News here
hirdetés

TUDOMÁNY

Kamuvideó terjed a marsi hangokról és a Perseverance marsjáróról

Több okból is egyértelmű, hogy a videó hamis.

Link másolása

hirdetés

Új szintre emelte a fake news, vagyis az álhírek terjedését a Twitteren terjedő videó, ami szerint a csütörtökön a Mars felszínén landolt Perseverance marsjáró máris megküldte azt a történelmi hang- (és videó)felvételt, amin először hallhatnánk a Mars felszínén rögzített hangot, írja a Telex.

A videót összesen több tízmillióan látták eddig az interneten. Több okból is egyértelmű azonban, hogy a videó hamis.

Videó: Az interneten terjedő kamuvideó a Perseverance marsjáróról

hirdetés

Egyrészt a videó hátterében dombokat látni, a Perseverance viszont a teljesen önálló módon vezértelt navigációjának köszönhetően sima felületen landolt a bolygón. Ezek a dombok csak akkor látszódhatnának a marsjáró környékén, ha csütörtöki landolását követően már több kilométert megtett volna a Marson, amire nem igazán alkalmas az eszköz.




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY
Már Európa a majomhimlőjárvány epicentruma
A nyári hónapokban ráadásul felgyorsulhat a betegség terjedése a WHO szerint.

Link másolása

hirdetés

Egyre jobban terjed a majomhimlő a világban: az igazolt fertőzöttek száma meghaladja a 2 ezret, a gyanús esetekkel együtt pedig már 2200 körüli érintettről van tudomása a hatóságoknak szerte a világon - írja a Portfolio az Our world in Data adatbázisa alapján.

A kontinensen Nagy-Britanniában van a legtöbb majomhimlős, ahol június 14-ig 524 esetet regisztráltak.

Az Európai Unió országai közül pedig Spanyolországban kapták el legtöbben a fertőzést, itt 313 esetről tudnak. Németországban 263 fertőzöttet azonosítottak, Portugáliában 231-et, Franciaországban 125-öt. Magyarországon hat majomhimlős esetről tudnak.

A cikkben idézik Ali Zumla egyik cikkét, amelyben a University College London Medical School fertőző betegségek professzora azt írta, hogy „korábban is előfordultak majomhimlős esetek szórványosan olyan országokban, ahol ez nem jellemző, de soha nem ilyen számban, kontinenseken keresztül és folyamatosan, emberről emberre terjedő helyi fertőzésekkel”.

Hans Kluge, az Egészségügyi Világszervezet európai régiójának igazgatója azt mondta, hogy

a majomhimlőjárvány kitörésének epicentruma egyértelműen Európa,

itt már 25 országban több mint 1500 esetet azonosítottak, és ezek globálisan a megbetegedések 85 százalékát teszik ki.

hirdetés

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) bejelentette, június 23-án rendkívüli ülést tart annak eldöntésére, hogy a globális majomhimlőjárványt nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetnek minősítse-e.

A WHO szerint

a majomhimlő terjedése felgyorsulhat a nyári hónapokban Európában,

amikor, ahogy Hans Kluge fogalmazott, több száz Pride rendezvényt, zenei fesztivált és egyéb tömeges összejövetelt tartanak.

Az Európai WHO-igazgató ezért sürgős intézkedésre szólította fel a hatóságokat és a civilszervezeteket a gyorsan növekvő majomhimlős esetek visszaszorítására.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY
Megszabadulhatunk a migrén béklyójától – Beszélgetés dr. Tóth Adrián neurológussal, a MIND klinika specialistájával
Holisztikus megközelítés és személyre szabott kezelés az egyik legkellemetlenebb, kínzó fejfájás ellen.

Link másolása

hirdetés

Aligha van olyan ember, akinek még életében nem fájt volna a feje valamilyen okból. Mindeddig azonban a fejfájások kezelése tapasztalati alapon történt, kevésbé foglalkoztak vele mint kóros folyamattal, a fájdalom kialakulásával. Ennek kutatására és az új megközelítésű gyógyítására jött létre két évvel ezelőtt a budapesti MIND Fejfájás Klinika, amelynek egyik specialistájával, dr. Tóth Adrián neurológussal beszélgetünk.

Skype-interjúnkhoz a fiatal orvos az Egyesült Államokbeli Buffalóból (New York) jelentkezett be, ahová egyhónapos tanulmányútra érkezett.

– A rettegett migrénnel kapcsolatban nagyon sok tévhit kering. Mindenek előtt ezt a fogalmat tisztázzuk.

– Magyarországon a migrén, a fejfájás közel egymillió embert érint, tehát népbetegségnek tekinthető. De világszerte ez az a betegség, ami az 50 év alatti populációban leginkább a munkaképtelenséget okozza.

A 4-72 órán keresztül tartó, általában féloldali, nagyon erős fejfájással járó, egy 10-es skálán 8-9-es erősségű fájdalmat nevezzük migrénnek, ami kellemetlen fény-, hang- és szagérzékenységgel is járhat.

Ilyenkor a beteg is a legszívesebben egy sötét, jól hangszigetelt szobában lefekszik és megpróbálja kiheverni. Annyira kellemetlen tud lenni, hogy az ember nem tudja folytatni napi tevékenységét. Az új kutatásoknak köszönhetően egyre jobban értjük a betegség patofiziológiáját, hogy mi miért alakul ki, és egyre több molekuláris mechanizmust is megértettünk vele kapcsolatban. Sőt, egyfajta forradalmat látunk most már a terápia szintjén is, mert olyan célzott, migrén-speciális gyógyszerek is forgalomba kerültek, amelyeknek nagyon kevés mellékhatásuk van. Az Egyesült Államokban már több ilyet jóváhagyott a gyógyszerhatóság (FDA). A betegek napi szinten használják és olyan életminőségbeli változásról számolnak be, ami azelőtt elképzelhetetlen lett volna. Jó hír, hogy immár Magyarországra is jönnek be ezek a gyógyszerek.

hirdetés

– Az Önök kutatásának legfontosabb területe a „bél-agy tengely” feltárása.

– Az orvostudomány viszonylag új területéről van szó. 2006-ban Jane Foster kanadai kutatónő egérkísérletek során két csoport viselkedését figyelte meg: az egyikben normál bélflórájú egerek voltak, a másikban pedig úgynevezett „csíramentesek”, vagyis semmilyen bélflórájuk nem volt. Egy labirintusból kellett kijutniuk. Az utóbbiak teljesen nyugodtak voltak, nem mutatták a szorongás tüneteit, úgy oldották meg a feladatot. Itt merült fel a kérdés a kutatókban, hogy vajon miként hat ilyen erősen a bélflóra, illetve annak hiánya az idegrendszerre. Megvizsgálták központi idegrendszerük felépítését, és kiderült, hogy ez már annak kifejlődésére is kihatott: bizonyos agyi területek térfogata kisebb volt, és ugyancsak kevesebb volt bizonyos receptorokból (pl. szerotonin) is. Ugyancsak csökkent volt ezekben az egerekben a stresszre való válaszreakció, sőt, bizonyos neurológiai betegségek ki sem alakultak. Így derült ki, hogy milyen fontos összefüggés van a bélflóra és a központi idegrendszer között, ezt nevezzük „bél-agy” tengelynek.

A bennünk található bélflóra anyagai, baktériumok, baktériumevőknek az összessége, illetve az ezek által termelt fehérjék, hormonszerű fehérjék, ingerületátvivő anyagok, a központi idegrendszerben is termelődnek, ezáltal képesek rá hatni. Megvizsgálva a bélflóra mikrobiomját, arra a megállapításra jutottunk, hogy a benne lévő genetikai állomány többszöröse az emberi sejtek genomjának, és egy kb. 2 kilós tömeggel állunk szemben.

Tehát ezt a kétirányú hálózatot a bélflóra és a központi idegenrendszer között úgy kell elképzelni, mint egy „országokon átívelő” szimbiózist, másfelől pedig egy két irányú, gyorsforgalmú autósztrádát.

Van köztük egy direkt idegrendszeri kapcsolat, a bolygóideg, ami összeköti a belet és az agytörzset, de szerepet játszanak ebben a bélbaktérium által termelt ingerátvivők, neuroaktív vegyületek, hormonok, az immunrendszerben szerepet játszó sejtek, plusz még az agyalapi mirigy szabályozó rendszere. Ezek így együtt alkotják a „bél-agy tengelyt.”

– Ez a rendszer egész szervezetünkre alapvető kihatással van.

