News here
hirdetés

TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Ezek voltak 2021 legérdekesebb és legmeghökkentőbb tudományos felfedezései

Szaporodásra képes robotok és a klímaváltozás megállításáért vécére szoktatott tehenek is az idei felfedezések legjei között.

Link másolása

hirdetés

Hamarosan mögöttünk hagyjuk 2021-et, amelyet ismét beárnyékolt a globális koronavírus-járvány. Az elmúlt évben azonban számos fontos és érdekes tudományos felfedezés is történt más területeken, amelyeket így, az év végéhez közeledve érdemes felidéznünk - ezekből közölt összeállítást a teljesség igénye nélkül a Science News.

Egy sertés veséjét ültették át egy emberbe

A világon először ültettek át sikeresen sertésvesét egy emberbe anélkül, hogy a páciens szervezete azonnal kilökte volna a szervet. A beavatkozáshoz olyan sertés veséjét használták, amelynek génjeit úgy módosították, hogy a szövetei már nem tartalmazták azt a molekulát, amely azonnali kilökődést vált ki. A sikeres kísérlet új kapukat nyithat ki a szervátültetés területén, és hosszú távon jelentősen lecsökkentheti a várólistákat.

Hiányos genomok

Génszekvenálással fedezték fel, hogy az óriásvirágfélék fajába tartozó bűzvirág (a kiemelt képen) a legtöbb virágban megtalálható gének mintegy 44 százalékával nem rendelkezik. Idén egy harvardi kutatócsoport erősítette meg, hogy a növényből egyszerűen hiányoznak a fotószintézist lehetővé tevő kloroplasztisz-gének.

A bűzvirág parazita kétlaki növény, amely más növényeken, jellemzően fákon élősködik. A tápanyag mellett a kutatók szerint új, hasznos DNS-szakaszokat is elvesz a gazdaszervezettől, génjeinek több mint egy százaléka más növényekből származik.

Még az egypetéjű ikrek DNS-e sem teljesen azonos

A Nature Genetics folyóiratban az év elején közölt tanulmány szerint átlagosan 5,2 genetikai mutációnyi különbség van az egypetéjű ikrek között. A genetikai mutációk még az anyaméhben alakulnak ki a kutatók szerint. Ziyue Gao, a Pennsylvaniai Egyetem genetikus professzora szerint az "egyik legmeglepőbb megfigyelés az, hogy sok ikerpárnál egy testvér hordozza az összes genetikai mutációt, míg ezek a másikból teljesen hiányoznak."

hirdetés
A tehenek vécére szoktatása

Csökkenthetik-e a gazdák a környezetszennyezést azzal, hogy a teheneket megtanítják "vécére" menni? Egy német kutatás szerint lehetséges. A kutatók tizenhat tehénnel kísérleteztek, és mindössze tíz tréning után tizenegy állat sikeresen elsajátította a wc-használatot, és a MoLoo névre keresztelt illemhelyet kezdte használni. A kutatók szerint a tehenek vizeletének begyűjtésével jelentősen csökkenteni lehetne a tehenek által kibocsátott üvegházhatású gázokat, és műtrágya előállításához is lehet hasznosítani.

Szaporodásra képes robotok

A parányi robotokat az afrikai karmos béka (Xenopus laevis) sejtjéből tervezték mesterséges intelligencia segítségével.

A világ első élő robotjainak nevezett xenobotok a biológiai szaporodás eddig ismeretlen formájára képesek.

Az apró lényeket a tervek szerint a későbbiekben az óceánokban egyre szaporodó mikroműanyagok eltávolításában szeretnék hasznosítani, de a gyógyászati célú felhasználásuk is napirenden van.

A Földön korábban elképzelhetetlen anyag jött létre az első atombomba után

1945. július 16-án robbantották fel a világ első atombombáját az Egyesült Államokban. A robbanás következtében olyan anyag is létrejött, amelyet korábban csak meteoritokban találtak, és amelyek akkor keletkeztek, amikor a Naprendszer születése után aszteroidák ütköztek egymással. Hasonló körülményeket hozhatott létre az atomrobbanás, így keletkezhetett a korábban a Földön normál körülmények között elképzelhetetlen anyag, a kvázikristály - részletezték egy idei tanulmányban.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY
Egy 80 éves beteg kaphatta meg itthon először az újfajta rákgyógyszert, amit eddig csak külföldön lehetett elérni
Mérföldkőhöz érkezett a neuroendokrin daganatos betegek hazai ellátása. A terápiában a sugárzó izotópot infúzión keresztül juttatják be a szervezetbe, ahol elpusztítja a rákos sejteket.

Link másolása

hirdetés

Új, eddig Magyarországon nem elérhető eljárással gyógyítják a neuroendokrin daganatos betegeket a Semmelweis Egyetemen (SE); az első izotópos infúziós kezelést a múlt héten végezték el az intézményben.

Az egyetem hétfői közleményében azt írta, hogy a belgyógyászati klinikán az első ilyen kezelést egy 80 éves neuroendokrin tumorban szenvedő férfi kapta.

A beteg az első infúzióra jól reagált, négy nappal később hazamehetett. A terápia néhány hét múlva folytatódik, mivel az izotópos kezelést 8-12 hetente szükséges megismételni, összesen 3-4 alkalommal.

A neuroendokrin tumorok a daganatos betegségek mintegy 5 százalékát teszik ki, évente 40-60 új esetet diagnosztizálnak, vagyis

Magyarországon több száz embert érinthet ez a betegség, amelynek felismerésekor a páciensek fele már előrehaladott stádiumban van

- ismertették.

hirdetés

Lakatos Péter, az SE Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának egyetemi tanára szerint a teljes gyógyulás a tumor korai felfedezéskor várható, amikor a daganat sebészileg még jól eltávolítható. A műtéttel nem gyógyítható betegek kezelésére napjainkban Magyarországon csaknem mindegyik, világszerte elfogadott gyógyszeres kezelési mód elérhető.

Azt is hozzátette, hogy a gyógyszeres terápiák lassítják ugyan a daganatos betegség előrehaladását, ám egy ponton túl a hatásukat vesztik, ilyenkor az előrehaladott, már szóródott daganat esetén az izotópkezelési módszerek nyújthatnak segítséget.

A szakember elmondta,

az Európai Gyógyszerhatóság (EMA) 2017-ben fogadta el a lutécium 177 alkalmazását felnőttek neuroendokrin tumorainak kezelésére.

Ezzel egy időben kezdték meg a magyarországi bevezetés feltételeinek megteremtését a másik három orvosképző egyetemmel közösen - tette hozzá.

A szomatosztatin-PRRT kezelés az elmúlt másfél évtizedben több európai onkológiai centrumban is elérhetővé vált Bázeltől Milánóig, míg Kelet-Európában először Krakkóban végezték. A hazai betegek 2005 óta vehették igénybe társadalombiztosítási támogatással, de csak külföldön, főként Svájcban és Németországban. Eleinte évi 2-5, az utóbbi években évi 30-40 kérelem érkezett az egészségbiztosítóhoz.

A Magyarországon diagnosztizált neuroendokrin betegek nagy részét a Semmelweis Egyetemen látják el, ezért e kezelés itthoni megteremtése mindenképpen mérföldkőnek számít a hazai endokrinonkológia történetében - fűzte hozzá Lakatos Péter.

A Semmelweis Egyetemen elvégzett beavatkozás után néhány órával a Debreceni Egyetemen is alkalmazták az izotóp-infúziós kezelést.

Ide kattintva megtudhatod, milyen betegségeket neveznek pontosan neoroendokrin daganatnak.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY
Nálunk is megjelenhet a járvány, ami miatt súlyos betegségekkel születtek a gyerekek Brazíliában
A Zika-vírus pár éve végigsöpört Amerikában, hamarosan pedig Európában is megjelenhet.
Címkép: Wikipedia - szmo.hu
2022. május 08.


Link másolása

hirdetés

A 24.hu bukkant rá egy április közepén publikált tanulmányra, amiben az állt, hogy már csak egy lépésre vagyunk a Zika-járvány megjelenésétől. Egészen pontosan egy megfelelő mutáció kell ahhoz, hogy világjárvány legyen a Zikából.

Ez az a járvány, ami 2015 és 2017 között söpört végig Amerikán, aminek következtében Brazíliában sok újszülött jött világra súlyos agykárosodással, kóros kisfejűséggel.

A lap felkereste Kemenesi Gábor virológust, aki a koronavírus-járvány kapcsán vált országosan ismertté. Megkérdezték tőle, mi kell ahhoz, hogy nálunk is megjelenjen a Zika. A szakember elmagyarázta, hogy három dolog kell egy járvány kirobbanásához: fertőzőképes vírus, egy terjesztő és a népesség védtelensége.

A tanulmányból kiindulva egyelőre még hiányzik a vírusmutáció, ami Európában jól tudna terjedni. A terjesztő már jelen van, ami nem más, mint az ázsiai tigrisszúnyog. A harmadik feltétel is teljesül, ugyanis a kontinensünkön még nem volt Zika-járvány, így a népességnek nincs védelme ellene.

Jelenleg a járványt akadályozza Európában, hogy a vírusnak először a szúnyogban kell végigjárnia a fertőzási ciklusát, ami nem mindig jön össze a hidegebb éghajlat miatt. Európa nagyobb részét tehát védi a "zordabb" klíma, de itt is vannak olyan részek, ahol tudna terjedni a Zika.

hirdetés
"A legtöbb feltétel adott, látjuk az előjeleit egy potenciális járvány berobbanásának: ha a körülmények együttállása bekövetkezik, akkor baj van. Nehéz jósolni, hogy pontosan mennyire sürgető a helyzet, ám nagyon valószínű, hogy az elkövetkező évtizedek nem maradnak európai Zika-esetek nélkül"

- vonta le a következtetést Kemenesi.

Hogy Magyarországon lehet-e Zika-járvány, azt egyelőre nem lehet tudni, de folyamatosan dolgoznak azon, hogy kiderítsék. Vizsgálják, hogyan szaporodik a hazai tigrisszúnyog-populációban, hazai klimatikus körülményekben a vírus, és a rovar hogyan üríti. Hogyan jelenik meg a nyálában, illetve a fertőzés folyamata valóban csupán csak annyi, hogy a szúnyog „beleköpi” a vérünkbe a kórokozót, vagy valami bonyolultabb mechanizmus működik? Ezzel párhuzamosan pedig folyamatos a gyógyszerkutatás hazánkban is.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
Fertőzött volt a sertésszív, amit januárban kapott egy szívbeteg amerikai férfi
Citomegalovírust mutattak ki a beültetett szervben.

Link másolása

hirdetés

David Bennett súlyos szívbetegséggel küzdött, ezért januárban a világon elsőként kapott genetikailag módosított sertésszívet. A hétórás műtétet még januárban végezte el rajta a Marylandi Egyetem klinikájának orvoscsapata. Bennett azonban márciusban meghalt.

Bartley P. Griffith, a transzplantációját végző sebész akkor azt mondta, hogy lesújtotta őket az 57 éves férfi halála.

Az átültetett szív hetekig jól működött a férfi szervezetében a kilökődés bármilyen jele nélkül.

Griffith az AP hírügynökségnek most azt is elmondta: Bennett felépült a transzplantációból, az egyik reggel azonban váratlanul rosszabbul lett, és fertőzéshez hasonló tüneteket mutatott. Az orvosok több vizsgálatot elvégeztek rajta, többféle antibiotikummal és immunerősítővel kezelték. A beültetett szív azonban megduzzadt, megtelt folyadékkal, majd leállt.

A kutatók azóta próbálták kideríteni, mi okozhatta Bennett halálát, ezért megvizsgálták a beültetett sertésszívet.

hirdetés

Az AP hírügynökség szerint csütörtökön az orvosok közölték:

azonosították a sertés citomegalovírust a szívben. Annak azonban nem találták jelét, hogy ez aktív fertőzést okozott volna.

A cikkben megjegyzik, hogy az állati szervek emberi beültetésével kapcsolatos egyik fő aggodalom pont az, hogy a transzplantációval új kórokozók terjedhetnek át az emberre.

Griffith szerint ráadásul egyes vírusok megbújnak szervekben, de nem idéznek elő betegséget, egyfajta potyautasokként vannak jelen. Muhammad Mohiuddin, az egyetem idegen szervek beültetésével foglalkozó programjának igazgatója azt is hozzátette:

még kifinomultabb teszteken dolgoznak, hogy az efféle vírusok ne csússzanak át a rostán.

A vírus jelenlétéről először a MIT Technology Review című tudományos lap számolt be Griffith prezentációjára hivatkozva, amely a múlt hónapban hangzott el az Amerikai Transzplantációs Társaság konferenciáján. Az orvosok évtizedek óta vizsgálják, hogy miként lehetne állati szerveket használni életmentő átültetésekhez. Bennetten azért végezték el az úttörőnek számító operációt, mert enélkül biztos halál várt volna rá.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
Kapura hasonlító kőképződményt talált a Marson a NASA marsjárója
Egy Mars-kutató tisztázta, hogy nem a marslakók titkos rejtekhelyére, vagy esetleg egy másik dimenzióba vezet a rejtélyes „bejárat”.

Link másolása

hirdetés

A NASA marsjárói számos érdekes felvételt készítettek már a vörös bolygóról, amelyek olykor összeesküvés-elméleteket is szítottak a marslakó-hívők körében. Most ismét egy furcsa dolgot sikerült lencsevégre kapni.

A Curiosity nevű marsjáró fotózott le egy sziklás domboldalt, amelyben mintha egy mesterségesen kialakított bejárat lenne.

A képet látva sokan elkezdtek találgatni, hogy vajon a marslakók titkos rejtekhelyére, egy földalatti sírba, vagy esetleg egy másik dimenzióba vezethet-e a kapura hasonlító képződmény, de a tudósok eloszlatták a kételyeket. A május 7-én készült felvételen minden bizonnyal egy geológiai jelenség eredménye látható.

Ashwin Vasavada, a Mars Tudományos Laboratóriumának kutatója a Gizmodo-nak elmondta, hogy a terület ősi homokdűnékből alakult ki, amelyek az idők során összeolvadtak, a változó nyomás alatt pedig különböző helyeken a tömbök megrepedtek.

Egy-egy természetes rengés miatt pedig darabok is kitörhettek belőle, valószínűleg ez történt a rejtélyes, nagyjából 1 méter magas "bejárat" esetében is.

A szakértő szerint vagy két függőleges törés történt, és a repedések közötti szikladarab kitört a helyéről, vagy egy függőleges törésről van szó, amely miatt a tömbök kissé eltávolodtak egymástól.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: