News here

TUDOMÁNY

Jelentősen átalakíthatja az agyat a koronavírus

Több Covid-fertőzésen átesett páciens számolt be a fejfájásról, szédülésről, szorongásról és depresszióról.
Fotó: Pixabay.com - szmo.hu
2022. november 22.


Link másolása

Egy friss vizsgálat arra világít rá, hogy azoknak a pácienseknek az agyában, akik felépültek a Covid-19-ből, akár hat hónappal később is kimutathatóak rendellenességek – számolt be róla az IFLScience.

A Delhi Indiai Műszaki Intézet szakértői egy speciális MRI-vel vizsgálták a koronavírus által okozott agyi elváltozásokat.

A mostani vizsgálat során a szuszceptibilitás súlyozott képalkotás (SWI) módszerét alkalmazták, ami annyit jelent, hogy egyes anyagok, például a vér összetevői, a kalcium és a vas eltérő módon reagálnak a mágneses térnek való kitettségre. Az SWI különösen hatékony az agyi vérömlenyek, az érrendszeri rendellenességek és a daganatok detektálásában.

A szakértők jelentős rendellenességekre bukkantak a betegség túlélői körében.

Az amerikai járványügyi hivatal (CDC) úgy becsli, hogy ötből egy felnőtt fertőzött küzd tartós tünetekkel. Ilyen többek között az agyi köd, a fejfájás, a szédülés, a szorongás és a depresszió.

A tanulmányban 46 gyógyult személy adatait hasonlították össze 30 egészséges emberével.

Azok, akik hosszan lefolyó Coviddal küzdöttek, általában fáradtságról, alvászavarról, figyelmi problémákról és memóriazavarról számoltak be.

Az eredmények azt is kimutatták, hogy akik felépültek, náluk az elülső lebeny több fehérállományi régiójában is jelentős elváltozások alakultak ki. Emellett az agytörzsben is észleltek furcsaságokat, ami magyarázatot adhat tüneteikre.

A kutatók szeretnék a koronavírus agyra gyakorolt hatásait még hosszabb távon is vizsgálni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
Sértetlenül ért földet egy űrből ledobott tojás
Több mint 30 kilométer magasról zuhant a Földre a tojásrakéta, amit egy meteorológiai léggömb két óra alatt vitt fel az űrbe.

Link másolása

Hosszú évek kísérletezése után végre sikerült úgy ledobni egy tojást az űrből, hogy egy karcolás nélkül ért földet, írja a UNILAD. Mark Rober és csapata korábban küldte 30 kilométer magasra a történelmi tojást, de csak pénteken publikálták a tudományos szenzációt jelentő felvételt.

A 42 éves ex-NASA és Apple mérnök olyan szerkezet építésébe fogott, mely egy nyers tojást is képes sértetlenül a Földre juttatni, ahol egy nagyon puha felületre csapódik be.

Rober először a világ legmagasabb épületéről, a dubaji Burj Khalifa 828 méteres csúcsáról tervezte a tojásejtést, csak később kezdett gondolkozni azon, hogy mindezt inkább az űrből kísérli meg.

A látszólag egyszerű kísérlet egyik legnehezebb pontja a tojás űrbe juttatása volt. A hosszú emelkedés során biztosítani kellett a megfelelő hőmérsékletet, nehogy a tojás már útközben megrepedjen a hideg miatt. További nehézséget jelentett, hogy a kétórás emelkedés közben összegabalyodtak a meteorológiai léggömb zsinórjai, emiatt az egész szerkezet hatalmas sebességgel kezdett zuhanni a Föld felé.

A mérnökök már csak abban bízhattak, hogy a tojásrakéta képes lesz leválni az eszközről, és sértetlenül földet ér.

Ez végül megtörtént, és a becsapódó rakétából egy karcolás nélkül került elő a tojás.

A történelmi zuhanásról készült videót itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
Óriási áttörés: megvan az Alzheimer-kór ellen hatásos első gyógyszer
A lecanemab nem csodaszer, de bizonyíték arra, hogy a betegséget gyógyszeres úton is lehet kezelni.

Link másolása

Több évtizednyi kudarc után amerikai és japán tudósok áttörést értek el az Alzheimer-kór elleni gyógyszer fejlesztésében. A klinikai vizsgálatok megerősítették, hogy a lecanemab lassítja a leépülést azoknál, akik a betegség korai stádiumában szenvednek, írja a The Guardian.

