hirdetés

TUDOMÁNY

Kisbolygót neveztek el Karikó Katalinról

Mások mellett Schulek Frigyes építész és Kulcsár Győző négyszeres olimpiai bajnok is 'kapott' egy-egy aszteroidát.

Link másolása

hirdetés

Tizenöt kisbolygót neveztek el magyar személyiségekről, csillagászokról, fizikusokról és más tudományágak művelőiről, köztük Karikó Katalinról - írta Sárneczky Krisztián, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa, a Szeged Asteroid Program vezetője a csillagaszat.hu hírportálon megjelent cikkében.

Az aszteroidákat kollégáival fölfedező szakember kifejtette, hogy a kisbolygók elnevezése régi hagyomány. A felfedezőt illeti a jog, hogy nevet válasszon felfedezettjének. Eleinte az új kisbolygók a felfedezés után azonnal nevet kaptak, később már meg kellett várni, hogy megsorszámozzák őket, aminek feltétele a pontos pályaszámítás, a biztos azonosítás. Ezt követően tíz év áll a felfedező rendelkezésére, hogy nevet találjon a kisbolygónak.

A kutató felidézte, hogy Magyarország az 1930-as, 40-es évek fordulóján öt éven át "kisbolygó nagyhatalomnak" számított, ekkor a Svábhegyi Csillagvizsgálóban Kulin György vezetett keresőprogramot. Ezt 1997-ben a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont együttműködésében indított kisbolygó-megfigyelési program keretében újították föl. Az azóta felfedezett csaknem kétezer aszteroida jó részét a Csillagászati Intézet Piszkéstetői Megfigyelő Állomásának 60 centiméteres Schmidt-távcsövével találták a csillagda kutatói, valamint az SZTE és az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatói, munkatársai.

A Nemzetközi Csillagászati Unió munkacsoportja november végén több tucat kisbolygó elnevezését hagyta jóvá. Ezek közül több magyar csillagász, a Konkoly Obszervatórium egykori és jelenlegi munkatársa - Tóth Imre, Paparó Margit, Oláh Katalin, Kelemen János, Ábrahám Péter, Virághalmy Géza, Barcza Szabolcs - nevét viseli.

Aszteroidát neveztek el Karikó Katalin biokémikusról, Vass Imréről, az aggteleki Baradla-barlang egyik legismertebb kutatójáról, Schick Béláról, a modern allergológia és immunológia egyik megalapítójáról, Guckler Károlyról, a főváros környéki sikeres erdősítési munkák egykori irányítójáról, Schulek Frigyes építészről, Kulcsár Győző négyszeres olimpiai bajnok vívóról, Miroslav Mesaros szlovák matematika és fizika szakos tanárról, amatőr csillagászról, valamint Tessedik Sámuel evangélikus lelkészről, pedagógusról, gazdasági szakíróról is.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés
Jön a deltakron? – Felfedezték az omikron és a delta egyesüléséből származó vírusvariánst
Később derül ki, hogy fertőzőbb-e ez a törzs, és hogy domináns lesz-e az eredeti delta és omikron variánsokkal szemben.

Link másolása

hirdetés

Egy ciprusi kutató új koronavírus-törzset fedezett fel, amely egyesíti a delta és az omikron variánst – írta a Bloomberg nyomán a CNBC.

A „deltakron”-nak nevezte el az új változatot Leondios Kostrikis, a Ciprusi Egyetem biológus professzora.

Eddig 25 esetet tudott azonosítani, így semmit nem lehet róla mondani, sokkal több eset kell ahhoz, hogy érdemben meg tudjanak róla állapítani olyasmit például, mint a fertőzőképesség.

"Később derül ki, hogy fertőzőbb-e ez a törzs, és hogy domináns lesz-e az eredeti delta és omikron variánsokkal szemben"

– mondta Kostrikis. Szerinte egyébként az omikron fertőzőbb és ezáltal elterjedtebb lesz a deltakronnál.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY
Magyarországot is elérte a tongai vulkánkitörés lökéshulláma
A 17 ezer kilométerre történt hatalmas erejű robbanás 1-1,5 hPa légnyomásingadozást okozott a mérőállomások szerint.

Link másolása

hirdetés

Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy hatalmas szökőárt okozott Tongán a Hunga Tonga Hunga Ha’apai vulkán kitörése. A kitörés erejére jellemző, hogy a víz alatti vulkánból 20 kilométer magasra csapott fel a feltörő gáz, füst és hamu.

A kitörés erős lökéshullámot indított útjára, melynek ereje ablakokat tört be a környező szigeteken. A hangrobbanást Új-Zélandon, sőt hét órával a kitörést követően, a több mint 9000 kilométerre fekvő Alaszkában is hallani lehetett – írja az Időkép. A nyomáshullám azóta az egész bolygón végigfutott, melyet a meteorológiai állomások légnyomásérzékelő szenzorai mindenhol észleltek.

Tongai vulkánkitörés

A kitörés után pedig hazánkat is elérte a több mint 17 ezer kilométerre történt esemény hatása.

A hármashatárhegyi légnyomásmérőn szombat este 8 és 9 között egy gyors, 1-1,5 hPa-os légnyomásnövekedést és süllyedést, majd ezt követően további, kisebb nyomásingadozásokat lehetett megfigyelni.

Éjjel 2 óra után érkezett a második nyomáshullám, ami egy átmeneti 1 hPa-os csökkenésként jelent meg a grafikonokon.

hirdetés
Kép: hármashatárhegyi légnyomásmérő grafikonja

A Hunga Tonga-Hunga Ha'apai több évnyi szünet után, 2021. december 20-án tört ki. A szombati kitörés azonban még nagyobb volt, hétszer erősebb, mint a december 20-i. Cunamiriadót rendeltek el többfelé a csendes-óceáni partvidéken. A szökőár elárasztotta Tonga partjait, elérte Kaliforniát és Alaszkát is. Szerencsére a hullámok mérete a legtöbb helyen 1 métert alatt maradt, így nem okozott nagy pusztítást.

Az országról

Tonga három, vulkáni eredetű szigetből álló állam a Csendes-óceán polinéziai térségében. Területe 748 négyzetkilométer, lakosainak száma megközelítőleg 108 ezer fő. Gazdaságának alapja elsősorban az egzotikus élelmiszernövények (banán, vanília, kókuszdió, kávécserje, manióka, taró) termelése, és a halászat. Az ország sokak körében leginkább népviseletéről és lakói egy részének jellegzetes testfestéséről ismert. Fővárosa a 23 ezer fős Nuku'alofa.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A testmozgás tényleg lassítja az öregedés kognitív tüneteit - derült ki egy friss kutatásból
Ha aktívak maradunk idős korunkban is, megőrizhetjük az egészséges agyműködésünket.

Link másolása

hirdetés

Azoknak az idős embereknek, akik aktívak maradnak és rendszeres testmozgást végeznek, több olyan protein található az agyukban, ami fokozza az idegsejtek közötti kapcsolatokat. Ez pedig lassítja az öregedés kognitív tüneteit – derült ki a Kaliforniai Egyetem pénteken publikált tanulmányából.

"A mi kutatásunk az első, amely emberi adatok alapján kimutatja, hogy a szinaptikus fehérjék működése összefügg a fizikai aktivitással, amellyel kedvező kognitív eredményeket tudunk elérni" - mondta Kaitlin Casaletto agykutató, a tanulmány vezető szerzője.

A fizikai aktivitás az agyműködésre gyakorolt jótékony hatásait egereken már korábban kimutatták, de ez volt az első kísérlet, hogy embereken tegyék próbára a hipotézist. A kutatás keretében idős emberek fizikai aktivitását mérték, akik beleegyeztek abba is, hogy haláluk után az agyukat további vizsgálatoknak vessék alá.

Az eredmények szerint az aktív, rendszeres testmozgást végző idősek esetében az idegsejtek közti kommunikációt elősegítő fehérjék magasabb számban voltak jelen, és jobban meg tudták őrizni kognitív képességeiket életük vége felé is. "Az idegsejtek közötti kapcsolatok épségének fenntartása létfontosságú lehet a demencia kivédésében" - mondta Casaletto.

Ez a védőhatás még azoknál az embereknél is kimutatható volt, akiknek az agyában a boncoláskor az Alzheimer-kórral és más neurodegeneratív betegségekkel összefüggésbe hozható fehérjéket találtak.

A tanulmány másik vezető szerzője, William Honer szerint meglepetésükre azt találták, hogy a pozitív hatások a hippocampuson, az agy memóriaközpontján túl más, a kognitív funkciókkal összefüggő agyi területekre is kiterjedtek. Ezért elképzelhető szerinte, hogy az aktív testmozgással egy általánosabb jótékony hatást is elérhetünk az agyban, amely hozzájárul az egészséges agyműködéshez.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
Először kapott ember génmódosított sertésszívet
Az 57 éves David Bennett jól érzi magát három nappal a hétórás, úttörő beavatkozás után.

Link másolása

hirdetés

A világon először kapott ember genetikailag módosított sertésszívet, a beültetést az Egyesült Államokban végezték - írta a BBC hírportálja.

Az 57 éves David Bennett jól érzi magát három nappal a hétórás, úttörő beavatkozás után - közölték orvosai.

A műtétre utolsó reményként tekintettek, mellyel megmenthetik a beteg életét, noha hosszú távú túlélési esélyeiről egyelőre keveset tudni.

"Vagy meghalok, vagy elvégzik a transzplantációt. Tudom, hogy ugrás a sötétbe, de ez az utolsó esélyem"

- mondta Bennett a műtét előtt.

A Marylandi Egyetem klinikájának orvoscsapata rendkívüli engedélyt kapott a hatóságoktól az eljárásra azzal az indokkal, hogy ellenkező esetben Bennett meghalt volna.

A szakemberek úgy ítélték meg, hogy emberi szívet nem kaphat, mivel egészségi állapota nagyon rossz.

A transzplantációt végző orvoscsapat munkáját hosszú évek kutatásai előzték meg, az eredmények emberek életét menthetik meg az egész világon.

hirdetés
"Egy lépéssel közelebb kerül a világ a szervhiány okozta válság megoldásához"

- idézte a Marylandi Egyetem orvosi karának közleménye Bartley Griffith sebészt.

Az Egyesült Államokban naponta 17 ember hal meg szervhiány miatt, a jelentések szerint több mint 100 ezres a várólista.

Állati szervek transzplantációjának lehetőségét régóta mérlegelik, a sertésszívbillentyűk beültetése már elterjedt.

Októberben New York-i sebészek bejelentették, hogy sikeresen ültettek be sertésvesét emberbe, azonban a páciensnél ekkor már beállt az agyhalál, felépülésére nem volt remény.

Bennett azonban azt reméli, folytathatja az életét. A műtét előtt hat héten át ágyhoz kötötten, gépek segítségével élt, miután halálos szívbetegséget mutattak ki nála. Hétfőn már önállóan lélegzett, bár folyamatos, alapos megfigyelés alatt áll.

Bartley P. Griffith sebész és 57 éves páciense, David Bennett a műtét előtt, Fotó: MTI/EPA/A Marylandi Egyetem Orvosi Kara

Az átültetéshez használt sertés számos génjét módosították, ezek kilökődést okozhattak volna, azt azonban nem tudni pontosan, mi fog történni.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: