hirdetés

TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Jönnek a Drakonidák! – két meteorhullás is lesz októberben

Érdemes az eget kémlelni, mert ma éri el a csúcsát a Drakonidák meteoresője, október 21-én pedig az Orionidák figyelhetők meg.
Fotó: pixabay.com - szmo.hu
2021. október 09.


Link másolása

hirdetés

Érdemes beszerezni egy távcsövet az egek szerelmeseinek, ugyanis ma éri el a Csúcsát a Drakonidák meteorraj. Az USA Today azt írta, hogy a holdfény aligha fogja zavarni a meteorok észlelését, a felhők viszont sajnos eltakarhatják a csodálatos látványt.

A Drakonidák minden évben ebben a hónapban tűnnek fel. Amikor elérik a maximumukat és megfelelőek a látási viszonyok, egy óra alatt akár több száz fényjelenség is feltűnhet az égen.

A hullócsillagok látszólag a Sárkány csillagkép felől érkeznek, de bárhol megjelenhetnek az égen. Októberben az Orkinodák érkezésére is számíthatunk, ez a meteorraj még novemberben is látható lesz az égbolt szerelmeseinek, a jelenség 21-én hajnalban kezdődik.

A meteorok megfigyeléséhez érdemes olyan helyet választani, ahol nincsen köztéri világítás. A szemünknek nagyjából 20 perc kell ahhoz, hogy alkalmazkodjon a sötéthez. Fontos, hogy a telefonunkra se nézzünk rá, a fény ugyanis elvakíthat minket.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

„Nagyon izgatott lettem, amikor rátaláltam erre az elméletre” – Lehet, hogy a világegyetemnek nem is volt kezdete?

„Kezdetben volt a…” Nos, talán nem is volt kezdet. Talán az univerzumunk mindig is létezett – erre mutat rá a kvantumgravitáció egy új elmélete.

Link másolása

hirdetés

„Rengeteg olyan dolog van a valóságban, amit a legtöbb ember a sci-fi vagy akár a fantasy világához kötne” – mondta Bruno Bento brit fizikus, aki az idő természetét tanulmányozza a Liverpool Egyetemen. Legújabb munkájában a kvantumgravitáció új elméletét alkalmazta: ez az úgynevezett kauzális, vagyis ok-okozati halmazelmélet, amelyben a tér és az idő a tér-idő kontinuum apró darabjaira oszlik. Ezen ok-okozati elmélet szerint létezik a tér-idő alapvető mértékegysége – írja a ScienceAlert.

Bento és munkatársai ezt a megközelítést alkalmazták az univerzum kezdetének feltárására, és azt találták: lehetséges, hogy a világegyetemnek nem volt kezdete, hogy mindig is létezett a végtelen múltban, csak átalakult, és ezt nevezzük mi ősrobbanásnak.

A kvantumgravitációról

Az univerzumnak két rendkívül hatékony elmélete van: a kvantumfizika és az általános relativitáselmélet. A kvantumfizika a négy alapvető természeti erő közül három – elektromágnesesség, gyenge erő, erős erő – sikeres leírását készítette el a mikroszkopikus skálákig.

Az általános relativitáselmélet viszont a gravitáció legteljesebb leírása. Ám minden erőssége ellenére hiányos: az univerzum legalább két meghatározott helyén – a fekete lyukak központjában, illetve az univerzum kezdetén – összedől, és nem nyújt megbízható eredményeket.

Ezeket a meghatározott helyeket „szingularitásoknak” nevezik, amelyek olyan helyeket jelentenek a tér-időben, ahol a jelenlegi fizikai törvényeink összeomlanak és az általános relativitáselmélet is elbukik. Mindkét említett szingularitáson belül a gravitáció már egy nagyon rövid skálán is hihetetlenül erős. A szingularitások rejtélyeinek megoldásához a fizikusoknak az erős gravitáció mikroszkopikus leírására van szükségük – ezt nevezik kvantumgravitációs elméletnek is, amelynek azonban rengeteg versenyzője van, beleértve a húrelméletet és a hurokkvantum-gravitációt is.

hirdetés

És létezik még egy másik megközelítés is, amely teljesen átírja a tér és idő viszonyát.

Az ok-okozati halmazelmélet

A jelenlegi fizikai elméletekről elmondható: szerintük a tér és az idő folyamatos. Sima szövetet alkotnak, amely a mindenség alapját képezi. Egy ilyen folytonos tér-időben két pont lehet a lehető legközelebb egymáshoz a térben, és két esemény lehet a lehető legközelebb egymáshoz az időben.

De van egy további megközelítés is: az ok-okozati halmazelmélet, amely a tér-időt apró darabok, vagy úgynevezett tér-idő „atomok” sorozataként képzeli el. Ez az elmélet szigorú korlátokat szabna ahhoz, hogy az egyes események milyen közel lehetnek egymáshoz térben és időben, hiszen számításba kellene venni az „atom” méretét.

Vegyünk egy példát! Ha a képernyőt nézi, és ezeket a sorokat olvassa, minden simának és folyamatosnak tűnik. Azonban, ha elővesz egy nagyítót és azon keresztül nézi a képernyőt, akkor láthatja a teret felosztó képpontokat, és azt tapasztalhatja, hogy lehetetlen a képernyő két választott pontját egyetlen képponttál közelebb hozni egymáshoz. Nos, ez az elmélet foglalkoztatta Bentót.

„Nagyon izgatott lettem, amikor rátaláltam erre az elméletre.” A lehető legalapvetőbb próbálkozás a kvantumgravitáció megközelítésében és a tér-idő fogalmának újragondolásában, és arra kérdez rá, mit is jelent valójában az, hogy telik az idő, hogy „mennyire fizikai dolog a múltad, és hogy a jövő létezik-e már vagy még nem” – mondta Bento.

Az idő kezdete

Az ok-okozati halmazelmélet fontos hatással van az idő természetére. „A filozófiájának jelentős része az, hogy az idő múlása valamiféle fizikai dolog és nem tulajdonítható semmiféle illúziónak vagy olyan folyamatnak, ami az agyunkban megy végbe és arra késztet bennünket, hogy azt érezzük, telik az idő. Az idő múlása e fizikai elmélet megnyilvánulása” – fogalmazta meg Bento. Hozzátette: „tehát az ok-okozati halmazelméletben az oksági halmaz egy „atomot” növeszt egy időben, ami egyre nagyobb és nagyobb lesz.”

Ez a megközelítés gyakorlatilag kizárja az ősrobbanás szingularitásának problémáját – hiszen ebben az elméletben nem léteznek szingularitások. Lehetetlen, hogy az anyag végtelenül apró pontokba tömörüljön, hiszen e pontok nem lehetnek kisebbek, mint egy tér-idő „atom” mérete.

De hogyan is néz ki univerzumunk kezdete az ősrobbanás nélkül? Itt vették fel a fonalat Bento és munkatársa, Stav Zalel, a londoni Imperial College végzős hallgatója, akik azt vizsgálták, mit mond a világegyetem kezdetéről az ok-okozati halmazelmélet. (Munkájuk eredményeit szeptemberben publikálták.)

Tanulmányukban azt vizsgálták, hogy vajon „szükség van-e egyáltalán kezdetre az ok-okozati halmaz megközelítésében”. Bento úgy fogalmazott: „az ok-okozati halmaz eredeti felfogásában klasszikus értelemben egy oksági halmaz nő a semmiből abba az univerzumba, amelyet ma látunk. Ehelyett azonban a mi munkánk szerint nem létezne az ősrobbanás, mint kezdet, mivel az ok-okozati halmaz végtelen lenne múltban, így mindig lenne valami előtte.”

Munkájuk tehát azt sugallja, hogy az univerzumnak talán nem volt kezdete – hogy egyszerűen csak mindig létezett. Az, amit mi ősrobbanásnak nevezünk, lehet, hogy csak egy bizonyos pillanat volt ennek a mindig létező ok-okozati halmaznak a fejlődésében, nem pedig valamiféle valódi kezdet.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY

A Holdig érő űrszupersztráda építésére készülhet az Egyesült Államok

Olyan lesz, mint egy autópálya: tankolás, szervíz és a kuka kiürítése lesznek az alapszolgáltatások.
Fotó: NASA - szmo.hu
2021. október 25.


Link másolása

hirdetés

Nem elég az újabb holdutazás és az első holdbázis kiépítéséért folyó harc Kínával, az Egyesült Államok még ezeknél is nagyobb dobásra készül, írja a Daily Star. Egy olyan űrszupersztráda kiépítését tervezik, ami néhány pihenővel elérhetővé tenné a Holdat, egyúttal teljesen hétköznapivá válna az űrutazás a családok számára is.

Az Egyesült Államok Közlekedési Parancsnoksága (USTRANSCOM) és a nemzeti űrhaderő elképzelései szerint az ország lakói és kereskedelmi partnerei az űrszupersztráda segítségével akkor indulnának el a Holdra – vagy azon túl -, amikor csak akarnak.

A sztráda útvonalán több megállóhely is lenne, ahol feltölthetik az üzemanyagtartályokat, rendelkezésre állna szerviz, és a felgyülemlett szeméttől is meg lehetne szabadulni.

A tervezés már javában folyik, ugyanis mindenképpen Kína előtt szeretnék kiépíteni a saját űrutat. Ez már csak azért is különösen fontos, mert annak az országnak a nyelve lehet a hivatalos az űrközlekedésben, aki előbb építi ki a fontos mérföldköveket a kereskedelmi célú űrutaztatásban.

hirdetés
A két szuperhatalom között már most is éles az űrverseny: mindkét ország hamarosan holdmissziót indít, melynek célja többek között az első űrbázis területének kijelölése lehet. A lap megjegyzi: egyelőre ez nem lesz olyan egyszerű, hiszen az 1967-es Világűrszerződés értelmében egyetlen ország sem sajátíthatja ki a szomszédos égitest egészét vagy egy részét.

Szakértők szerint még az évtized közepén visszatér az ember a Holdra. Csak tavaly 7,2 milliárd dollárt fektettek olyan űrvállalatokba, melyek céljai a földközeli vagy a távolabbi űrutazások feltételeinek megteremtése.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY

Megbabonázzák a rákokat a megújulókhoz használt víz alatti elektromos kábelek

A kutatás felhívja a figyelmet arra, hogy az energiaellátás zöldítése során is oda kell figyelni, hogy ne okozzunk más negatív környezeti hatásokat.

Link másolása

hirdetés

Megbabonázzák a nagy tarisznyarákokat a víz alatti elektromos kábelek, és olyan biológiai változásokat okoznak, amelyek hatással lehetnek vándorlási szokásaikra, írja a Guardian.

A megújuló energiaforrásokhoz használt kábelek olyan elektromágneses mezőt bocsátanak ki, amely vonzza a rákokat, és arra készteti őket, hogy a környékén maradjanak - derül ki a Journal of Marine Science and Engineering című folyóiratban megjelent tanulmányból.

Ez önmagában nem lenne probléma. De ha nem mozognak, akkor nem keresnek élelmet és párt sem. Az aktivitásuk lecsökkenése a cukoranyagcserében is változásokhoz vezet - több cukrot tárolnak és kevesebb laktátot (ami a tejsav ionos formája) termelnek, akárcsak az emberek

- mondta el Alastair Lyndon, a Heriot-Watt Egyetem docense.

