Drámaian vékonnyá vált az Északi-sarki jég a klímaváltozás miatt
Tavaly szeptemberben kezdte meg munkáját minden idők legnagyobb Északi-sarki tudományos expedíciója a Polarstern jégtörő hajó fedélzetén. A nemzetközi kutatócsoport útját az orosz kontinentális talapzat közelében kezdte el, és itt a jég vastagága alig 50 cm volt. Az 1990-es években, amikor 3 éven át folytak hasonló vizsgálatok, még 150-160 cm volt.
Bár a kutatók számítottak a jégréteg vékonyodására, de ez a brutális csökkenés még őket is megdöbbentette. Annál is inkább, mert még ennek az alig félméteres rétegnek is legfeljebb a fele volt keményre fagyott – nyilatkozta a New Scientist-nek Thomas Krumpen, a bremerhaveni Alfred Wegener intézet kutatója és azzal magyarázta, hogy tavaly különösen meleg volt a nyár.
Az már eddig is világossá vált, hogy a klímaváltozás gyorsabban melegíti fel az Arktikumot, mint a Föld többi részét. A fő kérdés, hogy milyen gyorsan tűnik el a tenger jege, mert ennek jelentős következményei vannak a globális éghajlatra, valamint a régió egyedi élővilágára, többek között a jegesmedvékre. A tudósok remélik, hogy sikerül a térség eddig ritkábban tanulmányozott téli titkait felfedni.
A jégréteg törékenysége más szempontból is gondot okoz a 90 fős csapatnak. Eredetileg azt tervezték, hogy nehéz terheket visznek át a jégen a Polarsternre egy másik hajóról, ez azonban a jelenlegi körülmények között lehetetlen. Ha a jövőben ez lesz az általános a térségben, az alaposan megnehezíti az utánuk következő expedíciók dolgát is – figyelmeztet Krumpen.
Ugyancsak meglepte a kutatókat annak a jégtáblának az összetétele, ami körülzárja hajójukat. Az elemzés során kavicsokat és más üledékeket találtak a jégben, ami arra utal, hogy a szibériai partok menti sekély tengerekben képződtek. A jelenlegi hőmérséklet-emelkedés mellett ugyanis elég ritka, hogy ilyen tengeri jég – amely tartalmazhat metánt és különböző tápanyagokat is – eljusson egészen az Északi jeges tenger közepéig.