„Ez az első gyógyszer, mely valódi kezelési lehetőséget biztosít az Alzheimer-betegek számára”

– mondta Bart De Strooper. A University College London (UCL) Demencia Kutatóintézetének vezetője szerint ugyan a készítmény „klinikai előnyei korlátozottnak tűnnek”, ám idővel ezek is javulni fognak.

A lecanemab valójában egy olyan antitestterápia, mely eltávolítja az agyban lerakódott béta-amiloid fehérjéket. Az még nem teljesen vilgos, hogy a béta-amiloidok felhalmozódása hogyan befolyásolja az Alzheimer-kórt, ám úgy tűnik, hogy az öröklött betegségben szenvedők esetében hozzájárulnak az agysejtek pusztulásával járó folyamatokhoz.

A lecanemabet fejlesztő amerikai Biogen és a japán Eisai szeptemberben jelentették be a közel 1800 beteg bevonásával végzett klinikai vizsgálat legfontosabb eredményeit. A teljes adatsort végül kedden tették közzé a New England of Journal of Medicine című orvosi szaklapban. Ezek alapján

a készítmény 18 hónap alatt 27 százalékkal csökkentette az Alzheimer-kórban szenvedők mentális képességeinek hanyatlását.

A lecanemab egyelőre szerény eredményeihez képest meglehetősen drága: évente 10 és 30 ezer font (4,7-14,1 millió millió forint) között mozog egyetlen páciens kezelése. Az orvosok szerint a készítmény nem csodaszer, de bizonyíték arra, hogy az Alzheimer-kór gyógyszeres kezelése nem lehetetlen feladat.

Az Alzheimer-kór felelős a világszerte élő 55 millió demens beteg kétharmadáért. Az Egyesült Királyságban ez a vezető halálok. A betegek a diagnózistól számított hét éven belül meghalnak. A kór kezdetben memóriazavarokkal jelentkezik, majd romlik a döntéshozatali képesség, idővel pedig az egyszerűbb feladatok végrehajtása is problémát okoz. Végül a betegek segítség nélkül már mozogni és enni is képtelenek lesznek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Korábban ismeretlen anyagokat találtak egy Szomáliában földet ért meteoritban
Az egyik új ásványi anyagot egy közeli városról, a másikat egy amerikai tudósról nevezték el.

Link másolása

Korábban ismeretlen ásványokra bukkantak a tudósok egy Szomáliában talált meteoritban, írja a UNILAD. Az afrikai országban felfedezett 15 tonnás űrkőzet egyúttal a világ kilencedik legnagyobb meteoritjának számít.

Az egyik új ásványi anyagot elaliitnak nevezték a felfedezés közelében fekvő El Ali városa alapján. Ezzel szemben a másik anyag az elkinstantonit nevet kapta Lindy Elkins-Tanton után.

A tudós az Arizonai Állami Egyetem (ASU) Föld- és Űrkutatási Iskolájának professzora, akinek bolygómagelemekkel folytatott folyamatos munkája előtt szerettek volna tisztelegni.

Chris Herd, a meteorito vizsgáló Albertai Egyetem Föld- és Légkörtudományi Tanszékének professzora szerint amikor új ásványt találnak, az egyben addig nem ismert geológia és kémia nyomaira utal. Ettől igazán izgalmas az Afrikában talált meteorit.

Ugyan a tudósok tovább szeretnék vizsgálni a kőzetet, de ezt nehezíti, hogy időközben Kínába szállították, ahol értékesíteni szeretnék. A The Guardian szerint nem egyedi eset, hogy magánvevőt keresnek egy meteoritnak, a nemzetközi piacokon gyakran cserélnek gazdát űrkőzetek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Emberek születtek újjá a nők bálványának keze alatt – 55 éve hajtotta végre a világ első szívátültetését dr. Christiaan Barnard
Gina Lollobrigida és Grace monacói nagyhercegnő is rajongott a világhírű orvosért, aki Dél-Afrikában írt történelmet. Igaz, az első páciens csak 18 nappal élte túl a műtétet.

Link másolása

Az 1960-as évek második felében, amikor néhány apró kivétellel az egész világon megszűnt a gyarmati rendszer, és közel volt a fekete amerikai polgárjogi mozgalom győzelme, a rasszizmus, a faji elkülönítés szitokszóvá vált a nemzetközi együttélésben. Két olyan ország létezett csupán, ahol az államrend még mindig erre a sötét gondolatra épült: a Nagy-Britanniától 1965-ben egyoldalúan elszakadt Dél-Rhodesia (a mai Zimbabwe) és a Dél-Afrikai Köztársaság. Az afrikai kontinens e két szégyenfoltját nemcsak az emberiség nagy része közösítette ki, hanem az ENSZ is: kitiltották őket szinte valamennyi világfórumról, nem vehettek részt az olimpiai játékokon, és mivel a velük való bármilyen kapcsolatfelvétel heves tiltakozásokat váltott ki, még az üzleti szempontból legérdekeltebb országok, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is igyekeztek kerülni a „hivatalos” érintkezést.

Aztán jött 1967 december 3, amikor a Dél-Afrikai Köztársaság nem a feketék és a „színesbőrűek” (főleg indiai származásúak) brutális jogfosztottságával és a rendőrterrorral került a hírek élére, hanem egy igazi orvosi szenzációval.

Ekkor tanulta meg a világ a fokvárosi Groote Schuur kórház és szívsebész orvosa, dr. Christiaan Neethling Barnard nevét. Ő volt az első, aki egy emberi szívet egy másik ember mellkasába ültetett át, hogy ezzel meghosszabbíthassa az életét. És bár a páciens csupán 18 napot kapott ajándékba, Louis Washkansky is beírta magát az orvostudomány történetébe.

Úgy igazságos, hogy felidézzük a donor nevét is: egy Denise Darwall nevű 25 éves fehér nő volt, akit előző nap egy autó gázolt el, és néhány órával a Groote Schuurba való szállítása után meghalt. Ugyanitt feküdt súlyos koronaér-gyulladással Washkansky, az 55 éves zöldséges, akinek legfeljebb néhány napja lehetett hátra, ellenben vércsoportja egyezett a balesetet szenvedett lányéval. Barnard doktor megkérdezte tőle, hogy hajlandó-e alávetni magát a világ első emberi szívátültetésének. A páciensnek nem volt vesztenivalója, ráadásul egész életében sportolt és erősen munkált benne az élni akarás.

A szívátültetés akkor már negyedszázada foglalkoztatta az orvostudományt. Az 1952 óta alkalmazott hypotermia, a szív mesterséges lehűtése, majd a szívtüdőgép feltalálása, amely korlátozott ideig képes a szív helyett a vérkeringést biztosítani, lehetővé tette a nem verő, vértől kiürített szívizom operációját. Többszáz kísérlet, amelyeket három amerikai kardiológus, Norman Shumway, Richard Lower és Adrian Kantrowitz kutyákon hajtott végre, bebizonyította, hogy a szívátültetés lehetséges.

Emberi transzplantációval azonban még senki sem próbálkozott, és ennek nem utolsó sorban jogi okai voltak. A legtöbb országban ugyanis akkor még nem létezett az „agyhalál” fogalma, tehát nem lehetett egy olyan ember szerveit eltávolítani, akinek még vert a szíve. 1966-ban három amerikai sebész egy gyermeken akart szívátültetést végezni, de mivel meg kellett várniuk, hogy a donor gyermek szíve megáll, a szerv túlságosan károsodott a transzplantációhoz. E próbálkozás azonban, már csak presztízs-okokból is, erősítette Barnard elszántságát, aki maga is az Egyesült Államokban végzett, és ő vezette be hazájában a nyílt szívműtéteket. Ő is próbálkozott kutyákkal, de nem volt túl sikeres, egyetlen állat sem élt az új szívvel 10 napnál tovább.

Barnardnak, akinek pályaválasztását meghatározta, hogy öccse ötévesen meghalt szívbetegségben, meg kellett küzdenie feletteseivel. Mindenekelőtt elvetették azt az elképzelését, hogy először egy fekete beteget operáljanak meg, nehogy újabb érvet szolgáltassanak az apartheid-rendszer ellen, hogy a fekete lakosságon kísérleteznek. Miután azonban Washkansky vállalta a kockázatot, a kórház igazgatója is beleegyezett. Már csak Denise apjának beleegyezése kellett, aki, miután megértette, hogy lánya nem ébred fel többé, hozzájárulását adta.

1967. december 3-án hajnali 2 óra 30 perckor Denise Darwallt lekapcsolták a lélegeztetőgépről. A mellette lévő teremben fekvő Washkanskyt elaltatták és szívtüdőgépre kapcsolták. Egy rossz koordináció miatt azonban levegő került a pumpába, és ez azzal fenyegetett, hogy a beteg agyába kerül és megöli őt. Szerencsére időben észrevették, és kezdődhetett a kettős műtét.

Barnard felnyitotta Denise mellkasát, kivette a szívét, és azonnal egy 10 fokos oldatba helyezte. A még élő szervet átvitték a másik terembe, ahol behelyezték Washkansky mellkasába.

Az orvosok számára évszázadoknak tűnhettek azok a másodpercek, amíg érzékelhették a szív első összehúzódását, majd elindult a szabályos szívverés. Reggel 6 óra 13 perckor a beteget lekapcsolhatták a szívtüdőgépről, miután az átültetett szív továbbra is erőteljesen vert. A 45 éves sebész másnap már világsztár volt.

Washkanskyt sajnos december 21-én tüdőgyulladás vitte el. A beteg ugyanis nagymennyiségű immungyengítő gyógyszert kapott, hogy szervezete ne vesse ki magából az átültetett szívet. Közben az Egyesült Államokban is megvolt december 6-án az első kísérlet: Adrian Kantrowicz doktor gyermek páciense azonban csak hat órával élte túl a műtétet.

Christiaan Barnard viszont alig egy hónappal később már újabb szívátültetést hajtott végre, csökkentve ezúttal az immungyengítők adagolását: 1968. december 2-án egy 58 éves fogorvos, Philip Blaiberg kapott új szívet, amellyel 19 hónapig élt. Donorja ezúttal egy fekete férfi volt, aki előző nap esett össze egy fokvárosi strandon. Amikor ez kiderült, amint az várható volt, nagy ellenérzést váltott ki az apartheid ellenségeinek körében, de Barnard sikerén és népszerűségén ezt mit sem változtatott.

A jóképű professzorért rajongtak a nők, a korabeli média szerint, amely csak „Chrisként” emlegette, még maga Gina Lollobrigida és Grace monacói nagyhercegnő  is belehabarodott. Még egy dalos paródia is született róla, amelyben a hölgypáciensei sztriptíztáncot járnak.

A nőcsábász hírnévnek azért volt némi alapja, mivel 1969-ben elvált első feleségétől és egy 19 éves milliomoslányt vett el, frigyük 12 évig tartott. 1988-ban pedig, immár 66 évesen harmadszor is megnősült, akkor egy fotómodell lett élete párja, de egy évvel halála előtt tőle is elvált. A három asszonytól összesen hat gyermeke született. Mindeközben egészen 1983-ig vezette a Groote Schuur szívsebészetét, és egyre nagyobb sikereket ért el. Egy 1971-ben operált páciense, Dirk Van Zyl például 23 évig élt új szívvel.

Életének tragikus fordulata volt, hogy 1983-ban reumás ízületi gyulladás miatt abba kellett hagynia a műtéteket. Nagysikerű önéletrajzi kötetei mellett orvosi témájú könyvei számtalan kiadást megértek világszerte, így Magyarországon is. Írt a szívgyógyászat mellett saját betegségének kezeléséről, az öregedésről, sőt, az eutanáziáról is, amelynek nagy híve volt. Még regényíróként is elismerték.

Barnard csupán azt sajnálta, hogy soha nem kapta meg az orvosi Nobel-díjat, mert bár, parlamenti képviselő fivérével ellentétben, igyekezett távol tartani magát a politikától, valószínűleg Stockholmban sosem bocsátották neki, hogy praxisát végig egy apartheid rendszerű államban folytatta.

Élete utolsó évében azonban, belefáradva a harmadik válása körüli szenzációhajhászásba, Ausztriában telepedett le.

Az élet nagy szerelmese, stílszerűen távozott az élők sorából: 2001. szeptember 2-án a ciprusi Páfoszban a tengerparton az Ötven út az egészséges szívhez című könyvét olvasgatta, amikor szívrohamot kapott és meghalt.

Christiaan Barnard és csapata úttörő munkája azóta már a gyógyítás szinte mindennapi gyakorlatává vált. Magyarországon 1992. január 3-án a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján hajtották végre az első sikeres szívátültetést Szabó Zoltán professzor vezetésével. Ma már világszerte évente átlagosan 3500 ilyen életmentő műtétet hajtanak végre, a betegek 90 %-a éli túl a transzplantációt, 86-88 %-os az egy éves és 69-73 %-os az öt éves túlélési esélyük.


Link másolása
KÖVESS MINKET: