hirdetés
mti-trump-uzlet.jpg

Trump üzleti sikere egy óriási szemfényvesztés - állítja a The New York Times

Egy valóság-show, hitelek és kölcsönök mentették meg a csődtől - írja a lap, amely megszerezte az elnök eddig eltitkolt adóbevallásait.
Fotó: MTI/EPA/Oliver Contreras - szmo.hu
2020. október 04.


hirdetés

A szerénységgel nemigen jellemezhető amerikai elnök évtizedek óta zseniális üzletembernek nevezi magát, aki vagyonát rendkívüli tárgyalóképességeinek és az ingatlanpiac iránti szimatának köszönheti. A valóság azonban egész más.

A The New York Times oknyomozásából kiderült, hogy

Trump 2016-ban, vagyis megválasztása évében és a rá következő évben mindössze 750 dollár jövedelemadót fizetett be, és az azt megelőző 15 év alatt volt 10 olyan éve, amikor egyáltalán nem adózott, ugyanis cégei veszteségesek voltak.

Az erről szóló terjedelmes cikk alig több mint egy hónappal az elnökválasztás előtt jelent meg. Dean Baquet főszerkesztő szerint azért időzítették így, hogy „az amerikai polgároknak lehető legtöbb információjuk legyen vezetőikről és képviselőikről, nemcsak politikájukról, hanem pénzügyeikről is.”

Az elnök elődeinek több évtizedes hagyományát felrúgva mindeddig megtagadta adóbevallásainak nyilvánosságra hozatalát, annak ellenére, hogy a Kongresszus többször is felszólította erre, és hogy Cyrus Vance manhattani főügyész vizsgálatot indított ellene adócsalás gyanújával. A Times újságíróinak azonban sikerült áttanulmányozniuk a bevallásokat egészen 2000-ig visszamenőleg.

hirdetés

Kiderült, ha van, amiben Donald Trump valóban zseniális, az, ahogyan a hírnevét pénzzé tette.

Szinte mindent a 2004-ben indult The Apprentice (A tanonc) című valóságshow-nak köszönhet, aminek az ötlete Mark Burnett-től, a Survivor túlélő show producerétől származott. A műsor olyan, mintha a Való Világot keresztezték volna a Cápákkal. A show-ban csapatokban versenyeztek egymással üzletember-jelöltek egy cég vezetéséért, Trump pedig házigazdaként az elhíresült "You're fired!" kiáltással rúghatta ki azokat, akik egy-egy fordulóban alulmaradtak.

VIDEÓ: Így festett a második évad 10 percben

Bár a műsor azt sugallta, hogy Trump maga egy hihetetlenül sikeres üzletember, fantasztikus vállalkozások tulajdonosa, a lap szerint ez nem volt több szemfényvesztésnél.

A műsor indulásakor épp komoly bajban volt, mert akkorra eltapsolta az apja által ráhagyott vagyon jelentős részét. Megpróbált például elindítani egy saját légitársaságot, de nem jött össze, ahogy a kaszinóbizniszein is veszített.

Bár a stáb tagjai már az előkészületek során rájöttek arra, hogy az üzleti birodalom a csőd szélén áll, Burnett úgy gondolta, fenn kell tartaniuk Trump sikerének illúzióját.

Miközben a műsorban olyan milliárdosként fényezte magát, akinek sikerült úrrá lennie pénzügyi nehézségein, a The New York Times szerint egy évvel korábban 89,9 millió dollár veszteséget könyvelhetett el. Ez persze nem akadályozta meg abban, hogy 2004. januárjában kijelentse a valóság-show első résztvevőinek, minden problémát megoldott, és cégbirodalma nagyobb és erősebb, mint valaha.

A tanonc sikere azután tényleg megoldotta Trump pénzügyi problémáit.

Már a valóság-show beindulása előtt kapott egy 500 ezer dolláros csekket a Big ’N Tasty hamburgereinek reklámozásáért. Adóbevallásai szerint az első évben 5,2 millió dollárt keresett 11 reklámkampányból és előadásokból.

A műsor összesen 197,3 millió dollárt hozott neki a konyhára. Emellett 2000 és 2017 között 230 millió dollárt keresett azon, hogy hozzájárult nevének felhasználásához a világ különböző pontjain, például Törökországban, Azerbajdzsánban és más volt szovjet köztársaságokban épülő szállodáknál, valamint mindenféle fogyasztási cikkeknél. Nevét adta szinte bármihez steaktől a társasjátékig, mosószertől a vodkáig.

„Az üzleti élet Midász királya”, a saját erőből feltört és önmagát megmentő nagyvállalkozó imázsának folyamatos erősítése és fenntartása végül a Fehér Házig repítette.

A tanonc sikere ugyanakkor 2011 után fokozatosan csökkent, és Trump a befolyt pénzt sem a legjobban fektette be.

Azok a cégek, amelyeket közvetlenül irányított, mint például a floridai Mar-a-Lago luxusrezidenciái, a New York-i Central Park korcsolyapályája, és egyéb ingatlanok, hatalmas veszteségeket termeltek. Különösen nagy ráfizetést jelentett 19 golfklubja Miamitól Baliig, amelyeken 315 millió dollárt bukott.

Ellentétben apjával, Freddel, aki lakások bérbeadásával alapozta meg vagyonát,

Donald Trump kockázatos és nehezen irányítható vállalkozásokba fogott bele, amelyek egy stabil gazdasági helyzetben jól működhetnek, de gazdasági válság idején pénznyelő automataként funkcionálnak.

Márpedig most épp válság van.

A Forbes ugyan szeptemberben 2,5 milliárd dollárra becsülte az elnök vagyonát, de hozzátették, hogy egy év alatt 600 milliót veszített. A koronavírus-járvány miatt ugyanis kiürültek manhattani irodaházai és szállodái. Ezek az ingatlanok a Trump Organization konszernhez tartoznak, amelyet Trump elnöksége óta két fia vezet. A cég legfőbb bevételi forrása maga a Trump név. A Forbes szerint azonban ennek is esett az értéke, a tavalyi 80 millió dollárról 56 millióra.

A Times úgy tudja, hogy az elnök adósságai jelenleg 421 millió dollárra rúgnak, és van egy 100 milliós ingatlan-kölcsöne is, amelyet 2022-ig kell visszafizetnie. Ráadásul adóbefizetéseit is vizsgálják.

Az bizonyosnak látszik, hogy Trump az elmúlt évtizedekben alaposan kihasználta az adózás kiskapuit.

Például céges költségként számolt el egy sor személyes kiadást a mosodai számláktól kertjei karbantartásáig, az étkészletektől a fodrászig. Az Americans for Tax Fairness nevű civil szervezet szerint legalább 70 ezer dollárt írt így le adóalapjából, amikor A tanoncban szerepelt.

Rengeteg adót takarított meg veszteséges golfklubjai miatt is. Az amerikai adótörvény lehetőséget ad ugyanis a cégtulajdonosoknak, hogy ha veszteségesek, csökkenthessék a következő években a befizetett adójukat, az ingatlanban utazó cégek pedig a veszteségeiket elszámolhatják más területeken, ahol a nyereség miatt adózniuk kellett volna. Az amúgy híresen szigorú amerikai adózási szabályokon 2008-ban egyébként épp Barack Obama enyhített, hogy segítsen a pénzügyi válság miatt bajba került cégeken.

Ezzel együtt akadnak olyan manőverek, amelyeknek törvényessége még így is megkérdőjelezhető. A már említett manhattani főügyészi vizsgálat kiterjed például arra a közel 750 ezer dollárra, amelyet a Trump Organization számolt el költségként, egy olyan tanácsadó cégnek számlázva, amelynek társigazgatója Ivanka Trump, az elnök lánya.

Trump már 2016-os elnökjelöltsége idején is jelentős anyagi támogatást kapott lobbistáktól, politikusoktól, és a Times arra is tesz utalást, hogy korábbi orosz üzleti kapcsolatai és bizonyos alvilági körök révén is landolhattak dollármilliók a Trump Organization kasszájában.

Az újraválasztásáért küzdő elnök még jelenlegi nem túl rózsás helyzetében is visszanyúlt sikertörténetének ősforrásához. A republikánus elnökjelölő konvencióra két olyan tapasztalt tévés szakember készítette fel, akik korábban A tanonc produceri csapatában dolgoztak.

Lehet, hogy Trump abban reménykedik, hogy segítségükkel meg tudja ismételni a 16 évvel ezelőtti szemfényvesztést? - teszi fel a kérdést a The New York Times.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
hajlektalanok-este8-kijarasi-tilalom-budapest-9-1000x688.jpg

„Mit csinálhatnak velünk a rendőrök? Hazaküldenek?” – hajléktalanság a kijárási tilalom alatt

A kijárási tilalom miatt elvileg nem lehetnének az utcán. Budapesti riportunk.
Szegedi Éva, Fotó: Markovics Z. Kristóf - szmo.hu
2020. november 30.


hirdetés

„Van egy cigid?” kérdezi egy rongyos ruhában toporgó férfi a Körúton, amikor a közelébe érek. „Nem dohányzom” – felelem. „Akkor egy kis aprót adnál?” „Sajnos nincs nálam”. Megértően bólogat.

„Kijárási tilalom van” – mondom neki. „Mit keresel az utcán este 8 után?” – folytatom, azután felteszem neki azt a sztenderd kérdést, ami szinte minden, fedél nélkül élőkkel foglalkozó cikk alá beírnak a kommentelők „Miért nem mégy egy hajléktalanszállóra?” „Oda nem” - csóválja a fejét. A körülményeket ecseteli néhány mondattal. Hasonló dolgokat mesél, mint egy hete a Nagykörúton egy másik fedél nélkül élő férfi.

Azt hallgatom, hogy a szállón sok a bogár, összeszedhet az ember tetveket, rühatkát, bolhát, az ágyban poloskák lehetnek. Hogy figyeljem csak meg, mennyi hajléktalan vakarózik, nem véletlenül. És hogy könnyen elfertőződhetnek a végtagjaik, amiket aztán amputálni kell. Amikor arról beszélünk, hova mehet, szóba kerülnek a kapualjak, romos házak, pincék.

A Város Mindenkié csoport már évekkel ezelőtt összegyűjtötte a válaszokat a laikus olvasók olyan kérdéseire, hogy „miért nem mennek szállókra a hajléktalan emberek, amikor ott ingyen kapnak a szállás mellett enni-inni, és még mosnak is rájuk”.

„Szinte semmi sincs ingyen, sokféle hajléktalanszálló létezik és ezek közül nagyon sok helyen fizetni is kell a szállásért – főleg a jobb minőségű helyeken.

hirdetés

Az átmeneti hajléktalanszállón a szállás díja 9 és 22 ezer forint között mozog, plusz havonta előtakarékosságot is kell gyűjteni, ami kb. 10 ezer forint. A többi intézményben változó a helyzet, néhol ingyenes a szállás, de ott nagyon rossz a lakhatási körülmény” - írta a honlapján A Város Mindenkié.

Azt is elmagyarázták, hogy a mosást a fedél nélkül élőknek maguknak kell intézniük, időpontot kapnak, mikor mehetnek, és akad, ahol a mosásért is fizetni kell.

„Plusz sok az ágyi poloska, konyhai csótány és az egyéb élősködő. Sok intézmény nagyon leromlott műszaki állapotban van”

– olvasható a tájékoztatóban.

Mindenhol más a házirend, és nem mindenhol életszerű minden egyes pontja. Nincsen privát szféra. A párok gyakran nem lehetnek együtt, még egy szállóra se mehetnek be. A jobb minőségű szállókon ráadásul egy ember csak meghatározott ideig tartózkodhat. És az is tévhit, hogy mindig mindenkinek van elegendő hely, a téli napokon például a plusz férőhelyek kialakítása ellenére is akár 2-3000 ember rekedhet az utcán.

A Menhely Alapítvány téli felhívása

Azt kérik, figyeljünk oda ismét jobban a környezetünkben a hajlék nélkül, a nehéz körülmények között élő, vagy a magányos emberekre, mert ők vannak a legjobban kiszolgáltatva a zord időjárásnak.

Budapesten a Fővárosi Önkormányzat támogatásából működő téli krízisprogramoknak köszönhetően 24 órás Diszpécser Szolgálat működik, Krízisautó, és speciális utcai szolgálatok is segít. A Menhely Alapítvány Diszpécser Szolgálata napi 24 órában fogadja a bejelentéseket a veszélyeztetett helyzetben lévő emberekről, a +36 1 338 4186-os telefonszámon

A Diszpécser Szolgálat Krízisautót, utcai, vagy speciális utcai szolgálatokat küld a rászorultakhoz. A segítők elsődleges célja, hogy mindenki a számára legmegfelelőbb elhelyezéshez jusson.

További információkat erre a linkre kattintva olvashatsz.

Azt, hogy mennyien lehetnek valójában az utcákon, közterületeken, saccolni sem lehet. Látjuk, hogy sokkal kevesebben vannak, mint hetekkel ezelőtt, de ez nem a november 11-től életbe lépett kijárási tilalomnak köszönhető, hanem a november második felében érkezett hidegnek és az első fagyoknak. Ezt erősítette meg az a büfés is, a Boráros téri aluljáróban november 22-én este 8 után, amikor odaértük. Szerinte a hideg miatt sokan húzódtak be menedékhelyekre, átmeneti szállásokra, hajléktalanszállókra.

A Deák tértől a Vámház körúton és a Nehru Parkon át a Boráros térig gyalogoltunk a kollégámmal, Kristóffal, de csak futárokat, taxisokat, kutyásokat és pár hazasiető gyalogost láttunk, fedél nélkül élőket nem. Az aluljáróban is csak a szatyrokban összegyűjtött, szépen egymás mellé rakott holmijukat találjuk.

A Ferenc körút környékén már más a helyzet, az Üllői út és a Körút sarkán az árkádok alatt ketten is alszanak teljesen beburkolózva. A nyolcadik kerületben, a Horváth Mihály téri templom oldalában is fekszik valaki, ki sem látszik a takaró alól.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
szajer-jozsef2.jpg

„Végig lehet dolgozni fél életet a nyilvánosság előtt úgy, hogy az ember lelke, igazi valója közben rejtőzködik” - gondolatok a Szájer-botrányról

Bakos András szabadúszó újságíró írása Szájer József szexpartis ügyéről.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. december 01.


hirdetés

Szájer József nyilvános megszégyenülésén sokan mulatnak most. Ez ellen nincs mit tenni, vannak vicces nemzeti tragédiák.

Egy soproni pedagógus házaspár fia 1986-ban jogi diplomát szerez, aztán az Oxfordi Egyetem vendéghallgatója, az University of Michigan ösztöndíjas kutatója lesz; közreműködik az egyik rendszerváltó párt megalapításában, az Ellenzéki Kerekasztal résztvevője, később országgyűlési képviselővé, frakcióvezetővé, parlamenti alelnökké választják; dolgozik az európai alkotmány szövegén, büszkén nyilatkozza, hogy az ő iPadjén készül az új magyar alkotmány, európai parlamenti képviselővé lesz – végigdolgozik több mint harminc évet a politikában, az első- és második vonalban, mindvégig egy olyan pártot képviselve, amely ez idő alatt nagyot változik. Vasárnap közleményt ad ki arról, hogy lemond. Arra hivatkozik, hogy ezen már régóta gondolkodott, elfáradt – de azért a magyar kormány álláspontjával egyetért „az európai színtéren most zajló, minden eddiginél ádázabb küzdelemben”. Pártjában szomorúan fogadják a döntést, de köszönik neki, hogy döntő szerepe volt „abban, hogy a magyar polgári konzervativizmus és kereszténydemokrácia elfoglalhassa az őt megillető helyet az európai politikai színtéren.”

És aztán kiderül, hogy lemondásának bejelentése előtt két nappal dolga akadt a rendőrséggel, nem akármilyen körülmények között.

A belga sajtó szexpartiról ír, ahol főként férfiak voltak jelen, a belga ügyészség ereszcsatornán az utcára lemászó, megsérült kezű európai parlamenti képviselőt említ, akinek hátizsákjában drogot találtak a rendőrök.

Ahogy a történet végighullámzik a magyar sajtón, Szájer József megint közleményt ad ki, amelyben arról ír, a belga újságokban megjelent hír róla szól. Jelen volt egy brüsszeli házibulin, amelyet nem lehetett volna megtartani a koronavírus-járványra vonatkozó előírások miatt. A rendőröknek, akik igazoltatták a jelenlévőket, megmondta, hogy képviselő, mert igazolvány nem volt nála. Fölajánlotta, készítsenek drogtesztet – az összejövetelen kábítószert is talált a rendőrség – de enélkül folyt le az eljárás. Ő nem fogyasztott kábítószert, nem tudja, kié volt a partin talált drog. Szóbeli figyelmeztetést kapott, aztán hazavitték. Sajnálja, hogy megsértette a gyülekezésre vonatkozó szabályokat, vállalja az ezért járó szankciókat. Megköveti a családját, kollégáit, választóit, szerinte botlása személyes: „azért csak magam tartozom felelősséggel, kérem, ne terjessze azt ki senki se a hazámra, se a politikai közösségemre”.

hirdetés

Azért idézem ilyen hosszan a magyarázkodását és a kérését, mert többet mond róla, mint amennyit ő közölni szeretne.

Tényleg nem érdekel, mit kap a nyakába a nemzeti és európai sorskérdéseket fél kézzel megoldó kormányunk, élén az erkölcsi hérosszal, mit gondolnak most a jobboldali, polgári, konzervatív, kereszténydemokrata emberek, nem érdekel, hogy tud-e köpni-nyelni Dúró Dóra, az főleg nem, mi zajlik a brüsszeli házibulikon. Egyelőre ott tartok a történet földolgozásában, hogy

a legenda igaz: végig lehet dolgozni fél életet abban a szakmában, vagyis a nyilvánosság előtt úgy, hogy az ember lelke, igazi valója közben rejtőzködik. És aztán lehet konzervatív politikusként úgy botlani, mint egy szabadelvű ember.

Popper Péter írja, hogy amikor Pilinszky Jánossal találkozott, a költő azt mondta neki, haragszik a pszichológusokra, mert azt hirdetik, minden emberi problémának van megoldása. „Ezzel sikerül elérnetek, hogy az emberek többsége úgy érzi, csak ő olyan hülye, hogy nem tudja megoldani a szexuális problémáit, a szüleivel való viszonyát, a házasságát, az egzisztenciális ügyeit, a politikai orientációját stb. – és összeomlik. A valóságban (…) az élet dolgainak többsége nem megoldható. Legfeljebb jól rosszul elviselhető. (…) Ti úgy gondoljátok, hogy az életben problémák vannak, és megoldásokra van szükség, én meg úgy gondolom, hogy az életben tragédiák vannak, és irgalomra van szükség.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
korhazunsplash.jpg

Ferenci Tamás: „Aki ma koronavírusban haldoklik, még korlátozások előtt fertőződött meg”

Még csak most érhet be a novemberi szigorítások hatása – emlékeztet a biostatisztikus. Kérdés, mindez hogyan alakul, ha a kormány karácsonyra enyhít a szabályokon.
Rónyai Júlia; illusztráció: Mufid Majnun / Unsplash - szmo.hu
2020. december 04.


hirdetés

Kétségbeejtő összevetni a jelenlegi koronavírus-statisztikákat az Egészségmérési -és értékelési Intézet (IHME) előrejelzésével. Októberben például voltak napok, amikor az új megbetegedések száma a becslésben szereplő adat duplájára nőtt. Korábban megírtuk azt is: a Washingtoni Egyetemen működő intézet szerint a második hullám a napokban tetőzhet Magyarországon.

Azóta - az új korlátozások értelmében - frissült a modell, ami december 8-ára most például napi 178 fertőzött halálát prognosztizálja. Az IHME előrevetítette azt is: az év végéig az áldozatok száma a 9 ezret is elérheti.

Ha azonban a kormány december 11. után feloldaná a korlátozásokat, a járvány a modell szerint csak január 16-án tetőzne. Ekkor egy nap alatt akár 449-en is elhunyhatnának a vírus következtében.

Ferenci Tamás klinikai biostatisztikus, orvosbiológiai mérnök, az Óbudai Egyetem docense megfontoltságra int, mielőtt még a friss adatok olvastán pánikba esnénk.

“A Washingtoni Egyetem előrejelzése meglehetősen vitatott a szakmában, ez a mostani számoktól függetlenül, már korábban is így volt. Megkérdőjelezhető a módszertan, amit alkalmaznak, eleinte például semmilyen járványterjedési ismeret nem volt beépítve a modelljükbe” - mondja a biostatisztikus.

hirdetés

Ferenci példaként említi a maszkhasználatot, amit az IHME a modellben felhasznál. Ez november 11-én az intézet szerint 76 százalék volt, 12-én viszont már 77 százalék. Nyilvánvaló, hogy ezt ilyen pontosággal senki nem tudhatja, ezért nem megnyugtató, hogy az előrejelzéseik ilyen információkat is felhasználnak - tette hozzá a szakember.

“A valódi járványügyi modellekre is igaz, hogy arra kevésbé alkalmasak, amit a közvélemény várna tőlük. Azaz: nincsen jósgömb funkciójuk” - mondja. “Sok esetben ugyanis a járvány alakításában a biológiai tényezőknél fontosabb, hogy milyen korlátozó vagy enyhítő döntések születnek, és azokat hogyan tartja be a lakosság.”

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
tg.jpg

Török Gábor: „Az újabb szexbotrány hatalmas csapás a Fidesznek”

A politológus szerint az ellenzékiek most jól szórakoznak, de ettől még nem lesznek többen. A kérdés az, hogyan reagálnak a botrányra a fideszes szavazók.
Fotó: Török Gábor/Facebook - szmo.hu
2020. december 02.


hirdetés

"Az újabb szexbotrány, ezt szerintem senki nem vitatja, hatalmas csapás a Fidesznek. Számtalan tekintetben: egy értékes politikus elvesztése miatt, a hitelességen esett csorba miatt, a nemzetközi visszhangok és következmények okán, egy gondosan építgetett téma "sérülése" miatt és persze kommunikációs nehézségek miatt is (lásd "brüsszelezés" új értelmezése)"

- kezdi a bejegyzését Török Gábor politológus, amit a Szájer-botrány kapcsán írt.

Majd kifejti, hogy az ellenzéki szavazók most nyilván jól szórakoznak, de ettől nem lesznek többen. Szerinte az a legfontosabb kérdés, hogy miként reagálnak rá a potenciális, illetve a jelenlegi fideszes szavazók.

Különösen azok, akik nem minden körülmények között szavaznának a Fideszre, és egy ilyen helyzetben időlegesen vagy tartósan kiábrándulhatnak, elbizonytalanodhatnak.

hirdetés

"Szóval most elsősorban őket érdemes figyelni, hallgatni, olvasni - biztos vagyok benne, hogy a következő napokban-hetekben a kormánypárt is ezt fogja kutatni ezerrel" - fűzi hozzá bejegyzésében Török Gábor.

Log into Facebook

Log into Facebook to start sharing and connecting with your friends, family, and people you know.


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!