– A kutatók elkezdték ezt a területet különböző neurológiai betegségek összefüggésében is vizsgálni, és észrevették, hogy bizonyos esetekben a bélflóra kóros irányban megváltozik. Ezt tapasztalták migrénnél, Parkinson-kórnál, Alzheimer-kórnál, amiotrófiás laterálszklerózisnál (ASL), a szklerózis multiplexben és az autizmus spektrum zavarokban szenvedőknél. Egyre több szoros összefüggés kimutatható szorongásos betegségeknél, depressziónál és pszichiátriai vonalon is. Számos kísérlet folyik arról, hogy a bélflóra megváltoztatásával, széklettranszplantációval, vagy különböző diétával miként lehet befolyásolni a neurológiai betegségek lefolyását. Véleményem szerint ezen a területen 10-20 éven belül nagy áttörés következik be, esetleg az sem lesz már ritka, ha egy neurológiai konzultációra a beteg a saját mikrobiom-eredményével érkezik.

– Hogyan folynak a vizsgálatok és a kezelések a MIND-ban?

– A MIND-ban egyfajta holisztikus szemléletet követve van olyan migrén-rendelés, ahol mi hárman, neurológusok egy gasztroenterológus kollégával közösen komplex ellátást tudunk nyújtani a betegeknek, a széklet-mikrobiom vizsgálat eredményétől függően akár személyre szabott diéta beállítására is van lehetőség. Vannak olyan visszajáró kontrollbetegeink, akiknél már a diétás tanácsok enyhítettek a fejfájások gyakoriságán vagy erősségén. Egy másik új kutatási terület, amelyet a Harvardon végeztek, a talamusz, a köztiagy fáradásának folyamata.

A talamusz legfontosabb funkciója, hogy minden érző pálya áthalad rajta. Úgy működik, mint egy reléállomás. Megszűri a felesleges információt, hogy ne jusson el az agykéregbe és ne tudatosuljon benne. Amit nem enged át, azt nem érezzük. Migrén esetén a talamusz reléfunkciója károsodik, olyanná válik, mint egy nagy lyukú szűrő.

Emiatt van az, hogy egy krónikussá váló migrénes betegnél egy rossz alvás, egy diétahiba, vagy akár egy pohár vörösbor nagyon erős fejfájást produkál. A jó alvás nagyon fontos, ennél jobb orvosság nincs, különösen az REM-fázisban, amikor az idegrendszer regenerálódik, az izmaink elernyednek. Az lenne az ideális, hogy az ember a napszaki életritmusának megfelelően lefeküdjön, és ébresztő nélkül ébredjen úgy, hogy éjjel egyetlen egyszer sem kel fel. Ez sajnos nagyon ritka. És akkor még nem beszéltünk a stresszről, vagy a rossz testtartás okozta nyak- és vállizom-fájdalmakról, az ülőmunkáról, ezek is fontos fejfájást provokáló tényezők.

Rengeteg a diétahiba: az emberek rendszertelenül étkeznek, nagyon zsíros és szénhidrátdús az étrendjük, az elhízás, a vércukorszint ingadozása is okozója lehet a migrénnek. Sok gasztroenterológiai betegség jár migrénnel, miközben sok migrénes beteg küzd hányingerrel, émelygéssel. Egy migrénes roham során még a gyomor és a belek mozgási sebessége is lelassul, 6 percről akár 60 percre. Ezért, ha a beteg későn veszi be a gyógyszerét, hatástalan lesz, mert túl lassan szívódik fel.

– Mit jelent az önök által alkalmazott CGRP inhibitor kezelés?

– A CGRP kulcsfontosságú molekula a migrénes fejfájás kialakulásában. Úgy gondoljuk, hogy ennek a felszabadulása okozza leginkább a migrénes fejfájást. Az eddig alkalmazott hagyományos fájdalomcsillapítók, mint az Aszpirin, az Algopyrin, nem hatottak a CGRP-re. A preventív gyógyszerek pedig, mint az antiepileptikumok, a bétablokkolók, a különböző hangulatszabályozó gyógyszerek szintén nem tudták hatékonyan befolyásolni a CGRP-t. A triptánok mellékhatásként érösszehúzódást okoznak, ezért kockázatos sokszor szív- és érrendszeri betegségekben szenvedőknek adni. Kísérletek bizonyították, hogy ha beadtunk CGRP-t akár infúzió formájában egészséges embernek, az migrénes fejfájást provokált. A migrénes betegeknél a CGRP szintje megemelkedik, értágulást okoz.

A legújabb gyógyszerek, amelyekből néhány már nálunk is elérhető, éppen a CGRP-t, vagy a CGRP receptorokat célzó vegyületek, amelyek a molekula receptoraihoz kapcsolódva nem engedik a CGRP célba érését. Úgy képzeljük el, mintha a CGRP egy hajó lenne és a receptor a kikötő, ahová nem jut el.

De vannak olyan vegyületek is, amelyek magát a „hajót” támadják. Így nem alakul ki a migrénes fejfájás. Ebben látjuk a nagy forradalmat, mert vannak olyan vegyületek, amelyek megszüntetik a migrénes rohamot, és olyanok is, amelyek megelőzik a kialakulását, vagy nagy mértékben csökkentik a súlyosságát, a gyakoriságát. Ráadásul ezek nem járnak a fent említett mellékhatásokkal.

– Egyre több orvosi szakterületen nyer teret a személyre szabott, célzott kezelés.

– Véleményem szerint ebbe az irányba kellene haladnia minden neurológiai betegség kezelésének. A mi betegeinknek, azon túl, hogy figyelembe vesszük a más társbetegségeket, az általa szedett gyógyszereket, a széklet-mikrobiom-teszt alapján teljesen személyre szabott diétát tudunk javasolni. Egy másik szakterületem a Parkinson-kór. Ennek ismert motoros tünetei a kézügyetlenség, a lassúság, a kézremegés, a görnyedt testtartás, a csoszogó járás. Azt viszont kevesebben tudják, hogy a betegség kialakulásának vannak egyéb fontos, nem motoros tünetei, mint a szaglászavar, a székrekedés, az éjszakai alvászavar, a szorongás, a vizelettartási problémák. Mindezeket a tényezőket is figyelembe kell venni a beteg kezelésekor, a beteg életkora, munkavégzése mellett. Amikor az orvos e sok-sok tényezőt összegezve állítja be a terápiát, ezt nevezzük személyre szabott kezelésnek. Bár ehhez sok idő és energia kell, de egyrészt egy jó orvos-beteg viszony alakulhat ki, másrészt pedig a beteg életminősége nagy mértékben fog javulni.

– Milyen tapasztalatokat szerzett amerikai útja során?

– A buffalói Dent klinikán vagyok. Ez az Egyesült Államok egyik legnagyobb neurológiai intézménye, ahol naponta több száz új neurológiai beteg ellátása folyik. Az egyik legnagyobb hangsúlyt itt is a fejfájás kezelésére fektetik. Az intézet 6 MR-készüléke jóformán egyfolytában dolgozik. Nagy előnye, hogy a betegek nagyon hamar kapnak ellátást, nincsenek több hónapos várólisták.

Itt létezik az úgynevezett „Nurse Practitioner” rendszer: olyan nővérekről van szó, akik bizonyos neurológiai szakterületre specializálódtak. Ők egy-egy orvos alatt, azt is mondhatnánk, az orvos nevében dolgoznak egy csoportban akár öten-hatan is, és mindegyikük megvizsgál egy nap 20-25 beteget. Tehát első körben nem kell feltétlenül magához az orvoshoz fordulnia ahhoz, hogy ellássák.

A problémásabb betegek kapcsán természetesen a nővérek konzultálnak az orvossal, akihez aztán a kontrollra visszamennek. Számomra újdonságot jelentettek az injekciós kezelések, az úgynevezett „idegblokádok”, valamint a „trigger point injection”, melynél célzott izominjekciózással oldják a nyakban, vállban lévő feszültséget. Összességében nagyon magas szinten valósítják meg azt a holisztikus gyógyítási szemléletet, amit mi is próbálunk a MIND-ban.

Magyarországon általában a hosszú várólista a legnagyobb gond, mert nem biztos, hogy az orvos hasznosan el tudja látni azt a beteget, aki több hónappal korábban jelentkező panaszára keresett időpontot. A másik: az orvosok itt idejüket teljes egészében a betegre fordíthatják, nálunk sok esetben rájuk hárulnak az adminisztrációs, logisztikai feladatok is. Persze az amerikai rendszer sem tökéletes, mert a betegek ellátását nagymértékben befolyásolja, hogy kinek milyen biztosítása van, és nem mindenki juthat hozzá a megfelelő gyógymódhoz, mert a biztosító nem finanszírozza.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés
A teknősök rejtegethetik előlünk a hosszú élet titkát
Úgy tűnik, hogy vannak dolgok, amik a mi életünkből hiányoznak, a hüllőkéből viszont nem.

Link másolása

hirdetés

Egy hüllőket és kétéltűeket vizsgáló tanulmány segíthet feltárni a hosszú élet titkát. Ez a valaha publikált legátfogóbb kutatás, ami a hosszú élettartamról és öregedésről szól – írja a ScienceAlert.

114 szakértő 107 különböző vadon élő populációt vizsgált, ami 77 különböző fajt fedett le. A kutatók évtizedes adatokat gyűjtöttek össze és elemeztek az állatok hőmérsékletszabályozásáról, a környezetük hőmérsékletéről, sajátosságairól és életritmusáról, hogy felderítsék, miként élheti meg sok faj akár a 100 éves kort is.

A szakértők végül felfedezték, hogy kapcsolat van a fajokat védő fizikai vagy kémiai tulajdonságok (például a kemény páncélok, tüskék és mérges harapás) és a lassabb öregedés között.

Ezek a különféle védelmi mechanizmusok ugyanis csökkenthetik az állatok halálozási arányát, a generációk nagyobb valószínűséggel élnek tovább és lassabban öregszenek.

A vadon élő teknősöket külön kiemelték a kutatók: ez volt az egyetlen olyan vizsgált faj, ahol a lassabb anyagcsere összefüggésbe hozható a lassabb öregedéssel és a hosszabb élettartammal.

Bár a hőmérsékletszabályozás és a hosszú élet közti kapcsolatot nem támasztotta alá, a  tanulmányban részletezett kutatás mindenképpen hasznosnak bizonyul a jövőben, legyen szó az emberek öregedési mintázatainak vizsgálatáról vagy a hidegvérű állatok védelmére irányuló erőfeszítésekről.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
Új technikát fejlesztettek ki a tudósok a szív infarktus utáni helyreállítására
Egereken már sikeresen tesztelték az eljárást, ha az embereken is működik, életeket is menthet.

Link másolása

hirdetés

Sok szívrohamon átesett ember életét mentheti meg az a tudósok által kifejlesztett új technika, amely képes regenerálni a szívizomsejteket – számolt be az erről szóló tanulmányról a Science Alert.

Az eljárás alapja a szintetikus hírvivő ribonukleinsav (mRNS), amelynek módosításával utasításokat lehet adni különböző biológiai folyamatokhoz. A szakemberek most a módosítással arra utasították a regenerálódásra kevésbé képes szívizomsejteket, hogy inkább őssejtként működjenek, amelyeket a szervezet különféle más típusú speciális sejtekké tud alakítani. Ezt két, úgynevezett transzkripciós faktor segítségével tudták elérni, amelyek szerepe az, hogy a DNS-hez kötődve elősegítik vagy gátolják egy-egy gén kifejeződését. A Stemin nevű transzkripciós faktor őssejtszerű tulajdonságokat váltott ki a szívizomsejtekben, míg a YAP5SA elősegítette a szerv növekedését és replikációját.

Az eljárást egyelőre csak sérült szívvel élő egereken próbálták ki, a kísérletek pedig lenyűgöző eredményeket hoztak. Azt látták a tudósok, hogy a szívizomsejtek gyorsan elszaporodtak egy napon belül, a következő hónapban pedig már szinte normálisan működött az egerek szíve, és hegesedés is csak kis mértékben volt tapasztalható. A sejtekhez hozzáadott mRNS pedig néhány nap alatt eltűnt, akárcsak a szervezetünkben termelődő mRNS.

Hasonló módszerre még nem volt példa a szív szívroham utáni helyreállítására, így a Houstoni Egyetem kutatói nagyon bizakodóak. Robert Schwartz biológus szerint

ez egy potenciálisan életmentő kezelés lehet olyan emberek számára, akik szívinfarktuson estek át.

Ahhoz azonban még sok idő és kutatás szükséges, hogy ezt a technikát embereken is tesztelhessék. A szakemberek azonban úgy vélik, hogy a több évnyi munka meghozza majd a gyümölcsét.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: