hirdetés

TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Éber agy, alvó testben – magyar kutatók új módszerrel vizsgálták a REM alvásszakaszt

15 olyan epilepsziás beteget figyeltek meg, akikbe nem sokkal korábban ültettek mélyagyi stimulációra szolgáló elektródákat.

Link másolása

hirdetés

Az ELTE PPK és a Semmelweis Egyetem kutatói új módszerrel vizsgálták a REM fázis szakaszait. Kutatásuk eredményeit a The Journal of Neuroscience folyóiratban tették közzé.

A REM (Rapid Eye Movement - gyors szemmozgás) egy sajátos alvásszakasz, amely minden emlősre és minden madárfajra jellemző, sőt egyes hüllőfajoknál is megfigyelték már. Mások paradox alvásnak is hívják. Ezt a fázist az ötvenes években fedezte fel egymástól függetlenül két különböző kutatócsoport. A REM nevet az amerikai csoport adta, míg a paradox elnevezés a francia csoporttól származik. A két elnevezés azért is különbözik, mert ugyanannak a fázisnak más jellegzetességeire lettek figyelmesek a kutatók.

Az Egyesült Államokban a chicagoi csapat az elalvástól számított 90-120 percen belüli szemmozgásra figyelt fel a szemhéj alatt, amely mozgás ismétlődőtt egy óra múlva, majd a reggelhez közelítve egyre gyakrabban tapasztalták ugyanezt.

Először ők publikálták, hogyha felébresztették a megfigyelt személyt, akkor élénk álmokról számoltak be a páciensek.

A nem szemmozgásos, vagyis mélyebb alvásszakaszban való ébredés alatt sokkal ritkábban számoltak be álomélményről az alanyok.

A francia kutatócsoport macskákat vizsgált. Ebben az alvásszakaszban az agykéreg ugyan kifejezetten aktív, de a test teljesen bénultan hever, mivel az agyból érkező parancsok nem jutnak el az izmokhoz, ezért nem mozgunk. Ez okozza azt is, hogy sokszor azt álmodjuk, képtelenek vagyunk futásra, reakciókra.

hirdetés
Miközben izomtónus-vesztett állapotban fekszünk, az agyunk intenzíven dolgozik, innen jön a paradox elnevezés.

A REM máig titokzatos alvászszakasz, amelyet nehéz vizsgálni. Az elmúlt évtizedek a NON-REM alvás évtizedei voltak, a kutatók erre koncentráltak, pedig a REM alvásszakasz az álmokkal, az érzelmi információk feldolgozásával való kapcsolata miatt mindig is érdekelte az emberiséget.

"A kutatásunkban a talamusznak nevezett agyterületnek az elülső magcsoportját vizsgáltuk, amely egy összekötő állomásként funkcionál a mélyebben fekvő területek és az agykéreg bizonyos területei közt. Úgy tűnik, hogy nagyon nagy szerepet játszik az érzelmi információ, illetve az emlékezeti folyamatok működtetésében az alvás alatt, ami a REM fázisban kifejezetten fontosnak tűnik" - magyarázza Simor Péter, az ELTE egyetemi adjunktusa.

Simor Péter és csoportja már korábban is vizsgálták, hogy a REM szakaszokban hogyan zajlik a nappali emlékek, vagyis az emocionális élmények feldolgozása, ami igen gyakran álmok formájában jelenik meg. A fázis alatt sem mozog mindig a szem, léteznek alszakaszai, például a tónusos részében éberebbek vagyunk, könnyebben ébredünk.

A mostani kutatás alatt 15 olyan epilepsziás beteget vizsgáltak az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben, akik már nem reagálnak a gyógyszeres kezelésre, így egy stimulációs egységet ültettek az agyukba, hogy csökkentsék a rohamok számát.

"Amikor beültetik ezeket a mélyagyi stimulációra szolgáló elektródákat, akkor a műtét utáni napon még elemezhető a területről elvezetett jel is, tehát a terület elektromos aktivitása. Közben EEG elektródákat teszünk a koponya felszínére, illetve a fejre is, amely az agykéreg működését vizsgálja, így szinkronban nézhetjük meg azt, hogy ez a mélyebben fekvő struktúra hogyan működik együtt az agykéreggel. A talamusz vizsgálata egy nagyon ritka lehetőség" - mondja Simor Péter.

A REM alvásszakasz vizsgálata más képalkotó eszközökkel, MR-el is lehetséges, ott azonban kifejezetten nehéz ezeket az adatokat kinyerni. "Nehéz REM fázisba eljutni. Kellemetlen, kényelmetlen, a vizsgált személy által nem biztonságosnak ítélt környezetben nagyon ritkán jutunk el a REM fázisnak abba az alvásszakaszába, amikor a szemünk is mozog. Zajos csőben nem jelenik meg a szemmozgásos REM szakasz. Egyszerűen azért, mert nem engedi meg magának az illető, hogy ne aludjon éberen."

Az új módszerrel lehetővé vált az úgynevezett talamikortikális hálózat megfigyelése úgy, hogy közben a kutatók látták a szemmozgásokat.

"Sokkal többet és több páciensnél láthattunk, mint amilyen számokkal találkozunk például képalkotó vizsgálatokban, amelyek szintén képesek lennének ennek a hálózatnak a működését vizsgálni, habár nem olyan precízen, mint az elektromos tevékenység mérésére alkalmas eszközök."

A kutatás ahhoz járul hozzá, hogy teljesebb képet kapjunk a REM fázis funkcióiról, amelyek pszichiátriai zavarokban, illetve egyes neurológiai kórképekben játszhatnak szerepet. Ilyen lehet az inszomnia, vagy a depresszió is.

"Ahhoz, hogy megértsük, hogy mi romlik el a rendszerben és ez a működés hogyan ront még a nappali tüneteken, ehhez meg kell érteni magát a rendszer működését. Ez egy alapkutatás, ami szerintem idővel hozzá fog járulni ahhoz, hogy jobban értsük a pszichiátriai és neurológiai, illetve alvászavaroknak a háttérmechanizmusát, valamint azt, hogy ez hogyan kapcsolódik a REM fázishoz, ahhoz, hogy aztán tudjunk ezeken megfelelően segíteni."

Következő lépésben a kutatók a természetes környezetben való alvás vizsgálatára szeretnének koncentrálni, ami egy hordozható fejpánttal lehetségessé tenné az otthoni és biztonságos alvás feltérképezését, akár hosszabb időn keresztül is.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés

Megkapta a BioNTech rák elleni, kísérleti vakcináját az első beteg

A hatóanyag vizsgálatát Spanyolország, Németország, Olaszország és Lengyelország is jóváhagyta, ha sikeres, az eljárás segítségével akár személyre szabott rákvakcinákat is létre lehet hozni a jövőben.

Link másolása

hirdetés

Egy melanómás beteg megkapta a BioNTech rák elleni, kísérleti vakcináját, a BNT111-et, amit a vizsgálat során egy pikkelysömör kezelésére gyógyszerrel, Libtayoval kombináltak, írja a Telex.

Az elképzelés szerint a vakcinával bejuttatott hírvivő RNS segítségével megtanulhat az immunrendszer védekezni a rákos megbetegedések ellen. A hatóanyagokat 120 résztvevőn tesztelik majd.

Szeretnénk az immunrendszer erejét használni a rák és a fertőző betegségek ellen is. Sikerült bizonyítanunk az mRNS-vakcinákban rejlő lehetőségeket a koronavírus ellen, de a rák is globális egészségügyi problémát jelent, talán még a jelenlegi világjárványnál is súlyosabbat

– mondta Özlem Türeci, a BioNTech társalapítója.

A BNT111-01 vizsgálatot Spanyolország, Németország, Olaszország és Lengyelország is jóváhagyta, ha sikeres, az eljárás segítségével akár személyre szabott rákvakcinákat is létre lehet hozni a jövőben.

A cég még idén két további program indítását tervezi kísérleti mRNS-vakcináival.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY

Több évtized után igazolták Stephen Hawking egyik híres elméletét

Az MIT asztrofizikusai egy 1,3 milliárd évvel ezelőtti kozmikus kataklizmának, két fekete lyuk összeolvadásának ma is érzékelhető nyomait használták a kutatásukhoz.

Link másolása

hirdetés

Az MIT egyetem kutatói gravitációs hullámok vizsgálatával igazolták a világhírű asztrofizikus elméletét, miszerint egy fekete lyuk felülete az időben előre haladva kizárólag növekedni tud, írja a Telex a Live Science cikke alapján.

A vizsgálathoz egy 1,3 milliárd évvel ezelőtti kozmikus kataklizmának, két fekete lyuk összeolvadásának ma is érzékelhető nyomait használták. A vizsgálat 95%-os valószínűséggel igazolta Hawking elméletét.

Hawking elméletét Einstein általános relativitáselméletéből vezette le 1971-ben. Érdekesség, hogy a kutatás eredménye első ránézésre ellentmond Hawking egy másik, a fekete lyukak párolgásáról szóló elméletével.

A Hawking-sugárzás lényege, hogy a fekete lyukak energiája és tömege adott esetben csökkenhet. A kérdés évtizedek óta megosztja a szakembereket, az amerikai kutatócsoport vezetője szerint ténylegesen az ő vizsgálatuk sem cáfolta meg az elméletet, mert annak a hatását csak nagyon hosszú távon lehetséges mérni.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
A Rovatból
hirdetés

Egy új kártevő jelent meg Magyarországon, ami megbetegíti a kajszifákat és tönkreteszi a termést

Akár egyetlen példányuk is képes megfertőzni egy egészséges fát, ami aztán egész életében beteg marad, az azon termett barack pedig ízetlen, rossz minőségű lesz.

Link másolása

hirdetés

Magyarországon is megjelent az idegenhonos kajszilevéltetű, ami közvetlen kártétele mellett egy súlyos növényi betegséget, a kajszihimlőt okozó vírust is aktívan terjeszti, írja a 24.hu.

A kajszilevéltetű Japánban és Kínában őshonos, Európában először Olaszországban észlelték 2016-ban, Magyarország a második európai ország, ahol felbukkant.

A rovart itthon a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Növényvédelmi Intézetének kutatói azonosították, tanulmányukat a a Journal of Plant Diseases and Protection című folyóiratban közölték.

A kutatók szerint már 2018 óta jelen lehet hazánkban a kajszilevéltetű, mára pedig rendkívül gyakorivá vált, szinte bárhol találkozhatunk velük, ahol kajszifák vannak.

A kajszilevéltetű világoszöld teste 2–3 milliméter hosszú, tavasszal jelenik meg a fákon. A rovar által megtámadott hajtásokon a levelek idő előtt lehullanak, az érintett területen torz termés fejlődhet, hosszú távon pedig a fák is gyengülhetnek.

A szakértők szerint akár egyetlen példányuk is képes megfertőzni egy egészséges fát, ami aztán egész életében beteg marad, az azon termett barack pedig ízetlen, rossz minőségű lesz.

hirdetés

Kajszilevéltetvek ellen Magyarországon jelenleg deltametrin, labda-cihalotrin, acetamiprid és spirotetramat hatóanyagokkal engedélyezett a növényvédelem. A MATE kutatói az olajos lemosó kezeléseket, illetve a káliszappanos permetezést javasolják az ökológiailag tudatos termesztőknek.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY

Nemzetközi összefogás nélkül elsivatagosodik Magyarország is

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) geográfus kutatói korszerű térinformatikai módszerekkel vizsgálják a Kárpát-medence egyre szárazabb éghajlatának okait, társadalmi és gazdasági következményeit.

Link másolása

hirdetés

Álláspontjuk szerint az éghajlatváltozás hatásainak előrejelzése, következményeinek kivédése csak komplex földrajzi elemzésekkel lehet eredményes - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

A közleményben emlékeztetnek, hogy

1994. június 17-én fogadták el az ENSZ elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló egyezményét, azóta minden évben ezen a napon világméretű kampány hívja fel a figyelmet a nemzetközi összefogás szükségességére, a szárazság hatásaira.

Rakonczai János, az SZTE Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszékének professzora kifejtette, a sivatagosodás a kontinensek zömén megfigyelhető, a kivétel Európa és az Antarktisz.

A folyamat részben összefügg a globális klímaváltozással, de sok helyen a társadalmi hatások erősítik fel igazán.

A sivatagok fő kritériuma a sokévi átlagban tapasztalt, 200 milliméternél kevesebb csapadék. Magyarországon az éves területi átlag a több mint százéves mérési adatok alapján egyszer sem volt 400 milliméternél kevesebb, és hitelesített mérési helyen egy évben soha nem mértek 200 milliméternél kevesebb csapadékot.

hirdetés

120 év adatai alapján csökkenő a csapadékmennyiség, az utóbbi ötven évben azonban ezzel ellentétes tendencia látható. Ennek oka az a húszéves szárazabb időszak, amely az 1970-es évek közepén kezdődött, és amely alatt szinte csak átlag alatti csapadék hullott. Ez az időszak okozta a Duna-Tisza közi hátságon, és a Nyírségben a talajvízszint jelentős süllyedését.

A Duna-Tisza közén tapasztalható egyre szárazabb éghajlatért egyszerre felelős az emberi tevékenység és az éghajlatváltozás.

Ennek kézzelfogható jele az aszályok gyakoriságának növekedése. Az aszálykárok különösképpen a homoktalajokkal jellemezhető tájakon szembetűnőek. A folyamatnak kiemelkedő szerepe van abban, hogy az 1990-es évek óta szántóterületeken gazdálkodók felhagytak a műveléssel.

A parlagterületek növekedése, valamint a legeltető állattartás visszaszorulásának egyik szemmel látható következménye az Európába a 18. században behurcolt selyemkóró elterjedése.

Szilassi Péter, a biológiai invázió földrajzi hátterét vizsgáló, ökológusokból és geográfusokból álló kutatócsoport vezetője közölte, ez az inváziós növény mára a Duna-Tisza közi tájkép meghatározó elemévé vált. Rámutatott, a Kiskunság különleges növényvilágának megőrzése érdekében fel kell lépni e folyamattal szemben.

Barta Károly, SZTE Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék docense szerint az aszály előrejelzésének megbízható lehetőségeit is a talajnedvességben kell keresni.

Míg az időjárás-előrejelzés maximum 10-12 napra tud érdemi információkat szolgáltatni, addig a talajtakaró őrzi az elmúlt időszak, akár több hónap "csapadéklenyomatát" is.

Ez a legfontosabb indikátora a jövőbeli aszálynak: egy csonttá száradt áprilisi talajon - még átlagos csapadékviszonyokat feltételezve is - nagy eséllyel komoly aszály fog jelentkezni, míg egy közel telített talajon - még átlagosnál szárazabb időjárás esetén is - jóval nagyobb a növényzet túlélési esélye.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: