Ezt érdemes tudni a legújabb vírusvariánsokról: így befolyásolhatják a járvány terjedését
Már a kezdetektől egyértelmű, hogy a koronavírusnak ugyanazok a mutációi bukkannak fel újra és újra, megnehezítve a pandémia elleni küzdelmünket. De melyek ezek a mutációk, mit okozhatnak, és milyen hatással lehetnek a járvány terjedésére? - teszi fel a kérdést a Guardian cikke.
A koronavírus genetikai kódját egy 30 ezer ún. bázisból álló, ugyanennyi betűvel leírható RNS, a DNS-hez hasonló molekula őrzi. Amikor a vírus megfertőzi az emberi sejteket, ez a genetikai kód átmásolódik, hogy új vírusrészecskéket hozzon létre. Ám a folyamat során hibák is történhetnek, és valójában ezek okozzák az új vírusmutációk kialakulását.
A covid-19 a fertőzés első felbukkanása óta folyamatosan mutálódik, feleolyan gyorsan, mint például az influenzavírus. Ezek közül a mutációk közül számos alkalmazkodik az emberi szervezethez: ilyen például az egyik első, amely globálisan is elterjedt, és amelyet Doug névre kereszteltek. A D614G jelű mutáció stabilizálja a tüskeproteinokat, amelyek ennek hatására könnyebben kapaszkodnak rá az emberi sejtekre.
Ennél is veszélyesebb az N501Y, azaz Nelly nevezetű mutáció. Ez a tüskefehérjék formáját változtatja meg, így a vírus erősebben kötődik a sejtekhez. Ennek következtében kisebb vírusmennyiségre van szükség a fertőzéshez, így az jóval hatékonyabban terjed. A Nelly nevű mutáció három variánsban is felbukkan a világ körül: az angol, a dél-afrikai és a brazil variánsban.
Ám vannak egyéb aggasztó mutációk is. Ezek közül az egyik legfenyegetőbb jelenleg az E484K, azaz Eeeek (ez az elnevezés magyarul nagyjából annyit tesz: ajjaj!). Az Eeeek megváltoztatja a tüskeproteint, megnehezítve, hogy egyes antitestek a vírushoz kapcsolódjanak.