TUDOMÁNY

A kutyánk lehet vegán étrenden, de a macskák született gyilkosok

Ahogy a növényi alapú táplálkozás egyre elterjedtebbé és népszerűbbé válik, úgy lesz a viták gyakori témája az állatok vegán étkeztetése is. Természetesen ma már minden megoldható, ugyanakkor nem biztos, hogy ennek négylábú barátaink is örülni fognak.

Link másolása

Egy olyan elvi döntés következtében, mint a vegán étrend, sokaknak furcsának tűnik hússal telepakolni a kis kedvencek vacsoratálait. A kutyák esetében viszonylag egyszerű lehet a növényi táplálkozásra való átállás, világít rá a Guardian. Ők ugyanis mindenevők, és mindaddig, amíg étrendjük teljes és kiegyensúlyozott, vegetáriánusok vagy akár vegánok is lehetnek.

Mielőtt azonban kesvenceinket is áttérítjük a növényi alapú tápokra, érdemes alapos kutatást végeznünk annak biztosítása érdekében, hogy elengendő fehérjéhez, szénhidráthoz, zsírokhoz, vitaminokhoz, ásványi anyagokhoz és rostokhoz juttassuk őket.

Ha végérvényesen elhatároztuk magunkat, akkor a legegyszerűbb és legbiztonságosabb döntés, ha teljes értékű vegetáriánus vagy vegán kutyaeledelt vásárolunk, ugyanis az ilyen termékeket professzionális táplálkozási szakértők állítják össze és jogilag meghatározott kritériumoknak kell megfelelniük.

A macskáknál ez már nem ilyen egyszerű: az ő fogaik, emésztőrendszerük és anyagcseréjük úgy alakult ki az evolúció folyamán, hogy kis zsákmányokat, például rágcsálókat és madarakat vadásszanak le. A macskák képesek elfogyasztani és megemészteni a növényi eredetű táplálékot, de speciális tápanyagokra van szükségük, amelyek általában csak húsokban találhatók meg.

A kutyákénál nagyobb a fehérjeigényük és elengedhetetlenül szükségük van két specifikus aminosavra.

Az egyik a taurin, ami természetes formájában csak húsban található meg, de nem állati eredetű vegyi anyagokból is előállítható. A másik az arginin, ami húsfélékben és bizonyos növényekben is megtalálható. Emellett a macskák étrendjének tartalmaznia kell arachidonsavat, egy esszenciális zsírsavat, ami általában csak állati szövetekből nyerhető ki. A cicák a húsból szerzik a szervezetüknek szükséges A-, valamint B12-vitamint.

Szintetikusan persze minden nekik szükséges tápanyagot elő lehet állítani, de a macskák vegán etetése még így is sokkal több körültekintést igényel, mint a kutyáké.

Ha fontolgatjuk, hogy az egész háztartásunkat, beleértve a macskánkat is növényi alapú étrendre állítjuk át, mérlegelnünk kell, mekkora kockázattal járhat, és minden esetben konzultálnunk kell egy állatokra szakosodott táplálkozási szakemberrel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
33 év múlva ütközhet a Földdel a nemrég felfedezett aszteroida
A 2023 DW aszteroida lett a jelenleg ismert, a Földet leginkább veszélyeztető égitest.

Link másolása

A február 26-án felfedezett 2023 DW nevű aszteroida az első helyre került az Európai Űrügynökség, a Földre veszélyes égitesteket tartalmazó listáján – írja a CBS News alapján az RTL.hu.

A tízfokú Torino-skálán 1-es besorolást kapott. A skála azt mutatja meg, hogy mekkora esélye van a becsapódásnak. A listán szereplő többi 1448 aszteroida 0 besorolású. A tudósok szerint a 2023 DW átmérője 50 méter körüli lehet.

Az Európai Űrügynökség jelenlegi becslése szerint 1:607 a becsapódás esélye. Erre leghamarabb 2046. február 14-én kerülhet rá sor, de 2047-2051 között is előfordulhat az ütközés.

A szakemberek figyelemmel követik az aszteroidát, de nagyon kicsinek vélik a becsapódás kockázatát. Azt is elárulták, hogy új objektumok felfedezését követően gyakran hetekig tart, amíg meg tudják jósolni azok jövőbeli pályáját.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
Videó: meteor csapódott a Holdba – jókora krátert hagyott maga után
Egy japán csillagász vette észre a jelenséget.
Fotó: Peter Dargatz / Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2023. március 13.


Link másolása

Dajcsi Fudzsii japán csillagász egy hatalmas villanásra lett figyelmes az éjszakai égbolton február végén.

Mint kiderült, éppen egy meteor csapódott be a Hold felszínébe

– írja a Space.com.

A tudós számításai szerint a becsapódás a meteor az Ideler kráter közelében találta el a Hold felszínét, japán idő szerint 20 óra 14 perc 30,8 másodperckor.

Fudzsii szerint a becsapódás utáni kráter nagyjából 12 méter átmérőjű lehet, azonban pontos adatokat csak a NASA Lunar Reconnaissance Orbitere, vagy az indiai Chandrayaan 2 űrszonda szolgáltathat majd.

A meteorok átlagosan körülbelül 48 300 kilométer/órás vagy (13,4 km/s) sebességgel haladnak. Nagy erejű becsapódásaik intenzív hőt generálnak és krátereket hoznak létre, miközben ragyogó fényt bocsátanak ki. A Föld közelében lényegében naponta láthatunk meteorokat, azok ugyanakkor a légkörbe érve elégnek. A Holdnak azonban rendkívül vékony a légköre, így ott többnyire megtörténik a becsapódás, újabb és újabb krátereket hozva létre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Magyarország felett robbant szét egy meteor
A zöldes színű tűzgömböt Magyar Meteoritikiai Társaság kamerái észlelték.

Link másolása

Magyar idős szerint péntek este 21 óra 8 perckor egy nagyon fényes, háromszor is robbanó zöldes tűzgömböt sikerült lencsevégre kapnia a Magyar Meteoritikiai Társaságnak a Magyar Tűzgömbkamera Hálózattal - számolt be róla a HVG. A szervezet közlése szerint a jelenséget a hálózat összes kamerája érzékelte.

A cikkben megjegyzik, hogy a tűzgömb olyan meteor, melynek fényessége eléri vagy meghaladja a -5 magnitúdót, vagyis a Vénusz fényességét. A meteorok közül azt nevezzük tűzgömbnek, ami a légkörbe belépve felizzik majd felrobban.

A péntek esti meteor egy háromszor is robbanó, zöldes színű tűzgömb volt.

A HVG szerint azt egyelőre nem tudni, hogy a péntek esti tűzgömb mely városok felett haladt el, és milyen irányból lépett be a légkörbe.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
48.500 éves szibériai „zombivírust” élesztettek újra a tudósok
Az északi félteke egyötödét borítja permafroszt Alaszkától, Kanadán át Oroszországig.

Link másolása

48 500 éves „zombivírust” találtak a szibériai permafrosztban és élesztettek újra a tudósok, írja a Unilad. A szakemberek szerint az emberiség számára minimális kockázatot jelent a több tízezer éve megfagyott vírus tanulmányozása.

A zombivírusvadász Jean-Michel Claverie, a franciaországi Aix-Marseille Egyetem Orvostudományi Karának emeritus professzora a permafrosztból származó fölminták vizsgálata közben bukkant a vírusra. A professzor szerint rengeteg vírus nyomait fedezték fel kutatás közben, de nem tudják biztosan, hogy ezek életben vannak-e.

A múlt hónapban publikált elmélete szerint amennyiben a korábban felfedezett amőbavírusok életben vannak, az arra utalhat, hogy a többi kórokozó is fertőzőképes lehet még.

Birgitta Evengård, a svédországi Umeai Egyetem Klinikai Mikrobiológiai Tanszékének emeritus professzora hangsúlyozta, hogy az ilyen ősi vírusok tanulmányázásához nagyon szigorú felügyeletre van szükség. A kutató szerint ugyanis egy permafrosztban rejtőző vírussal szemben valószínűleg tehetetlen lenne az immunrendszerünk.

Nemcsak vírusok, hanem a hidegháború idejéből származó vegyi és radioaktív hulladékok is károsíthatják a természetet a szibériai permafrosztban. Kimberley Miner, a NASA klímakutatója szerint „aggodalomra okot adó”, ami a világnak azon a részén történik. A tudós szerint ezért is lenne létfontosságú, hogy a fagyott terület minél nagyobb része továbbra se olvadjon fel.

A permafroszt az északi félteke egyötödét borítja Alaszka, Kanada és Oroszország területein. A fagyott talaj egyfajta időkapszulaként működik: rengeteg élőlényt – köztük a már említett vírusokat is – közel eredeti állapotában megőrzött évezredeken keresztül.


Link másolása
KÖVESS MINKET: