Számos tévhit és álhír kering a koronavírus elleni vakcináról és oltásról, ezek közül most a leggyakoribbakat igyekezett eloszlatni Szlávik János, a a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa a Metropolnak.

- mondta el a lapnak a szakember. Hozzátette, hogy jelenlegi tudásunk szerint az ellenanyagok nyolc hónapig a szervezetünkben maradnak, de más feltételezések szerint akár évekig is védettséget élvezhetünk.

A főorvos szerint nem igaz, hogy a vakcina "túl gyorsan" készült volna el. Minden protokolláris fázison végigment, egyik fázist sem hagyták ki vagy gyorsították meg. „Pusztán arról van szó, hogy az a rengeteg pénz és energia, amit az országok a vakcinába fektettek, lehetővé tette, hogy az egyes fázisok gyorsabban egymás után kerüljenek” - tette hozzá Szlávik.

Arról is beszélt, szintén tévhit az, hogy a fiataloknak, egészséges immunrendszerrel nem kell beadatniuk az oltást. Mint mondta, „azok, akik a jövőben biztonságosan szeretnék meglátogatni szüleiket, nagyszüleiket, mindenképp oltassák be magukat”.

Szintén nem igaz az a gyakran ismételt állítás sem, hogy a vakcina legyengítené az immunrendszert. Szlávik szerint ez tipikusan az oltásellenesek szlogenje.

- tette hozzá.

„Óriási ostobaságnak” nevezte azt az álhírt, miszerint a vakcina meddőséget okozhat. Mint mondta, „biztosan kijelenthetjük, hogy az oltás kizárólag az immunrendszerre hat, a női ivarszervekhez az égvilágon semmi köze”.

Egyetlen dózis elég lehet a Pfizer/BioNTech koronavírus elleni vakcinájából azoknak, akik korábban már átestek a fertőzésen, írja egy tanulmány alapján a The Telegraph.

A Londoni Egyetem és a népegészségügyi szolgálat kutatásában 51 olyan egészségügyi dolgozót vizsgáltak, akik tavaly március óta rendszeresen átesnek koronavírusteszteken és folyamatosan mérik szervezetükben az antitestek szintjét is.

A kutatásban részt vevők feléről kiderült, hogy átesett a fertőzésen. Esetükben

Hasonló eredményre jutott a londoni tudományegyetem saját kutatása során. Ők 72 olyan embert vizsgáltak, akik decemberben kapták meg az oltást. Az alanyok egyharmada ebben az esetben is korábban már átesett a fertőzésen. A kutatók úgy fogalmaztak, hogy az amerikai-német vakcina "nagyon erős" antitest válaszokat váltott ki azoknál, akik korábban koronavírusosak voltak.

A tudósok szerint az eredmények alapján

Bár ma hajnalban elkerülte Földünket az Apophis aszteroida, egyes tudósok szerint 2068-ban Földünknek már nem lesz ekkora szerencséje - írja a Daily Mail.

Az egyiptomi káosz istenéről elnevezett égitest ma hajnalban körülbelül 16 millió kilométerre húzott el a bolygónktól, röptét szabad szemmel is látni lehetett. A körülbelül 340-370 méter átmérőjű aszteroida gyakran jár vissza a Föld közelébe, és rendre felmerül a szakmai körökben, hogy becsapódhat.

Újabb részletek derülhettek ki a koronavírus eredetéről, írja a Wall Street Journal friss kutatásokra hivatkozva.

Több új tanulmányban is a világjárványt okozó törzshöz kötődő koronavírusokat azonosítottak dél-ázsiai és japán denevérekben és tobzoskákban. Ez a kutatók szerint azt jelentheti, hogy jóval elterjedtebbek ezek a kórokozók, mint korábban gondolták, ami hozzájárulhatott a vírus kialakulásához.

A szakemberek szerint kulcsfontosságú, hogy megfelelően feltérképezzük a vírus eredetét, hogy elkerülhessük hasonló világjárványok kialakulását.

A friss kutatási eredmények megerősítik az eddigi feltételezéseket, miszerint eredetileg denevérekben jelenhetett meg a vírus, majd természetes mutációk miatt vált az emberekre fertőzővé, feltehetőleg más állatokon keresztül.

Egy lábasfejű élőlény bizonyította be, hogy nem szabad lebecsülnünk az állatok intelligenciáját. A tintahalak egy gyerekeknek szóló képességfelmérő teszt során demonstrálták, hogy sokkal okosabbak, mint amit feltételeztünk volna róla - írja a ScienceAlert.

A Stanfordi Pillecukor-kísérlet meglehetősen egyszerű: egy szobában hagyunk egy gyereket egy pillecukorral, majd azt mondjuk neki, hogy ha 15 percig nem eszi meg, akkor kapni fog egy második cukrot is.

Az ilyenkor gyakorolt önkontroll olyan kognitív képességekre mutat rá, mint az előre tervezés. Eredetileg az emberi értelem fejlődését vizsgálták vele, pontosabban azt, mikor lesz képes egy gyerek önkontrollt gyakorolni, ha később ezért cserébe jutalomra számíthat.

Természetesen az állatoknak nem lehet szavakkal elmagyarázni, ám meg lehet velük értetni, hogy ha várnak, később több falatot kaphatnak. Az emlősök közül például a kutyák és a varjak is átmehetnek a teszten, de nem minden esetben.

Az már tavaly bebizonyosodott, hogy a tintahalak tartózkodhatnak a tengeri rákhús elfogyasztásától reggelire, ha tudják, hogy vacsárora egy sokkal nagyobb kedvencüket, garnélarákot kapnak. A kutatók azonban nem voltak benne biztosak, hogy ez az önkontrollal függ-e össze.