Hozzátette, "a hím nagy tarisznyarákok Skócia keleti partvidékén vándorolnak felfelé. Ha nem tudnak ellenállni a több kilométernyi víz alatti kábeleknek, akkor viszont a helyükön maradnak", ami hatással lesz a halászati piacra és a helyi gazdaságokra is.

És nem utolsósorban magára a nagy tarisznyarák populációra, hiszen a kutatók arra jutottak, hogy a nagyobb elektromágneses sugárzásnak való kitettség megváltoztatta a rákok testében lévő vérsejtek számát is. Ennek számos következménye lehet, például, hogy fogékonyabbá válnak a bakteriális fertőzésekre.

Skócia partjainál számos tengeri szélerőműparkot telepítettek vagy terveznek, amelyek kiterjedt víz alatti kábelezést igényelnek. A kutatók szerint további erőfeszítésekre van szükség, hogy ezek ne veszélyeztessék a rák populációt.

hirdetés

Az egyik megoldás az lenne a kutatók szerint, ha a kábeleket a tengerfenékbe temetnék. Ez ugyanakkor költséges lehet, és egyes helyeken a helyszíni adottságok miatt nem is lehetséges.

"További technikai megoldásokat kell vizsgálnunk, hogy ne okozzunk negatív környezeti hatásokat, miközben megpróbáljuk dekarbonizálni az energiaellátásunkat"

- hangsúlyozta Lyndon.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Áttörés az orvostudományban: egy sertés veséjét ültették át sikeresen egy emberbe

Ez az első olyan alkalom, amikor a páciens szervezete nem lökte ki magából azonnal a sertésvesét.

Link másolása

hirdetés

A világon először ültettek át sikeresen sertésvesét egy emberbe anélkül, hogy a páciens szervezete azonnal kilökte volna a szervet - számolt be róla a Reuters.

A transzplantációt a NYU Langone Health egészségügyi központban végezték el. Olyan sertés veséjét használták, amelynek génjeit úgy módosították, hogy a szövetei már nem tartalmazták azt a molekulát, amely azonnali kilökődést vált ki. A páciens pedig egy agyhalott beteg volt, akinél már jelentkeztek a veseelégtelenség jelei. Családja beleegyezett a kísérletbe, amely után a nőt lekapcsolták az őt életben tartó gépekről.

Az új vesét három napig a beteg ereihez rögzítették, de a testén kívül tartották, így a kutatók megfigyelhették. Azt látták, hogy

a sertésvese meglehetősen normálisan működött, sőt, a páciens túl magas kreatinszintje pedig újra normális lett az átültetés után.

Dr. Robert Montgomery transzplantációs sebész elmondása szerint a szerv annyi vizeletet termelt, amennyire egy transzplantált emberi vese képes, és nem volt semmilyen jele az erőteljes, korai kilökődésnek, amit eddig tapasztaltak a génmódosítatlan sertésvesék más főemlősökbe való átültetésekor.

A kutatók évek óta dolgoznak azon, hogy állati szerveket használhassanak beültetésre, de eddig nem tudtak megoldást találni arra, hogy hogyan lehetne megakadályozni az azonnali kilökődést. Montgomery kutatócsapata szerint azonban a génmódosítás jó módszer lehet. Ebben az esetben a United Therapeutics Corp's (UTHR.O) Revivicor egysége fejlesztette ki a GalSafe névre keresztelt genetikailag módosított sertést. Más kutatók szerint

hirdetés
az ilyen sertések más szerveit is fel lehetne használni átültetésekhez a szívbillentyűktől kezdve a bőrig. Ez pedig óriási segítség lenne a szervtranszplantációkhoz.

A világon rengeteg embernek lenne szüksége új szervre, de a várólista általában mindenhol elég hosszú. Csak az Egyesült Államokban nagyjából 107 ezer ember vár átültetésre, csak vesetranszplantációra pedig több mint 90 ezren, miközben az új vesére 3-5 évet kell várni.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: