Magyar kutató vizsgálja, hogyan lehetne ivóvizet előállítani a Marson
Ahogy arról már beszámoltunk, idén is elindult a Svábhegyi Csillagvizsgáló 100 óra csillagászat elnevezésű programsorozata. Négy nap alatt rengeteg érdekes programmal várnak mindenkit. Pál Bernadett marskutató például arról beszélt, hogyan lehetne felolvasztani a jeget a Marson.
Szerinte előbb-utóbb az emberiségnek muszáj lesz elhagynia a Földet.
- mondja a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének segédmunkatársa.
"Rövid távon is vonzó meghódítani azt a planétát, hiszen kollektív emberi vágy eljutni másik égitestekre."
Bernadett ennek érdekében olyan higroszkópos sókat vizsgál, amelyeket marsi környezetben is érdemes tovább kutatni. Ezek a sók ugyanis képesek kivonni környezetükből a vízpárát azért, hogy önmagukat feloldva folyékony vízbázist képezzenek.
"A nem tiszta víz, hanem sós-vizes oldat olvadáspontja alacsonyabban van, ezért sokkal hidegebb körülmények között is folyékony marad. Ezeknek a higroszkópos sóknak, - amelyeket például már a Curiosity Mars rover is kimutatott a helyszínen - lehet kis mennyiségű folyékony vize, de valószínűleg csak rövid ideig. Ha ezt a vízfázist valóban megtaláljuk, akár a jövőben megtisztítva például ivóvíz erőforrásként is fel lehetne használni" - magyarázza, miért jelentős a kérdés, amit kutat.
"Nagyon várom, hogy az európai ExoMars Rosalind Franklin marsjáró megérkezzen a Marsra. A helyszínen többek közt azt fogja vizsgálni, amit én évek óta modellezek. Várom a pillanatot, amikor kézhez kapom az eredményeket."
Bernadett majd tíz éve kezdte meg tanulmányait az ELTE fizika szakán, ahol a 150 hallgatóból mindössze 25 tanuló volt nő. Ez ugyan jobb arány, mint harminc évvel ezelőtt, de jellemzően ezeken a szakirányokon még mindig kevesebb a női hallgató.
Azt mondja, még mindig sokszor találkozik azokkal a kijelentésekkel, hogy 'Nahát, lány létére milyen okos' és 'Nahát, lány létére szeret programozni' vagy 'Ért a fizikához, pedig nő'.