifejlesztenek egy új koronavírust, amely emberi sejteket támad meg, le kell venni a tüskeproteinjét, és az lehet egy vakcina alapja. Ő tehát pontosan tudta, hogy mi folyik Vuhanban.

Daszak azonban ahelyett, hogy a koronavírus-járvány kirobbanásakor minderről értesítette volna a közegészségügyi hatóságokat, rögtön PR-kampányt indított, hogy meggyőzze a világot: a járványt nem okozhatta a Vuhani Virológiai Intézet egyik felturbózott vírusa. Holott "vírusszökésre" már korábban is volt példa a világ legjobb laboratóriumaiban, a 60-as évek brit feketehimlő-esetétől - amely 80 megbetegedést és három halálesetet okozott, - egészen a SARS1 kijutásáig. Utóbbi négyszer szabadult ki éppen a pekingi Nemzeti Virológiai Intézetből.

A Vuhani Virológiai Intézet új laboratóriuma a legmagasabb, 4-es biztonsági fokozattal rendelkezik. Állapotáról azonban riasztó képet festettek már 2018-ban az amerikai külügyminisztérium ellenőrei, akik szerint nincsen olyan megfelelően kiképzett szakembergárdája, amely képes lenne a laboratórium biztonságos működtetésére.

Wade megjegyzi: a valódi probléma az, hogy a virológusok általában nem szeretnek BSL-4-es körülmények között dolgozni, mert nemcsak kényelmetlen, hanem lassítja is a munkát.

2020 előtt az volt az általános előírás, hogy a SARS1 és MERS-kísérleteket BSL3-as szinten kell végezni, de a denevér-koronavírusokra megengedhető volt a 2-es szint, amely csak a minimális óvintézkedéseket tette kötelezővé. Si maga is elismerte, hogy a koronavírussal végzett kutatásaikat 2-es, legfeljebb 3-as szinten végezték.

A laboratóriumi verziót erősítheti az is, hogy jünani barlangok 1500 km-re vannak Vuhantól, a denevérek pedig legfeljebb 50 km-re távolodnak el élőhelyüktől, tehát egy természetes eredetű járványnak Jünanban kellett volna kitörnie.

Ugyancsak figyelemre méltó az a körülmény, hogy míg a SARS1 legalább 20 mutáción esett át, míg képes volt embereket megfertőzni, a SARS2-nek ez már első megjelenésekor sikerült.

A kínai egészségügi hatóságok sem találtak közvetítő fajt, pedig legalább 80 ezer állatot teszteltek. A kínaiaknak így a mai napig nincs bizonyítékuk a természetes terjedés elméletére. Ez azért furcsa, mert annak idején a SARS1 vírus esetében a járvány kitörése után négy hónappal sikerült azonosítani a közvetítő vírusgazdákat, a MERS esetében ez 9 hónapot vett igénybe. A SARS2 esetében erre 15 hónap sem volt elegendő.

Wade szerint a Vuhani Virológiai Intézet adatbázisában fontos információk lehetnek, amelyejet azonban a kínai hatóságok láthatóan nem akarnak közzétenni. Amennyiben kiderülne, hogy valóban a vuhani laboratóriumból szökött ki a vírus, súlyos felelősség terhelné a vuhani virológusokat és a pekingi vezetést is.

De felvetődne az amerikaiak felelőssége is, akik nem biztonságos külföldi laboratóriumok magas kockázatú kísérleteit pénzelték.

És Wade szerint megrendülne a virológusok világközösségébe vetett bizalom is, mert, bár pontosan tudták, hogy a funkciónyerési kutatások milyen veszélyekkel járnak, nem tudtak ellenállni az új vírusok létrehozásához vezető kísértésnek.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Tízszer annyi antitestet termel a Pfizer oltóanyaga, mint az egyik kínai vakcina egy tanulmány szerint

Egy harmadik oltás lehet a megoldás a már teljesen beoltottak esetében a hongkongi tudósok szerint.

Link másolása

hirdetés

Jelentős különbség van a koronavírus ellen termelt antitestek mennyiségében az mRNS- és az inaktivált vírust tartalmazó vakcinák esetében, írja egy hongkongi tanulmány alapján a Bloomberg.

A The Lancet orvosi szakfolyóiratban csütörtökön megjelent kutatás arra a megállapításra jutott, hogy a városban teljesen beoltott egészségügyi dolgozók esetében tízszer annyi az antitest a Pfizer/BioNTech-vakcinával oltottak esetében, mint akik a kínai Sinovac oltóanyagát kapták. Utóbbi inaktivált vírust tartalmaz.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a Covid-19-cel szemben nem az antitestek adják a teljes védelmet, ugyanakkor a tanulmányban "azonosított semlegesítő antitestek koncentrációinak különbsége jelentős eltérést eredményezhet a vakcinák hatékonyságában". Ez pedig egy újabb bizonyítéka lehet annak, hogy az mRNS vakcinák hatékonyabban lépnek fel a világjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus ellen, mint például az olyan hagyományos technológiát alapuló oltóanyagok, melyek inaktivált vírust tartalmaznak.

A lap kiemeli, hogy Izraeltől az Egyesült Államokig bezárólag jelentősen csökkent azokban az országokban a fertőzések száma, ahol a Pfizer/BioNTech és Moderna mRNS-vakcináival oltottak. Ezzel szemben ott, ahol a kínai Sinovac és Sinopharm oltásokat részesítették előnyben, nem tapasztaltak akkora visszaesést, holott mindegyik oltóanyag jelentősen csökkenti a betegség súlyos lefolyását és a halálozást is.

hirdetés

Az inaktivált vírust tartalmazó oltóanyagok alacsonyabb hatékonysága több országot, köztük Thaiföldet és az Egyesült Arab Emírségeket is arra késztette, hogy a már teljesen beoltott embereknek egy emlékeztető oltást javasoljanak. Erre elsősorban az Indiából indult, roppant agresszívan terjedő delta variáns miatt van szükség.

A csütörtökön megjelent hongkongi tanulmány is azt sugallja, hogy ez lehet a hosszú távú megoldás a már teljesen beoltott emberek esetében.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Komoly áradások várhatóak a 2030-as években a Hold keringési pályájának apró módosulása miatt

Eddig is váltakozott a Hold keringési pályája, de a felmelegedéssel együtt akár rendkívül komoly károkat is okozhat a következő évtizedben.
Fotó: Bruno/Germany / Pixabay - szmo.hu
2021. július 13.


Link másolása

hirdetés

A 2030-as évek közepétől több partmenti város arra készülhet, hogy rendszeresen elönti a tenger. A következő évtizedre várható súlyos áradásokat a klímaváltozás hatásai mellett a Hold keringési pályájának kis mértékű átalakulása idézi elő - idéz a Qubit egy, a témában készült tanulmányt.

A Hold keringési pályájának apró módosulása nem újkeletű dolog: tudósok évszázadok óta megfigyelik, hogy nagyjából 18,6 éves ciklusokban ismétlődik. Ennek az időtartamnak a felében a Hold gravitációs ereje kevésbé hat, ezért dagálykor nem emelkedik annyira, apálykor pedig nem csökken olyan nagy mértékben a vízszint. A ciklus második felében azonban emelkedik a gravitációs erő, aminek hatása így akkor éppen ellentétes.

A Nature Climate Change-ben június végén publikált tanulmány szerint a következő évtizedben azért lesz ez a helyzet súlyosabb, mert a 18 éves Hold-ciklus felerősödött gravitációjú fázisa következik,

most azonban a felmelegedés miatt már megnövekedett tengerszint mellett jöhetnek a nagy áradások.

Ezért arra számítanak, hogy nagyobb, pusztítóbb erejű árhullámok következhetnek. Az Egyesült Államokban különösen az atlanti-óceáni partvonalon lesz számottevő a hatás.

hirdetés



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Különleges hét következik: a Hold és az óriásbolygók, de a Perseidák hullócsillagzápora is jól látszanak majd az égbolton

Augusztus 9 és 15. között tehát csillagvizsgálók és amatőrcsillagászok, egyesületek és szakkörök országszerte várják majd programjaikkal az érdeklődőket a csillagos ég alatt.
Forrás:Csillagvizsgáló blog, Címkép: Photo by Jason Blackeye on Unsplash - szmo.hu
2021. augusztus 03.


Link másolása

hirdetés
Egy csillagász ismeretterjesztő blogja csillagászatról, űrutazásról, science fiction-ről és még sok más Földön túli dologról, amik kellően érdekesek ahhoz, hogy többet akarjunk tudni róluk.

A csillagászat páratlanul szerencsés tudományterület: értő művelői ugyanis rendkívüli látványosságok sokaságán keresztül tudják közelebb hozni az űr világát az erre fogékonyak számára. Augusztus második teljes hetében különösen jó alkalom nyílik arra, hogy részesei legyünk ennek ennek az élménynek, ugyanis

nemcsak a Hold és az óriásbolygók, de szemet gyönyörködtető mélyég-objektumok, és a Perseidák hullócsillagzápora is színesítik majd az éjszakai égboltot.

Ilyen remek időszakokban amatőrök és profik egyaránt távcsövet ragadnak, hogy saját maguk vizsgálhassák a csillagos égboltot vagy, amennyiben lehetséges, mások számára is megmutathassák azt. A számos kisebb-nagyobb rendezvény rendre sokakat mozgat meg a helyi csillagvizsgálókban. A tapasztalat ugyanakkor azt mutatja, hogy sokakhoz sajnos el sem jut ezen események híre, pedig igény lenne a csillagászati élményekre. Ebből az okból kifolyólag idén másodjára szervezzük meg az országos kampányt, amelynek címe "Egy hét a csillagok alatt".

A kezdeményezés fő célja, hogy minél többen élhessék át a csillagászati megfigyelések élményét.

Tavaly nyáron első alkalommal szerveztük meg az Egy hét a csillagok alatt programsorozatot és az eredmény felülmúlta minden várakozásunkat: a hét éjszaka folyamán országszerte több mint huszonöt helyszínen várták csillagászati bemutatók az érdeklődőket, akik közül több ezren tapasztalhatták meg elsőkézből a csillagászati megfigyelések élményét.

Hajdúböszörményben a Magyar Csillagászati Egyesület helyi csoportjának rendezvényére több százan látogattak ki.

Az elmúlt hetekben újra egy programsorozatba gyűjtöttük össze a csillagászati eseményeket, hogy aztán minél szélesebb körhöz juttathassuk el ezek hírét. Az egyes programokról pedig itt a Csillagvizsgáló Blogon kedvcsinálókat is olvashattok. Ilyen módon remélhetőleg olyanokat is ki tudunk csalogatni a csillagos égbolt alá, akiket egyébként nem érnek el a tudománynépszerűsítő események – vagy éppen olyanok kapnak kedvet a közösségi csillagászkodáshoz, akik eddig egyedül szemlélték a csillagokat.

hirdetés

Augusztus 9 és 15. között tehát csillagvizsgálók és amatőrcsillagászok, egyesületek és szakkörök országszerte várják majd programjaikkal az érdeklődőket a csillagos ég alatt. A kezdeményezéshez már 30 bemutatóhelyszín csatlakozott. IDE KATTINTVA választatjátok ki azt, ahonnan legszívesebben kémlelhetitek az égboltot.

A térképen a helyszíneket láthatjátok

Gyál határába tavaly Ruszkai Ákos amatőrcsillagász másodmagával szervezett távcsöves bemutatót, a város melletti helyszínre pedig több mint ötvenen látogattak ki a késői órákon.

A csillagvizsgáló helyek listája reményeink szerint még messze nem teljes. A következő napokban még számos csillagvizsgálóval és csillagászati csoporttal fog bővülni a programsorozat. Továbbá várjuk mindazok jelentkezését, akik közelebb szeretnék hozni a csillagok és bolygók világát az érdeklődőkhöz. Ha rendelkezel távcsővel és szívesen osztanád meg az élményedet másokkal, írj nekünk itt vagy a [email protected] email címre.

Ha nem szeretnél lemaradni a programokról, érdemes ellátogatni az Egy hét a csillagok alatt Facebook eseményére, a kezdeményezés oldalán pedig további hasznos tippeket, információkat találhattok hamarosan.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés
TUDOMÁNY

Megmérték: 1600 fokos is lehet a Föld belsejének a hőmérséklete a víz alatti vulkanikus területeken

A térkép segítségével a tudósok jobban megérthetik a víz alatti vulkánokat működtető olvadási folyamatokat, és azt, hogy ezek miként befolyásolják a lemeztektonikai mozgások ütemét.
MTI, - szmo.hu
2021. július 29.


Link másolása

hirdetés

Megmérték a Föld belsejének hőmérsékletét az óceáni hátságok mentén, a víz alatti vulkanikus területeken a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói. Itt viszonylag állandó, mintegy 1350 Celsius-fokos a hőmérséklet, de egyes forró hőpontoknál elérheti az 1600 Celsius-fokot is.

A tudósok eredményeikről a Journal of Geophysical Research: Solid Earth című tudományos lapban számoltak be, és bemutatták a Föld belsejének hőmérsékleti térképét az óceáni hátságok mentén.

A térkép segítségével a tudósok jobban megérthetik a víz alatti vulkánokat működtető olvadási folyamatokat, és azt, hogy ezek miként befolyásolják a lemeztektonikai mozgások ütemét

- olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

"A hőáramlás és a lemeztektonika nagyon fontos folyamatok a Föld formálódásában. A hátságok láncolata mentén uralkodó hőmérsékletek ismerete alapvető kritérium a bolygó mint hőtermelő megértéséhez, és annak megértéséhez, miként különbözik a Föld más bolygóktól, és hogyan képes az élet fenntartására" - mondta Stephanie Brown Krein, az MIT föld-, légkör- és bolygókutató karának munkatársa.

hirdetés

A Föld belső hőmérséklete kritikus szerepet játszott a bolygó felszínének alakulásában több százmillió év alatt. Képtelenség azonban közvetlenül mérni a hőmérsékletet több tízezernyi kilométerrel a felszín alatt.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: