hirdetés

TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Személyre szabott rákellenes vakcinán dolgozik a Biontech, ha sikerül, azt is Karikó Katalinnak köszönheti a világ

„Nagyon sok betegnek nagyon ígéretes megoldás lenne ez.” - mondja a kísérletről Dr. Peták István, aki szerint 2-3 éven belül akár forgalomba is kerülhet az új vakcina.

Link másolása

hirdetés

Beadták az első betegnek a Biontech kísérleti rákellenes vakcináját. Amennyiben a személyre szabott vakcina sikerrel jár, pár éven belül forgalomba kerülhet itthon is. Kérdés azonban, hogy milyen típusú daganatos megbetegedéseknél lehet majd hatásos.

Az első páciens melanómában szenved.

"Ez a daganattípus nagyon immunogén, vagyis ez ellen alakul ki a legkönnyebben immunválasz. Olyan betegekről van szó, akik más módon már nem lennének gyógyíthatóak." - mondta a Szeretlek Magyarországnak Peták István kutatóorvos, az Oncompass Medicine tudományos igazgatója.

"Magát a messenger RNS technikát kutatási szinten már régóta ismerjük, és tudjuk, hogy mi a jelentősége a sejt életében. Üzenni tudunk az mRNS molekulákkal a sejtben lévő fehérjegyárnak, hogy az mit csináljon, milyen fehérjét gyártson le és hogyan. Maga az információ, hogy mit gyártsanak le a fehérjegyárban, a génjeinktől érkezik. De az üzenetet a fehérjegyárba az mRNS viszi el."

Peták István szerint Karikó Katalin nagy érdeme annak felfedezése, hogy szintetikus úton hogyan lehet olyan mRNS molekulát létrehozni, amit biztonságosan be lehet adni. Ez azért volt nagyon nehéz, mert a szervezet védekezik az ellen, hogy valaki kívülről juttasson be ilyen hírvivő molekulát.

"Úgy kellett megváltoztatni a kémiai összetételt, hogy a test ne ismerje fel, hogy ez egy idegen mRNS. Erre jött rá Karikó Katalin."

hirdetés

Ehhez a fehérjék gyártásához szükséges hírvivő mRNS molekulát becsomagolják egy nano részecskébe. A részecskék olyan méretűek, amit a bennünk lévő dendritikus sejtek megesznek. Ezeknek az amőba-szerű sejtek az a feladatuk, hogy minden idegen anyagot feltakarítsanak. Ha olyat találnak a törmelékben, amit idegennek vélnek, akkor azt a sejtfelszínre helyezik. Az arra járó T és B limfociták innen értesülnek róla, hogy a szervezetben idegen betolakodó van, és szaporodva elkezdik keresni azokat a sejteket, amelyek ugyanezt az idegen anyagot tartalmazzák.

Ugyanez történik a rákos betegeknél.

"Ebben az esetben a dendritikus sejt a daganatban termelődő fehérjéket mutatja meg az immunrendszernek, megtanítva, hogy az mit keressen, és beindítsa ellene a választ. Így működik a vakcina. Erre azért van szükség, mert a daganatos sejteket sokáig nem veszi észre a szervezet, ezzel segítünk a testnek, hogy felismerje, mit kell megkeresnie."

- magyarázza Peták István.

Olyan fehérjét kell mutatnunk a szervezetnek, amely csak a daganatsejtben van jelen. Például a melanómánál a daganat sejtjei újra úgy kezdenek működni, ahogy embrionális-, vagyis csecsemőkorban működtek, így tudnak sokat osztódni. Ez azzal is jár, hogy az embrionális korban működő gének is újra elkezdenek fehérjéket termelni. A melanóma esetében négy is bekapcsolódik, ezért a vakcinában egyszerre négy ilyen gént kódoló mRNS van. A dendritikus sejtek ezt a négy fehérjét kezdik el gyártani, és az immunrendszer minden olyan daganatsejtet megtámad, amely ezeket az embrionális fehérjéket tartalmazza.

"Azt tapasztaljuk, hogy ez a technológia nagy mennyiségű antigént termel, erős immunválaszt vált ki. Az immunválasz kiváltása már tavalyi eredmény, de a daganat elleni hatékonyságra nagyon várunk." - mondja Peták István.

"Ez a technológia lehetőséget ad arra, hogy más típusú daganatos megbetegedések ellen is nagyon gyorsan személyre szabott vakcinát tudjunk fejleszteni. Ahol például nincsenek bekapcsolva embrionális gének, ott az adott beteg daganatában egyedileg kialakult mutáns gének ellen léphet fel. Nagyon sok betegnek nagyon ígéretes megoldás lenne ez."

A terápiás vakcina olyan esetekben is hatásos lehet, ahol eddig az immunrendszer kikapcsolódása miatt nem tudott védekezni a szervezet.

"Olyan is előfordulhat, hogy felismeri ugyan a szervezet a daganatot, de nem tudja elpusztítani, mert az termel egy olyan fehérjét, ami programozott sejthalált indít el az őt támadó fehérvérsejtekben, de szerencsére azokra már van célzott terápia. Ezt úgy lehet majd megoldani, hogy kombinálják a vakcinát az immunterápiákkal."

A vakcinával kapcsolatban egy-két éven belül számítanak eredményekre.

"Ha a betegek több, mint a fele reagál a vakcinára, akkor gyorsított eljárással már 2-3 éven belül forgalomba kerülhet."

Következő lépésként Peták István szerint elképzelhető, hogy esetleg a HPV vírus okozta daganatoknál is tesztelhetik a vakcinát.

"Ez a legismertebb daganat, amit igazából vírus okoz. Az nagyon sok embert érintene. A kérdés az, hogy személyre szabottan kinél lesz érdemes ezt a módszert választani, vagy más célzott eljárást, amit molekuláris diagnosztikával és arra alapozott döntéstámogató eljárásokkal lehet majd megmondani. Szükség van minden terápiás eszközre, nagyon drukkolunk."


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY

Elon Musk kilőtte a világ első, kizárólag űrturistákat szállító űrhajót – Föld körüli pályán kering a Dragon

Elon Musk cégének szállítóján négy 'fizetős' űrhajós utazik, akik öt hónapos kiképzés után vágtak neki az útnak.

Link másolása

hirdetés

Helyi idő szerint szerdán délután Föld körüli pályára indult a világ első, kizárólag fizetős űrturistákat szállító űrhajója – számolt be róla Twitter-oldalán Elon Musk űrkutató-vállalata, a SpaceX.

A Dragon űrkapszulája lényegében teljesen automatizált, az iránytásba a földi személyzet segít be. A négy űrturista egy Falcon 9-es hordozórakéta segítségével indult el a floridai Kennedy űrrepülőtérről.

A Time magazin értesülései szerint a négy űrturista útja – ami az Inspiration4 elnevezést kapta – összesen 200 millió dollárba került.

A Dragont a 38 éves Jared Isaacman amerikai milliárdos üzletember bérelte ki, vele utazik még Sian Proctor, Hayley Arceneaux és Chris Sembroski. A turisták 580 kilométeres magasságban közel 30 ezer kilométeres óránkénti sebességgel haladnak az űrben, azaz nagyjából másfél óránként kerülik meg a Földet.

Az utazásról dokumentumfilm is készül a Netflix számára, melynek bevételeiből az amerikai Tennessee állam egyik gyermekkórházát fogják támogatni.

hirdetés

Az űrturizmus üzletágának felpörgetését mutatja, hogy júliusban két "űrszerelmes" milliárdos, Jeff Bezos és Richard Branson is látogatást tett a Földön kívül saját cégeik által tervezett űrhajókkal.

(via Telex)

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Karikó Katalin: „Sokan gyűlölik a gyógyszeripart, pedig ezek az emberek jóval értelmesebbek”

A kutató a Guardiannek arról is beszélt, hogy gyorsabb lehetne a tudományos fejlődés üteme a világban, ha a tudósok képesek lennének félretenni az egójukat, és hatékonyabban együttműködni.

Link másolása

hirdetés

Gyorsabb lehetne a tudományos fejlődés üteme a világban, ha a tudósok képesek lennének félretenni az egójukat, és hatékonyabban együttműködni - mondta Karikó Katalin a Guardiannek.

A Pfizer/BioNTech Covid-vakcinát kifejlesztő csapat magyar vezetője elmondta, évtizedeken át voltak szkeptikusak vele és az RNS-technológiával szemben. Karikót egykor lefokozták, majd a laboratóriumából is kirúgták az akkor még zsákutcának vélt módszer miatt, amelynek ma a Pfizer és a BioNTech vakcinát köszönhetjük.

Karikó kollégájával, Drew Weissmannal együtt csütörtökön vehette át a 3 milliárd dollár értékű Breakthrough díjat a Pennsylvaniai Egyetemen.

“Ha egy bizonyos területen dolgozó szakemberek összegyűlnének egy szobában, megfeledkezve a nevükről, az egójukról, a címeikről, és csak gondolkodnának, annyi megoldással tudnának előállni olyan sok mindenre - de ezek a címek és a többi inkább csak gátolják a munkájukat” - fogalmazott a kutató, aki ma már a német BioNTech alelnöke.

“Én mindig úgy álltam hozzá, hogy kit érdekel? Száz év múlva senki nem fogja ismerni a nevemet. De a címek, az előléptetések, az idősebb férfiak, a hatalom mind-mind akadályozó tényezők” - fűzte hozzá Karikó, kiemelve, hogy nemcsak a férfiak helyezik előtérbe a hatalmat a haladáshoz képest, de nekik “több idejük volt gyakorolni azt”.

Karikó Kisújszálláson nőtt fel egy nádtetejű házban, a családja egy közös szobában élt folyó víz, hűtő és tévé nélkül. 14 évesen harmadik lett egy országos biológiaversenyen. Az egyetem és a doktori befejezése után illegálisan eladta az autóját, a kislánya macijába varrta a pénzét, és a családdal együtt Amerikába költözött.

hirdetés
“Tudom, hogy kell szerényen élni, és nem költeni többet a család étkezésére heti 30 dollárnál, mivel sokáig nekünk is ez volt a határ” - mondja.

Habár az mRNS-terápia reménykeltőnek számított, a kudarcok következtében csökkent a tudósok lelkesedése a módszer iránt. Kezdetben ugyanis a sejtekbe csempészett mRNS molekulák heves immunreakciókat váltottak ki.

1995-ben Karikót rákkal diagnosztizálták, és még ugyanazon a héten ultimátum elé állították a Pennsylvaniai Egyetemen: vagy abbahagyja az mRNS-sel való kísérletezést, vagy elveszíti a magas presztízzsel járó egyetemi pozícióját.

Ő inkább a lefokozás és a fizetéscsökkentés mellett döntött, hogy folytathassa a kutatást. Két évvel később találkozott Weissmannal, akivel felfedezték, hogy lehet immunreakció kiváltása nélkül a sejtekbe juttatni az mRNS-molekulákat. Ez a módszer lett később a Pfizer és a Moderna vakcinák alapja.

“Sokan gyűlölik a gyógyszeripart, pedig ezek az emberek jóval értelmesebbek. Nem az érdekli őket, milyen bizottságban ülsz, vagy milyen papírjaid vannak. Kitörlődik az egód, csak az számít, hogy hatékony legyen a terméked.”

Habár a kutató most a díj rá eső, 1,5 millió dolláros részével gazdagodott, elmondása szerint az év fénypontját számára az jelentette, hogy egy New York-i idősotthonban, a Pfizer oltás beadását követően szeptember 2-át "Karikó Katalin napnak" nevezték ki. Egy héttel később az otthonban kitört a covid, és összesen 70 lakó tesztje lett pozitív, de senki nem halt meg közülük.

“Annyira boldogok voltak. A vakcinának hála, még itt lehetnek. Számomra semmilyen díj vagy pénzösszeg nem érhet ennél többet” - zárta Karikó.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Fejüknél összenőtt sziámi ikreket választottak szét sikeresen Izraelben

A gyermekek hamarosan teljes életet élhetnek, és behozhatják lemaradásaikat, melyeket eddigi fizikai helyzetük okozott.
MTI, fotó: - szmo.hu
2021. szeptember 05.


Link másolása

hirdetés

Fejüknél összenőtt sziámi ikreket választottak szét sikeresen 12 órás műtéttel az izraeli Beér-Seván a Szoroka kórházban - jelentette a közszolgálati rádió vasárnap.

Az egyéves sziámi ikreket ötven fős orvoscsoport választotta szét rendkívül összetett műtéttel, amelyhez hasonlót eddig csak hússzor végeztek el sikeresen az egész világon.

A csütörtökön végzett operációnál nemcsak hazai, hanem külföldi szakemberek is segédkeztek. Az ikerkislányok tavaly augusztusban születtek külön-külön aggyal, de közös, fejük hátsó részén összenőtt koponya-részekkel.

Az elmúlt hónapok során több előkészítő műtétet hajtottak végre rajtuk. Különleges kezeléssel megnövelték a közös bőrfelületet, hogy a későbbiekben kiterjeszthessék azt az önálló fejükre.

Az utolsó beavatkozás előtt a sebészek szimulációs, 3 dimenziós modelleken tanulmányozták a szükséges eljárásokat. Először elkülönítették az ikrek ereit, majd a csontszövetüket is szétválasztották. Ezt követően két csoportra oszlottak, melyek külön-külön végezték el a kislányok önálló koponyájának és fejbőrének helyreállítását.

A rádióban megszólaltatott orvos-szakértő szerint a gyermekek hamarosan teljes életet élhetnek, és behozhatják lemaradásaikat, melyeket eddigi fizikai helyzetük okozott: nem tudtak ugyanis megfordulni vagy felülni, mint egészséges, egyéves kortársaik.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Lélegzetelállító fotón láthatjuk a Marsot, egy kráter belsejéből küldött képet a Curiosity

A NASA egyik robotjárműve, a Curiosity egy csodálatos panorámaképet készített a vörös bolygóról. A kép mellett a NASA egy videót is közzétett, amin a nézők a Curiosity útját követhetik nyomon.

Link másolása

hirdetés

A Curiosity Mars-járó, amely immár kilenc éve segíti a kutatók munkáját, egyenesen a bolygó felszínéről, a Gale-kráter belsejéből készített egy fotót - írta az Engadget. A teljes kép ezen a linken tekinthető meg.

Abigail Fraeman, a projekt egyik munkatársa elmondta, a kutatók abban reménykednek, hogy egy kicsit többet megtudhatnak arról, hogyan száradt fel a bolygó vize - korábban a Gale-kráter is egy tó volt -, és mennyi idő alatt vált a Mars egy száraz, sivatagos planétává.

A kép mellett a NASA egy videót is közzétett, amin a nézők a Curiosity útját követhetik nyomon:

A felvételen a Sharp-hegy oldalát is láthatjuk: az űrközpont szerint ez volt az a rész, ahol a robotjármű bajba keveredett, amikor egy nagy kiterjedésű homokos részhez érkezett, ezért a Curiositynek kerülőt kellett tennie.

A felvételt a vörös bolygót felfedező jármű állította össze a Jet Propulsion Laboratory nevű űrközpont kutatóinak segítségével, akik azt is megosztották a nyilvánossággal, hogy egy tiszta téli napon, akár 32 kilométeres távolságra is el lehet látni a Marson, ha nincs por a levegőben.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: