hirdetés

A Rovatból
hirdetés

Magyar kutatók felfedezték a ma élő baktériumok ősét

A pálcika alakú közös ős képes lehetett a mozgásra is, a sejtösszetevői komplex felépítésről tanúskodnak.

Link másolása

hirdetés

A ma élő baktériumok közös ősét, vagyis a bakteriális törzsfa gyökerét tárta fel Szöllősi Gergely, az ELTE-n működő Lendület Evolúciós Genomika Kutatócsoport vezetője, illetve brit és ausztrál munkatársai egy új megközelítés segítségével, közölte az MTA. A felfedezésről a Science-ben számoltak be a kutatók.

A természettudósok arra a kérdésre keresték a választ: milyen lehetett, és mikor létezhetett az az ősi baktérium, amely minden ma élő baktérium ősének tekinthető?

Ez a kérdés az elérhető genetikai adatok ellenére eddig megválaszolatlan maradt. A kérdés megválaszolásához ugyanis több mint hárommilliárd évvel ezelőtti leszármazási kapcsolatokat kellett feltárni.

A baktériumtörzsfa felrajzolásának nehézségeit megérthetjük, ha belegondolunk, hogy egy-egy bakteriális gén néhány száz aminosav hosszú, és itt több milliárd évről beszélünk. 3,5-4 milliárd évet háromszáz aminosav alapján rekonstruálni nagyon bizonytalan eredményt szül: így génenként csak elmosódott fákat fogunk kapni. Ezért van szükség arra, hogy minél több gént tapasszunk össze

– magyarázta Szöllősi Gergely.

A kutatók a horizontális géntranszfer (ami azt jelenti, hogy távoli rokon egyedek is cserélhetnek géneket egymással) információként való kezelésével összesen 11 272 géncsalád adatait összesítették. Ezzel nemcsak az utolsó közös baktériumőst tudták lokalizálni, de az ő génjeiről is becslést tudtak adni.

hirdetés

Az eredményeik szerint az utolsó közös baktériumős két nagy klád (közös ősre visszavezethető csoport), a Gracilicutes és a Terrabacteria között volt.

A génjei alapján úgy tűnik, hogy már ennek a baktériumősnek is kettős membránja volt, és a sejtösszetevői komplex felépítésről tanúskodnak. A pálcika alakú közös ős képes lehetett a mozgásra és a kemotaxisra ,vagyis a környezet kémiai koncentrációgrádiensének megfelelően közelíteni vagy távolodni tudott bizonyos forrásoktól.

Valószínűleg már birtokolta azt a molekuláris ollónak is hívott enzimrendszert, melynek eredeti funkciója a vírusfertőzésekkel szembeni védekezés lehetett.

Ezzel cáfolták azt a feltételezést, hogy a bakteriális törzsfa gyökere a rendkívül kis genomú, feltételezhetően szimbionta vagy parazita eredetű nanobaktériumokat tömörítő, úgynevezett CPR baktériumcsoport (Candidate Phylia Radiation) és a többi baktérium között lenne. Ehelyett a CPR baktériumok valószínűleg szabadon élő elődökből jöttek létre genomjuk egyszerűsödésével – közölte a kutatásról az MTA.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Tízszer annyi antitestet termel a Pfizer oltóanyaga, mint az egyik kínai vakcina egy tanulmány szerint

Egy harmadik oltás lehet a megoldás a már teljesen beoltottak esetében a hongkongi tudósok szerint.

Link másolása

hirdetés

Jelentős különbség van a koronavírus ellen termelt antitestek mennyiségében az mRNS- és az inaktivált vírust tartalmazó vakcinák esetében, írja egy hongkongi tanulmány alapján a Bloomberg.

A The Lancet orvosi szakfolyóiratban csütörtökön megjelent kutatás arra a megállapításra jutott, hogy a városban teljesen beoltott egészségügyi dolgozók esetében tízszer annyi az antitest a Pfizer/BioNTech-vakcinával oltottak esetében, mint akik a kínai Sinovac oltóanyagát kapták. Utóbbi inaktivált vírust tartalmaz.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a Covid-19-cel szemben nem az antitestek adják a teljes védelmet, ugyanakkor a tanulmányban "azonosított semlegesítő antitestek koncentrációinak különbsége jelentős eltérést eredményezhet a vakcinák hatékonyságában". Ez pedig egy újabb bizonyítéka lehet annak, hogy az mRNS vakcinák hatékonyabban lépnek fel a világjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus ellen, mint például az olyan hagyományos technológiát alapuló oltóanyagok, melyek inaktivált vírust tartalmaznak.

A lap kiemeli, hogy Izraeltől az Egyesült Államokig bezárólag jelentősen csökkent azokban az országokban a fertőzések száma, ahol a Pfizer/BioNTech és Moderna mRNS-vakcináival oltottak. Ezzel szemben ott, ahol a kínai Sinovac és Sinopharm oltásokat részesítették előnyben, nem tapasztaltak akkora visszaesést, holott mindegyik oltóanyag jelentősen csökkenti a betegség súlyos lefolyását és a halálozást is.

hirdetés

Az inaktivált vírust tartalmazó oltóanyagok alacsonyabb hatékonysága több országot, köztük Thaiföldet és az Egyesült Arab Emírségeket is arra késztette, hogy a már teljesen beoltott embereknek egy emlékeztető oltást javasoljanak. Erre elsősorban az Indiából indult, roppant agresszívan terjedő delta variáns miatt van szükség.

A csütörtökön megjelent hongkongi tanulmány is azt sugallja, hogy ez lehet a hosszú távú megoldás a már teljesen beoltott emberek esetében.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Komoly áradások várhatóak a 2030-as években a Hold keringési pályájának apró módosulása miatt

Eddig is váltakozott a Hold keringési pályája, de a felmelegedéssel együtt akár rendkívül komoly károkat is okozhat a következő évtizedben.
Fotó: Bruno/Germany / Pixabay - szmo.hu
2021. július 13.


Link másolása

hirdetés

A 2030-as évek közepétől több partmenti város arra készülhet, hogy rendszeresen elönti a tenger. A következő évtizedre várható súlyos áradásokat a klímaváltozás hatásai mellett a Hold keringési pályájának kis mértékű átalakulása idézi elő - idéz a Qubit egy, a témában készült tanulmányt.

A Hold keringési pályájának apró módosulása nem újkeletű dolog: tudósok évszázadok óta megfigyelik, hogy nagyjából 18,6 éves ciklusokban ismétlődik. Ennek az időtartamnak a felében a Hold gravitációs ereje kevésbé hat, ezért dagálykor nem emelkedik annyira, apálykor pedig nem csökken olyan nagy mértékben a vízszint. A ciklus második felében azonban emelkedik a gravitációs erő, aminek hatása így akkor éppen ellentétes.

A Nature Climate Change-ben június végén publikált tanulmány szerint a következő évtizedben azért lesz ez a helyzet súlyosabb, mert a 18 éves Hold-ciklus felerősödött gravitációjú fázisa következik,

most azonban a felmelegedés miatt már megnövekedett tengerszint mellett jöhetnek a nagy áradások.

Ezért arra számítanak, hogy nagyobb, pusztítóbb erejű árhullámok következhetnek. Az Egyesült Államokban különösen az atlanti-óceáni partvonalon lesz számottevő a hatás.

hirdetés



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Magyarországon is megjelentek a trópusi betegségeket terjesztő inváziós szúnyogok – figyelmeztet a virológus

Kemenesi Gábor szerint ezeknek a szúnyogoknak kedvező környezetet biztosítanak a ház körüli talicskák, csatornák, az esővízzel megtelt gumiabroncsok vagy apró edények is.

Link másolása

hirdetés

Már Magyarországon is jelen vannak azok az inváziós szúnyogfajok, amelyek trópusi betegségeket terjeszthetenek. Ezeknek a szúnyogoknak a térnyerését akadályozni kell még azelőtt, hogy elterjednének az általuk terjesztett betegségek is Magyarországon – mondta a Portfolio-nak Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa.

Magyarországon jelen van már az ázsiai tigrisszúnyog, a koreai szúnyog, valamint a japán bozótszúnyog is. A kutató szerint a klímaváltozás hatása is kedvez az inváziós szúnyogoknak, amik olyan betegségeket terjesztenek, mint a Zika vagy a Dengue-láz.

Kemenesi szerint ezeknek a szúnyogoknak kedvező környezetet biztosítanak a ház körüli talicskák, csatornák, az esővízzel megtelt gumiabroncsok vagy apró edények is.

Jellemzően szeretik az emberek közelségét, és a rossz hír az, hogy nemcsak este, hanem egész nap aktívak

– tette hozzá.

Az Ökológiai Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem elindította a szúnyogmonitor programját, ahol bárki jelezheti, ha inváziós szúnyoggal találkozik Magyarországon. Ezek a szúnyogok jellemzően kontrasztos fekete-fehér csíkozásúak, de ha valaki bizonytalan, le is fényképezheti, és a szakértők segítenek beazonosítani.

hirdetés

A virológus szerint ahhoz, hogy megakadályozzuk a terjedésüket, integrált szúnyogirtási módszert kell alkalmaznunk, aminek alapja a biológiai gyérítés. Emellett megfelelően tájékoztatni kell a lakosságot is.

"Meg kell akadályozni, hogy kifejlődjenek, ez pedig a ház körüli környezet rendben tartásával, ellenőrzésével, egyszóval tudatossággal oldható meg" – magyarázta.

Példaként említette, ha a hordókra vagy más eszközökre szúnyoghálót teszünk, akkor, ha ki is kelnek a nedves helyeken, nem tudnak megcsípni bennünket. Ezzel egyelten kertben több ezer szúnyog kikelését lehet megakadályozni.

Kemenesi szerint, ha hatékonyan védekezünk ellenük, az előnyt adhat az emberiség számára is, hogy felkészüljön az általuk terjesztett betegségekre, szemben az olyan világjárványokkal, mint a Covid-19.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY

31 év után lehet, hogy el kell búcsúznunk a Hubble-től

Keresik a hiba okát, de ha a Földről nem sikerül működésre bírni a műholdat, elképzelhető, hogy csak utódja, a várhatóan novemberben induló James Webb teleszkóp fogja pótolni a híres szerkezetet.

Link másolása

hirdetés

Meghibásodott, és a tartalék számítógépe sem reagál a Hubble űrtávcsőnek. Nem biztos, hogy sikerül megjavítani - írja az Időkép.

Súlyosan meghibásodott az 1990 áprilisában felbocsátott Hubble csillagászati műhold, mely több, mint 3 évtizede közeli infravörös, látható fény és ultraibolya tartományban végzi észleléseit, és szolgáltat hatalmas mennyiségű információt a kozmoszról az emberiség számára.

A betegeskedő űrteleszkóp rendszerét a NASA június közepe óta próbálja távolról újraindítani, ezidáig sikertelenül. A tartalék számítógép az eredetihez hasonló hibát mutatja.

Hasonló probléma korábban 2008-ban is előfordult, akkor a tartalék elemek megoldották a dolgot, majd 2009-ben egy űrséta során új tartalék gépet szereltek be. Ez azonban most nem hozott sikert az újraindítás kapcsán.

A NASA szakemberei még keresik a hiba okát, igyekeznek feléleszteni a Hubble-t, űrhajós legénységgel tervezett űrsétáról azonban nincs hír. Amennyiben a Földről nem sikerül működésre bírni a műholdat, elképzelhető, hogy csak utódja, a várhatóan novemberben induló James Webb teleszkóp fogja pótolni a csillagászati megfigyelésekben keletkezett "tátongó űrt".

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: