Sokkoló: úgy rohad szét a hús a komodói sárkány mérgétől, mintha a Last of Usban lennénk

Illusztráció: Unsplash/National Cancer Institute - szmo.hu
2023. május 20.

Egy magyar kisfiú szervezetében található gén lehet a megoldás a daganatos betegségek ellenszerének megtalálásához. Amerikai kutatók Benett két testvérét is megvizsgálnák.

Beni koraszülöttként jött világra 12 évvel ezelőtt. Kicsit lassabban és nehezebben fordult meg, mint a kortársai. Egy budapesti orvos először kisfejűséget diagnosztizált nála, majd álláspontját módosítva koponyacsontosodási problémát gyanított, ezért hét éve megoperálta.

Ezért családja az újabb beavatkozást már nem vállalta. Inkább kutakodni kezdtek, és kiutaztak egy bostoni klinikára, ahol megállapították, hogy Benit felesleges volt megoperálni, mert sosem volt beteg, egy génhiba okozta nála a kiskori problémákat.

„Bennem ez a gén nincs meg, Beniben viszont igen. Most az amerikai kutatók levelére várunk, Beni két testvérét is szeretnék megvizsgálni” – mondta az édesapa, Rózsa László.

Egyébként az amerikai szakértők azt mondták a magyar családnak, eddig még az Egyesült Államokban sem találkoztak olyan gyerekkel, akiben megtalálható lett volna ez a bizonyos gén. A bostoni kutatók arra jutottak, hogy a Beniben található génnek az XPO1 nevű fehérjéhez van köze. Ez a molekula juttatja el a sejtmagból a fehérjéket a sejt többi részéhez, tehát ha egy rákos sejt esetében meg lehet gátolni ennek a fehérjének a „tevékenységét”, a beteg sejt elpusztul.

A kisfiú mozgását tekintve és szellemileg is le van maradva kortársaitól, valószínűleg élete végéig ápolásra szorul majd. A család ügyvédje szerint akár a 100 millió forintot is elérheti a kártérítési igény.

(Forrás: Blikk)

Fotó: Unsplash - szmo.hu
2023. május 28.

1938-ban a spanyol polgárháború idején fejlövést kapott a később M. páciensként ismertté vált katona. A 25 éves spanyol fiatalember koponyáján világosan láthatóak voltak a töltény által ütött sebek, ám a sérülést csodával határos módon túlélte. A golyónak volt egy bemeneti és egy kimeneti nyílása, még sebészeti beavatkozásra sem volt szükség. Amikor azonban a katona két hét után visszanyerte az eszméletét, fura tapasztalatokról számolt be.

Justo Gonzalo valenciai neurológus még maga is csak 28 éves volt, amikor megismerte a szerencsétlenül járt beteget, és évtizedeken át dokumentálta a vele kapcsolatos megfigyeléseit. Szerette volna jobban megérteni a katona tapasztalatain keresztül az agy működését.

„Miután magához tért, M. páciens észlelte, hogy majdnem teljesen elveszítette a látását. Elmondása szerint látott valamit a jobb szemével, de a ballal semmit” – írta.

Elvarázsolt kastély

A beteg úgy érzékelte, hogy emberek és tárgyak a látási mezőjében pont az ellenkező oldalon tűnnek fel, mint ahol valójában vannak. Ez a furcsa, elvarázsolt kastély tükréhez hasonló fordítottság ugyancsak jelentkezett zajok és érintések esetén. Számokat és betűket ugyanolyan könnyedén olvasott előre, mint hátra, gyakran látott egy dologból hármat, és a színek olykor úgy jelentek meg előtte, mintha elváltak volna a tárgyaktól.

Azon még jobban meglepődött, hogy a férfi az újságot ugyanolyan folyékonyan tudta olvasni, ha fejjel lefelé tartotta, mint normál pozícióban. M. páciens ezeket az abnormalitásokat olyankor találta furcsának, amikor például embereket látott dolgozni egy épületállványon, felülről lefelé.

Általánosságban az ilyen zavarokat szinte egyáltalán nem veszik észre a hasonló sérülést elszenvedett betegek. Amikor esetleg ráébrednek erre, nem különösebben aggódnak miatta, mert átmeneti állapotként tekintenek rá, ami egyébként sem korlátozza őket az életvitelükben. Gonzalo megfigyelése szerint M. páciens egyenesen elbagatellizálta az észlelési zavarait.

Ritka lehetőség az agy megismerésére

Anélkül, hogy kezelésre szorult volna, M. páciens ebben az alternatív világban élte le az életét a 90-es években bekövetkezett haláláig. A közte és Gonzalo közötti levélváltásból kiderül, hogy a sérülése miatt nem kapta meg a veteránoknak járó nyugdíjat, valószínűleg azért, mert az állapotát nem tartották elég súlyosnak. De az orvos azért is kedvelte, mert elég tettrekész volt ahhoz, hogy dolgozzon és gondoskodjon magáról, az észlelési zavarai ellenére is.

Hogy ki volt ő, a mai napig nem tudni, pedig nagyban hozzásegítette a tudományt az emberi agy működésének feltérképezéséhez.

Ugyancsak rámutatott, hogy a sérülések nem megsemmisítenek egyes funkciókat, hanem hatással vannak a különböző funkció egyensúlyára, mint M. páciens esetében is. Ez az elmélet a 40-es években úttörőnek számított, hiszen akkoriban még úgy tekintettek az agyra, mint apró dobozok összességére.

A múlt században történt esetet a Neurologica szaklap ismertette.

(Forrás: Live Science, Science Alert, El Pais)

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2023. május 27.

Egy, a Földnél négyszer nagyobb napfoltot figyeltek meg a csillagászok, ami bolygónk felé néz. Ha napkitörés lesz belőle, azt a Földön is érzékeljük majd - erre hívta fel a figyelmet Kiss László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója az Info Rádió műsorában.

A szakértő szerint

Az elmúlt egy-két napban az éppen aktív régióban megjelent 3310-es, 3311-es napfoltcsoportok felülete nagy sebességgel növekszik. Ezzel kapcsolatban Kiss László azt mondta: több hírforrás is beszámolt arról, hogy adott esetben egy nagy energiájú, úgymond X kategóriás fler robbanhat ki a foltok térségében. Miután ezek a nagyobb napfoltcsoportok a korong közepén találhatók, Kiss László szerint nem elképzelhetetlen, hogy ha most kirobbannának, akkor a fénysebességnél jóval lassabban, 800-1000 km/másodperccel kirepülő gázfelhő a Földet is eltalálná, mágneses viharokat okozva, adott esetben a földi technológiai civilizációt is erőteljesen befolyásolva.

„Szurkoljunk annak, hogy ha lesz is ilyen X kategóriás fler, az nem Föld felé fog irányulni!” - hangsúlyozta a szakértő.

Ahogy Kiss László elmondta: amikor egy napkitöréssel kidobódott plazmafelhő eléri a térségünk, akkor a Föld mágneses tere kölcsönhatásba kerül a töltött részecskékkel, és maga is beleremeg a külső nyomásba. Márpedig a mágneses térnek a változásai elektromos áramot gerjesztenek, ami miatt

„Vagyis nagyon sokféle hatása lehet az űridőjárásnak a földi életünkre, mind biológiai, mind technikai civilizációs szempontból, ezért arra oda kell figyelni” - összegzett Kiss László.

(Forrás: infostart.hu)

Fotó: Wikipedia - szmo.hu
2023. május 17.

A gyilkos galóca (Amanita phalloides) számlájára írható a gombamérgezések miatti halálesetek kilencven százaléka világszerte, írja az MTI. A gomba legerősebb toxinja egy alfa-amanitin nevű peptid, egyfajta amatoxin, amely máj- és veseelégtelenséget okoz.

Kínai és ausztrál kutatók megállapították, hogy

A tanulmány társszerzője, Csiao-ping Vang professzor, a kantoni Szun Jat-szen Egyetem munkatársa elmondta, hogy korábban nem létezett specifikus ellenszer a gyilkos galóca ellen, „mert keveset tudunk arról, hogyan végeznek a gombatoxinok a sejtekkel”.

Egereken és emberi sejteken végzett laboratóriumi vizsgálatok során a kutatók megállapították, hogy a zöld indocianin képes volt megakadályozni az alfa-amanitin által kiváltott máj- és vesekárosodást. Emellett növelte a mérgezés utáni túlélés valószínűségét.

A tudósok azoknál az egereknél is találtak jótékony hatást, amelyeket csak négy órával a mérgezés után kezeltek indocianinnal. Ugyanakkor a nyolc vagy tizenkét órával később kezelést kapott rágcsálóknál már nem volt megfigyelhető állapotjavulás.

A szerzők szerint ennek az lehet oka, hogy az alfa-amanitin visszafordíthatatlanul roncsolja a sejteket, így a kezelés csak akkor használ, ha egy bizonyos időkereten belül történik.

- hangsúlyozta Vang.

A tanulmány szerzői megjegyezték, hogy az ételmérgezéses esetek közül világszerte a gombamérgezés okozza a legtöbb halálesetet. A kutatás a Nature Communications című szaklapban jelent meg.