TUDOMÁNY
A Rovatból

Karikó Katalin Nobel-díjat kapott - övé lett idén az orvosi-élettani elismerés

A magyar biokémikus Drew Weissman biokémikussal együtt kapta meg a díjat.

Link másolása

Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

Az illetékes bizottság indoklása szerint Karikó Katalin és Drew Weissman a díjat a nukleozid módosítással kapcsolatos felfedezéseiért kapja, amelyek lehetővé tették a Covid-19 elleni hatásos mRNS-alapú vakcina kifejlesztését.

A kitüntetett 11 millió svéd koronát (368 millió forintnyi összeget) kap. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.

A díjazottak úttörő eredményeikkel, amelyek alapvetően megváltoztatták az mRNS és az immunrendszer kölcsönhatásának megértését, hozzájárultak a vakcinák példátlanul gyors fejlesztéséhez a modern kor egyik legsúlyosabb, emberi egészséget fenyegető veszélye idején.

Gunilla Karlsson Hedestam, a Nobel-díjat odaítélő testület tagja kiemelte, hogy a két tudós munkája rendkívül fontos volt az életmentés szempontjából, különösen a világjárvány korai szakaszában.

Az mRNS-vakcinák fejlesztésének lenyűgöző rugalmassága és sebessége megnyitotta az utat az új technológia előtt ahhoz, hogy más fertőző betegségek ellen is alkalmazzák.

A jövőben terápiás fehérjék célba juttatásához és bizonyos ráktípusok kezeléséhez is használható lehet

- mutatnak rá a Nobel-bizottság közleményében.

Thomas Perlmann, a Nobel-bizottság titkára kérdésre válaszolva elmondta, hogy sikerült mindkét díjazottal beszélnie a bejelentés előtt, és mindketten nagyon boldogok voltak az elismerés miatt.

A kitüntetettek 11 millió svéd koronán (368 millió forintnyi összeget) osztoznak. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.

Karikó Katalin Széchenyi-díjas biokémikus, kutatóbiológus 1955-ben született Szolnokon, a Szegedi Tudományegyetem biológia szakán diplomázott 1978-ban, és ott szerezte meg PhD-jét is. Az MTA ösztöndíjasaként 1985-ig az SZBK Biofizika Intézetének nukleotid kémiai laborjában, majd a philadelphiai Temple Egyetemen és a bethesdai Egészségtudományi Egyetemen kutatott. 1989-ben a Pennsylvaniai Egyetemen kapott állást, ahol 2013-ig tanított és kutatott, majd a BioNTech RNA Pharmaceuticals alelnöke lett. 2021 óta a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora és a Pennsylvaniai Egyetem adjunktusa.

Drew Weissman 1959-ben született a Massachusetts állambeli Lexingtonban. A Bostoni Egyetemen diplomázott, és ott is szerezte meg PhD-jét 1987-ben. Kórházi gyakorlatát a Harvard Egyetem egyik oktatókórházában végezte, posztdoktori kutatását a Nemzeti Egészségügyi Intézetben folytatta. 1997-ben alapította meg kutatócsoportját a Pennsylvaniai Egyetemen, ahol jelenleg az RNS-innovációs intézet vezetője.

Karikó Katalin és Drew Weissman az elmúlt években számos díjat kapott, két éve kapták meg a Nobel előszobájának tekintett, klinikai fejlesztésekért odaítélt Lasker-díjat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Hatalmas napkitörés éri el ma a Földet, fennakadásokat okozhat az internetezésben is
A G3-as erősségű napvihar akár Magyarországon is látható sarki fényt eredményezhet kedvező időjárási viszonyok esetén.

Link másolása

A világ egyes részein fennakadásokat okozhat az internet-, és GPS-szolgáltatásban, a rádióhullámok terjedésében az a jókora napvihar, ami pénteken éri el a Földet, írja az Independent amerikai meteorológusok előrejelzései alapján. A koronakidobódás zavart okozhat bolygónk mágneses mezejében, és a kommunikáció fennakadása mellett látványos sarki fényt okozhat Tamitha Skov űridőjárás-fizikus szerint.

A szakértő szerint a napkitörés a déli órákban éri el a Földet, és akár a sarkkörtől jóval délebbre, a középső szélességi körökben is látható sarki fényt eredményezhet.

Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) már korábban figyelmeztetett, hogy három napvihar tart a bolygónk felé, melyek akár egyesülhetnek is, mire ideérnek. Ennek köszönhetően a szokásosnál jóval erősebb mágneses zavarokat okozhatnak majd. Skov szerint jó esély kínálkozik arra, hogy egy G3-as erősségű napvihar érje el a Föld felszínét pénteken.

A napkitörések erejét 1-5-ig terjedő skálán sorolják be. Az 1-es a legenyhébb, az 5-ös pedig extrém erős napvihart jelent. A G3-as viharok olyan erős események, melyek valószínűleg időszakos műholdas navigációs és alacsony frekvenciájú rádiónavigációs problémákat okoznak.

A Földet pénteken elérő napkitörésről videó is készült, amit az űridőjárás szakértő az X-en osztott meg. A felvételen a 3500-as régiót kell figyelni, ott történt a koronakidobódás néhány nappal ezelőtt:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
Rejtélyes kozmikus részecskesugárzás érte a Földet, nem tudni honnan érkezett
A földi részecskegyorsítók energiájának sokmilliószorosa volt annak a rövid kozmikus részecskesugárzásnak az energiája, ami 2021. május 21-én csapott le a bolygónkra. A kutatók csak azt nem tudják, honnan érkezett, és egyáltalán, mi történt? Mi volt az Oh My God részecske?

Link másolása

Az egyik legerősebb kozmikus sugárzást észlelték a kutatók, amelyet valaha láttak a Földbe csapódni, de fogalmuk sincs, mi okozta, vagy honnan származik. A rendkívül energikus részecske, amelyet egy japán istennőről neveztek el, az univerzum olyan része felől érkezett, ahol szinte semmi sincs.

A kozmikus sugarak olyan nagy energiájú részecskék, amelyek főleg protonokból vagy hélium atommagokból állnak, és folyamatosan bombázzák az univerzum minden négyzetcentiméterét (beleértve a testünket is, amelyen gond nélkül áthatolnak). Akadnak azonban nagyritkán közöttük olyan nagy energiájúak, melyek meglepik a tudósokat. Ezek az extraenergikus részecskék, amelyeket ultranagy energiájú kozmikus sugárzásnak (UHE) neveznek, legalább egy exa-elektronvolt (EeV) azaz 1 kvintillió (1 majd 18 nulla) elektronvolttal rendelkeznek, azaz körülbelül egymilliószor nagyobb energiával, mint az ember által készített részecskegyorsítók leggyorsabb részecskéi.

2021. május 21-én a kutatók a Telescope Array projekttel észleltek egy ilyen ultranagy energiájú sugarat, egy különálló alállomásokból álló észlelőrendszerrel, amely több mint 700 négyzetkilométert fed le Utah-ban.

Ennek a részecskének óriási 244 EeV energiája volt, ami a legenergikusabb kozmikus sugárzás az 1991-es „Oh My God” (OMG) részecske óta,

amely a valaha észlelt legerősebb kozmikus sugárzás volt, energiája 320 EeV volt, és a fénysebesség több mint 99,9% -ával haladt.

Az Oszakai Metropolitan Egyetem (OMU) kutatói leírták a legújabb kozmikus sugárzást egy új tanulmányban, amelyet november 24-én tesznek közzé a Science folyóiratban. A titokzatos részecskét „Amaterasu”-nak nevezték el a sintó vallás napistennője után, akiről úgy gondolják, hogy segített Japán megteremtésében.

„Amikor először felfedeztem ezt az ultranagy energiájú (UHE) kozmikus sugárzást, azt hittem, hogy hiba történt, mivel az elmúlt 3 évtizedben példátlan energiaszintet mutatott” – mondta Toshihiro Fujii, a tanulmány vezető szerzője, az OMU asztrofizikusa.

A tudósok nem biztosak abban, hogy pontosan honnan származik az UHE sugár.

„Érkezési iránya az Univerzum teljesen üres területe felé mutat”

- írták a kutatók a Science-ben. Ebben a régióban nincsenek ismert galaxisok, ködök vagy más kozmikus struktúrák.

Lehetséges, hogy a kozmikus sugárzás valójában valahonnan máshonnan származik, és valamilyen nagy tömegű objektum mellett elhaladva térült el felénk. Itt csupán az a probléma, hogy egy ilyen nagy energiájú részecske, amelynek viszont nulla a tömege, egyáltalán nem biztos, hogy eltérülne úgy, mint a kevésbé energikus társaik.

Az sem világos, hogy mi hozhatott létre ilyen erős kozmikus sugarat. A kutatók több lehetséges forrást is felvetettek, beleértve a szupernóva-robbanásokat, a fekete lyukak összeolvadását és a pulzárokat. De a részecske származhat ismeretlen csillagászati jelenségekből, vagy olyan módon is létrejöhetett, amely túlmutat a fizika standard modelljén, Fujii szerint.

Bár a kutatók még mindig nem biztosak abban, hogy mi okozta az OMG részecskét 1991-ben, de remélik, hogy a következő generációs obszervatóriumok képesek lesznek nyomon követni ezeknek az UHE részecskéknek az eredetét, és segítenek feltárni, mi okozza őket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
A dinoszauruszok lehetnek az okai annak, hogy nem élünk 200 évig
A végzetünk akkor pecsételődött meg, amikor cickány méretű őseink rendszeres ebédmenüként végezték a dínók bendőjében.

Link másolása

Jelentős különbség van aközött, hogy az emlősök (beleértve magunkat is) milyen gyorsan öregszenek, és sok hüllő- és kétéltűfaj élettartama között. Ez az ellentmondás egy tudós szerint a dinoszauruszok több millió évvel ezelőtti dominanciájának tudható be, az emlősök történetének kritikus időszakában.

João Pedro de Magalhães, az angliai Birminghami Egyetem mikrobiológusa egy újonnan megjelent tanulmányban írja le a „hosszú élettartam szűk keresztmetszete” hipotézisét. Amikor a dinoszauruszok uralták a Földet, a túléléshez szükség volt arra, hogy a sokkal kisebb emlősök

képesek legyenek gyorsan szaporodni, ami azt jelenti, hogy a hosszabb élettartamot biztosító gének az evolúció előrehaladtával eltűntek.

„A legkorábbi emlősök némelyike arra kényszerült, hogy a tápláléklánc alján éljen, és valószínűleg 100 millió évet töltöttek a dinoszauruszok korában, hogy gyors szaporodással túléljék” – mondta de Magalhães.

„Az evolúciós nyomás hosszú időszaka véleményem szerint hatással van arra, ahogyan mi emberek öregszünk.”

A publikált kutatás megjegyzi, hogy az eutheriai emlősök vonalának korai ősei valószínűleg, hogy elvesztettek bizonyos enzimeket a dinoszauruszok korában. Olyan enzimeket, amelyek kijavítják az ultraibolya fény által okozott károkat. Érdekes módon az erszényesekből is hiányzik a három UV-javító enzim közül legalább egy, az úgynevezett fotoliázok. Ennyiből persze még nem egyértelmű kijelenteni, hogy ez bármilyen módon összefügg-e a saját viszonylag rövidebb élettartamukkal.

De hogy miért tűnhettek el ezek a fontos enzimek? Az egyik lehetőség az, hogy az emlősök éjszakai életmódot folytattak a túlélésük érdekében. Mi ezt a hiányzó enzimet manapság kénytelenek vagyunk naptejjel pótolni. Ez például egy olyan javítási és helyreállítási mechanizmus, amellyel az ősidőkben rendelkezhettünk.

Vannak más jelek is. Vegyük például a fogakat: bizonyos hüllők, beleértve az aligátorokat is, egész életükben növeszthetik a fogakat. Az emberi lények nyilvánvalóan erre nem képesek, talán ez is a több száz évezredre visszanyúló genetikai szelekció eredménye.

„Az állatvilágban valóban figyelemre méltó javításra és regenerációra látunk példákat” – mondja de Magalhães. „Ez a genetikai információ szükségtelen lett volna a korai emlősök számára, akik szerencsések voltak, ha nem egy T-rex táplálékaként végezték.”

Mindazonáltal sok olyan emlős van, amelyik képes megérni a száz feletti életkort, beleértve a bálnákat és minket, embereket is.

„Bár mindez jelenleg csak hipotézis, azonban, ha a későbbiekben helytállónak bizonyul kutatásunk, az sok további kutatómunkának lehet az alapja, beleértve az öregedés folyamatainak jobb megértését" - mondja de Magalhães.

(A Sciencealert nyomán)

Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
A klóros fertőtlenítő nem használ többet a kórházi szuperbaktérium ellen, mint a sima víz egy tanulmány szerint
Magyarországon is ezt a fertőtlenítőt használják a legtöbbször. A kutatók szerint nagyon sürgősen ki kellene találni egy alternatívát, ami valóban véd a fertőzésektől.
Fotó: Kreuz_und_Quer / Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2023. november 26.


Link másolása

A kórházakban leggyakrabban használt egyik klóros fertőtlenítőszer gyakorlatilag semmivel nem hatásosabb az úgynevezett szuperbaktériumok ellen, mint a tiszta víz – állítja a phys.org tudományos szakportálon közétett egyik tudományos cikk. Az intézményekben általában ezt a szert használják a kórházi köpenyek és a felületek tisztítására.

A Plymouthi Egyetem kutatói arra jutottak, hogy a Clostridium difficile nevű baktérium spóráit egyáltalán nem zavarja a sok kórházban használt nagy koncentrációjú fehérítőszer.

A Microbiology című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerzői szerint így a kórházakban dolgozók tudtukon kívül súlyos fertőzéseknek lehetnek kitéve.

„Az antimikrobiális rezisztencia gyakoriságának növekedésével a szuperbaktériumok által az emberi egészségre jelentett veszély egyre nagyobb. A tanulmányunk távolról sem azt bizonyítja, hogy klinikai környezetünk tiszta és biztonságos a személyzet és a betegek számára, hanem arra világít rá, hogy a Clostridioides difficile spórák képesek elviselni a fertőtlenítést a használatban lévő és az ajánlott aktív klórkoncentráció mellett”

–nyilatkozta a kutatást vezető Tina Joshi, a Plymouthi Egyetem molekuláris mikrobiológia docense.

A kutatók szerint sürgősen meg kell találni a jelenlegi, hatástalan fertőtlenítőszerek alternatíváit.

Nemrégiben mi is írtunk a Direkt36 cikkéről, ami feltárta: 2021-ben minden korábbinál több, mintegy 16–21 ezer kórházi fertőzést azonosítottak az egészségügyi intézmények, az esetek csaknem fele halállal végződött. A portál megnevezte azokat az intézményeket is, ahol a legsúlyosabb volt a helyzet:

(via hvg.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET: