Omikron: a tudósok versenyt futnak az idővel, hogy minél előbb kiderüljön, mennyire veszélyes
A dél-afrikai Gauteng tartományban már napi 2300 új omikron-esetet regisztrálnak. Dél-Afrikában országos szinten egy hét alatt megháromszorozódott az új fertőzések száma, és a pozitív tesztek aránya 2%-ról 9%-ra nőtt.
Pedig az ország tudósai minden eddiginél gyorsabban léptek. Alig 36 órával az első esetek bejelentése után már 100 dél-afrikai fertőzött betegtől vettek mintát, és ezt megosztották az egész világgal. És az első riasztástól számított egy órán belül a helyi orvosok tesztelni kezdték a koronavírus-gyógyszereket az új variáns ellen. Hamarosan csatlakoztak ehhez öt kontinens kutatócsoportjai, köztük a Pfizer-BioNTech és a Moderna csapata is.
A dél-afrikai orvosok arra számítanak, hogy gyakoribb lehet az újrafertőződés azoknál, akik már átestek a betegségen, vagyis a variáns erősebb lehet, mint a természetes immunitás. Az omikronnak mintegy 50 mutációja van, ebből több mint 30 a tüskében, a felszíni vírusproteinben, amelynek felismerésére és megtámadására edzik az oltások a szervezetet.
Dr.Stephen Hoge, a Moderna elnöke szerint az omikronról kapott első konkrét adatok nélkül is egyértelmű volt, hogy veszélyezteti az oltások hatékonyságát.
Egyes mutációkkal eddig még sosem találkoztak a kutatók. Némelyik a feltételezések szerint a béta-variáns oltás-kikerülő képességét erősítette fel, mások pedig a delta rendkívüli fertőzőképességét. Emellett az omikronnak van 26 egyedi tüskemutációja, szemben a deltában található 10-zel, vagy a béta 6 mutációjával. Közülük több is megnehezítheti a variáns felismerését és megállítását.
A New York Times megszólaltatta Penny Moore-t, a fertőző betegségek egyik legismertebb dél-afrikai szakértőjét, aki azt mondta, az omikron mutációi a tüskének éppen azon a részén vannak, amely érintkezésbe lép a test immunrendszerével.
Ők most teljesen védettnek tekintett emberek vérét felhasználva kísérleteznek az omikron szintetikus változatával. Az „álvírus-teszt” eredményeire előreláthatólag 10 napot kell várni.
A Moderna, a Pfizer-BioNTech, valamint a Johnson&Johnson közben ugyancsak az omikron oltásukra gyakorolt hatását vizsgálják.
Az mRNS-vakcinák technológiája lehetővé teszi a vakcinák gyors módosítását. A Pfizer szóvivője szerint kutatóik, ha szükséges, akár hat héten belül képesek adaptálni az oltásukat, és az első szállítmányok 100 napon belül útnak is indulhatnak. A Moderna is azt állítja, két hónapon belül képesek frissíteni jelenlegi vakcinájukat, és három hónap alatt a klinikai tesztek is elkészülhetnek.
Nem is beszélve a nagyon szegény afrikai országokról, ahol pillanatnyilag a legnagyobb a fertőzésveszély, és a legkisebb az átoltottság.
Sokkal szerencsésebb lenne, ha az derülne ki, hogy a már létező oltások nagyobb dózisokban hatékonyan felvehetik a versenyt az omikronnal. Most ezt is tesztelik. Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy az ismétlőoltások jelentősen növelik az antitest-szintet a szervezetben. Kérdés, hogy ez elég-e.
Ahhoz, hogy a vakcinák hatékonyságáról a tudósok teljes képet kapjanak, nemcsak az antitest-szinteket kell tanulmányozniuk, hanem az immunsejteket is, amelyek felismerhetik és megsemmisíthetik a fertőzött sejteket. Az úgynevezett T-sejtek kulcsfontosságúak a védekezésben.
Persze fontos faktor az is, hogy az omikron mennyire veszélyes. Az első hírek szerint rendkívül enyhe tünetekre, főleg izomfájdalmakra, fejfájásra, kimerültségre, ritkábban köhögésre panaszkodtak az ezzel a variánssal megfertőződött dél-afrikai betegek. Erről dél-afrikai orvosszövetség elnöke, Angelique Coetzee beszélt a BBC-nek. A dél-afrikai Országos Fertőző Betegségek Intézete ugyanakkor azt jelezte, hogy megnőtt a kórházakban kezelt, két éven aluli gyerekek száma.
Ahhoz mindenesere egyelőre nagyon kicsi az esetszám, és kevés idő telt el, hogy mindebből megalapozott következtetéseket lehessen levonni.
Amíg a világ az eredményekre vár, számos ország leállította a Dél-Afrikából érkező vagy oda irányuló légiforgalmat. Ennek ellenére máris féltucatnyi európai országban, valamint Ausztráliában, Izraelben és Hongkongban is azonosították az új variánst. Vagyis a légiforgalom korlátozása már nem tudja megállítani az omikron terjedését.
Dr.Jesse Bloom, a seattle-i Fred Hutchinson Rákkutató Központ evolúciós biológusa ráadásul úgy gondolja, akkor is szükség lesz új oltásokra, ha az derül ki, hogy a jelenlegi vakcinák állják a sarat az omikronnal szemben. A vírus ugyanis szerinte sokkal gyorsabban mutálódik, mint ahogyan az várható volt. Ahogyan a szezonális influenzánál is mindig szükség van újabb és újabb oltásokra a gyakori mutációk miatt, ugyanez várható a koronavírus esetében is, csak itt még nagyobb versenyfutás várható a tudomány és a természet között.