TUDOMÁNY
A Rovatból

Magyar kutatók felfedezése hozhat áttörést a koronavírusos megbetegedések kezelésében

A Semmelweis Egyetem kutatócsoportjának felfedezése a koronavírus megbetegedések szövődményeként kialakuló tüdőgyulladás és szöveti hegesedés kezelésében hozhat áttörést.


A Sigma-1 receptor serkentése áttörést hozhat a koronavírus megbetegedések szövődményeként kialakuló tüdőgyulladás és szöveti hegesedés kezelésében – írja a Semmelweis.hu dr. Fekete Andrea, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika adjunktusának, a SigmaDrugs gyógyszerfejlesztő startup társalapítójának és vezetőjének nyilatkozatára hivatkozva.

"A Sigma-1 receptor egy viszonylag újonnan felfedezett molekula. Azt pedig, hogy a központi idegrendszeren kívül is jelentős szerepe van az emberi szervezetben, csak az utóbbi 4-5 évben ismerték fel és vizsgálják" - írja a lap.

"Dr. Fekete Andrea, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika adjunktusa Lendület kutatócsoportjával elsőként publikálta 2016-ban, hogy a Sigma-1 szerepet játszik a vese oxigénhiányos károsodásában, így jó célpontja lehet az ilyen irányú gyógyszerfejlesztéseknek."

A Sigma-1 receptor gátolja a szervezeten belüli hegesedési folyamatokat, vagyis a fibrózist. A kutatócsoport korábban éppen azt a típusú tüdőgyulladást jelölte meg a Sigma-1 receptort célzó terápia lehetséges felhasználási területeként, amely a koronavírus által okozott betegségben gyakran kialakul, és amely a legtöbb áldozat halálát okozza

- áll az Index összefoglalójában.

"Amikor bármilyen szervet károsító hatás ér, akkor sokszor a steril gyulladás miatt a szövet sejtjeinek megváltozik az alakjuk és a működésük. Emiatt az egészséges szövet helyén hegszövet képződik. Ez pedig nem képes ellátni az egészséges sejtek funkcióját, sőt gátolja a környezetében lévő szövet működését is" - mondta dr. Fekete Andrea az Indexnek.

Szívinfarktus után a beteg gyakran nem közvetlenül abba hal bele, hogy a szívizom egy ideig nem jutott oxigénhez, hanem hogy az egészséges szívizom helyén is hegszövet alakul ki később, az pedig nem képes a megfelelő működésre - írja a lap.

Sokszor a tüdőgyulladás hatására is ugyanez játszódik le: a tüdőhólyagocskák hámsejtjeinek helyén hegszövet alakul ki, ez már nem képes a gázcserére, így az a tüdőrész kiesik a működésből, a heg ráadásul nem marad a sérülés helyén, tehát "a sebgyógyulás egyensúlya felborul, és már a gyógyulási folyamatok fogják a sokkal nagyobb bajt okozni".

"Fekete Andrea szerint hatalmas probléma, hogy a fibrózisra nincs hatékony gyógyszer" - írja az Index. "A magyar kutatók szabadalma szerint a receptort hatékonyan serkentő fluvoxamin gátolja a hegesedést, ráadásul egy gyakori, már piacra dobott antidepresszáns. Így megvan az az előnye, hogy végigment a gyógyszer-engedélyeztetési procedúrákon".

A hatóanyag a szakember szerint különösen érdekes, mert "az egészséges sejtekben nem csinál semmi lényegeset. Csak akkor serkenti a szigma-1 receptorokat, ha a sejt károsodott".

A kutatók szabadalmában éppen az a fajta (intersticiális) tüdőgyulladás elleni hatékonyság szerepel, amely a covid-19 betegeknél is gyakran kialakul. Így a következő lépésben, néhány héten belül, ahogy az engedélyek, illetve a szükséges anyagi források összejönnek, koronavírusos-betegeknek terveznek fluvoxamint adni (ami tehát nem fejlesztés alatt álló gyógyszer, hanem már engedélyezett készítmény) - írja az Index.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Erős napkitörés után geomágneses vihar tart a Föld felé, készülhetünk a sarki fényre is
Sötétedés után érdemes lesz az északi horizontot kémlelni, az ország nagy részén inkább csak fátyolfelhők lehetnek az égen, így jók az esélyek, hogy elcsípjünk egy látványos jelenséget.


Erős napkitörés volt szombat hajnalban, G4-es geomágneses vihar tart a Föld felé - Időkép.

Szombat hajnalban, magyarországi idő szerint 2:05 perckor a 4100-as napfolt régió egy igen erős, M8.2-es napkitörést produkált. Az ebből származó napszél épp a Föld felé irányul, bolygónkat vasárnap délután komoly, G4-es erősségű geomágneses vihar éri el.

Egy ilyen erősségű geomágneses vihar már könnyen zavart okozhat a távközlési berendezések és a műholdas navigáció működésében, másrészt viszont ismét esély nyílik arra, hogy sarki fényt láthassunk hazánk területéről, akár szabad szemmel is.

A SpaceWaetherLive előrejelzése szerint a KP-index értéke egészen hétfő reggelig 7 és 8 között fog mozogni, ez mindenképp bíztató a sarki fény szerelmeseinek.

Sötétedés után érdemes lesz az északi horizontot kémlelni, az ország nagy részén inkább csak fátyolfelhők lehetnek az égen, a délután kialakuló záporok, zivatarok estére elülnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
Meghalt Lax Péter
Dolgozott az atombombán, barátja volt Neumann János, és kitüntették a legnagyobb díjakkal is. Az Amerikába emigrált matematikus jelentős hatást gyakorolt a modern tudomány fejlődésére.


Néhány nappal 99. születésnapja után, május 16-án meghalt Lax Péter matematikus – számolt be róla a New York Times.

Lax Péter Budapesten született 1926-ban. Már fiatal korában észrevették, hogy kivételes tehetsége van a matematikához. 1941-ben a családjával együtt az Egyesült Államokba menekült a zsidótörvények elől.

1945 és 1946 között a Manhattan terven dolgozott, amelynek célja az atombomba kifejlesztése volt. Ekkor találkozott Neumann Jánossal és Kemény Jánossal is. Később is együttműködött velük.

A háború után a New York Egyetemen szerzett diplomát. Munkája nagy részét az egyetem Courant Matematikai Tudományok Intézetében végezte. Főként alkalmazott matematikával foglalkozott. Kutatási területei közé tartozott a parciális differenciálegyenletek elmélete, a folyadékdinamika és a számításelmélet.

A számítógépek megjelenésekor felismerte, hogyan lehet az új technológiát különböző matematikai problémák megoldására használni. Ezek közé tartozott például a fegyverek tervezése, az időjárás-előrejelzés és a tőzsdei árfolyamok elemzése is.

Egyik cikkében így írt: „a számítógépek matematikára gyakorolt hatása hasonló ahhoz, mint amit a távcsövek a csillagászatban vagy a mikroszkópok a biológiában hoztak”.

A New York Times azt is megemlítette, hogy Lax verseket írt, angolul és magyarul egyaránt.

Pályafutása során megkapta a legnagyobb matematikai elismeréseket is. 1987-ben Wolf-díjat, 2005-ben pedig Abel-díjat vehetett át. 1993 óta a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja volt. 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki.

(via 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Megdöbbentő felfedezés: létezik egy új vércsoport – de mindössze egyetlen ilyen embert ismernek a világon
A tudósok több mint tíz éve vizsgálták a rejtélyes esetet, mire kiderült az igazság. Az új vércsoportot egy francia nőnél azonosították, akinek különleges genetikai öröksége van.


Egy francia nőnél felfedeztek egy teljesen új vércsoportot, amit most hivatalosan is elismertek. Ő az egyetlen ismert ember a világon, akinek ilyen van.

A különleges felfedezés mögött több mint tíz évnyi kutatómunka áll. A francia vérellátó intézet, az EFS szakemberei még 2011-ben, egy műtét előtti rutinellenőrzés során vették észre, hogy valami szokatlan van a nő vérében. Akkoriban azonban még nem álltak rendelkezésre a szükséges technológiák, hogy pontosabb vizsgálatokat végezzenek – számolt be a Gizmodo.

Az áttörés végül 2019-ben jött el, amikor a nő DNS-ét alaposan elemezték. Kiderült, hogy egy nagyon ritka genetikai mutációt örökölt mindkét szülőjétől.

Ez a mutáció olyan különleges, hogy a nő vércsoportját hivatalosan is újként kellett elismerni. A testvéreinél is jelen van a mutáció, de csak az egyik változatban – emiatt nekik „hétköznapibb” vérük van.

A nő vércsoportját „Gwada-negatívnak” nevezték el – ez a Guadeloupe-szigetekre utal, ahol a nő született. A rendszeresítés után ez lett a világ 48. ismert vércsoportja. Június elején a Nemzetközi Vértranszfúziós Társaság is megerősítette a felfedezést.

Thierry Peyrard, a kutatás egyik vezetője úgy fogalmazott: „Ő az egyetlen személy a világon, aki kompatibilis önmagával.”

Ezért is lenne fontos, hogy találjanak még olyan embereket, akik hasonló vércsoporttal rendelkeznek, mert a hölgy jelenleg senkitől nem kaphat vért, ami vérátömlesztéssel járó betegség vagy baleset esetén kritikus lehet . A keresést elsősorban Guadeloupe térségében kezdik meg, ahol remélhetőleg akad majd még hasonló genetikai háttérrel rendelkező véradó.

A vércsoport pontos ismerete nemcsak véradásnál, hanem terhesség esetén is létfontosságú lehet – hiszen a szervezet képes lehet idegenként azonosítani és megtámadni az „ismeretlen” vérsejteket. Ezért is számít igazi tudományos mérföldkőnek ez a mostani felfedezés.

(via hvg.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Erre kevesen gondolnak – Ezt teszed a környezettel, amikor a ChatGPT-vel beszélgetsz
Az adatközpontok vízalapú hűtőrendszereket használnak, hűtőtornyokkal, amelyek úgy működnek, mint egy hatalmas izzadságrendszer. Ehhez ráadásul csak ivóvíz-minőségű víz használható, mert a szennyeződések kárt tehetnek a szerverekben.
Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2025. június 04.



Sokan használják a ChatGPT-t a mindennapokban – akár álláskereséshez, viccekhez az első randira, vagy sima kérdések megválaszolásához, amiket egyébként a Google vagy akár a nagyi is tudna. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy ezzel nemcsak információt kérnek, hanem közben vizet és áramot is elhasználnak - írta a LADBible.

Egy gyors beszélgetés a ChatGPT-vel körülbelül fél liter ivóvizet igényel 10–50 kérdésenként. A Forbes szerint a rendszer naponta több mint 500 000 kilowattóra áramot fogyaszt, ami nagyjából 200 millió lekérdezés kiszolgálásához elegendő. Ez az energiamennyiség körülbelül 180 ezer amerikai háztartást tudna ellátni.

A vizet nem hasznosítják újra, mivel a hűtés során elpárolog. Az adatközpontok vízalapú hűtőrendszereket használnak, hűtőtornyokkal, amelyek úgy működnek, mint egy hatalmas izzadságrendszer. Ehhez ráadásul csak ivóvíz-minőségű víz használható, mert a szennyeződések kárt tehetnek a szerverekben.

David Craig, a brit Iceotope cég vezérigazgatója szerint ezek az adatközpontok akkora hőt termelnek, hogy az akár egy embert is megolvaszthatna.

Dylan Patel technológiai elemző szerint a ChatGPT napi működtetése több mint 225 millió forintba kerül. Az OpenAI alapítója pedig az X-en viccesen megjegyezte: „akár több tízmillió dollárba is kerülhet”, ha a felhasználók beírják, hogy „kérem” vagy „köszönöm”.

A vállalat szóvivője így reagált a Forbesnak a vízhasználattal kapcsolatos aggodalmakra: „Az MI működtetése valóban energiaigényes lehet, éppen ezért folyamatosan dolgozunk a hatékonyság javításán. Nagy körültekintéssel használjuk a számítási kapacitásunkat, és támogatjuk partnereinket fenntarthatósági céljaik elérésében.”

A Forbes azt is írta, hogy 2050-re a világ népességének kétharmada vízhiánytól szenvedhet. Ennek ellenére sok helyen még mindig hatalmas mennyiségű tiszta ivóvizet használnak fel azért, hogy a szerverek ne menjenek tönkre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: