News here
hirdetés

TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Képesek lebontani a műanyagokat a szarvasmarhák gyomrában élő baktériumok

Úgy tűnik, a bendőfolyadékban nemcsak egyféle enzim van jelen, hanem különböző enzimek működnek együtt a lebontáson. A műanyagporok gyorsabban bomlottak le, mint a műanyagfólia.

Link másolása

hirdetés

A szarvasmarhák gyomrában élő baktériumok képesek a műanyagok lebontására is - ezt állapította meg egy most publikált kutatás.

Az 1950-es évek óta több mint 8 milliárd tonna műanyagot állítottak elő a világon, főleg csomagolást, egyszer használatos dobozokat, eszközöket és palackokat. Ennek eredményeként a műanyagszennyezés mindenütt jelen van, az emberek akaratlanul is fogyasztják és belélegzik a mikroműanyag-részecskéket. Az elmúlt években a kutatók azon dolgoztak, hogy felhasználják a baktériumok azon képességét, hogy lebontják a hosszú életű anyagot.

Egyes mikrobák képesek lebontani a természetes poliésztert, amely például a paradicsom vagy az alma héjában található. Mivel a tehenek tápláléka tartalmazza ezeket a természetes poliésztereket, a tudósok sejtették, hogy gyomrukban bőségesen élnek olyan mikrobák, amelyek képesek lebontani az összes növényi anyagot.

Az elmélet tesztelésére Doris Ribitsch, a bécsi Természeti Erőforrások és Élettudományok Egyetemének kutatója és kollégái egy ausztriai vágóhídról szereztek be a szarvasmarhák bendőjében termelődő folyadékot - számolt be róla a The Guardian brit napilap.

A folyadékot háromféle poliészterrel próbálták ki: szintetikus polimerrel, amelyet általában textíliákban és csomagolóanyagokban használnak, biológiailag lebomló műanyaggal, amelyet komposztálható műanyagzacskókhoz használnak és egy megújuló erőforrásokból előállított bioalapú anyaggal. Mindegyik műanyagot film- és porformában is tesztelték.

Az eredmények szerint a szarvasmarha gyomrában élő mikroorganizmusok mindhárom műanyagot képesek lebontani a laboratóriumi körülmények között. A műanyagporok gyorsabban bomlottak le, mint a műanyagfólia.

hirdetés

Úgy tűnik, a bendőfolyadékban nemcsak egyféle enzim van jelen, hanem különböző enzimek működnek együtt a lebontáson

- írták a szerzők a Frontiers in Bioengineering and Biotechnology című folyóiratban publikált tanulmányukban.

A következő lépésként a bendőben lévő több ezer mikroba közül azonosítani kell a műanyag lebontásában kulcsfontosságúakat, majd az általuk termelt enzimeket. Ha az enzimeket azonosították, akkor azokat elő lehet állítani és újrahasznosító üzemekben lehet alkalmazni.



# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY
Először alkottak teljesen mesterséges embriót izraeli tudósok
Először alkottak egérőssejtekből "szintetikus embriót" tudósok.

Link másolása

hirdetés

Azért „szintetikus”, mert megtermékenyített petesejt nélkül alkották meg.

Az izraeli Weizmann Kutatóintézet munkatársai azt találták, hogy egérőssejteket "rá lehet venni" arra, hogy embriószerű struktúrává szerveződjenek, melyben bélszakasz, agykezdemények és dobogó szív található – írta a The Guardian online kiadása a Cell tudományos lapban megjelent tanulmány alapján.

Az embriót azért nevezik szintetikusnak, mert megtermékenyített petesejt nélkül alkották meg, és várhatóan a közeli jövőben a struktúra tanulmányozása pontosabb ismereteket ad arról, hogy a természetes embriók szervei és szövetei hogyan fejlődnek ki.

A tudósok úgy vélik továbbá, hogy az eljárás révén csökkenhet az állatkísérletek száma, a jövőben pedig az emberi sejt- és szövetátültetések új forrásához lehet jutni.

Leukémiás páciens bőrsejtjei például csontvelősejtekké alakíthatók át, hogy segítségükkel a betegséget meggyógyítsák.

Tavaly ugyanez a kutatócsoport mechanikus méhet fejlesztett, amely lehetővé tette, hogy természetes embriók napokon át növekedjenek az anyaállat méhén kívül.

hirdetés

A kutatás során egyes sejteket vegyi anyagokkal kezeltek, így olyan genetikai programjuk "kapcsolt be", amellyel méhlepény vagy sárgatest fejlődött belőlük. Más sejtek beavatkozás nélkül alakultak más szervekké és szövetekké.

Az őssejtek többségéből nem alakult ki emberiószerű struktúra, mintegy fél százalékuk azonban olyan gömbökké szerveződött, amelyben különböző szövetek és szervek növekedtek. Amikor természetes egérembriókkal hasonlították össze őket, a szintetikus embriók belső felépítésük és genetikai összetételük szempontjából 95 százalékban megegyeztek velük. Amennyire a tudósok meg tudták ítélni, a kialakult szervek működőképesek voltak.

Jacob Hanna, a kutatás vezetője szerint a szintetikus embriók nem valódi embriók, nincs meg bennük a lehetőség, hogy élő állat fejlődjön ki belőlük, vagy legalább is nem volt meg akkor, amikor egerek méhébe ültették be őket.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY
Ajkanesia harmincipsziloni: 85 millió éves darázsfajokat fedeztek fel magyar kutatók, fura neveket adtak nekik
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói Ajka közelében találták őket. Az évmilliókkal ezelőtt kihalt ősdarázsfajokat egy különleges, ajkaitnak nevezett borostyán őrizte.
MTI, fotó: ELTE - szmo.hu
2022. augusztus 06.


Link másolása

hirdetés

Három, a tudomány számára teljesen új, nyolcvanötmillió éves darázsfajt fedeztek fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói Ajka közelében; az egyik fajt a 30Y zenekarról nevezték el - közölte az egyetem.

Az ELTE Természettudományi Karának honlapján olvasható közlemény szerint az évmilliókkal ezelőtt kihalt ősdarázsfajokat egy különleges, ajkaitnak nevezett borostyán őrizte. A kutatók az újonnan felfedezett fajoknak különleges neveket adtak: az egyik a 30Y zenekar, a másik az egyik felfedező nagyapja, a harmadik Soós Miklós geológus után kapta a nevét.

Kiemelték:

ezek az első fosszilis darázsfajok, amelyeket Magyarország területén találtak, így különlegességük nemcsak abban rejlik, hogy eddig a tudomány számára ismeretlenek voltak.

Szabó Márton kutatás-vezető, a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) Őslénytani és Földtani Tárának munkatársa közölte, a késő kréta korból nagyon kevés borostyán és borostyánzárvány ismert, ezért az ajkai lelet "hiátuskitöltő szereppel bír", általa sokat meg lehet tudni bizonyos ízeltlábúcsoportok evolúciójáról, a késő kréta kori Bakony élővilágáról.

A névadást a közleményben azzal indokolták, hogy a 30Y zenekar több tagja is Ajkán töltötte gyermekkora egy részét, és a város neve a zenekar több dalának szövegében is megjelenik, így lett a darázsfaj neve Ajkanesia harmincipsziloni. A másik faj Szabó Márton nagyapjáról kapta a nevét: Béla elveszett lábujja (Amissidigitus belai), mivel a nagyapa, Szabó Béla, aki az ajkai szénbányákban dolgozott, egy szerencsés kimenetelűnek mondható bányászbalesetben elvesztette egyik lábujját. A harmadik darázsfaj neve: Spathiopteryx soosi, azért viseli Soós Miklós nevét, mert a geológus hosszú ideje a magyar dinoszaurusz- és borostyánkő-kutatás lelkes támogatója.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
Megdöbbentő következményei lettek a januári tongai víz alatti vulkánkitörésnek
Ez volt az első olyan ismert vulkánkitörés, mely nem hűtötte, hanem melegítette a bolygót. Az okokat is megtalálták.

Link másolása

hirdetés

Idén január 15-én tört ki a Hunga Tonga Hunga Ha’apai vulkán, mely a Csendes-óceánban található a víz alatt Tonga szigetvilágában. Ez volt a Földön az egyik legerősebb vulkánkitörés, melynek hatására hatalmas mennyiségű vízpára került a sztratoszférába, valamint szökőár keletkezett, illetve a hangrobbanás olyan erős volt, hogy annak lökéshulláma kétszer is körbejárta bolygónkat.

Ugyanakkor ez volt az első olyan ismert vulkánkitörés, mely nem hűtötte, hanem melegítette a bolygót, ugyanis a korábbi nagy vulkánkitörések mindegyikének hűtő hatása volt. Ez azért történhetett most így, mert nagyjából 50 km-es magasságig is feljutott a vízgőz, és az elkezdte lebontani az ott található ózont - írja az Időkép.

A vulkánkitöréssel kapcsolatos vizsgálatok megdöbbentő eredményekre jutottak, melyeket publikáltak is a Geophysical Research Letters-ben. A NASA műholdjainak mérései szerint a kitörés hatására a sztratoszférába annyi vízgőz jutott fel,

ami megtöltene 58 ezer olimpiai méretű úszómedencét.

Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy 146 teragram, azaz 146 millió tonna víz jutott a sztratoszférába.

Ez nagyjából a kitörés előtt ott jelenlévő vízmennyiség 10%-a.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
Áttörés: újraindították a sertések vérkeringését egy órával a haláluk után
A sejtfunciókat helyreállító eljárással több rászorulónak lenne esélye transzplantációra, ezért a kutatók bíznak benne, hogy embereken is tudják majd alkalmazni.

Link másolása

hirdetés

A Yale Egyetem kutatóinak sikerült helyreállítani a vérkeringést és más sejtfunkciókat sertésekben egy órával az állatok elpusztulása után – számolt be róla a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmányról a CNN.

A szakemberek az általuk kifejlesztett OrganEx nevű rendszert alkalmazták, amely egy perfuzátum nevű folyadékot juttat vérrel keverve az elhullott sertés ereibe - ez segít megakadályozni a sejthalált és a vérrögképződést. Az eljárással az oxigén visszaáramlott a testbe, ezzel életben tartva a sejteket és egyes szerveket a szívmegállás után.

Hat órával a kezelés után a csapat megállapította, hogy bizonyos kulcsfontosságú sejtfunkciók egy órával az elhalálozás után újra aktívak lettek, például a szívben, a májban és a vesében, és több szerv funkciói is helyreálltak.

Dr. Nenad Sestan genetikai professzor, a tanulmány vezetője szerint ez arra utal, hogy a sejtek pusztulása megállítható, hiszen több létfontosságú szervben is helyre lehet állítani a működésüket. Vagyis a sejtek nem halnak el olyan gyorsan, mint ahogy eddig a tudósok feltételezték.

Bár a kutatás még nagyon korai szakaszban és kísérleti stádiumban van, a tudósok bíznak benne, hogy a kezelést embereken is alkalmazni tudják a jövőben.

Ez ugyanis segíthetne helyreállítani és életben tartani elhunyt emberek szerveit, így több rászorulónak lenne esélye transzplantációra. Egyelőre azonban még vizsgálni kell, hogy az "újraélesztett" szervek alkalmasak lehetnek-e átültetésre, működni fognak-e egy másik testben.

Arra is látnak esélyt a kutatók, hogy az eljárás szívinfarktuson vagy sztrókon átesett embereken is segíthet. Ehhez azonban szintén további kutatásokra lesz szükség, ugyanis meg kell bizonyosodni arról, hogy a rendszer összetevői bizonyos klinikai helyzetekben biztonságosak-e.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: