News here
hirdetés

TUDOMÁNY

Földrengés volt a magyar-ukrán határnál

Október 27-én, helyi idő szerint 03:44-kor mérték a földrengést.

Link másolása

hirdetés

Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz – annak Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézethez – tartozó Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium tette közzé a hírt a Facebook-oldalán:

„2021. október 27-én helyi idő szerint 03:44-kor 8 km-es mélységben földrengés keletkezett Ukrajnában, Tiszasásvár közelében. A földrengés mértéke 3.3 magnitúdó értékű volt a Richter-féle skálán”

– írják a posztban. Magyarország területén Uszka és Magosliget van a közel a településhez, illetve itt található a Tiszabecsi Határátkelőhely is. Az Obszervatórium szerint Tiszabecsen volt érezhető a földrengés.

Azt is hozzátették, hogy károkról nem érkezett bejelentés obszervatóriumba.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY
Elképesztő mélységben, egy bányában találtak rá a világ legősibb vizére
A 2 milliárd éves vízben még az élet nyomait is felfedezték a kutatók.

Link másolása

hirdetés

Kutatók rátaláltak a Föld legrégebbi vizére. 2016-ban egy kanadai bánya mélyén leltek rá a világ legrégebbi vízmedencéjére, amely körülbelül

3 kilométeres mélységben található és a benne lévő víz 2 milliárd éves lehet

- írja az Iflscience.

Az új felfedezés legalább 500 millió évvel korábbra tolta a legrégebbi ismert víz keletkezésének dátumát. A korábbi rekordot is ez a csapat találta ugyanabban a bányában még 2013-ban. Az körülbelül 2,5 kilométeres mélységből származott. A bánya valójában a világ legmélyebb fémbányája, mivel a réz, cink és ezüst keresése miatt egyre mélyebbre jutottak le a bányászok a földkéregben.

A bányában rekedt gázok tanulmányozásával elemezték a felfedezett vizet. Az olyan gázok, mint a hélium és a xenon, csapdába eshetnek a kőrepedésekben megrekedt vízben, és ezek mérése alapján meg tudják állapítani, hogy milyen idős a víz.

„Amikor az emberek erre a vízre gondolnak, azt feltételezik, hogy a sziklában rekedt kis mennyiségű víz lehet” – mondta a felfedezést ismertető Barbara Sherwood Lollar professzor a BBC News-nak. "Valójában azonban ezek komoly sebességgel áramlanak – a víz térfogata sokkal nagyobb, mint azt bárki gondolta" - mondta.

hirdetés

Ráadásul nem csak a víz magas kora az egyetlen fontos felfedezés. Amikor a kutatók elemezték a folyadékot, az élet nyomait találták benne. Ebből arra következtethetnek, hogy a mikrobiológia valamilyen formája élt a vízben nagyon hosszú ideig.

Az a tény, hogy valami képes volt megélni mélyen a földben lévő vízben, fontos következményekkel járhat. Nemcsak az évmilliárdokkal ezelőtti földi életről mesélhet nekünk, de segíthet a világon kívüli élet keresésében is. Míg a folyók már nem folynak a Mars felszínén, a felszín alatt még mindig vannak víz- és jégnyomok. Ezek közel sem olyan mélyek, mint a Kanadában felfedezett víz, és elképzelhető, hogy ezek biztosíthatják a mikroorganizmusok életéhez szükséges feltételeket.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY
Új fényben az emberiség korai története: egymillió évvel öregebbek a Sterkfontein-barlangokban talált Australopithecus-maradványok
Mindeddig úgy gondolták, hogy a dél-afrikai ausztralopiták kelet-afrikai fajoktól származnak, mint Lucy és az Australopithecus afarensis más tagjai. Ez most megdőlt.
MTI, fotó: - szmo.hu
2022. június 29.


Link másolása

hirdetés

Az eddig véltnél egymillió évvel öregebbek, tehát 3,4-3,6 millió évesek azok a korai emberi ősöktől származó fosszíliák, amelyeket egy dél-afrikai barlangban találtak. A CNN online kiadásában ismertetett tanulmány új fénybe állítja az emberiség korai történetét.

Az új időpont megdönti azt a sokáig uralkodó elképzelést, hogy a dél-afrikai Australopithecus a kelet-afrikai Australopithecus afarensis leszármazottja.

A maradványokat Johannesburgtól körülbelül 50 kilométerre, az emberiség bölcsőjeként számon tartott térségben, a Sterkfontein-barlangokban találták. Az új kormeghatározás alapján a barlang fosszíliái idősebbek, mint a híres etiópiai lelet, a Lucy-fosszília. Az 1979-ben megtalált Lucy az Australopithecus afarensis fajhoz tartozott, és 3,2 millió évvel ezelőtt élt.

A kutatók új technikát alkalmaztak a Sterkfontein-barlangok üledékeinek kormeghatározásához. A kutatás eredményeit bemutató tanulmányt hétfőn publikálták a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban.

A Sterkfontein-barlangokban 1936-ban fedezték fel az első felnőtt Australopithecus-fosszíliát. Azóta több száz Australopithecus-fosszíliát találtak ott, köztük a híres Kislábat, aki 3,67 millió évvel ezelőtt élt, és neki tulajdonítják a mindeddig legteljesebb Australopithecus-csontvázat.

Darryl Granger, a Prude Egyetem professzora, a tanulmány vezető szerzője hangsúlyozta, hogy Sterkfonteinben több Australopithecus-fosszília található, mint bárhol máshol a világon. A pontos korukat azonban nehéz volt megállapítani, mert a korábbi kutatások ellentmondásos dátumokat határoztak meg. Az új kutatásban megállapították, hogy az Australopithecus-fosszíliákat tartalmazó barlangi üledékek mindegyike 3,4 millió és 3,6 millió éves, ami az Australopithecus-korszak elejére, és nem a végére helyezi őket.

hirdetés
Mindeddig úgy gondolták, hogy a dél-afrikai ausztralopiták kelet-afrikai fajoktól származnak, mint Lucy és az Australopithecus afarensis más tagjai.

"A mi kormeghatározásunk azt mutatja, hogy ez nem lehet igaz, mert gyakorlatilag egyidősek" - mondta Granger. Mint hozzátette: élnie kellet egy régebbi, közös ősnek.

A barlangi üledékek korának meghatározásához Granger a 90-es évek közepén kifejlesztett módszerét használta. Kozmogén nuklidokkal dolgozott, "nagyon ritka radioaktív részecskékkel, amelyeket az űrből érkező kozmikus sugárzás hoz létre az ásványi szemcsék belsejében" - mondta. Az alumínium-26 és a berillium-10 ilyen kozmogén nuklidok, mindkettő megtalálható a kvarc ásványban. Az alumínium-26 akkor keletkezik, amikor a kőzetet a Föld felszínén kozmikus sugárzás éri. De ez nem történhet meg, ha már egy barlang belsejében van - tette hozzá.

Granger és kutatócsoportja azt is megállapította, hogy a barlangban az 1930-as és 40-es években végzett feltárásokkor a különböző rétegekből származó fosszíliák összekeveredtek, és korábban ez okozhatta a korukkal kapcsolatos tévedéseket.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Hold domborzata is látszik – Elképesztő napfogyatkozást mutatott a NASA
Egy űrteleszkóp kapta lencsevégre a látványos égi jelenséget. A Földről nem is lehetett látni ezt a napfogyatkozást.

Link másolása

hirdetés

A Solar Dynamics Observatory (SDO) egy olyan űrteleszkópja a NASA-nak, ami folyamatosan a Napot vizsgálja. Most levideózta, ahogy a Hold elhalad a Nap előtt, kitakarva annak a 67 százalékát - írja a Live Science.

A Földről ezt nem is láthattuk volna, az űrteleszkóp olyan szerencsés szögből vette épp a Napot, hogy látható volt a napfogyatkozás.

A fenti nyitóképen és az alábbi mozgóképen is látszik, ahogy a Hold alján látszik az égitest domborzata.

Az SDO persze nem azért van az űrben, hogy látványos felvételeket készítsen. Folyamatosan méri a Nap különböző értékeit, például a mágneses terét és a hőmérsékletét. Ezáltal a tudósok jobban megérthetik a csillag viselkedését, működését.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés
Lenyűgöző fotókat készített a Mars felszínéről egy kínai űrszonda
A fotókon láthatóak a bolygó vörös dűnéi, kráterek, pajzsvulkánok, kanyonok és a déli sark jégtakarója is.

Link másolása

hirdetés

Immár több mint egy éve kering a Mars felszíne fölött Kína Tianwen-1 elnevezésű űrszondája, ami alatt nagyszerű felvételeket készített a vörös bolygóról – számolt be róla a CNN.

A Tianwen-1, amelynek jelentése „az égi igazság keresése”, 2020-ban indult útnak és tavaly májusban landolt a Marson. Míg a vele érkező Zhurong marsjáró a felszínen kezdte a bolygó felfedezését, az űrszonda felülről szemlélte a Marsot.

A Kínai Nemzeti Űrügynökség szerint mára a szonda a Mars teljes felszínéről tudott felvételeket készíteni. A most közzétett fotókon láthatóak a bolygó vörös dűnéi, kráterek, pajzsvulkánok, kanyonok és a déli sark jégtakarója is.

Hegy a Marson. Fotó: Kínai Nemzeti Űrügynökség
Fotó: Kínai Nemzeti Űrügynökség
Fotó: Kínai Nemzeti Űrügynökség
Kráter a Marson. Fotó: Kínai Nemzeti Űrügynökség

Az űrügynökség közlése szerint a marsjárójuk tovább folytatja a küldetését, mivel azonban a marsi tél meglehetősen zord időjárással jár, a rover május 18-án alvó üzemmódba kapcsolt, és várhatóan decemberben, amikorra a leszállóhelyén kora tavaszi időjárás lesz, aktiválódik újra.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: