hirdetés

TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Meghalt Michael Collins, az Apollo 11 űrhajósa

Az űrhajóról egyedül ő nem járt a Hold felszínén, sokan csak az 'elfeledett űrhajósnak' hívták.

Link másolása

hirdetés

Szerdán rákbetegségben elhunyt Michael Collins, az Apollo 11 parancsnoki egységének pilótája. Neil Armstrong és Buzz Aldrin társaként ő volt az egyetlen aki nem járt a Hold felszínén, így sokan az "Elfeledett" becenévvel illették - írja a BBC.

Mike mindig kegyesen és alázatosan nézett szembe az élet kihívásaival, és ugyanígy szembesült ezzel az utolsó kihívásával

- írta közleményében az űrhajós családja.

Nevét egy 2,4 kilométeres kráter őrzi a Holdon, illetve egy, az égitestről visszahozott, a Földön addig ismeretlen ásvány, az armalcolit.

Collins 1930. október 31-én született Rómában katonai családban. Édesapja akkoriban az Egyesült Államok katonai attaséja volt Olaszországban. Collins elvégezte a West Point Katonai Akadémiát, majd a légierő pilótája lett. A hatvanas években több órát töltött az űrben a Gemini-program keretében. Űrhajós pályafutását 1970 januárjában fejezte be. Richard Nixon elnöksége alatt egy időre a külügyminisztérium sajtófőnöke, majd a Smithsonian Intézet repülési és űrhajózási múzeumának igazgatója lett. Később az üzleti élet és az írás felé fordult. 1957-ben vette feleségül Patricia May Finnigant, három gyerekük született.

Az első holdraszálló misszióból már csak a most 91 éves Buzz Aldrin van életben.

hirdetés



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY

2023-tól tesztelhetik az öregedést legyőző eljárást, amivel akár évezredekig is élhetünk a tudósok szerint

Az egereken már működik a módszer, hamarosan az emberek következnek.
Címkép: stevepb/Pixabay - szmo.hu
2021. június 09.


Link másolása

hirdetés

Kevesebb, mint két év múlva kezdődhetnek a kísérletek az emberek “genetikai újraprogramozásával”, amelynek hála évezredekre tolódhatna ki az élettartamunk - írja a Daily Star.

David Sinclair professzor, a Harvardi Egyetem genetikai szakértője elmondta:

az egereken végzett tesztek már bizonyították, hogy az öregedés folyamata visszafordítható az agyban és egyéb szervekben is.

“Arra a következtetésre jutottunk, hogy az embrióból származó géneket a felnőtt állat szervezetébe juttatva visszaállíthatjuk a szövetek öregedés előtti állapotát, ami mindössze 4-8 hétbe telik. Ha például egy öregedés miatt megvakult egér szemében visszaállítjuk a neuronokat, újra látni kezd” - magyarázza Sinclair.

A professzor hozzáteszi: eddig az öregedést nem sikerült "visszatekerni" anélkül, hogy azzal daganatot ne okozzanak, ami kataszrofális eredmény lett volna, ám az eljárás most már mellékhatások nélkül kivitelezhető.

hirdetés
Ennek keretében az embrióból kinyert géneket vírusokba “csomagolva” adják be az egereknek, amelyek szó szerint megfiatalodnak, még a tanulási képességüket is visszanyerik az eljárás által.

“Annyira optimista vagyok, hogy ki merem jelenteni, kevesebb mint 2 év múlva eljutunk az emberkísérletek szintjére” - hangsúlyozza Sinclair, aki szerint a ma született csecsemők már könnyedén elérik a 100 éves kort.

“Az emberi élettartamnak nincsen végső határa. A kutatásaimban semmi nem támasztja alá, hogy a biológiai organizmusoknak valaha is meg kell halniuk. Még a fák között is vannak, amelyek évezredekig élnek, és a biokémiájuk elég hasonló a miénkhez” - mondja a professzor, aki szerint az idegsejtek “emlékei” visszatérnek a kezelés hatására.

Ez azonban nem jelent örök életet: “A genetikai információ végül elvész, lassan csökken a mutációk során, így a halhatatlanságot nem érhetjük el.

Ezzel együtt szerintem akár többszázszor is újraindíthatjuk a testet, és többezer évig élhetünk.”


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Június 10-én részleges napfogyatkozásnak lehetünk tanúi

Budapestről és az északi megyékből érdemes figyelni majd az eget. Kanadában pedig gyűrű alakú Nap fog felkelni – mondja Sárneczky Krisztián csillagász.

Link másolása

hirdetés

Napfogyatkozás alatt azt érjtük, amikor a Hold az égi útja során a Föld bizonyos pontjairól nézve elhalad a Nap előtt, ezzel kitakarva azt. Erre havonta egyszer adódna lehetőség, újhold idején - két azonos holdfázis között 29,5 nap telik el, - viszont a Földről nézve általában a Nap alatt vagy felett halad el a Hold.

Évente néhány alkalommal takarja ki valamilyen mértékben a Hold Naprendszerünk legnagyobb égitestjét, a teljes holdárnyék azonban csak néhány száz kilométeres sávban érzékelhető a Föld felszínén. Részleges napfogyatkozást azonban már néhány ezer kilométeres sávból láthatunk, így Magyarországon is érzékelhető lesz a jelenség.

A júniusi gyűrűs fogyatkozás sávja Kanadán, az Atlanti-óceán sarkköri vidékein, valamint Szibériában halad majd, mi innen Magyarországról még éppenhogy látjuk majd, mint részleges fogyatkozás.

”A gyűrűs fogyatkozás az, amikor a Hold Föld távolban van és emiatt nem képes teljesen eltakarni a Napot. Szerencsés véletlen folytán a Hold meg a Nap majdnem pontosan ugyanakkorának látszik a Földről nézve. A Nap nagyjából négyszázszor messzebb van, mint a Hold, de körülbelül pont ugyanannyival nagyobb is, mint a Hold, ezért a tőlünk látszó méretük közel ugyanakkora" - magyarázza Sárneczky Kriszián, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének munkatársa.

FunFact: A Napfogyatkozásnak régen volt nagy jelentősége, elsősorban az űrkutatás előtt, mivel csak ekkor tudták megfigyelni a Napnak a külső légkörét, a Napkoronát.

A gyűrűs napfogyatkozás bizonyosan nem olyan szép, mint egy teljes napfogyatkozás, hiszen a Hold körül gyűrű alakban fogjuk látni a Napot, de ennek is megvan a varázsa.

"Ez azokon a helyeken nagyon szép, ahol pont kezdődik vagy végződik a fogyatkozás. Ontario államban, a nagy tavaktól északra kezdődik a fogyatkozás, ott gyűrű alakú Nap fog felkelni. Ez pont ellentétben áll azzal, hogy teljes Napfogyatkozásnál pedig ugye oda kell menni, ahol delel a Nap, tehát a legtovább tart a fogyatkozás."

hirdetés

A Napnak az év folyamán változik a látszó átmérője, hiszen nem kör, hanem ellipszis alakú pályán keringünk körülötte, hozzá legközelebb januárban, legtávolabb pedig júliusban vagyunk.

FunFact: Az 1920-as években Napfogyatkozás expedíciókat szerveztek, amikoris le tudták fotózni a Nap környékét, ezzel bizonyítva Einstein relativitáselméletét, amely azt jelezte előre, hogy a fénysugarak a nagy gravitációs térben elgörbülnek, elhajlanak. Ezt úgy lehetett ellenőrizni, hogy Napfogyatkozáskor lehetett a Nap közelében lévő csillagokat lefotózni, amikor azok helyzete más kellet, hogy legyen, mint amikor az éjszakai égen látszanak.

Magyarországon Budapestről és az északabbi megyékből egy viszonylag jobban látható fogyatkozás lesz, de innen nézve is csak a napkorong pár százalékát fogja eltakarni a Hold, amit a délebben fekvő országrészekről már nem lehet majd észrevenni szabad szemmel, annyira kicsi lesz a takarás mértéke.

Június 10-én 12:40-re tehető a nyugati, és 12:50 körül a keleti országrészeken a maximális fázis.

Ezekben a percekben lesz érdemes tekintetünket az égre szegezni, azonban fontos megjegyezni, hogy 14-es, 16-os hegesztőüvegen keresztül, vagy régről visszamaradt napfogyatkozás szemüveggel ajánlott a jelenséget szemügyre venni. A holdkorong a Napon negyven perccel korábban jelenik majd meg, és a maximuma után még negyven percig látható marad. Távcsővel professzionális, direkt erre a célra gyártott napszűrő nélkül soha nem szabad a Napba nézni!

A Nap- és Holdfogyatkozásokat évezredekre pontosan ki lehet számolni szinte percnyi pontossággal, amely segíthet a régi krónikákban felbukkanó fogyatkozásokkal kiszámolni egy-egy bizonytalan történelmi eseménynek az időpontját. Ennek megfelelően már azt is tudjuk, hogy a Hold a Föld körül keringve legközelebb 2022. október 25-én kerül Naprendszerünk legnagyobb égitestje elé olyan helyzetben, hogy hazánkból is érzékelhető legyen a jelenség.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY

Bemutatták a kínai marsjáró által készített első felvételeket

A terepnavigációs kamera a vörös bolygó felszínéről is készített képet. A felvételen a Mars felszíne viszonylag egyenletesnek tűnik, a talajon különböző méretű kövek láthatóak.

Link másolása

hirdetés

Bemutatta a kínai Csu-zsung marsjáró által készített első felvételeket a kínai nemzeti űrhivatal egy Pekingben tartott pénteki eseményen.

A Global Times című kínai lap beszámolója szerint

egy 360 fokos panorámaképen, amelyet a marsjáró terepnavigációs kamerája rögzített, mielőtt a rover elhagyta volna a leszálló platformot, az látható, hogy a leszállás helyén egyenletes a talaj. A távolban a Mars horizontja tűnik fel.

A terepnavigációs kamera a vörös bolygó felszínéről is készített képet. A felvételen a Mars felszíne viszonylag egyenletesnek tűnik, a talajon különböző méretű kövek láthatóak.

A marsjáró a leszálló platformot is lefényképezte csaknem 6 méteres távolságból.

A kínai mitológiai egyik ősi tűzistenéről elnevezett Csu-zsung rover 1,85 méter magas, súlya pedig 240 kilogramm. A marsjáró május 22-én érte el a vörös bolygó felszínét, majd megkezdte a Mars felderítését.

hirdetés
A Tienven-1 űrszonda tíz hónapon át tartó utazást követően érte el a vörös bolygót, ahol az űreszköz leszállóegysége május 15-én hajtott végre sikeres landolást. Az űrszondával teljesíti Kína első saját Mars-misszióját.

A Csu-zsung a bolygó Utopia Planitia nevű síkságán dolgozik három földi hónapon - 90 solon, vagyis marsi napon - keresztül. A járművet a Földdel kapcsolatot tartó Tienven-1-ről fogják irányítani. A robotjármű a Mars légkörét és talaját vizsgálja, képeket készít és feltérképezi a környéket.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY

A hangyák világa annyira más, mintha az űrből csöppentek volna ide - mondja a magyar kutató

Csősz Sándor könyvet is írt róluk Földi idegenek címmel. Azt is elárulja, hogy a rovarírtó helyett hogyan lehet igazán hatásosan védekezni ellenük.

Link másolása

hirdetés

Sokan szembesülhettek vele a napokban, hogy hangyák lepték el a konyhát. Ennek az az oka, hogy tavasz végén, nyár elején a hangyák aktívabbak, hiszen ilyenkor nevelik az ivaros alakokat, vagyis a szárnyashangyákat, így rengeteg táplálékot kell a fészekbe szállítaniuk.

A hangyakolóniákban egy vagy néhány királynő van, amelyik a petéket rak. Eleinte csak dolgozók, vagyis szárnyatlan, terméketlen nőstény hangyák kelnek ki belőlük.

"Ők a királynő lánygyermekei. Az ő feladatuk az, hogy a fészket karbantartsák, illetve, hogy minél több táplálékot gyűjtsenek a környékről, valamint, hogy a territóriumot megvédjék más hangyakolóniáktól." - magyarázza Csősz Sándor, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, aki több mint húsz éves kutatómunka után jelentette meg ’A Földi Idegenek' című könyvét a hangyákról.

"A kolóniák nemritkán tízezer főt is számlálhatnak. Mikor már elég sok dolgozó hangya van a csapatban, a királynő elkezd olyan petéket tenni, amelyekből hímek és következő királynők kelnek ki. Ők a fészekből majd egy nyári napon kirepülnek és új kolóniát hoznak létre."

A legrégebbi, 100 millió éves hangyafoszíliákról borostyánban megőrizve tudunk. Egyes feltételezések szerint a hangyák ugyanakkor már 150 millió éve létezhetnek, és egy darázs-szerű őstől származhatnak, amelynek fullánkja is volt.

Az evolúció során elveszítették szárnyukat, de ragadozó mivoltuk, gyors mozgásuk megmaradt. A mai, modern hangyák sokat változtak a több mint 100 millió év során: étrendjüket tekintve mindenevők lettek, amit hatalmas kolóniáik indokolnak.

hirdetés

A hímek és a nőstények között méretbeli különbség van, a királynők mérete a sokszorosa a többiekének. Jellemzően fajfüggő, de általában földben fészkelnek.

Dolgozóik akár 5 évig, királynőik a rovarvilágban egyedülálló módon pedig 28-33 évig is elélnek.

"Ez egy elég komoly élettartam, főleg, ha belegondolunk, hogy a honfoglaló őseinknél a születéskor várható élettartam mindössze 25 év volt, de a penicilin feltalálása előtt még a fejlett országokban is csupán 33 év volt várható. Amerikában készítettek erre vonatkozóan kutatást, innen jön a becslés, egyes királynők élettartama akár 33 év is lehet."

Na de térjünk vissza arra, hogy mit keresnek a hangyák a konyhában?

Mindenképpen élelmet, így az átlagember azt gondolná, hogy a hangyák kitűnő szaglással rendelkeznek, és messziről megérzik, hogy hol tartjuk a táplálékot, pedig a valóság az, hogy elkerülte figyelmünket egy a házban kóborló felderítő.

"Nem olyan jó a szaglásuk, hogy egy kenyérmorzsát tíz méterekről kiszagoljanak. Egy-egy felderítő hangya bejárja a lakás legtöbb zugát, és ott, ahol talál valamit, feromon-nyomokat helyez el. Na, ezt már érzik a többiek is és akkor odasereglenek."

- mondja Csősz Sándor.

Ha csak a csokit féltjük a szekrényben, akkor érthető bosszankodásunk, viszont jó hír, hogy higiéniai problémák miatt a látszattal ellentétben nem kell aggódnunk.

"Nagyon tiszta élőlények a hangyák. Nem tudunk róla, hogy bármilyen betegséget is terjesztenének. Amik bejönnek a házba, azok többnyire kis méretű hangyák. Ezek nem is tudják az embert bántani. Nem csípnek, nem harapnak, nem szemetelnek."

A legjobb ellenszer ellenük, ha egyszerűen takarítunk, viszont azt gyakran, mert a hangyák a legapróbb morzsákat is megtalálják. Aki pedig azonnal hívná a rovatirtókat, annak azt tanácsoljuk, hogy alaposan vegye szemügyre ellenségét.

A hangyáknak egy fajával gyűlhet csak meg a bajunk, az úgynevezett fáraóhangyákkal, amelyek nem őshonosak, nem is bírják ki a telet, hideg időben elpusztulnak. Ők kizárólag lakásokban fészkelnek. A jól ismert, fekete hangyáktól könnyű megkülönböztetni őket hiszen világos, sárgás színük miatt azonnal felismerhetők.

Az őshonos, feketeszínű hangyáknak azonban nem érdemes rovarírtóval nekiesni.

"Ezek a szerek, amiket bármelyik bevásárlólánc polcain megtalálunk permetező spray-k formájában, valójában mérgek. Egy felnőtt emberre nincsenek nagy hatással, de kisállatokra és talán kisgyerekekre viszont igen. Nem árt tudomásul venni, hogy ezek a szerek mérgező dolgok, nemcsak a hangyák pusztulnak el tőle, hanem mindenki más is megsínyli. Méreggel terhelni a saját lakásunkat semmi értelme, ráadásul a hangyák ellen nem is hatásos. Egy kolónia ugyanis több tízezer hangyából is állhat. Ha mi ebből megölünk 200-at, azt a királynő egy hét alatt pótolja, így ez nem észrevehető veszteség egy hangyakolónia életében." - mondja a kutató.

Bizonyos metoprén tartalmú szereket azonban érdemes használni, amelyek nem mérgek, inkább egy fajta rovarhormonhoz hasonlítanak.

"A hangyákat nem ölik meg, viszont a királynőt terméketlenné teszik, így vetve véget a kolóniának. Amikor a dolgozók megérzik vezetőjük végét, szétszélednek."

És amíg ők a kifelé utat keresik otthonunkból, elolvashatjuk Csősz Sándor A Földi Idegenek című könyvét, amit egyik olvasója úgy jellemzett, hogy jobb, mint a Trónok harca.

"Tulajdonképpen megpróbálom ebben a könyvben bemutatni a hangyák életét. Azért kapta a Földi idegenek címet, mert nagyon különböznek tőlünk. Bár antropomorfizáljuk őket, valójában annyira más a világuk, mintha idegenek érkeznének hozzánk egy űrhajóval, és ugyanúgy nem értenénk őket, mert annyira más algoritmus szerint gondolkodnak, mint mi tesszük. Maga a kolónia az élőlény, amelynek a sejtjei a hangyadolgozók. Ezt hívjuk szuperorganizmusnak."

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: