hirdetés
kém.jpg

Trump fecsegése miatt kellett a CIA egyik ügynökét kimenekíteni Oroszországból

MTI, SZM - szmo.hu
2019. szeptember 10.


hirdetés

Oleg Szmolenkov, az orosz elnöki hivatal volt munkatársa lehetett az az informátor, akit az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) kimenekített Oroszországból - közölte kedden a Kommerszant című orosz napilap, amerikai állami szervektől származó értesülésekre hivatkozva.

Szmolenkov a lap szerint azután tűnt el feleségével és három gyermekével, hogy 2017 júniusában Montenegróba utazott nyaralni. Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) gyilkosság ügyében kezdett el nyomozni. Az eljárást leállították, majd felújították, mígnem az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) ki nem derítette, hogy a család "egy másik országban él".

A Daily Storm orosz hírportál annak idején azt írta, hogy a férfi titkárként dolgozott a washingtoni orosz nagykövetségen, amikor azt még a mára Vlagyimir Putyin elnök külpolitikai tanácsadójává avanzsált Jurij Usakov irányította. Szmolenkov később átkerült a kormányapparátusba, és 2010-ben az akkori államfő, Dmitrij Medvegyev harmadosztályú államtanácsossá nevezte ki.

Tevékenységéről a Kommerszant hivatali körökből egymásnak némileg ellentmondó értesülésekhez jutott. Az egyik verzió szerint Szmolenkov továbbra is élvezte Usakov bizalmát és együttműködött vele. A másik szerint viszont aligha tudhatta értesülésekkel ellátni az amerikaiakat, mert beszerzéssel, utazásszervezéssel és a felső vezetés magánutasításainak végrehajtásával foglalkozott.

Az orosz elnöki hivatal titkárságának szóvivője, Jelen Krilova az Interfax hírügynökségnek kijelentette, hogy a hivatalnak Oleg Szmolenkov nevű munkatársa nem volt.

A The New York Times azt írta, hogy a kimenekített orosz tisztségviselő nem tartozott Putyin szűkebb környezetéhez, de hozzáférése volt a Kremlnek ahhoz a magas szintjéhez, amelyen a döntéseket meghozták.

Az amerikai lap úgy értesült, az informátor segített a CIA-nak arra a következtetésre jutni, hogy Putyin utasítást adott beavatkozásra a 2016-os amerikai elnökválasztásba, irányította ezt a műveletet, egyebek között parancsba adta a demokrata párti vezetőség komputereinek feltörését. Az amerikai hírszerzés 2017-ben tette közzé jelentését, amelyben az orosz elnököt tette felelőssé a beavatkozásért.

A Kommerszant a The Washington Post ingatlanos weboldalára hivatkozva azt írta, hogy Oleg Szmolenkov és felsége, Antonyina 2018 júniusában egy 760 négyzetméteres házat vásárolt a hozzá tartozó 1,2 hektáros telekkel együtt a Virginia állambeli Staffordban, az amerikai fővárostól mintegy 70 kilométerre délnyugatra. Az NBC amerikai televízió azt közölte hétfőn, hogy a megszöktetett orosz hivatalnok Washington közelében él.

A The New York Times online változata hétfőn meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írta: az informátort évtizedekkel ezelőtt szervezték be Moszkvában. Az orosz kormányzat középvezetője volt, és miután gyorsan haladt előre a ranglétrán, befolyásos pozícióra tett szert, ezért hozzáfért a Kreml titkosított dokumentumaihoz is.

A lap szerint az illető az amerikai hírszerzés legértékesebb forrása volt. Amikor azonban 2016-ban az amerikai hírszerzők szembesültek az orosz beavatkozási kísérletek komolyságával, úgy gondolták, hogy az ügynök biztonsága veszélybe került, ezért megpróbálták kimenekíteni Oroszországból. Ő ezt akkor még, családi okokra hivatkozva, visszautasította.

Az újság úgy tudja: a CIA akkori igazgatója, John Brennan az elnökválasztás utáni hatalomátadás időszakában nem tájékoztatta Donald Trumpot az ügyről.


KÖVESS MINKET:





hirdetés
horvath-ildiko-allamtitkar-mti-kovacs-attila-1000x563.jpg

Kifütyülték az államtitkárokat az orvosok a kamarai gyűlésen

A rendezvény célja az lett volna, hogy a magyar egészségügy helyzetét, problémáit vitassák meg az orvosok és a politikusok.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. szeptember 21.



Feszültséggel teli nagygyűlést tartott a Magyar Orvosi Kamara a Vasúttörténeti Parkban, ahová a pénzügyminisztérium, a Miniszterelnökség és az Emmi is meghívást kapott, utóbbi két tárca képviselői meg is jelentek - számolt be róla a 24.hu.

A rendezvény célja az lett volna, hogy a magyar egészségügy helyzetét, problémáit vitassák meg az orvosok és a politikusok.

"Nem hirtelen felbuzdulás, dühkitörés, és nem az elégedetlenség feszültségének kiengedése miatt gyűltünk ma össze. A tehetetlenség, a kihasználtság, a hivatástudatunkkal való visszaélés kihasználása elleni segélykiáltás a mai rendezvény"

- mondta Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, aki a gyűlés előtt problémalistát és kérdéseket is küldött a meghívott minisztériumoknak.

Ezek a következők voltak:

• egységesen kötelező 900 ezer forintos kezdő szakorvosi minimális alapbér a közfinanszírozott ellátásban dolgozóknak, a munkaviszony típusától függetlenül, 2022 január 1-től.

• a béremelés függvényében a paraszolvencia megszüntetése.

• a nyugdíjasok diszkriminációjának megszüntetése, visszafoglalkoztatásuk megkönnyítése

• döntsék el, hogy orvosokkal vagy orvosi végzettséggel nem rendelkezőkkel (nondoktor, Msc. nővér) akarják-e a magyarokat gyógyítani pusztán takarékosságból.

• szerezzenek érvényt és ellenőrizzék mind a humán erőforrást érintően, mind az eszközöket illetően a szakmai minimumfeltételek meglétét, mert a jelenlegi állapot egy becsapás és a betegbiztonság súlyos megsértése

A rendezvényen nagyjából 200 orvos jelent meg, akik finoman szólva sem voltak elragadtatva attól, hogy Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkát személyes történeteket mesélt orvosi pályafutásáról, majd az emberközpontú egészségügyről beszélt. Ekkor

a türelmetlen hallgatóság már nemtetszése jeléül felmutatta a piros lapot, sőt ki is fütyülte a politikust.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
conte.jpg

Orbánék cserben hagyták Salvinit az olasz miniszterelnök szerint

Giuseppe Conte szerint a visegrádi országok nem segítenek Olaszországnak a migrációs politikában.
MTI - szmo.hu
2019. szeptember 21.



A visegrádi országok migrációs politikáját bírálta Giuseppe Conte olasz miniszterelnök szombaton Rómában, a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) párttalálkozóján, amelyen délután Orbán Viktor magyar miniszterelnök is felszólal.

Giuseppe Conte egyórás felszólalásának elején rögtön a migráció kérdéséről beszélt.

Kijelentette Olaszország "ritkán kapott támogatást a visegrádi országoktól". Úgy vélte, ez azzal magyarázható, hogy a visegrádi országok "nacionalista iránya nagyon zárt", már-már az "elszigetelődést" súrolja.

"Ez az út pedig a gyakorlatban nem járható, mivel ha akarjuk, ha nem, ma már integrált politikai, gazdasági, kulturális rendszerben élünk Európában" - hangoztatta az olasz miniszterelnöktől.

A szavait kezdetben bekiabálásokkal kísérő közönségnek Giuseppe Conte azt mondta, kérdezzék meg Orbán Viktort, miért nem követte Matteo Salvinit, a Liga olasz jobboldali párt vezetőjét, és miért nem lépett ki az Európai Néppártból.

Conte hozzátette, Jaroslaw Kacynskinek, a lengyel Jog és Igazságosság párt vezetőjének is feltehetik ugyanezt a kérdést, hogy miért nem követte Európában Matteo Salvinit. "A Liga elszigetelve találta magát, nála is jobboldalibb erők hagyták magáraa visegrádi országokból" - jelentette ki a római miniszterelnök.

Lapozz a továbbiakért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
áder.jpg

Elég nagyot bakizott Áder János, aki szerint a magyarok felelőssége elenyésző a klímaválságban

A köztársasági elnök ezt statisztikailag le is vezette, hibásan.
Fotó: MTI - szmo.hu
2019. szeptember 21.



Áder János már készül a szeptember 23-i ENSZ-klímacsúcsra. Péntek reggel a Kossuth rádióban statisztikai adatokkal is alátámasztotta, hogy az országnak szinte semmi felelőssége nincs a világot fenyegető klímaválságban.

– Helyes, hogy Magyarország felelősségét és tennivalóit is vizsgáljuk, amikor a fenyegető klímakatasztrófáról és a megteendő intézkedésekről beszélünk, de ne tévesszünk mértéket - mondta.

Aztán mondott valamit, amivel mértéket tévesztett. Tudni vélte ugyanis, hogy

„az Európai Unió (...), azaz 28 ország éves kibocsátása annyi volt, amennyit Kína egy nap alatt a légkörbe bocsátott.”

Ez az állítás azonban nem fedi a valóságot, fedezte fel a 444.hu. Kína 2017-es éves szén-dioxid-kibocsátása 10,877.218 megatonna. Az EU-é, ugyanebben az évben 3,584.345 megatonna - ahogy ez egyébként a nyilvánosan elérhető adatokból ellenőrizhető is.

Az EU valóban kevésbé szennyezi a légkört, mint Kína, de ez a különbség csak háromszoros, nem pedig 365-szörös, ahogy Áder János mondta.

Érdemes azt is figyelembe venni, hogy az EU által összeállított adatok nem tartalmazzák a földhasználatból és erdőirtásokból, illetve az exportból és importból származó kibocsátási értékeket, így nem mutatnak tökéletesen reális képet az adott ország tényleges felelősségéről.

A köztársasági elnök nem gondolja, hogy ne kéne intézkedéseket tennie a magyaroknak, csak szerinte nem szabad túlzásba vinni, mert „a mi felelősségünk sokkal kisebb a bolygóért.”

Áder egyébként pozitívan tekint a jövőbe, szerinte minden adott ahhoz, hogy a bolygónkon az „emberek és a többi élőlény is jól érezze magát”, így nincs szükség sem a klímahisztériára, a gyerekvállalás megtagadásával való fenyegetőzésre, sem más bolygók kolonizálására.

Arra azonban felszólít mindnyájunkat, hogy felelősségünk megőrizni a Földet „olyannak, amilyennek megismertük.”


KÖVESS MINKET:




hirdetés
idojaras-kbernadett.jpg

Eső és hideg váltja fel a napsütést – közeleg az őszi napéjegyenlőség

Keddre megérkezik a hidegfront, és változékony, esős időre számíthatunk.
Fotó: Időkép, K. Bernadett - szmo.hu
2019. szeptember 21.



Ma és holnap is túlnyomóan derült, napos idő lesz, csak vasárnap délután növekszik meg nyugat felől a fátyolfelhőzet. Holnap estig csapadék nem várható. Ma néhol, holnap többfelé megélénkül a déli, délkeleti szél, amely vasárnap a Kisalföldön meg is erősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 2 és 7 fok között alakul, de a fagyzugos helyeken 0, -1 fok is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 19 és 24 fok között várható - írja az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzésében.

Az időjárás hétfőtől kezd romlani. Épp, ahogy csillagászati értelemben is kezdetét veszi az ősz - írja az Időkép.

Szeptember 23-án ugyanis helyi idő szerint délelőtt 9 óra 50 perckor érik ismét merőlegesen a Nap sugarai az Egyenlítőt. Ez az időpont az őszi napéjegyenlőséget jelenti, csillagászati értelemben is kezdetét veszi az ősz.

címszöveg

Az elnevezéssel ellentétben azonban nem ettől a naptól válnak hosszabbá az éjszakák a nappaloknál. A csillagászati kifejezés, definíció szerint, a Nap középpontjára vonatkozik, az égitest "széle" azonban reggel ennél hamarabb, este később hagyja el a horizontot. Fénye pedig, a légkörből való szóródásnak köszönhetően, ennél is korábban világítja be a félgömböt. A nappal hétfőn még 22 perccel meghaladja az éjszaka hosszát, egyezés csak a déli és északi félteke napszakjainak hosszát tekintve jön létre. Nálunk ténylegesen csak 26-át követően lesznek hosszabbak az éjszakák, mint a nappalok.

Lapozz a jövő heti időjárásért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x