5 budapesti tér, amelynek kevesen tudják, honnan jött a neve
Gyakran járunk s kelünk rajtuk, de arról fogalmunk sincs, hogy honnan ered az elnevezésük. Nem olyan tereket gyűjtöttem, amelyek valakiről kapták a nevet, inkább olyanokat, amelyek valamiről. Egy életrajznál ugyanis izgalmasabbnak tűnik, hogy vajon miért neveznek el egy teret például egy nemzetről.
Következzen 5 ilyen példa!
1. Bosnyák tér
Szokás mondani, hogy a Bosnyák tér a világ vége, de legalábbis Budapesté. XVII. kerületi lakosként mondom, közel sem az! De vajon miért kapta a Bosnyák tér egy balkáni országról avagy annak népéről?
Forrás: villamosok.hu
A válaszért 1901-ig kell visszamenni, a nevet pedig Ferenc József adta a térnek. Az Osztrák-Magyar Monarchia császára és királya Bosznia okkupációja majd annektálása után (előbbi 1878-ban történt, utóbbi 1908-ban azaz tulajdonképp a kettő között) a Budai Királyi Palota testőrségébe bosnyák katonákat soroztatott be, akiknek gyakorlóteréül a mai Bosnyák tér helyén lévő területet jelölték ki. Külön pikantériája a történetnek, hogy később éppen Boszniában próbálkoztak ellene gyilkossági kísérlettel.
2. Harminckettesek tere
Többeket megkérdeztem arról, hogy szerintük kik voltak a Harminckettesek. Többen a második világháborúhoz kötötték (tévesen), akadt, aki a Corvin-köz közelsége miatt keverte az ’56-os eseményekbe (szintén tévesen), de legtöbben egy egyszerű "fogalmam sincs" választ adtak.
Nos, itt az idő tiszta vizet önteni a pohárba: a tér az 1741-ben, Mária Terézia által alapított 32-es honvéd gyalogezredről kapta a nevét.
De akkor miért egy olyan katona szobra áll a téren, aki gránátot dob?
Harminckettesek tere a József körútról nézve, háttérben a szoborral. Forrás: Fortepan
Azért, mert a gyalogezred az 1740-1748-ig tartó osztrák örökösödési háború után megmaradt és a toborzókerülete Budapestre került. 1890-ben Ferenc József elrendelte, hogy az osztag Mária Terézia nevét viselje. Az osztag óriási veszteségeket szenvedett az I. világháborúban, a trianoni békeszerződés értelmében pedig feloszlatták. A téren található szobrot 1933. május 14-én, közadakozásból állították fel, a József körút és a Baross utca sarkánál. Az ezred egy rohamsisakos katonáját ábrázolja, amint éppen egy nyeles gránátot dob jobb kezével, baljában pedig szuronyt tart, de a 3 méteres talapzat oldalán olyan domborművet találunk, amin magyar főurak életüket és vérüket ajánlják Mária Teréziának. A második világháborúban egyébként a 32-eseket újraszervezték, és egészen 2007-ig egy létező osztag volt. A tér 1933 óta viseli a nevet.
3. Lövölde tér
Vajon mi állt a Lövölde téren egykor? Hát, ha hiszed, ha nem: Lövölde. Ugyan a névválasztást egyszerű emberi logikával könnyen kikövetkeztethetted, azt nem biztos, hogy tudod, hogy kinek és miért állt Lövöldéje a Lövölde téren.
Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára
Ennek a térnek is köze van Mária Teréziához: Egy 1701-ből származó rendeletben I. Lipót király kötelezte a céheket, hogy mestereik minden vasár- és ünnepnapon lövészetre járjanak, a távol maradókat pedig pénzbírság fenyegette. Mária Terézia 1740-ben elrendelte, hogy minden felnőtt férfipolgár egy éven át lövészeteken vegyen részt. Mivel Budán már 1696 óta (a Széna téren) állt lőház, kellett egyet Pestre is építeni. Így esett a választás az Astoriára, ám mivel a város rohamosan terjeszkedett, új helyet kellett keresni a lövöldének. Előbb a Fővám tér, majd a Kálvin tér környékén is volt egy, utóbbit az 1838-as árvíz pusztította el, ezért 1840-ben József nádor avatása mellett megtalálta végleges helyét a Lövölde téren. A teret 1874-ben nevezték el így, de 16 évvel később lebontották, és bérházakat építettek a lövölde helyére.
4. Kálvin tér
A sok háború, hadsereg és hódítás inspirálta név után egy sokkal békésebb következik.
- Tudtad, hogy a Széna tér régen a Kálvin téren volt? - Hogy mivan?!
Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára
Pedig ez a teljesen értelmetlennek tűnő kérdés abszolút releváns, mert a ma Budán, a Víziváros és Országút városrészek találkozásánál található tér egykor János tér volt (Johannes Platz), akkoriban pedig a Kálvin teret Széna térnek hívták. Érdekes költözés... Bár a teret hívták a 18. századtól Ketschkemeterplatznak (Kecskeméti tér), majd Heu- und Borstenviehhändler Platznak (Széna- és sertéskereskedők tere), a 19. századtól Heumarktnak (Széna piac), végül 1874-től Calvin tér a neve, 1953-tól pedig újabb írásmóddal Kálvin tér.
És ki az a Kálvin?
Jean Calvin francia származású svájci reformátor, keresztény tudós volt, aki megteremtette Genfben az "istenfélő város tökéletesen működő prototípusát." Bármit is jelentsen ez, az ő neve onnan kapcsolódik a térhez, hogy még ma is az egyik legjelentősebb református templom a Kálvin téri. 1801-ben kérvényezte az egyház, hogy építhessen egy templomot, és az akkori Széna téri piac területét kapták meg, a templom pedig 1816 és 1830 között épült fel. A környező utcákat is a református egyház nagy alakjairól nevezték el, mint Ráday Pál, Ráday Gedeon vagy Török Pál. Ez egyébként csak a tér elnevezésére ad magyarázatot, a Kálvin tér története korán sem itt kezdődött, és nem is itt ér véget. Érdekes olvasmány, talán egyszer külön cikkben megírom.
5. Széll Kálmán tér
Ez a tér két dolog miatt sokakat idegesít. Egyrészt, mert véget nem érő felújításon esik át, megrengetve annak a több ezer embernek a közlekedésbe vetett hitét, akik nap mint nap arra haladnak. Másrészt akad egy generáció (mit egy, három-négy), akik egyszerűen nem hajlandóak leszokni a Moszkva tér elnevezésről (ezt a nevet viselte a tér 1951 és 2011 között). Mi nagyon szeretjük ezt a teret, gyakran megyünk el arra felé munkába menet, de azért mi is várjuk a felépülését.
Forrás: Fortepan
És ki az a Széll Kálmán, akiről a tér egykoron és ma újonnan a nevét kapta?
Széll Kálmán politikus, miniszterelnök, pénzügyminiszter, a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt, 1843-tól 1915-ig élt, így nem érte meg, hogy 1929-ben teret nevezzenek el róla. Például Vörösmarty Mihály lányának, Vörösmarty Ilonának volt a férje. És Deák Ferenc barátja. A családja III. Ferdinánd magyar királytól kapott címeres levelet, apja országgyűlési képviselő volt. Ő hozta létre az Osztrák-Magyar Bankot. Széll Kálmánnak köszönhetjük, hogy az 1870-es években rendbe jött az ország finanszírozása, hiszen 63 millió forintos éves deficittel vette át a költségvetést és évi 23 milliós plusszal zárt. Nagy szerepe volt abban, hogy a ’70-es évek válságát (ami a kiegyezést követő túlzott optimizmus eredménye volt) az állam meg tudta fékezni. Rengeteg kitüntetést kapott, például megkapta a királytól a király a Szent István-rend nagykeresztjét. Nekem jobban tetszik, mint a Moszkva...
Ha érdekes volt az összeállítás, nyomj egy lájkot!
Fotó: Draskovics Ádám
