Áttörést értek el magyar kutatók a szuperbaktériumokkal szembeni küzdelemben
A szuperbaktériumok ellen hatásos antibiotikum-molekulák fejlesztésébe kezdett az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biokémiai Intézetén belül működő Szintetikus és Rendszerbiológiai Egység kutatócsoportja - erről a Plos Biology nevű rangos szakfolyóiratban számoltak be egy tanulmányban, amit a 24.hu szemlézett.
Többször írtunk már azokról a szuperbaktériumokról, amelyek ellenállóvá váltak többféle antibiotikummal szemben, és rengeteg ember halálát okozhatják.
Világszerte évente 700 ezerre tehető a szuperbaktériumok okozta halálesetek száma, és az Egészségügyi Világszervezet szerint 2050-re az áldozatok száma elérheti az évi 10 milliót. A szakemberek szerint pedig ezek még a Covid 19-nél is durvább járványt idézhetnek elő, amely jóval lassabban, kevésbé látványosan, ám annál kitartóbban terjed.
Hogyan lehet védekezni a szuperbaktériumok ellen? A mérsékeltebb antibiotikum-használat mellett új gyógyszerekre is szükség lenne, de az elmúlt évtizedekben egyetlen új antibiotikum-családot sem fejlesztettek ki.
A probléma az, hogy a baktériumok nagyon gyorsan képesek ellenálló-képességet kifejleszteni, ezért az új gyógyszerek gyakran már a tesztelési folyamat során is hatástalannak bizonyulnak ellenük. Mivel a legnagyobb gyógyszeripari cégek kevesebb hasznot láttak a viszonylag rövid szavatosságú antibiotikumokban, mint az egyéb gyógyszerekben, leálltak a kutatásokkal, azok pedig, amelyek kifejezetten új antibiotikumok előállítására összpontosítottak, néhány év alatt tönkrementek.
A megoldás olyan specifikus molekulák létrehozása lehet, amelyekkel a rezisztencia kialakítása nehézkesebb lehet a baktériumok számára. A magyar kutatók célja is ez.
A Pál Csaba által vezetett csapat kifejezetten olyan antibiotikum-molekulákat szeretne fejleszteni, amelyek az MRSA-fertőzéssel szemben hatékonyak. Ezt a methicillin-rezisztens baktérium, az MRSA okozza, amely az egyik legveszélyesebb kórokozó Európában, így Magyarországon is jelen van. Ráadásul sajnos rendkívül gyorsan tud alkalmazkodni az új antibiotikumokhoz.
A magyar kutatócsoport a Ljubljanai Egyetem egyik szakemberével együtt két, minőségileg új antibiotikum-jelöltet hoztak létre. Az ULD1 és az ULD2 névre keresztelt molekulák különlegessége abban rejlik, hogy minimális az ellenálló képessség kialakulása, mivel több célpontjuk is van a bakteriális sejten belül.
Az egérkísérletek alapján úgy tűnik, hogy a molekulák hatékonyak az MRSA-bőrfertőzésekkel szemben, viszont az emberi sejtekre nincsenek károsító hatással. Mivel az ULD1 és az ULD2 laboratóriumi körülmények között hatékonyan irtotta az összes vizsgált MRSA-változatot, ezért el is kezdődött e molekulacsalád nemzetközi szabadalmaztatási eljárása.
A végső cél az lenne, hogy a molekulák a nemzetközileg is jelentős gyógyszerfejlesztő cégek számára is elérhetőek legyenek.
