News here

TUDOMÁNY

Döbbenetes felfedezés: a mai emberi egészséget is befolyásolta a történelem leggyilkosabb járványa

Amikor az 1300-as években a fekete halál végigsöpört Európán és lakosságának csak a fele élte túl a járványt, olyan erős genetikai nyomot hagyott az emberiségen, amely jelenleg is összefügg egyes betegségek kialakulásával.

Link másolása

A mai napig befolyásolja az emberi egészséget az 1300-as évben Európában pusztító pestisjárvány után elterjedt génmutáció - derült ki a korabeli áldozatok maradványainak DNS-vizsgálatából.

Amikor a fekete halál végigsöpört Európán és lakosságának csak a fele élte túl a járványt, olyan erős genetikai nyomot hagyott az emberiségen, amely jelenleg is összefügg egyes betegségek kialakulásával - idézte a Nature tudományos lap friss számában közölt tanulmányt a BBC hírportálja.

A több évszázados emberi maradványok úttörő jelentőségű DNS-elemzése megállapította, milyen mutációk segítettek túlélni a pestisjárványt, az emberi történelem legjelentősebb, leggyilkosabb és legsötétebb eseményeinek egyikét, mely a becslések szerint akár 200 millió ember halálát okozhatta.

A kutatók úgy sejtették, egy ilyen mértékű katasztrófa befolyásolhatta az emberi evolúciót. Mintát vettek 206 korabeli csontváz fogaiból, és pontosan meg tudták határozni, hogy az egyes maradványok a járvány előtti, alatti, vagy utáni időkből származnak.

Az elemzett csontok közül volt, amelyik londoni járvány-tömegsírokból, több pedig dániai temetőkből került elő.

A tanulmány kiemelkedő eredményei az ERAP2 elnevezésű génmutációival kapcsolatosak. Aki a megfelelő változatot hordozta, annak 40 százalékkal megnőtt az esélye, hogy a pestist túlélje.

"Ez hatalmas, rendkívüli a hatása, és meglepő, hogy ilyesmit fedeztünk fel az emberi génkészletben" - mondta el a BBC-nek Luis Barreiro, a Chicagói Egyetem kutatója.

A gén irányítja azoknak a fehérjéknek a képződését, amelyek a szervezetbe hatoló mikrobákat felaprítják, a darabokkal megismertetik az immunrendszert, hogy az hatásosabban találjon rá az ellenségre és semlegesítse.

A génnek különböző változatai léteznek, vannak, amelyek jól működnek, mások semennyire sem, és az ember mindkét szülőjétől örököl egy-egy példányt belőlük. Azok voltak a szerencsések, akik apjuktól is, anyjuktól is a gén jól működő verzióját kapták meg.

Ezt a változatot adták tovább utódaiknak a túlélők, a gyerekek az unokáknak, így a hasznos génmutáció gyorsan elterjedt.

"Két-három nemzedék alatt tíz százalékos változást látunk, ez az eddig ismert legerőteljesebb szelekciós esemény az emberi evolúcióban"

- magyarázta Hendrik Poinar, a McMaster Egyetem evolúciógenetikusa.

Az eredményeket a pestisbaktérium (Yersinia pestis) segítségével ellenőrizték: a hasznos génváltozatot hordozó mai emberek vérmintáján azt látták, könnyebben ellenáll a kórokozónak, mint azoké az embereké, akik nem rendelkeznek ezzel a mutációval.

A pestissel szemben jól védő génmutáció még ma is gyakoribb, mint a Fekete Halál előtti időkben. Az a gond velük, hogy kapcsolatot találtak a génváltozat és egyes autoimmun betegségek, köztük a bélgyulladással járó Crohn-betegség között, vagyis ami egykor a túlélést segítette, ma ronthat a hordozója egészségi állapotán.

Barreiro szerint a túlélés valószínűségének 40 százalékos növelése az emberi evolúcióban eddig tapasztalt "legerősebb szelektív fittségi hatás". Úgy tűnik, a HIV-rezisztenciát okozó, valamint a tehéntej emésztését lehetővé tevő génmutáción is túltesz, bár a közvetlen összehasonlítástól óva intett a professzor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
Gombafertőzés miatt kellett amputálni a 9 éves kislány orrát, a helyreállító műtétet viszont már nem végezték el a magyar orvosok
A kockázatos beavatkozást végül egy detroiti sebész vállalta, aki a kislány alkarjából vett bőrszövetekkel igyekszik rekonstruálni Alíz száját és orrát.

Link másolása

Egy kilenc éves magyar kislány felkavaró történetével foglalkozott több amerikai hírportál - szúrta ki a HVG. Alíznak egy gombafertőzés miatt amputálni kellett az orrát, a magyar orvosok azonban csak 18 éves korától végezhették volna el a lányon az arcplasztikai műtétet. Ezért végül a családnak Detroitig kellett utazni.

Alízt 4 éves korában akut limfoid leukémiával diagnosztizálták, ezért egy éven át kemoterápiás kezelést kapott. Mivel azonban a betegség később kiújult ezért egy újabb, már erősebb kezelést is kapott.

Eközben azonban

annyira legyengült az immunrendszere, hogy a Szegedi Gyerekklinikán elkapta a Mucormycetes nevű gombafertőzést, ami az orrüregét, a tüdejét, az agyát és a szájpadlását is megtámadta.

Ebből Alíz tíz hónap alatt gyógyult ki. A fertőzés miatt azonban orrában és a kemény szájpadjában elhaltak a szövetek, így ezeket végül az orvosoknak el kellett távolítaniuk.

A szülők szerették volna, ha egy plasztikai beavatkozással az orvosok helyreállítják kislányuk arcát. Erre azonban itthon nem volt lehetőség, mert Magyarországon csak 18 éves kortól hajtanak végre ilyen műtéteket.

Alíz szülei az interneten kerestek segítséget, és végül itt akadtak rá a detroiti Corewell Health William Beaumont Egyetemi Kórház sebészére, Kongkrit Chaiyasatéra, aki elvállalta a kockázatos műtétsorozatot.

Az orvos a kislány alkarjából vett bőrszövetekkel igyekszik rekonstruálni Alíz száját és orrát.

Az első beavatkozásra október 6-án, a másodikra november 4-én került sor. Chaiyasatéra szerint jövő nyárra lehetnek túl az Alízra váró összes műtéten, de később is szükség lehet még további beavatkozásokra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
Videó: Sarki fény látszott Magyarországról
A nálunk ritka égi jelenség hétfő este jól látszott több helyről is.

Link másolása

Hétfő este 20 óra 20 perc körül csillant fel a sarki fény Magyarországon. Prédikálószéki és mátraszentistváni éjjellátó kamerák is megörökítették a nálunk ritka jelenséget - írja a Időkép.

Idén harmadik alkalommal villant fel a sarki fény hazánk fölött. A rózsaszínes-lilás színben pompázó Aurora Borealis nagyjából 2-3 percig volt megfigyelhető.

VIDEÓ: Megjelent a sarki fény a prédikálószéki és mátraszentistváni kamerán


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Videón mutatták meg a rejtélyes hölgy arcát
A 2000 éves múmiának most láthatjuk először a feltételezett arcát. A tudósok egy része szerint kb. 30 éves lehetett, és terhes volt, amikor meghalt.

Link másolása

Koponyája alapján a Varsói Múmia Projekt rekonstruálta az arcát a rejtélyes hölgynek, aki ma egy 2000 éves múmia az ókori Egyiptomból. Igazságügyi szakértők is belefolytak a munkába, de 100 százalékos pontosságot senki nem ígérhet egyelőre: a nő nem biztos, hogy valóban úgy nézett ki életében, mint a videón.

A koponyán alapuló arcrekonstrukcióhoz nem elég a tudomány, némi művészi beavatkozás is szükséges:

„A koponya sok információt nyújt az ember arcáról, olyan egyedi formákat és arányokat ad, amelyek megjelenhetnek a végső arcon” – mondta Chantal Milani olasz törvényszéki antropológus az IFLScience-nek.

A thébai királysírokban talált egyiptomi múmiát azért nevezik rejtélyes hölgynek, mert a XIX-XX. században még férfinak és papnak tartották, és csak később derült ki, hogy valójában nő.

Amikor meghalt, a 20-as, 30-as éveiben járhatott, mindez a Kr. e. I. században volt. Nemrég készítettek róla röntgen- és CT-vizsgálatokat, a kutatók szerint terhesen halt meg. Ha ez így van, akkor a rejtélyes hölgy az első „terhes múmia”, de ezt a tudósok közül többen nem fogadják el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Jelentősen átalakíthatja az agyat a koronavírus
Több Covid-fertőzésen átesett páciens számolt be a fejfájásról, szédülésről, szorongásról és depresszióról.
Fotó: Pixabay.com - szmo.hu
2022. november 22.


Link másolása

Egy friss vizsgálat arra világít rá, hogy azoknak a pácienseknek az agyában, akik felépültek a Covid-19-ből, akár hat hónappal később is kimutathatóak rendellenességek – számolt be róla az IFLScience.

A Delhi Indiai Műszaki Intézet szakértői egy speciális MRI-vel vizsgálták a koronavírus által okozott agyi elváltozásokat.

A mostani vizsgálat során a szuszceptibilitás súlyozott képalkotás (SWI) módszerét alkalmazták, ami annyit jelent, hogy egyes anyagok, például a vér összetevői, a kalcium és a vas eltérő módon reagálnak a mágneses térnek való kitettségre. Az SWI különösen hatékony az agyi vérömlenyek, az érrendszeri rendellenességek és a daganatok detektálásában.

A szakértők jelentős rendellenességekre bukkantak a betegség túlélői körében.

Az amerikai járványügyi hivatal (CDC) úgy becsli, hogy ötből egy felnőtt fertőzött küzd tartós tünetekkel. Ilyen többek között az agyi köd, a fejfájás, a szédülés, a szorongás és a depresszió.

A tanulmányban 46 gyógyult személy adatait hasonlították össze 30 egészséges emberével.

Azok, akik hosszan lefolyó Coviddal küzdöttek, általában fáradtságról, alvászavarról, figyelmi problémákról és memóriazavarról számoltak be.

Az eredmények azt is kimutatták, hogy akik felépültek, náluk az elülső lebeny több fehérállományi régiójában is jelentős elváltozások alakultak ki. Emellett az agytörzsben is észleltek furcsaságokat, ami magyarázatot adhat tüneteikre.

A kutatók szeretnék a koronavírus agyra gyakorolt hatásait még hosszabb távon is vizsgálni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: