TUDOMÁNY
A Rovatból

Igaz lehet az emberiség egyik legősibb története, Ádám és Éva tényleg létezhetett, csak másképp

A tudományos kutatások egyre több bizonyítékot tárnak fel, amelyek részben alátámasztják a bibliai történetet. Genetikai kutatások és régészeti felfedezések szerint az Édenkert és az emberiség közös ősei nem is olyan légből kapott elképzelések.


Jóformán mindenki ismeri a Biblia történetét Ádámról és Éváról. Az első emberpár a keresztény hitvilág szerint a Földön élt, és minden ember őket tekintheti közös ősének. Bár ez a történet sokak számára csupán vallási mese, egyre több kutatás támasztja alá, hogy bizonyos elemei akár igazak is lehetnek, írja a Daily Mail.

Létezhetett az Édenkert?

A Biblia szerint Ádám és Éva az Édenkertben éltek, egy bőséges, termékeny területen, amelyet négy folyó övezett: a Pison, a Gilon, a Tigris és az Eufrátesz. Míg a Tigris és az Eufrátesz ma is létező folyók, a másik kettő helyzete ismeretlen. A tudósok egyik vezető elmélete szerint az Édenkert a mai Mezopotámia területén lehetett, amely a Tigris és az Eufrátesz között húzódik, és olyan területeket foglal magában, mint Irak, Kelet-Szíria és Délkelet-Törökország.

Ez a régió, amelyet az ókori görögök „termékeny félholdként” is emlegettek, az emberi civilizáció bölcsője lehetett. Itt történt az első gabonafélék termesztése és állatok háziasítása 10-20 ezer évvel ezelőtt, amely lehetővé tette az emberi közösségek számára az állandó települések kialakítását. Eric Cline, a George Washington Egyetem régésze szerint az Édenkert története összhangban áll a területről származó régészeti és szöveges bizonyítékokkal.

A professzor szerint az Édenkert története akár a sumér mitológiából is származhat. A sumérok, az első ismert civilizáció, a világ keletkezéséről szóló Enúma Elis mítoszukban egy ősi, kaotikus víztömegből származtatják a mennyet és a földet – hasonlóan a Genezis leírásához.

Genetikai Ádám és Éva

A modern genetikai kutatások szerint valóban létezhetett egy közös női és férfi ős, akiket „mitokondriális Évának” és „Y-kromoszómás Ádámnak” neveznek. Az 1980-as évek óta végzett genetikai vizsgálatok kimutatták, hogy minden ma élő ember DNS-e visszavezethető egy közös női ősre, aki körülbelül 200 000 évvel ezelőtt élt Afrikában. A férfi Y-kromoszóma szintén egyetlen őstől származik, aki hasonló időszakban élt.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a tudósok nem gondolják, hogy ez a két személy egy pár volt, vagy hogy ők lettek volna az egyetlen emberek a Földön. Ez a két ősi ember valószínűleg több ezer év különbséggel élt, és a statisztikai valószínűségnek köszönhetően váltak az emberiség közös őseivé.

Tudomány és vallás összefésülése

Dr. Joshua Swamidass, a Washington Egyetem biológusa szerint a tudomány nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az emberiség egyetlen párostól származzon. Swamidass szerint a genetikai bizonyítékok alapján nincs akadálya annak, hogy Ádám és Éva valóban léteztek, bár nem feltétlenül úgy, ahogy azt a Biblia leírja.

William Lane Craig filozófus egy lépéssel továbbmegy, és azt állítja, hogy Ádám és Éva az első valódi emberek lehettek – azok, akik képesek voltak absztrakt gondolkodásra, szimbolikus kommunikációra és technológiai újításokra. Craig szerint Ádám és Éva akár a Homo heidelbergensis fajhoz is tartozhattak, amely 750 000–1 millió évvel ezelőtt élt, bár ez a teória nem találkozik a bibliai Édenkert elhelyezkedésével.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Erős napkitörés után geomágneses vihar tart a Föld felé, készülhetünk a sarki fényre is
Sötétedés után érdemes lesz az északi horizontot kémlelni, az ország nagy részén inkább csak fátyolfelhők lehetnek az égen, így jók az esélyek, hogy elcsípjünk egy látványos jelenséget.


Erős napkitörés volt szombat hajnalban, G4-es geomágneses vihar tart a Föld felé - Időkép.

Szombat hajnalban, magyarországi idő szerint 2:05 perckor a 4100-as napfolt régió egy igen erős, M8.2-es napkitörést produkált. Az ebből származó napszél épp a Föld felé irányul, bolygónkat vasárnap délután komoly, G4-es erősségű geomágneses vihar éri el.

Egy ilyen erősségű geomágneses vihar már könnyen zavart okozhat a távközlési berendezések és a műholdas navigáció működésében, másrészt viszont ismét esély nyílik arra, hogy sarki fényt láthassunk hazánk területéről, akár szabad szemmel is.

A SpaceWaetherLive előrejelzése szerint a KP-index értéke egészen hétfő reggelig 7 és 8 között fog mozogni, ez mindenképp bíztató a sarki fény szerelmeseinek.

Sötétedés után érdemes lesz az északi horizontot kémlelni, az ország nagy részén inkább csak fátyolfelhők lehetnek az égen, a délután kialakuló záporok, zivatarok estére elülnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
Meghalt Lax Péter
Dolgozott az atombombán, barátja volt Neumann János, és kitüntették a legnagyobb díjakkal is. Az Amerikába emigrált matematikus jelentős hatást gyakorolt a modern tudomány fejlődésére.


Néhány nappal 99. születésnapja után, május 16-án meghalt Lax Péter matematikus – számolt be róla a New York Times.

Lax Péter Budapesten született 1926-ban. Már fiatal korában észrevették, hogy kivételes tehetsége van a matematikához. 1941-ben a családjával együtt az Egyesült Államokba menekült a zsidótörvények elől.

1945 és 1946 között a Manhattan terven dolgozott, amelynek célja az atombomba kifejlesztése volt. Ekkor találkozott Neumann Jánossal és Kemény Jánossal is. Később is együttműködött velük.

A háború után a New York Egyetemen szerzett diplomát. Munkája nagy részét az egyetem Courant Matematikai Tudományok Intézetében végezte. Főként alkalmazott matematikával foglalkozott. Kutatási területei közé tartozott a parciális differenciálegyenletek elmélete, a folyadékdinamika és a számításelmélet.

A számítógépek megjelenésekor felismerte, hogyan lehet az új technológiát különböző matematikai problémák megoldására használni. Ezek közé tartozott például a fegyverek tervezése, az időjárás-előrejelzés és a tőzsdei árfolyamok elemzése is.

Egyik cikkében így írt: „a számítógépek matematikára gyakorolt hatása hasonló ahhoz, mint amit a távcsövek a csillagászatban vagy a mikroszkópok a biológiában hoztak”.

A New York Times azt is megemlítette, hogy Lax verseket írt, angolul és magyarul egyaránt.

Pályafutása során megkapta a legnagyobb matematikai elismeréseket is. 1987-ben Wolf-díjat, 2005-ben pedig Abel-díjat vehetett át. 1993 óta a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja volt. 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki.

(via 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Erre kevesen gondolnak – Ezt teszed a környezettel, amikor a ChatGPT-vel beszélgetsz
Az adatközpontok vízalapú hűtőrendszereket használnak, hűtőtornyokkal, amelyek úgy működnek, mint egy hatalmas izzadságrendszer. Ehhez ráadásul csak ivóvíz-minőségű víz használható, mert a szennyeződések kárt tehetnek a szerverekben.
Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2025. június 04.



Sokan használják a ChatGPT-t a mindennapokban – akár álláskereséshez, viccekhez az első randira, vagy sima kérdések megválaszolásához, amiket egyébként a Google vagy akár a nagyi is tudna. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy ezzel nemcsak információt kérnek, hanem közben vizet és áramot is elhasználnak - írta a LADBible.

Egy gyors beszélgetés a ChatGPT-vel körülbelül fél liter ivóvizet igényel 10–50 kérdésenként. A Forbes szerint a rendszer naponta több mint 500 000 kilowattóra áramot fogyaszt, ami nagyjából 200 millió lekérdezés kiszolgálásához elegendő. Ez az energiamennyiség körülbelül 180 ezer amerikai háztartást tudna ellátni.

A vizet nem hasznosítják újra, mivel a hűtés során elpárolog. Az adatközpontok vízalapú hűtőrendszereket használnak, hűtőtornyokkal, amelyek úgy működnek, mint egy hatalmas izzadságrendszer. Ehhez ráadásul csak ivóvíz-minőségű víz használható, mert a szennyeződések kárt tehetnek a szerverekben.

David Craig, a brit Iceotope cég vezérigazgatója szerint ezek az adatközpontok akkora hőt termelnek, hogy az akár egy embert is megolvaszthatna.

Dylan Patel technológiai elemző szerint a ChatGPT napi működtetése több mint 225 millió forintba kerül. Az OpenAI alapítója pedig az X-en viccesen megjegyezte: „akár több tízmillió dollárba is kerülhet”, ha a felhasználók beírják, hogy „kérem” vagy „köszönöm”.

A vállalat szóvivője így reagált a Forbesnak a vízhasználattal kapcsolatos aggodalmakra: „Az MI működtetése valóban energiaigényes lehet, éppen ezért folyamatosan dolgozunk a hatékonyság javításán. Nagy körültekintéssel használjuk a számítási kapacitásunkat, és támogatjuk partnereinket fenntarthatósági céljaik elérésében.”

A Forbes azt is írta, hogy 2050-re a világ népességének kétharmada vízhiánytól szenvedhet. Ennek ellenére sok helyen még mindig hatalmas mennyiségű tiszta ivóvizet használnak fel azért, hogy a szerverek ne menjenek tönkre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Látványos égi jelenség: Három estén át lehet megcsodálni a Mars és a Regulus együttállását
A szakemberek szerint a két égitest párosát nemcsak szabad szemmel, hanem binokulárral is érdemes megfigyelni, ugyanis most kifejezetten esztétikus lesz a vöröses Mars és a kékesfehér Regulus látványa.
MTI - szmo.hu
2025. június 12.



Június 16. és 18. között három estén látható lesz a Mars és az oroszlán csillagkép legfényesebb csillaga, a Regulus együttállása a nyári égbolton.

A két égitest párosát nemcsak szabad szemmel, hanem binokulárral is érdemes megfigyelni, ugyanis egy látómezőben kifejezetten esztétikus lesz a vöröses Mars és a kékesfehér Regulus látványa.

A különleges égi jelenség legközelebb 2026 novemberében lesz látható - közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló.

Június 16-án este lesz az első alkalom, amikor szabad szemmel is látványos közelségben jár a két csillag egymáshoz. Az észlelést érdemes sötétben, 22 óra 20 perc után elkezdeni, és a nyugati égbolt felé kell tekinteni, ahol kicsivel kevesebb mint 18 fokkal lesznek a csillagok a horizont felett. Ez azt jelenti, hogy nyílt, kitakarásmentes nyugati horizontú helyre kell menni. A páros tagjainak fényessége szinte tökéletesen megegyezik, mivel mind a Regulus, mind a Mars 1,4 magnitúdós lesz.

Két nagyon fontos különbség viszont könnyen megfigyelhető lesz közöttük: az egyik, látványosabb a két égitest színkülönbsége. A Mars mélynarancssárga, míg a Regulus kékesfehér színű lesz.

A másik különbség a Mars bolygó voltából adódik: mivel távcsőben látszó átmérője kiterjedt a csillaghoz képest, a remegő levegőben a Regulus folyamatosan pislákol majd - a csillagászok szcintillációnak hívják ezt a jelenséget -, a Mars viszont nyugodtabb lesz, és kevésbé remeg.

Az égi jelenséget nem sokkal éjfél utánig lehet észlelni, amikor a Regulus és a Mars egyaránt a horizont alá bukik.

Június 17-én ismét szemügyre lehet venni az égi párost, a pozíciójuk azonban ekkor egy kicsit más lesz, egyben a leglátványosabb. Megtekintésükhöz ismét nyugat felé kell pillantani, és 22 óra 20 perc után érdemes megkezdeni az észlelést. Ekkor a páros kicsivel több mint 17 fokkal lesz a látóhatár fölött, továbbá a vörös bolygó az előző naphoz képest kissé elmozdulva majdnem a Regulus felett lesz látható. A köztük lévő távolság 44 ívperc lesz, azaz 1,5 holdátmérőnyi, így mind szabad szemmel, mind binokulárban megkapó lesz a páros szorossága.

Az utolsó alkalom, amikor még látványos a két égitest szorossága, június 18-án, szerda este lesz, amikor ismét a nyugati égbolt felé kell fordulni, szintén 22 óra 20 perc után. A páros kicsit lentebb, már csak 16 fokkal lesz a horizont fölött, és a Regulus csillagtól már balra felfelé lesz látható a Mars. A köztük lévő távolság már 58 ívperc, azaz két holdátmérőnyi lesz, így ekkor lesznek az égitestek a legtávolabb egymástól, a három este során

- olvasható a közleményben.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló rendhagyó programmal készül a vörös bolygó és az oroszlán csillagkép legfényesebb csillaga együttállásának bemutatására június 17-én és 19-én is.

A látványt élőben is követheted majd ITT.


Link másolása
KÖVESS MINKET: