hirdetés

TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Hogyan hat a hipnózis az emberi agyra? – egyre több a tudományos eredmény

Úgy tűnik, hipnotikus állapotban az agy könnyebben tudja módosítani neurális kapcsolatait. Ez a fájdalomcsillapítástól a szorongás oldásáig sok területen hasznos lehet.
Fotó: Unsplash - szmo.hu
2019. december 01.


Link másolása

hirdetés

Azokban a történetekben, amelyeket a hipnózissal kapcsolatban ismerünk, gyakran szerepelnek okkult varázslatok, rossz szándékú illuzionisták, akik hatalmukba kerítik magatehetetlenné tett áldozatukat és kicsalják legféltettebb titkaikat. Elég csak Thomas Mann Mario és a varázslójára, vagy Alfred Hichcock 39 lépcsőfok című klasszikus krimijére gondolni. Ezeknek vajmi kevés alapjuk van.

Sőt, a hipnózis mostanában sok területen egyre elfogadottabbá válik, hála az új kutatási eredményeknek.

A New Scientist szerint Nagy-Britanniában például az irritábilis bélszindróma esetében kimondottan ajánlja ezt a módszert a Nemzeti Egészségügyi Intézet. Ennek a betegségnek nincs kidolgozott gyógymódja, de bizonyos gyógyszerek és étrendváltás enyhítheti a tüneteket, valamint bizonyított a hipnózis jótékony hatása is.

Hipnózis alatt a páciensek szelíd tengerhullámokat képzelnek maguk elé és azt vizionálják, hogy beleik ugyanilyen szabályos, nyugodt ritmusban mozognak.

- avat be a módszerbe Carla Flik, az utrechti orvosi egyetem kutatója.

hirdetés

Mi a hipnózis?

Erről egyelőre nincs tudományos közmegegyezés. Ha a különböző kutatások következtéseit összegyúrjuk, a hipnotikus „transzot” úgy lehet leírni, mint a fókuszált figyelem, koncentráció és belső elmélyülés állapotát, miközben nem veszünk tudomást a körülöttünk lévő dolgokról. Ilyent valószínűleg a legtöbb átélt már, amikor annyira beleélte magát valamilyen tevékenységre, hogy nem figyelt semmire, ami körülötte történt, és nem észlelte az idő múlását sem.

Az Amerikai Pszichológus Szövetség és az országos egészségügyi intézmények mostanában a fájdalomcsillapító eljárások részeként is ajánlják a hipnózist. Több tanulmány kimutatta, hogy a fizikoterápia vagy a kognitív viselkedés-terápia kiegészítéseként enyhítheti például a krónikus hátfájást, rákkezelések mellékhatásait is.

A hipnózist fájdalomcsillapító hatása miatt már 1992 óta rendszeresen alkalmazzák az általános altatás alternatívájaként számos sebészeti eljárásban, például biopszia (sejt- vagy szövet-eltávolítás), laparoszkópia (vágás helyett apró szúrásokkal jutnak el a beteg vagy sérült szervhez, testrészhez), vagy plasztikai műtétek esetében. Ilyenkor a páciens kap egy helyi érzéstelenítést és egy enyhe nyugtatót. Az orvos leül mellé, és eléri, hogy figyelme belső világára, egy biztonságos közegre koncentrálódjon.

A módszer legnagyobb előnye, hogy kevesebb a mellékhatása, mint az altatásnak, a beteget nem gyötri kábultság, vagy rosszullét, miután magához tér.

Guy Montgomery, a New York-i Mount Sinai kórház sebésze szerint azok a nők, akik hipnózisba kerültek mellrák-műtét előtt, kevesebb fájdalmat, fáradtságot és szorongást éreztek utána.

Ugyancsak sokan ígéretesnek tekintik használatát a mentális egészség javításában, különösen a szorongásos zavarok esetében. A connecticuti Hartford egyetem kutatóit is meglepte, hogy a hipnózisban részesülő kísérleti alanyok 84%-kal jobb állapotba kerültek, mint azok, akik nem. És ez a pozitív eredmény független volt attól, hogy valaki vezetett hipnoterápiát kapott, vagy pedig önhipnózist alkalmazott.

A hipnózis egyre népszerűbb módszer arra is, hogy az emberek új viselkedési formákat tanuljanak, vagy pedig levetkőzzék rossz szokásaikat. Egyelőre arra nincs elég bizonyíték, hogy hatékonyan segít a dohányzásról való leszokásban, de azt már az 1990-es évek elején kimutatták, hogy fogyókúrák esetében a kognitív viselkedés-terápiával együtt alkalmazott hipnózis akár kétszeres súlycsökkenést is eredményezhet. Hasonló eredményre jutott egy 2018-as kutatás is.

Rá tudnak-e venni bármire hipnotikus állapotban?

Fontos leszögezni, hogy minden tévhit ellenére egy hipnotizőr nem tud velünk tenni semmi akaratunkkal ellenkezőt. Még 1939-ben a tudósok azt sugallták, hogy ez lehetséges, amikor hipnotizált önkéntesek veszélyes dolgokat műveltek, például mérgeskígyókat szedtek össze. De a későbbi kísérletek kimutatták, hogy a legtöbb ember megtesz ilyen dolgokat, akár hipnotizálták őket, akár nem, ha egy tekintélyes ember nyomást gyakorol rájuk.

Michael Heap, a sheffield-i egyetem klinikai pszichológusa szerint így járnak azok, akiket felhívnak a színpadra egy mutatványhoz, és ők tudják, hogy a közönség mit vár tőlük, ezért engedelmeskednek a hipnotizőrnek, együttműködnek vele. Amikor más körülmények között kérik őket ilyesmire, minden résztvevő nemet mond.

A hipnózis egyre gyakoribb alkalmazása ellenére még mindig sok a kérdőjel azzal kapcsolatban, hogyan működik. Laurence Sugarman, a New York-i Rochester Institute of Technology munkatársa szerint az agy alkalmazkodására és tanulására van hatással.

Lehetővé teszi az agy számára, hogy módosítsa neurális kapcsolatait és „átszerelje” magát.

- mondja. Vannak időszakok, amikor az agy rugalmasabb, például a születést követő első években, vagy amikor erős érzelmeket élünk át. Ehhez hasonló állapotot idéz elő a hipnózis is.




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Tízszer annyi antitestet termel a Pfizer oltóanyaga, mint az egyik kínai vakcina egy tanulmány szerint

Egy harmadik oltás lehet a megoldás a már teljesen beoltottak esetében a hongkongi tudósok szerint.

Link másolása

hirdetés

Jelentős különbség van a koronavírus ellen termelt antitestek mennyiségében az mRNS- és az inaktivált vírust tartalmazó vakcinák esetében, írja egy hongkongi tanulmány alapján a Bloomberg.

A The Lancet orvosi szakfolyóiratban csütörtökön megjelent kutatás arra a megállapításra jutott, hogy a városban teljesen beoltott egészségügyi dolgozók esetében tízszer annyi az antitest a Pfizer/BioNTech-vakcinával oltottak esetében, mint akik a kínai Sinovac oltóanyagát kapták. Utóbbi inaktivált vírust tartalmaz.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a Covid-19-cel szemben nem az antitestek adják a teljes védelmet, ugyanakkor a tanulmányban "azonosított semlegesítő antitestek koncentrációinak különbsége jelentős eltérést eredményezhet a vakcinák hatékonyságában". Ez pedig egy újabb bizonyítéka lehet annak, hogy az mRNS vakcinák hatékonyabban lépnek fel a világjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus ellen, mint például az olyan hagyományos technológiát alapuló oltóanyagok, melyek inaktivált vírust tartalmaznak.

A lap kiemeli, hogy Izraeltől az Egyesült Államokig bezárólag jelentősen csökkent azokban az országokban a fertőzések száma, ahol a Pfizer/BioNTech és Moderna mRNS-vakcináival oltottak. Ezzel szemben ott, ahol a kínai Sinovac és Sinopharm oltásokat részesítették előnyben, nem tapasztaltak akkora visszaesést, holott mindegyik oltóanyag jelentősen csökkenti a betegség súlyos lefolyását és a halálozást is.

hirdetés

Az inaktivált vírust tartalmazó oltóanyagok alacsonyabb hatékonysága több országot, köztük Thaiföldet és az Egyesült Arab Emírségeket is arra késztette, hogy a már teljesen beoltott embereknek egy emlékeztető oltást javasoljanak. Erre elsősorban az Indiából indult, roppant agresszívan terjedő delta variáns miatt van szükség.

A csütörtökön megjelent hongkongi tanulmány is azt sugallja, hogy ez lehet a hosszú távú megoldás a már teljesen beoltott emberek esetében.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Komoly áradások várhatóak a 2030-as években a Hold keringési pályájának apró módosulása miatt

Eddig is váltakozott a Hold keringési pályája, de a felmelegedéssel együtt akár rendkívül komoly károkat is okozhat a következő évtizedben.
Fotó: Bruno/Germany / Pixabay - szmo.hu
2021. július 13.


Link másolása

hirdetés

A 2030-as évek közepétől több partmenti város arra készülhet, hogy rendszeresen elönti a tenger. A következő évtizedre várható súlyos áradásokat a klímaváltozás hatásai mellett a Hold keringési pályájának kis mértékű átalakulása idézi elő - idéz a Qubit egy, a témában készült tanulmányt.

A Hold keringési pályájának apró módosulása nem újkeletű dolog: tudósok évszázadok óta megfigyelik, hogy nagyjából 18,6 éves ciklusokban ismétlődik. Ennek az időtartamnak a felében a Hold gravitációs ereje kevésbé hat, ezért dagálykor nem emelkedik annyira, apálykor pedig nem csökken olyan nagy mértékben a vízszint. A ciklus második felében azonban emelkedik a gravitációs erő, aminek hatása így akkor éppen ellentétes.

A Nature Climate Change-ben június végén publikált tanulmány szerint a következő évtizedben azért lesz ez a helyzet súlyosabb, mert a 18 éves Hold-ciklus felerősödött gravitációjú fázisa következik,

most azonban a felmelegedés miatt már megnövekedett tengerszint mellett jöhetnek a nagy áradások.

Ezért arra számítanak, hogy nagyobb, pusztítóbb erejű árhullámok következhetnek. Az Egyesült Államokban különösen az atlanti-óceáni partvonalon lesz számottevő a hatás.

hirdetés



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Magyarországon is megjelentek a trópusi betegségeket terjesztő inváziós szúnyogok – figyelmeztet a virológus

Kemenesi Gábor szerint ezeknek a szúnyogoknak kedvező környezetet biztosítanak a ház körüli talicskák, csatornák, az esővízzel megtelt gumiabroncsok vagy apró edények is.

Link másolása

hirdetés

Már Magyarországon is jelen vannak azok az inváziós szúnyogfajok, amelyek trópusi betegségeket terjeszthetenek. Ezeknek a szúnyogoknak a térnyerését akadályozni kell még azelőtt, hogy elterjednének az általuk terjesztett betegségek is Magyarországon – mondta a Portfolio-nak Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa.

Magyarországon jelen van már az ázsiai tigrisszúnyog, a koreai szúnyog, valamint a japán bozótszúnyog is. A kutató szerint a klímaváltozás hatása is kedvez az inváziós szúnyogoknak, amik olyan betegségeket terjesztenek, mint a Zika vagy a Dengue-láz.

Kemenesi szerint ezeknek a szúnyogoknak kedvező környezetet biztosítanak a ház körüli talicskák, csatornák, az esővízzel megtelt gumiabroncsok vagy apró edények is.

Jellemzően szeretik az emberek közelségét, és a rossz hír az, hogy nemcsak este, hanem egész nap aktívak

– tette hozzá.

Az Ökológiai Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem elindította a szúnyogmonitor programját, ahol bárki jelezheti, ha inváziós szúnyoggal találkozik Magyarországon. Ezek a szúnyogok jellemzően kontrasztos fekete-fehér csíkozásúak, de ha valaki bizonytalan, le is fényképezheti, és a szakértők segítenek beazonosítani.

hirdetés

A virológus szerint ahhoz, hogy megakadályozzuk a terjedésüket, integrált szúnyogirtási módszert kell alkalmaznunk, aminek alapja a biológiai gyérítés. Emellett megfelelően tájékoztatni kell a lakosságot is.

"Meg kell akadályozni, hogy kifejlődjenek, ez pedig a ház körüli környezet rendben tartásával, ellenőrzésével, egyszóval tudatossággal oldható meg" – magyarázta.

Példaként említette, ha a hordókra vagy más eszközökre szúnyoghálót teszünk, akkor, ha ki is kelnek a nedves helyeken, nem tudnak megcsípni bennünket. Ezzel egyelten kertben több ezer szúnyog kikelését lehet megakadályozni.

Kemenesi szerint, ha hatékonyan védekezünk ellenük, az előnyt adhat az emberiség számára is, hogy felkészüljön az általuk terjesztett betegségekre, szemben az olyan világjárványokkal, mint a Covid-19.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY

Személyre szabott rákellenes vakcinán dolgozik a Biontech, ha sikerül, azt is Karikó Katalinnak köszönheti a világ

„Nagyon sok betegnek nagyon ígéretes megoldás lenne ez.” - mondja a kísérletről Dr. Peták István, aki szerint 2-3 éven belül akár forgalomba is kerülhet az új vakcina.

Link másolása

hirdetés

Beadták az első betegnek a Biontech kísérleti rákellenes vakcináját. Amennyiben a személyre szabott vakcina sikerrel jár, pár éven belül forgalomba kerülhet itthon is. Kérdés azonban, hogy milyen típusú daganatos megbetegedéseknél lehet majd hatásos.

Az első páciens melanómában szenved.

"Ez a daganattípus nagyon immunogén, vagyis ez ellen alakul ki a legkönnyebben immunválasz. Olyan betegekről van szó, akik más módon már nem lennének gyógyíthatóak." - mondta a Szeretlek Magyarországnak Peták István kutatóorvos, az Oncompass Medicine tudományos igazgatója.

"Magát a messenger RNS technikát kutatási szinten már régóta ismerjük, és tudjuk, hogy mi a jelentősége a sejt életében. Üzenni tudunk az mRNS molekulákkal a sejtben lévő fehérjegyárnak, hogy az mit csináljon, milyen fehérjét gyártson le és hogyan. Maga az információ, hogy mit gyártsanak le a fehérjegyárban, a génjeinktől érkezik. De az üzenetet a fehérjegyárba az mRNS viszi el."

Peták István szerint Karikó Katalin nagy érdeme annak felfedezése, hogy szintetikus úton hogyan lehet olyan mRNS molekulát létrehozni, amit biztonságosan be lehet adni. Ez azért volt nagyon nehéz, mert a szervezet védekezik az ellen, hogy valaki kívülről juttasson be ilyen hírvivő molekulát.

"Úgy kellett megváltoztatni a kémiai összetételt, hogy a test ne ismerje fel, hogy ez egy idegen mRNS. Erre jött rá Karikó Katalin."

hirdetés

Ehhez a fehérjék gyártásához szükséges hírvivő mRNS molekulát becsomagolják egy nano részecskébe. A részecskék olyan méretűek, amit a bennünk lévő dendritikus sejtek megesznek. Ezeknek az amőba-szerű sejtek az a feladatuk, hogy minden idegen anyagot feltakarítsanak. Ha olyat találnak a törmelékben, amit idegennek vélnek, akkor azt a sejtfelszínre helyezik. Az arra járó T és B limfociták innen értesülnek róla, hogy a szervezetben idegen betolakodó van, és szaporodva elkezdik keresni azokat a sejteket, amelyek ugyanezt az idegen anyagot tartalmazzák.

Ugyanez történik a rákos betegeknél.

"Ebben az esetben a dendritikus sejt a daganatban termelődő fehérjéket mutatja meg az immunrendszernek, megtanítva, hogy az mit keressen, és beindítsa ellene a választ. Így működik a vakcina. Erre azért van szükség, mert a daganatos sejteket sokáig nem veszi észre a szervezet, ezzel segítünk a testnek, hogy felismerje, mit kell megkeresnie."

- magyarázza Peták István.

Olyan fehérjét kell mutatnunk a szervezetnek, amely csak a daganatsejtben van jelen. Például a melanómánál a daganat sejtjei újra úgy kezdenek működni, ahogy embrionális-, vagyis csecsemőkorban működtek, így tudnak sokat osztódni. Ez azzal is jár, hogy az embrionális korban működő gének is újra elkezdenek fehérjéket termelni. A melanóma esetében négy is bekapcsolódik, ezért a vakcinában egyszerre négy ilyen gént kódoló mRNS van. A dendritikus sejtek ezt a négy fehérjét kezdik el gyártani, és az immunrendszer minden olyan daganatsejtet megtámad, amely ezeket az embrionális fehérjéket tartalmazza.

"Azt tapasztaljuk, hogy ez a technológia nagy mennyiségű antigént termel, erős immunválaszt vált ki. Az immunválasz kiváltása már tavalyi eredmény, de a daganat elleni hatékonyságra nagyon várunk." - mondja Peták István.

"Ez a technológia lehetőséget ad arra, hogy más típusú daganatos megbetegedések ellen is nagyon gyorsan személyre szabott vakcinát tudjunk fejleszteni. Ahol például nincsenek bekapcsolva embrionális gének, ott az adott beteg daganatában egyedileg kialakult mutáns gének ellen léphet fel. Nagyon sok betegnek nagyon ígéretes megoldás lenne ez."

A terápiás vakcina olyan esetekben is hatásos lehet, ahol eddig az immunrendszer kikapcsolódása miatt nem tudott védekezni a szervezet.

"Olyan is előfordulhat, hogy felismeri ugyan a szervezet a daganatot, de nem tudja elpusztítani, mert az termel egy olyan fehérjét, ami programozott sejthalált indít el az őt támadó fehérvérsejtekben, de szerencsére azokra már van célzott terápia. Ezt úgy lehet majd megoldani, hogy kombinálják a vakcinát az immunterápiákkal."

A vakcinával kapcsolatban egy-két éven belül számítanak eredményekre.

"Ha a betegek több, mint a fele reagál a vakcinára, akkor gyorsított eljárással már 2-3 éven belül forgalomba kerülhet."

Következő lépésként Peták István szerint elképzelhető, hogy esetleg a HPV vírus okozta daganatoknál is tesztelhetik a vakcinát.

"Ez a legismertebb daganat, amit igazából vírus okoz. Az nagyon sok embert érintene. A kérdés az, hogy személyre szabottan kinél lesz érdemes ezt a módszert választani, vagy más célzott eljárást, amit molekuláris diagnosztikával és arra alapozott döntéstámogató eljárásokkal lehet majd megmondani. Szükség van minden terápiás eszközre, nagyon drukkolunk."

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: