TUDOMÁNY

48.500 éves szibériai „zombivírust” élesztettek újra a tudósok

Az északi félteke egyötödét borítja permafroszt Alaszkától, Kanadán át Oroszországig.

Link másolása

48 500 éves „zombivírust” találtak a szibériai permafrosztban és élesztettek újra a tudósok, írja a Unilad. A szakemberek szerint az emberiség számára minimális kockázatot jelent a több tízezer éve megfagyott vírus tanulmányozása.

A zombivírusvadász Jean-Michel Claverie, a franciaországi Aix-Marseille Egyetem Orvostudományi Karának emeritus professzora a permafrosztból származó fölminták vizsgálata közben bukkant a vírusra. A professzor szerint rengeteg vírus nyomait fedezték fel kutatás közben, de nem tudják biztosan, hogy ezek életben vannak-e.

A múlt hónapban publikált elmélete szerint amennyiben a korábban felfedezett amőbavírusok életben vannak, az arra utalhat, hogy a többi kórokozó is fertőzőképes lehet még.

Birgitta Evengård, a svédországi Umeai Egyetem Klinikai Mikrobiológiai Tanszékének emeritus professzora hangsúlyozta, hogy az ilyen ősi vírusok tanulmányázásához nagyon szigorú felügyeletre van szükség. A kutató szerint ugyanis egy permafrosztban rejtőző vírussal szemben valószínűleg tehetetlen lenne az immunrendszerünk.

Nemcsak vírusok, hanem a hidegháború idejéből származó vegyi és radioaktív hulladékok is károsíthatják a természetet a szibériai permafrosztban. Kimberley Miner, a NASA klímakutatója szerint „aggodalomra okot adó”, ami a világnak azon a részén történik. A tudós szerint ezért is lenne létfontosságú, hogy a fagyott terület minél nagyobb része továbbra se olvadjon fel.

A permafroszt az északi félteke egyötödét borítja Alaszka, Kanada és Oroszország területein. A fagyott talaj egyfajta időkapszulaként működik: rengeteg élőlényt – köztük a már említett vírusokat is – közel eredeti állapotában megőrzött évezredeken keresztül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
33 év múlva ütközhet a Földdel a nemrég felfedezett aszteroida
A 2023 DW aszteroida lett a jelenleg ismert, a Földet leginkább veszélyeztető égitest.

Link másolása

A február 26-án felfedezett 2023 DW nevű aszteroida az első helyre került az Európai Űrügynökség, a Földre veszélyes égitesteket tartalmazó listáján – írja a CBS News alapján az RTL.hu.

A tízfokú Torino-skálán 1-es besorolást kapott. A skála azt mutatja meg, hogy mekkora esélye van a becsapódásnak. A listán szereplő többi 1448 aszteroida 0 besorolású. A tudósok szerint a 2023 DW átmérője 50 méter körüli lehet.

Az Európai Űrügynökség jelenlegi becslése szerint 1:607 a becsapódás esélye. Erre leghamarabb 2046. február 14-én kerülhet rá sor, de 2047-2051 között is előfordulhat az ütközés.

A szakemberek figyelemmel követik az aszteroidát, de nagyon kicsinek vélik a becsapódás kockázatát. Azt is elárulták, hogy új objektumok felfedezését követően gyakran hetekig tart, amíg meg tudják jósolni azok jövőbeli pályáját.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
Bemutatták a négy magyar űrhajósjelöltet, akik közül valaki a Nemzetközi Űrállomáson dolgozhat majd
Több mint 240-en jelentkeztek a programba, volt köztük mélytengeri archeológus, pilóta, asztrofizikus és filozófus is.

Link másolása

Bemutatták azt a négy magyar űrhajósjelöltet, akik közül valaki a Nemzetközi Űrállomáson végezhet majd kutatómunkát. Az Index tudósítása szerint a Magyar Űrhajós Program (Hunor) keddi sajtótájékoztatóján Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos azt mondta:

„történelmi pillanathoz ért a magyar tudomány és ezzel egész Magyarország”.

Mint kiderült, a Hunor programba több mint 240 érvényes jelentkezés érkezett, ezeket az ESA, a NASA, az ISS és az Axiom Space követelményei szerint vizsgálták. A jelentkezők között volt mélytengeri archeológus, asztrofizikus, biokémikus, közgazdász, közlekedésmérnök, vadász és közforgalmi pilóta, jogász, orvos és filozófus is.

A jelölteknek tesztelték a szellemi teljesítőképességüket, a testük teherbírását, a személyiségüket és az együttműködési képességeiket is. A kiválasztott négy fő most képzési programokon vesz részt, ezek végeztével a legtökéletesebb jelölt vághat neki a feladatnak.

A négy magyar űrhajósjelölt:

  • Szakály András, 40 éves repülőgép-tervező mérnök. Budapesti tanulmányai után dolgozott a repülőgép-iparág óriásainál, valamint kis, feltörekvő cégeknél is Ausztriától Nagy-Britanniáig. Legutóbb Münchenben egy 120 fős mérnökcsapatot vezetett, elektromos meghajtású repülő prototípusát tervezték.
  • Kapu Tibor, 31 éves fejlesztőmérnök. A Műegyetemen végzett gépészmérnökként, dolgozott a gyógyszeriparban, hibrid autók akkumulátorával, majd űrhajósok sugárzásvédelmét szolgáló fejlesztéseken. Ejtőernyősként 38 ugrás van már mögötte.
  • Cserényi Gyula, 33 éves erősáramú villamosmérnök. A Robert Bosch vállalat ipartelepén felelt a magasfeszültségű elektromos hálózat üzemeltetéséért. Az elmúlt években az akadályfutás az első számú sportja.
  • Schlégl Ádám, 33 éves klinikai ortopédsebész. A Pécsi Tudományegyetemen végezte orvosi tanulmányait, majd a PhD-fokozathoz szükséges kutatómunkáját is. Az elmúlt években gyakorló szakorvosként a tumorsebészetre specializálódott, egyetemi oktató, feketeöves karatemester, állt már hatezer méter feletti csúcson a Himaláján.

    Magyari Gábor, az űrhajósok kiválasztásáért és kiképzéséért felelős vezető azt is elmondta: most egy olyan tréning jön, amely minden űrhajósnál alapeleme a kiképzésnek, megtanulnak minden olyan kompetenciát, amely ahhoz kell, hogy a Hunor program egyes elemeit elsajátítsák. Ennek a következő év februárjáig érhetnek a végére.

    Ezután utaznak Texasba, ahol az Axiom Space és a NASA telephelyein készülnek a misszióra, ahol megtanulják az őket szállító űrhajó vészhelyzeti protokolljait, valamint az ISS azon moduljaiban történő tevékenységet, ahol majd kísérleteket végeznek.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


  • TUDOMÁNY
    Videó: meteor csapódott a Holdba – jókora krátert hagyott maga után
    Egy japán csillagász vette észre a jelenséget.
    Fotó: Peter Dargatz / Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
    2023. március 13.


    Link másolása

    Dajcsi Fudzsii japán csillagász egy hatalmas villanásra lett figyelmes az éjszakai égbolton február végén.

    Mint kiderült, éppen egy meteor csapódott be a Hold felszínébe

    – írja a Space.com.

    A tudós számításai szerint a becsapódás a meteor az Ideler kráter közelében találta el a Hold felszínét, japán idő szerint 20 óra 14 perc 30,8 másodperckor.

    Fudzsii szerint a becsapódás utáni kráter nagyjából 12 méter átmérőjű lehet, azonban pontos adatokat csak a NASA Lunar Reconnaissance Orbitere, vagy az indiai Chandrayaan 2 űrszonda szolgáltathat majd.

    A meteorok átlagosan körülbelül 48 300 kilométer/órás vagy (13,4 km/s) sebességgel haladnak. Nagy erejű becsapódásaik intenzív hőt generálnak és krátereket hoznak létre, miközben ragyogó fényt bocsátanak ki. A Föld közelében lényegében naponta láthatunk meteorokat, azok ugyanakkor a légkörbe érve elégnek. A Holdnak azonban rendkívül vékony a légköre, így ott többnyire megtörténik a becsapódás, újabb és újabb krátereket hozva létre.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    TUDOMÁNY
    Magyarország felett robbant szét egy meteor
    A zöldes színű tűzgömböt Magyar Meteoritikiai Társaság kamerái észlelték.

    Link másolása

    Magyar idős szerint péntek este 21 óra 8 perckor egy nagyon fényes, háromszor is robbanó zöldes tűzgömböt sikerült lencsevégre kapnia a Magyar Meteoritikiai Társaságnak a Magyar Tűzgömbkamera Hálózattal - számolt be róla a HVG. A szervezet közlése szerint a jelenséget a hálózat összes kamerája érzékelte.

    A cikkben megjegyzik, hogy a tűzgömb olyan meteor, melynek fényessége eléri vagy meghaladja a -5 magnitúdót, vagyis a Vénusz fényességét. A meteorok közül azt nevezzük tűzgömbnek, ami a légkörbe belépve felizzik majd felrobban.

    A péntek esti meteor egy háromszor is robbanó, zöldes színű tűzgömb volt.

    A HVG szerint azt egyelőre nem tudni, hogy a péntek esti tűzgömb mely városok felett haladt el, és milyen irányból lépett be a légkörbe.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET: