Hogyan hat a hipnózis az emberi agyra? – egyre több a tudományos eredmény
Azokban a történetekben, amelyeket a hipnózissal kapcsolatban ismerünk, gyakran szerepelnek okkult varázslatok, rossz szándékú illuzionisták, akik hatalmukba kerítik magatehetetlenné tett áldozatukat és kicsalják legféltettebb titkaikat. Elég csak Thomas Mann Mario és a varázslójára, vagy Alfred Hichcock 39 lépcsőfok című klasszikus krimijére gondolni. Ezeknek vajmi kevés alapjuk van.
Sőt, a hipnózis mostanában sok területen egyre elfogadottabbá válik, hála az új kutatási eredményeknek.
A New Scientist szerint Nagy-Britanniában például az irritábilis bélszindróma esetében kimondottan ajánlja ezt a módszert a Nemzeti Egészségügyi Intézet. Ennek a betegségnek nincs kidolgozott gyógymódja, de bizonyos gyógyszerek és étrendváltás enyhítheti a tüneteket, valamint bizonyított a hipnózis jótékony hatása is.
Hipnózis alatt a páciensek szelíd tengerhullámokat képzelnek maguk elé és azt vizionálják, hogy beleik ugyanilyen szabályos, nyugodt ritmusban mozognak.
- avat be a módszerbe Carla Flik, az utrechti orvosi egyetem kutatója.
Mi a hipnózis?
Erről egyelőre nincs tudományos közmegegyezés. Ha a különböző kutatások következtéseit összegyúrjuk, a hipnotikus „transzot” úgy lehet leírni, mint a fókuszált figyelem, koncentráció és belső elmélyülés állapotát, miközben nem veszünk tudomást a körülöttünk lévő dolgokról. Ilyent valószínűleg a legtöbb átélt már, amikor annyira beleélte magát valamilyen tevékenységre, hogy nem figyelt semmire, ami körülötte történt, és nem észlelte az idő múlását sem.
Az Amerikai Pszichológus Szövetség és az országos egészségügyi intézmények mostanában a fájdalomcsillapító eljárások részeként is ajánlják a hipnózist. Több tanulmány kimutatta, hogy a fizikoterápia vagy a kognitív viselkedés-terápia kiegészítéseként enyhítheti például a krónikus hátfájást, rákkezelések mellékhatásait is.
A hipnózist fájdalomcsillapító hatása miatt már 1992 óta rendszeresen alkalmazzák az általános altatás alternatívájaként számos sebészeti eljárásban, például biopszia (sejt- vagy szövet-eltávolítás), laparoszkópia (vágás helyett apró szúrásokkal jutnak el a beteg vagy sérült szervhez, testrészhez), vagy plasztikai műtétek esetében. Ilyenkor a páciens kap egy helyi érzéstelenítést és egy enyhe nyugtatót. Az orvos leül mellé, és eléri, hogy figyelme belső világára, egy biztonságos közegre koncentrálódjon.
A módszer legnagyobb előnye, hogy kevesebb a mellékhatása, mint az altatásnak, a beteget nem gyötri kábultság, vagy rosszullét, miután magához tér.
Guy Montgomery, a New York-i Mount Sinai kórház sebésze szerint azok a nők, akik hipnózisba kerültek mellrák-műtét előtt, kevesebb fájdalmat, fáradtságot és szorongást éreztek utána.
Ugyancsak sokan ígéretesnek tekintik használatát a mentális egészség javításában, különösen a szorongásos zavarok esetében. A connecticuti Hartford egyetem kutatóit is meglepte, hogy a hipnózisban részesülő kísérleti alanyok 84%-kal jobb állapotba kerültek, mint azok, akik nem. És ez a pozitív eredmény független volt attól, hogy valaki vezetett hipnoterápiát kapott, vagy pedig önhipnózist alkalmazott.
A hipnózis egyre népszerűbb módszer arra is, hogy az emberek új viselkedési formákat tanuljanak, vagy pedig levetkőzzék rossz szokásaikat. Egyelőre arra nincs elég bizonyíték, hogy hatékonyan segít a dohányzásról való leszokásban, de azt már az 1990-es évek elején kimutatták, hogy fogyókúrák esetében a kognitív viselkedés-terápiával együtt alkalmazott hipnózis akár kétszeres súlycsökkenést is eredményezhet. Hasonló eredményre jutott egy 2018-as kutatás is.
Rá tudnak-e venni bármire hipnotikus állapotban?
Fontos leszögezni, hogy minden tévhit ellenére egy hipnotizőr nem tud velünk tenni semmi akaratunkkal ellenkezőt. Még 1939-ben a tudósok azt sugallták, hogy ez lehetséges, amikor hipnotizált önkéntesek veszélyes dolgokat műveltek, például mérgeskígyókat szedtek össze. De a későbbi kísérletek kimutatták, hogy a legtöbb ember megtesz ilyen dolgokat, akár hipnotizálták őket, akár nem, ha egy tekintélyes ember nyomást gyakorol rájuk.
Michael Heap, a sheffield-i egyetem klinikai pszichológusa szerint így járnak azok, akiket felhívnak a színpadra egy mutatványhoz, és ők tudják, hogy a közönség mit vár tőlük, ezért engedelmeskednek a hipnotizőrnek, együttműködnek vele. Amikor más körülmények között kérik őket ilyesmire, minden résztvevő nemet mond.
A hipnózis egyre gyakoribb alkalmazása ellenére még mindig sok a kérdőjel azzal kapcsolatban, hogyan működik. Laurence Sugarman, a New York-i Rochester Institute of Technology munkatársa szerint az agy alkalmazkodására és tanulására van hatással.
Lehetővé teszi az agy számára, hogy módosítsa neurális kapcsolatait és „átszerelje” magát.
- mondja. Vannak időszakok, amikor az agy rugalmasabb, például a születést követő első években, vagy amikor erős érzelmeket élünk át. Ehhez hasonló állapotot idéz elő a hipnózis is.