TUDOMÁNY
A Rovatból

Magyar gyógyszerkísérlet veszi fel a harcot a koronavírussal a világűrben

Interjúalanyaink szerint az űrkémia a jövő egyik vezető tudománya és iparága lehet, amiben a magyar kutatóknak meghatározó szerepük van.
Sándor Zsuzsa - szmo.hu
2020. december 14.


Link másolása

December 6-án újból indult Elon Musk SpaceX Dragon szállító űrhajója a Nemzetközi Űrállomásra. Az űrhajó egyebek mellett olyan gyógyszerkísérleti hatóanyagokat szállított, amelynek fontos szerepük lehet a koronavírus-járvány elleni küzdelemben.

Ezeket a gyógyszerkísérleteket – magyar tudósok fejlesztései alapján – a világon először végzik el a világűrben.

Dr. Szente Lajos vegyészprofesszor, a CycloLab Kft. társalapítója, valamint Dr. Mezőhegyi Gergő, az InnoStudio Zrt. űrkémiai stúdiójának vezetője arról is beszélt, hogy az űrkémia a jövő egyik vezető tudománya és iparága lehet, és ebben a magyar kutatóknak meghatározó szerepük van.

- A koronavírus ellen már korábban kifejlesztettek Amerikában egy remdesivir nevű hatóanyagot. Dr. Merkely Béla, a SOTE rektora nemrég publikált erről egy cikket a világ első számú orvosi szaklapjában, a The New England Journal of Medicine-ben. Ebben a rektor leírta, hogy a több országban végzett klinikai vizsgálatok igazolták: azok a koronavírusos betegek, akik ezt a hatóanyagot kapták, rövidebb idő alatt gyógyultak meg, és körükben alacsonyabb volt a halálozási arány is. Ehhez kapcsolódik az önök által végzett hazai gyógyszerkutatás is, amely a világon egyedülálló. Mi ennek a lényege?

- Szente Lajos: Hadd pontosítsak: az amerikai Gilead gyógyszeripari vállalat eredetileg Ebola-vírus, illetve a Hepatitis C ellen fejlesztette ki a remdesivir nevű antivirális készítményt. Ám azt tapasztalták, hogy az ebola-járványban ez a szer mégsem teljesít jól, így a gyógyszer „polcra került”. Amikor kitört a koronavírus járvány, kiderült, hogy ugyanez a remdesivir a Covid-19 ellen viszont hatékony. A hatóanyagról tudni kell, hogy nagyon nehezen oldódik vízben. Ahhoz tehát, hogy a remdesivirből hatékony infúziós készítményt lehessen fejleszteni, olyan segédanyagra is szükség van, amely ezt vízben oldhatóvá teszi, és eljuttatja a sejtekig. Erre egy szénhidrát származék - a szulfobutiléter-béta-ciklodextrin - SBECD nevű segédanyag alkalmas, amelyet cégünk, a CycloLab Kft. Dexolve™ néven már régóta gyárt.

Szente Lajos

- Hogyan talált rá a tengeren túli gyógyszergyár a magyar partnerre?

- SZL: Az SBECD segédanyagunkat tartalmazó készítményünk már az amerikai gyógyszerpiacon is ismert volt. A Gilead először ottani gyártót kért fel a segédanyag előállítására, csakhogy a világjárvány kitörésekor hirtelen akkora lett erre az igény, hogy nem tudtak belőle eleget előállítani. Körbenéztek, ki foglakozik még ilyen, intravénásan beadható segédanyag gyártásával, és így találtak meg minket. A járványhelyzet számunkra is óriási kihívást jelent, hiszen előtte ebből a szerből évi néhány tonnát gyártottunk, most ennek a sokszorosát. Van azonban egy különös tulajdonsága a remdesivir–SBECD kombinációnak. Ahhoz, hogy a megfelelő vízoldékonyságát elérjük, 3 százalék hatóanyaghoz 97 százalék segédanyag szükséges, ugyanis a hatóanyag csak így tud gyorsan oldódni és infúziós oldatban a hatását kifejteni. Önmagában ez az összetétel tökéletesen optimalizált, csakhogy ez a 97 százalékban hozzáadott segédanyag egy ionos vegyület nátrium só formája. Ha a beteg intravénásan nagy mennyiségben kapja ezt, akkor a kezelés megterheli a vesét, ezért veseelégtelenségben szenvedőknél nem adható. Ha viszont sikerülne olyan gyógyszerkombinációt előállítani, amelyben megnövelhetjük a hatóanyag hányadot, és csökkentjük a segédanyag mennyiségét, a szer még vesebetegeknél is alkalmazható lenne.

- Hogyan kapcsolódik ebbe a projektbe a magyar űripar? Úgy tudom, a gyógyszermintákat további kísérletekre eljuttatták a Nemzetközi Űrállomásra.

- Mezőhegyi Gergő: A mi cégünk, az InnoStudio elsősorban űrkémiával és nanotechnológiával foglalkozik, így olyan gyógyszerek és növényvédőszerek fejlesztési problémáival is, amelyeket csak a világűrben lehet megoldani. A járvány kezdete óta gondolkodunk azon, miként lehetne az ötleteinket hasznosítani a Covid-járvány elleni küzdelemben. Ezért is hoztuk létre nyáron a Covid-19 űr-és gyógyszeripari konzorciumot, amelyben több, nagy presztízsű nemzetközi partner is részt vesz. Megkerestük Szente Lajos professzorékat is abból a célból, hogy próbáljuk meg az űrkémia eredményeit és lehetőségeit alkalmazni a remdesivirhez kapcsolódó gyógyszerkutatásban is. A gyógyszerfejlesztések alapjául szolgáló kémiai reakciók ugyanis másként működnek mikrogravitációs közegben, így a világűrben, ahol a folyamatokat és vizsgálati eredményeket nem torzítják el a gravitációs hatások. Abban bízunk, hogy mikrogravitációs körülmények között nagyobb hatóanyag tartalmú remdesivir–SBECD kombinációt tudunk előállítani, amely a vesebetegek gyógyítására is alkalmas lesz. Ez nagy segítséget jelentene a covid-fertőzöttek gyógyításában.

Mezőhegyi Gergő

- Az űrkísérlet azonban jelentősen megnövelheti a gyógyszerkutatás és a majdani új gyógyszer árát is. Luxustermék lesz kiváltságosoknak?

- MG: Szó sincs róla. Az űrben végzett kutatások, ipari és kereskedelmi tevékenységek az elmúlt években az egyre több belépő piaci szereplővel egyre olcsóbbá váltak. A gyógyszerkísérletek befektetési szempontból is megtérülnek, mivel az űrben előállított készítmények a földiekhez képest jóval hatékonyabbak lehetnek. Nemzetközi partnereink is jelentős üzleti potenciált látnak a remdesivir–SBECD űrkémiai fejlesztésében, az űrbeli gyógyszergyártásban. A remdesivirt szükség esetén idehaza TB költségére minden covidos beteg megkapja. Remélhetőleg így lesz ez a most kifejlesztés alatt álló új remdesivir-kombinációval is – a megfelelő engedélyek megszerzése után.

- SZE: Az, hogy ezt az új gyógyszerkombinációt miként fejlesszük a Nemzetközi Űrbázison, abszolút magyar kezdeményezés, ebben világelsők vagyunk. A kísérletek eredményeire persze nincs garancia, azonban ha nem próbálkozunk, soha nem ismerhetjük meg a lehetőségeinket. A kísérlet ráadásul nemcsak a Covid-19 gyógyításában hozhat jelentős eredményeket, de a jövő új vírusjárványainak kezelésében is fontos szerepet kaphat.

- Közben elkezdődött Nagy-Britanniában a Covid-19 elleni oltószerek beadása. A vakcinák tömeges gyártása nem teszi fölöslegessé a Nemzetközi Űrbázison folytatott magyar gyógyszerkutatásokat?

- MG: Egyáltalán nem. A vakcina a megelőzésben jó, és egy bizonyos időre ad védettséget, ráadásul évekig tarthat a kockázatokat kiküszöbölő tesztelési fázis és a tömeges előállítás. December 6-án indult el az űrhajószállítmány a gyógyszermintáinkkal a Nemzetközi Űrállomásra és december 8-án meg is érkezett. Amennyiben a kísérleteink sikeresek lesznek, jövő év végéig kifejleszthetünk egy új és a jelenleginél hatékonyabb koronavírus elleni gyógyszert. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem vakcina. Ugyanakkor jelenleg a leghatásosabb gyógyszerkombináció, amelyet már Amerikában és Európában is Veklury™ néven forgalmaznak.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Érdemes lesz az esti eget lesni április 10-én, mert ritka égi jelenséget láthatsz, a következőre 71 évet kell várni
Több érdekességet is megfigyelhetsz majd. Van amit szabad szemmel is tudsz követni, de egy másik látványossághoz egy jobb távcső is szükséges lesz.

Link másolása

Április 10-én különleges együttállásban lesz megfigyelhető a Jupiter és a kétnapos holdsarló, egy kézitávcső segítségével pedig szintén látható lesz az Uránusz és az év üstököse, a 12P/Pons-Brooks is - közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló.

Április 10-én szabad szemmel is jól megfigyelhető lesz a kora tavaszi estéket még mindig beragyogó

Jupiter és tőle jobbra, mindössze 3,5 fokra az 5 százalékos fázisú, 2 napos, cérnavékony holdsarló. 20 óra 20 perckor a páros még 15 fokos magasságban jár a nyugati ég alján. Szabad szemmel is könnyedén megpillanthatók lesznek az égitestek,

ha a nyugati látóhatár tiszta és tereptárgyaktól mentes.

Szintén felbukkan az égbolton a kékeszöld Uránusz bolygó - mely alig két fokkal jár a Jupiter fölött -, valamint az év egyik legszebb üstököse, a 12P/Pons-Brooks, mely a holdsarló alatt 3 fokkal látható.

A szabad szemmel nem látható, halványabb Uránusz és az üstökös megtekintéséhez érdemes megvárni az égbolt teljes besötétedését. 20 óra 50 perc körül már mindkét égitest az éjszakai égbolton figyelhető meg, de addigra a Jupiter-Hold páros 10 fokos, az üstökös pedig mindössze 7 fokos magasságba süllyed. Megpillantásukhoz így tiszta égbolt és egy nagyobb kézitávcső szükséges.

A láthatósága végén járó Jupiter 2023 májusában tért vissza a hajnali égboltra, a Naphoz közeledve azonban lassan eltűnik az esti szürkület fényében. Szintén ez alkalommal nyílik utolsó lehetőség az Uránusz megtekintésére.

A 12P/Pons-Brooks üstökös április 21-én ér perihéliumba, vagyis pályájának a Naphoz legközelebbi pontjára, de ekkor már nem lesz látható. Legközelebb 71 év múlva ér újra a Föld közelségébe. A Jupiterhez és az Uránuszhoz hasonlóan a 12P/Pons-Brooks láthatóságának is az egyik utolsó alkalma lesz az este.

Az 5 százalékos megvilágítottságú, majdnem pontosan 2 napos holdsarló továbbra is megfigyelhető lesz. A Hold megvilágítatlan oldalának derengése, a hamuszürke fény szabad szemmel is jól látszik majd - olvasható a közleményben.

Április 11. és 13. között az egyre növekvő tavaszi holdsarló krátereit a Svábhegyi Csillagvizsgálóban is megfigyelhetik az érdeklődők.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
Megfejtették a négy lábon járó család titkát
Sokáig senki sem értette, hogy a törökországi Ulas család tagjai miért nem tudnak két lábon sétálni. Voltak tudósok, aki evolúciós visszafejlődésre gyanakodtak, ám kiderült, hogy más az ok.

Link másolása

Sikerült megfejteni, hogy a Törökországban élő Ulas család tagjai miért járnak négy lábon – írja a Unilad. A család rejtélye legalább azóta foglalkoztatja a kutatókat, hogy a BBC 2006-ban bemutatta a róluk szóló, A négy lábon járó család (The Family That Walks on All Fours) című dokumentumfilmet.

Az Ulas család 19 tagjából hat testvér csak négy lábon tudott járni.

Török kutatók úgy spekuláltak, hogy evolúciós visszafejlődésről lehet szó, ugyanakkor a család járása eltért attól, ahogy a főemlősök, vagy az előemberek jártak négy lábon: kezükön ugyanis nem az öklükre, hanem a tenyerükre támaszkodnak. Ilyen járást sehol máshol nem figyeltek még meg, ami csak fokozta a rejtélyt.

Végül az Aarhus Egyetem dán tudósainak sikerült bebizonyítania, hogy a család tagjainak életét egy nagyon ritka, örökletes tünetegyüttes nehezíti meg. A kisagyi ataxia, értelmi fogyatékosság és egyensúlyzavar szindróma (Cerebellar Ataxia, Mental Retardation and Dysequilibrium Syndrome, CAMRQ) kiváltó oka egy genetikai elváltozás, ami a szervezet proteinjeit a zsírok megfelelő elosztásában gátolja. Ennek következménye többek között a rossz egyensúly, ami miatt sokáig nem tudtak felegyenesedve járni a családtagok.

