Magyar kutatók felfedezték a ma élő baktériumok ősét
A ma élő baktériumok közös ősét, vagyis a bakteriális törzsfa gyökerét tárta fel Szöllősi Gergely, az ELTE-n működő Lendület Evolúciós Genomika Kutatócsoport vezetője, illetve brit és ausztrál munkatársai egy új megközelítés segítségével, közölte az MTA. A felfedezésről a Science-ben számoltak be a kutatók.
A természettudósok arra a kérdésre keresték a választ: milyen lehetett, és mikor létezhetett az az ősi baktérium, amely minden ma élő baktérium ősének tekinthető?
Ez a kérdés az elérhető genetikai adatok ellenére eddig megválaszolatlan maradt. A kérdés megválaszolásához ugyanis több mint hárommilliárd évvel ezelőtti leszármazási kapcsolatokat kellett feltárni.
– magyarázta Szöllősi Gergely.
A kutatók a horizontális géntranszfer (ami azt jelenti, hogy távoli rokon egyedek is cserélhetnek géneket egymással) információként való kezelésével összesen 11 272 géncsalád adatait összesítették. Ezzel nemcsak az utolsó közös baktériumőst tudták lokalizálni, de az ő génjeiről is becslést tudtak adni.
Az eredményeik szerint az utolsó közös baktériumős két nagy klád (közös ősre visszavezethető csoport), a Gracilicutes és a Terrabacteria között volt.
Valószínűleg már birtokolta azt a molekuláris ollónak is hívott enzimrendszert, melynek eredeti funkciója a vírusfertőzésekkel szembeni védekezés lehetett.
Ezzel cáfolták azt a feltételezést, hogy a bakteriális törzsfa gyökere a rendkívül kis genomú, feltételezhetően szimbionta vagy parazita eredetű nanobaktériumokat tömörítő, úgynevezett CPR baktériumcsoport (Candidate Phylia Radiation) és a többi baktérium között lenne. Ehelyett a CPR baktériumok valószínűleg szabadon élő elődökből jöttek létre genomjuk egyszerűsödésével – közölte a kutatásról az MTA.