A család négy lábon járó gyerekei közül egy elhunyt, a többiek viszont mostanra fizioterápiás segítséggel megtanultak két lábon sétálni, noha az egyensúlyuk továbbra is rossz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
2028-ra feltámadhatnak a gyapjas mamutok, és később több más kihalt faj is visszatérhet
Az őssejtkutatás új eredményei alapján a szakemberek bíznak abban, hogy akár a dodót vagy a tasmán tigriseket is sikerülhet újra életre kelteni.

Link másolása

Hamarosan feltámaszthatják a gyapjas mamutokat - állítja egy amerikai startup, amely a közelmúltban komoly eredményeket ért el az átprogramozott elefánt-őssejtek létrehozásában. A Business Insider cikke idézi Ben Lamm-et, a Colossal Biosciences társalapítóját és vezérigazgatóját, aki szerint az új eredmény számos kutatási terület előtt nyithat utat. Bíznak benne, hogy ennek segítségével több kihalt fajt is újra visszahozhatnak. Úgy vélik, hogy ezzel segitenek a kipusztulás szélén álló fajoknak és kedveznek a biológiai sokféleségnek is.

Terveik között szerepel a dodók és a tasmán tigriseket feltámasztása is. „Minden egyes lépés közelebb visz minket hosszú távú céljainkhoz, hogy visszahozzuk ezeket az ikonikus fajokat” – mondta Lamm.

A cég szerint 2028-ra mesterséges megtermékenyítés segítségével létrehozhatnak majd egy mamutszerű, génszerkesztett élőlényt.

Az őssejtekkel kísérleteznek, mert azok szinte bármilyen sejttípussá képesek átalakulni. Mára pedig már azt is tudják, hogyan lehet visszaalakítani ezeket. Az újfakta "keverék" komoly biológiai áttörés, és több fajnál, például az emeberknél is hatékony. De eddig az elefántoknál nem működött. Most azonban ez is sikerült, és ennek segítségével próbálják kideríteni, hogyan lehet mamutot is létrehozni.

„Leginkább azt várjuk, hogy az általunk kifejlesztett sejteket arra használjuk, hogy elefánt ivarsejteket növesszünk edényben” – mondta Evan Appleton, a csapat vezetője, aki bízik benne, hogy ezzel megnyílna az út a mesterséges megtermékenyítés előtt.

Forrás: 24.hu.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Élet a Földön túl? A NASA 5 milliárd dolláros űrszondája jó eséllyel lelhet idegen életre a Naprendszerünkben
A kutatók szerint az Europa Clipper-program űrszondájával akár a teljes galaxisunkat felfedezhetjük, és választ kaphatunk az örök nagy kérdésre is.

Link másolása

A NASA (a Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal) 5 milliárd dolláros – 1,8 billió forintos – szondája élet után kutat az űrben.

A NASA nem titkolt célja az, hogy újjáélessze a 20. században kitűzött terveit.

Az elhatározás tehát nem újkeletű: élő idegenek felkutatása a világűrben, amelynek korábbi célkitűzéseit az 1950-es évek végétől végigkövethetünk - írja a Ladbible.com

Az űrhajózási szervezet alkotta talán a legmaradandóbb élményt az emberiség történetében, amit az űrkutatással kapcsolatban ismerünk: először küldött embert a Holdra, amit különféle konteókban úgy olvashatunk napjainkban is, hogy megrendezett volt, és hogy ne menjünk ezzel messzire ezt gondolja Schobert Norbert fitneszguru is.

A NASA tervei között szerepel, hogy a Holdra szállást követően embert küldjenek a Marsra, majd a Jupiterre és annak holdjaira is, kiemelt pozícióba helyezve az Európa nevű holdat.

A kutatók szerint a legjobb lehetőség az Europa Clipper-program űrszondája lehet, amellyel akár a teljes galaxisunkat felfedezhetjük. Hiszen a NASA örök kérdése az: vajon tényleg egyedül vagyunk a világűrben? Az űrszonda pedig, úgy néz ki, kielégítő válaszokat fog adni erre a kérdésre.

A szonda vélhetően 2030-ra érkezik meg a Jupiter és az Európa pályájára, ahol elkezdi felmérni a bolygókat. A tudósok bíznak benne, hogy a fejlődő technika segítségével az emberiség észlelni fog olyasféle életformákat, amelyek hozzánk hasonlatosak.

Az űrszondát ez év októberében lövik ki floridai Kennedy Űrközpontból.


Link másolása
KÖVESS MINKET: