hirdetés
tronok-harca-8evad-zaroevad-hbo2.png

10 elborult elmélet arra, mi történik majd a Trónok harca utolsó évadában

Vigyázat, csupa spoiler!
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. április 14.


hirdetés

A Trónok harca minden idők egyik legsikeresebb sorozata lett, Emmy-díjat és más elismeréseket nyert, pedig a 2012-es és 2013-as Emmyn még nem nagyon vettek tudomást róla, 2013-ban például az HBO másik sorozata, a Gengszterkorzó egyik mellékszereplője, Bobby Cannavale kapott Emmyt, hiába jelölték újra a Tyrion Lannistert alakító Peter Dinklage-et.

Már a sorozat első évada alatt elindult a találgatás, hogy az ott bemutatott szereplők közül kié lesz a vastrón, ki lehet Westeros ura.

A nézők - különösen, hogy a Trónok harca alapjául szolgáló eddig elkészült regények nem adnak mindenben támpontot, sőt a sorozat sok részletben eltér a könyvektől – azt is próbálják megtippelni évadról évadra, hogy ki marad egyáltalán életben.

VIGYÁZAT, SPOILEREK!

HA NEM LÁTTAD AZ EDDIG BEMUTATOTT 7 ÉVADOT, NE FOLYTASD!

MI SZÓLTUNK!

A Trónok harca nyolcadik, befejező évada közeleg, és világszerte milliókat izgat a szereplők sorsa, és a történet lezárása. Ezért a legelborultabb vagy legérdekesebb rajongói teóriák közül válogattunk néhányat nektek.

1. Az Éjkirály feltámasztja a halott Starkokat

A rajongók egy csoportja szerint a 8. évad előzetesében nem véletlenül mutatják a kriptát Deresben. Korábban is kapott már szerepet a sorozatban, például az első évadban, amikor Ned Stark a húgáról, Lyannáról beszél a lány síremlékénél. Vagy amikor Osha és Brandon a kriptában találkozik Rickonnal és a farkasával, és Rickon azt állítja, hogy ott, lent látta az apjukat. És azt is, hogy a szüleik soha többé nem térnek vissza.

Az előzetesben azt láthatjuk, hogy Arya rémülten rohan a kriptában. A rajongók szerint az Éjkirály úgy használja az elhunyt Stark-ősöket, mint a trójaiak a mondában a falovat: valamilyen módon feltámasztja őket, és azok belülről támadnak ellenségként az élőkre. Így akár az is előfordulhat, hogy a végén minden élő meghal, és a Mások foglalják el Derest, majd egész Westerost.

2. Sansa és Tyrion marad életben a végére

„Lady Stark, túlélsz mindannyiunkat” – mondja Tyrion, a király segítőjeként a második évadban Sansának. Valóban, mindaz, amin keresztülment a Stark lány a hetedik évadig, akár meg is ölhette volna – de megerősítette. Először a megalkuvó alkalmazkodás miatt volt képes túlélni. Joffrey szívesen megölte volna, miután az apját lefejeztette, és a lányra, illetve a lány családjára már nem volt szüksége az uralkodáshoz.

Később, a nagynénje, Lysa Arryn kis híján végzett vele. És a Ramsey Boltonnal való házassága is életveszélyessé vált, és nem csupán az elmebeteg és szadista fiú kiszámíthatatlan őrültsége, hanem annak féltékeny szeretője miatt is veszélyben az élete. A pokoli leckék viszont ellenállóbbá és öntudatosabbá teszik.

Tyrion a diplomáciai érzékének, gyors helyzetfelismerő képességének, részegen is józan gondolkodásának és a kapcsolatainak köszönheti, hogy életben marad. A harmadik évadban van arról szó, a Ros-sal folytatott beszélgetés során, hogy milyen jó, ha sok embert ismer valaki, és akadnak szövetségesei. Később az egyik ismerőse, szövetségese, Lord Varys húzza ki a csávából és menekíti el Tyriont Essosra a családja haragja elől.

Tyrion képességeivel számtalanszor bebizonyította, hogy született uralkodó, talán az összes szereplőnél bölcsebb. Sansa pedig királynőnek született. Mivel egyes rajongók szerint Sansa és Tyrion házassága még érvényes, és a Ramsey Boltonnal kötött házassága eleve nem volt az, biztos, hogy lesz még közük egymáshoz, sőt, egymásba szeretnek, és csak ők élik túl a csatákat és azt az őrületet.

3. Mindenki meghal, vagy csak a férfiak halnak meg?

Valar morghulis, angolul All men must die. Mindenkinek meg kell halnia. Többször is elhangzik a sorozatban, minden évadban valaki más szájából.

Csakhogy a harmadik évadban, amikor Daenerys Targaryen beszélget Missandei-jel arról, hogy háborúba követi őt, akár éhezhet és meg is halhat, és a lány azt mondja: „Valar morghulis”, Daenerys így válaszol: Igen, minden férfinak meg kell halnia, de mi nem férfiak vagyunk”.

Ebből sokan azt a következtetést vonták le, hogy a férfi főszereplő mindegyike elvérzik a sorozat legvégére, és a női főszereplők, illetve mellékszereplők között lesznek a nagy túlélők.

4. Dany lesz az Éjkirálynő

Westeros elnyeréséhez Westeros támogatása kell – mondja Jorah Mormont Daenerysnek Quarth-ban. Csakhogy Daenerys nem olyan népszerű, mint Jon, és nem is bírja úgy az emberek támogatását.

Az egyik sárkányát már elveszítette a hetedik évad végén, és a sorozatban Tyrion is figyelmezteti, hogy valójában védtelen a sárkányain, Dany elég önfejű és makacs, a vesztébe fog rohanni. Az egyik Reddit felhasználó szerint az igazi jég és tűz násza valójában Daenerys és az Éjkirály egyesülésével jön létre.

5. Melisandre adja össze Jont és Danyt

Sokak szerint teljesen nyilvánvaló, hogy Havas Jon és Daenerys Targaryen egy pár lesz, az is, hogy Melisandre karaktere nem tűnhet el úgy végleg, hogy szimplán lelép, amikor Havas a Baratheon-kislány feláldozása miatt száműzi, és megígéri neki, hogy megölik, ha visszatér.

Muszáj lesz visszajönnie, egészen biztosan lesz még szerepe, és egészen biztosan olyan tettet hajt végre, ami miatt megkegyelmeznek neki. Az egyik rajongó szerint, mivel eléggé megfogyatkoztak a papok a sorozatban, végül ő lesz az, aki összeadja Havast és a Targaryen-lányt.

Az is biztos a rajongók szerint, hogy meghal, hiszen azt mondja Melisandre a hetedik évadban, hogy visszajön, hiszen az ő sorsa az, hogy Westeroson haljon meg.

6. Daenerys biztosan meghal

Az egyik legnépszerűbb elmélet szerint Jon a herceg, akit megígértek. Ha ő az Azor Ahai utódja, akinek a feleségét, Nissa Nissát kellett feláldoznia, és kardját a szívébe döfnie, akkor Jonnak a végső győzelemhez fel kell áldoznia Daeneryst.

A teóriát erősíti az is, amit a harmadik évad végén és a negyedik évad elején láthattunk/hallhattunk, amikor Daenerys felszabadítja a rabszolgákat, és azok azt kiabálják: "Mhysa, mhysa!" vagyis "Anya", ami niszának hallatszik.

7. MINDENKI meghal

A Sorozatjunkie.hu oldalon, ahol linkelték a Trónok harca utolsó, záró évadának állítólagos vázlatát (illetve a 8. évad állítólag legfontosabb eseményeit), az egyik magyar rajongó kommentben izgalmas és tényleg meghökkentő befejezést képzelt el a sorozatnak.

„Nem olvastam a “terveket” és nem is fogom. Számomra egy befejezés az elfogadható, még akkor is ha most körül röhögtök (magamon is mosolygok).

Én elpusztítanám ezt a világot, mert beteg és egyik fél sem tudna egy élhető világot létrehozni.

A pusztulás után maradnának az erdő gyermekei akik tovább vigyáznák a Földet. Ennek lenne üzenete, mert a jelenünk is lassan a pusztulás felé halad.”

8. Melisandre, a papnő visszahozza Viseriont az élők közé

A hetedik évad egyik legmegdöbbentőbb jelenete az, amikor az Éjkirály Mássá változtatja az egyik sárkányt, Viseriont, miután az meghalt. Egy teória szerint Melisandre nem csak hogy Jon tiltása ellenére visszatér, hanem újból megismétli a halott feltámasztását, akár a saját élete árán és a sárkány nem sokáig szolgálja majd a Mások seregét.

9. Bran valójában az Éjkirály

Mint azt már láthattuk, Bran képes látni a múltat, és ott lenni múltban történt eseményeknél. Bran képes megszállni állatok és emberek tudatát, és a céljaira használni őket, ilyen volt a harmadik évadban amikor a Stark farkasokat használta, vagy a hatodik évadban, amelyben Hodor sorsa kiderült és eldőlt. Azt is láthattuk, hogy amikor a múltban van, kapcsolata lehet az ott élőkkel, például felfigyelt a hangjára a fiatal Ned Stark az egyik látomásban.

Emlékezetes az a jelenet is, amikor az egyik látomásban az óvatlan Brant megérinti az Éjkirály. A hatodik évadban Bran az egyik látomásában ismét visszamegy az időben, oda, amikor az Erdő Gyermekei átváltoztatták az Elsők egyikét Mássá, Bran pedig az átváltoztatott férfiban lehetett, mert amikor a férfiba szúrják a sárkányüveget, Bran megvonaglik a fájdalomtól.

A Mások királya és Ben valamilyen módon egy, mert Ben énjének egy része benne maradhatott. A teóriát erősíti az is, hogy a hetedik évad végén a Mások menetelnek a fal felé, és a menet egy farkasfejet formáz a hóban…

10. Sam mindenkit túlél, és ő meséli el a történetet

Megvan, hogy amikor a hetedik évadban Samwell Tarly azt mondja Ebrose főmesternek, hogy ő valami sokkal költőibb címet adott volna a könyvének? Valószínűleg tényleg ő lesz, aki a kevés (vagy egyetlen) túlélőként leírja Westeros krónikáját.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
rtl-hirado-tv2-tenyek-1000x583.jpg

Rövidebb lesz az RTL Híradó, új hírműsort indít a TV2 a médiatörvény miatt

Már július 29-től megváltozik a két kereskedelmi csatorna hírműsorainak rendje.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. július 18.



Változások lesznek az RTL Klub és a TV2 hírműsoraiban is az új médiatörvény miatt - írja a SorozatWiki.

A nemrég elfogadott törvénymódosítás előírja, hogy jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltatók (RTL Klub, TV2, M1) esti híradói augusztus elsejétől maximum 45 perc hosszúak lehetnek. Viszont megengedi, hogy bulvárosabb tartalom is megjelenjen a hírműsorokban, és nem tiltja a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyos károsítására" alkalmas, pornográf tartalmú, szélsőséges, és indokolatlanul erőszakos tartalmakat, feltéve, ha a médiaszolgáltatás titkosított formában tartalmazza a műsorszámot, és a titkosítás feloldásához olyan kódot használnak, amely garantálja, hogy 18 éven aluli néző nem láthatja az adást.

Azonban úgy tűnik, a két legnagyobb kereskedelmi csatorna nem várja meg az új törvény életbe lépésének időpontját, és már július 29. hétfőtől módosítják az esti hírműsoraikat.

Az RTL Híradónál csak annyi lesz a változás, hogy

az elmúlt másfél hétben megszokott 53 perces műsoridő helyett mostantól már csak 45 perces lesz, azaz 8 perccel rövidebb.

Viszont ugyanennyi idővel hosszabbra nyújtják a Híradó után következő Fókusz magazinműsort, amely július 29-től pontban 19 órakor kezdődik majd.

A TV2-nél ennél nagyobb lépésekre készülnek: kettébontják a Tényeket és új hírműsort indítanak.

A megszokott időpontban, 18 órakor indul majd a Tények, de az eddigi 60 helyett csupán 25 perc hosszú lesz. Ezt követően 18.30-kor Tények Plusz névvel egy új hírműsor indul.

Utóbbi - csakúgy mint most a Tények - 19 óra körül ér véget, így az esti szórakoztató műsorok időpontját nem érinti a változás - írja a portál.


KÖVESS MINKET:



hirdetés
lashana-lynch-daniel-craig-james-bond-007-film.jpg

Egy fekete nő lesz az új 007-es ügynök James Bond nyugdíjba vonulása után

Lashana Lynch, a Marvel kapitány című filmből is ismert színésznő fogja alakítani a szuperügynököt, aki Bonddal együtt fog dolgozni.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. július 15.



Egy fekete nő lép James Bond helyébe az új 007-es filmben, ami már sorozatban a 25. lesz. Azt már korábban tudni lehetett, hogy Lashana Lynch is szerepelni fog a filmben, most azonban kiderült, hogy nem is akármilyen szerepet fog játszani.

A Daily Mail érdekes részleteket közölt a készülő produkcióról, amit jelenleg Olaszországban és az Egyesült Királyságban forgatnak.

A film története azzal indul, hogy James Bond már a nyugdíjas életét éli Jamaikában, de visszahívják egy újabb küldetésre. Van azonban egy olyan jelenet, amikor M azt mondja, "gyere be, 007-es", ekkor pedig nem Daniel Craig, azaz a jelenlegi James Bond, hanem Lashana Lynch jelenik meg

- árulta el egy filmipari bennfentes.

Introducing Nomi. Suit: @emiliawickstead Jewels: @maria_tash @cfconcept @bjorgjewellery Hair & make up: @pipwoods

5,853 Likes, 79 Comments - Lashana Lynch (@lashanalynch) on Instagram: "Introducing Nomi. Suit: @emiliawickstead Jewels: @maria_tash @cfconcept @bjorgjewellery Hair &..."

Ezek alapján bár Bond Bond marad, de a 007-es ügynök szerepében már egy fekete hölgyet láthatunk, akihez természetesen vonzódni fog férfi elődje. A Daily Mail forrása szerint

a Daniel Craig által alakított karakter beveti minden csábító erejét és trükkjét, hogy behálózza a női ügynököt, de hiába, mert a Nomi nevű nő kitartóan ellenáll neki, sőt nem is igazán érdeklődik iránta - legalábbis az elején.

Lashana Lynch nem ismeretlen a filmrajongók számára, hiszen nemrég a nagysikerű Marvel kapitány című szuperhősfilmben is szerepelt, mint a Maria Rambeau nevű pilótanő. Most pedig valószínűleg még nagyobb hírnévre tesz szert azzal, hogy fekete nőként alakíthatja majd James Bond utódját a 25. kémfilmben.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
olvas1.jpeg

5 könnyű, de igényes olvasmány, amit ha magaddal viszel a nyaralásra, nem sok időt töltesz strandolással

Egy nyaralás remek alkalom arra, hogy – a fürdés, barnulás, fagyievés és a mértékletes nappali alkoholizálás mellett – hátradőlj a napágyban és elmerülj egy lebilincselő regényben. De a nagy kérdés: mit vigyél magaddal? Segítünk!
Forrás: Inspirációk magazin, Címkép: Pexels - szmo.hu
2019. július 15.



Csorba Anita és lelkes csapata a kreatív energiáikat csak arra összpontosítják, hogy nektek érdekes és inspiráló tartalmakat állítsanak elő. Tarts velük az Inspirációk Magazin felületein!

Nyaraláskor van időd végre elővenni azt a régi klasszikust, amiről mindenkinek azt mondtad, hogy már olvastad – és persze arra is, hogy beszerezz és elolvass egy-két új megjelenést. Összeszedtünk öt könyvet, amelyeknek ott a helye a kézipoggyászodban. A kritériumok: legyen mindegyik izgalmas és szórakoztató, ezek mellett pedig értékes mondanivalóval és igényes prózával bírjon.

Főleg friss megjelenések közül válogattunk, négy könyv most nyáron jelent meg. Csak egy kakukktojás van; az egyik regény már öt éve elérhető magyarul – de főszerkesztőnk szinte minden nyáron előveszi, úgyhogy muszáj volt felvennünk a listára.

1. Blake Crouch: Hamis emlékek

Figyelmeztetés: ha ezt a könyvet viszed magaddal a strandra, hétszentség, hogy egy percet nem fogsz a vízben tölteni.

A ​valóságot emlékek hozzák létre. Erre kezd rádöbbenni Barry Sutton, a New York-i rendőr, miközben nyomozni kezd a tragikus jelenség után, amit a médiában hamisemlék-szindrómaként emlegetnek. A kór áldozatai egy olyan életre emlékeznek vissza, amit soha nem éltek le.

Helena Smith neurológus is az emlékek erejében hisz. Egész életét egy olyan technológia megalkotásának szentelte, ami segít az embereknek megőrizni a legértékesebb emlékeiket. Amennyiben sikerrel jár, bárki újra átélheti az első csókját, a gyermeke születését vagy az utolsó pillanatait a haldokló szüleivel.

Miközben Barry az igazságot keresi, egy minden betegségnél rémisztőbb ellenféllel találja szemben magát: egy olyan erővel, amely nem csak az elménket támadja meg, hanem magát a múlt szövetét is. És amikor ennek következtében elkezd megsemmisülni az általunk ismert világ, csak neki és Helenának van esélye arra, hogy együtt dolgozva legyőzzék a fenyegetést.

Tisztán emlékszem még. Pár hete történt. Éjjel volt már; sokáig dolgoztam, fáradt voltam, de gondoltam olvasok még pár percet alvás előtt. Már napok óta ott figyelt az éjjeliszekrényemen az új Blake Crouch könyv; kézbe vettem, felnyitottam – aztán két óra múlva, hajnalban csuktam csak be, mivel már a szemcsepp sem segített; akármennyire is akartam, képtelen voltam tovább olvasni. Másnap folytattam a regényt, és addig nem keltem fel az olvasófotelből, amíg be nem fejeztem.

Gondoltam egy emlék megosztásával kezdem az ajánlást – és ez nem hamis emlék, tényleg így történt. Blake Crouch technothrillerje annyira elképesztően izgalmas, hogy egész egyszerűen muszáj volt két nap alatt elolvasnom. Már az első oldaltól száguld a sztori, Crouch letisztult, sokszor egészen minimalista stílusa pedig lehetővé teszi, hogy eposzi történetet meséljen el csupán 304 oldalon.

Rendkívül csavaros, hajmeresztő fordulatokkal teli, őrülten tömény könyv, de nem fekszi meg a gyomrodat – az író kiválóan eloszlatja a történetvezetés sajátosságai miatt felmerülő kételyeket, de szerencsére sosem a cselekmény rovására teszi, nincsenek tele az oldalak szájbarágós expozíciókkal.

Rengeteg elgondolkodtató dilemma felmerül az olvasás során, és érdekes okfejtések kerülnek terítékre az emlékezésről és az időről. Persze egyik sem új gondolat, de ebben a történetben új perspektívába kerülnek. Külön örültem egyik kedvenc regényem, Kurt Vonnegut Az ötös számú vágóhíd című könyvének tartalmi és szószerinti megidézésének, de emellett számos pszichológiai és kvantumfizikai értékezés is felbukkan.

Magáról a sztoriról nem szívesen mesélnék; a fenti fülszövegrészlet szerintem pont elég, de ha rám hallgatsz, ide kattintva elolvasod a könyv első 27 oldalát – utána tuti, hogy követelni fogod a maradék 277-et. ITT rendelheted meg. (Nagy László Dávid)

2. Stephen King: Joyland

Egy kevésbé ismert gyöngyszem a világ egyik legsikeresebb írójának tollából – főszerkesztőnk nyári kedvence.

Joylandben, az attrakciókkal teli észak-karolinai vidámparkban jókedvet és boldogságot árusítanak, legalábbis tulajdonosának üzleti filozófiája szerint. De azt nem reklámozzák, hogy évekkel azelőtt brutálisan megöltek ott egy lányt, akinek a szelleme azóta kísért az elvarázsolt kastélyban.

Ide érkezik nyári munkára Devin Jones, a magánéleti válsággal küzdő egyetemista.

Stephen Kinggel kapcsolatban talán kissé elfogult vagyok. Már tizenegy éves korom óta rajongok az írásaiért, és ha valaki megkérdezné, ki a kedvenc íróm, rögtön rávágnám a nevét. Ennek ellenére tisztában vagyok vele, hogy írt pocsék és közepes könyveket is (jelenleg 69 Stephen King könyv érhető el magyarul), de biográfiájának nagyját fantasztikusan jó könyvek alkotják. Ez utóbbi is az élvonalba tartozik – bár nincs az író legismertebb művei közt. Pedig…

A Joyland egy tapasztalt szerző érett műve a tinédzserkor végéről, az utolsó ártatlan nyárról, az első szakításról, az igazi barátságokról – és persze a halálról. Az érzékletesen megfestett tengerparti környezet, az életszerű párbeszédek, Devin bölcsességei és a finom humor szinte el is feledteti az emberrel a krimiszálat, de aztán elérkezik a feszültséggel teli, vérfagyasztó utolsó felvonás, és King megmutatja, hogy még mindig mindig kisujjában van a horror.

Felnövéstörténet, love story, klasszikus whodunit krimi és vérbeli King rémmese – rendhagyó keverék, de a regényben minden elem hibátlanul működik. ITT rendelheted meg. (Nagy László Dávid)

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
lepcson.jpg

Saly Noémi: „A pesti polgár ma is arra használja a kávézókat, mint régen, csak a lapok helyett a wi-fi jelszót keresi”

A várostörténész a századeleji kávéházi kultúra legavatottabb kutatója. A pestieknek azért volt életforma a kávéház, „mert olyan szörnyű körülmények között laktak, hogy a lakások jó részében nem lehetett élni, legfeljebb aludni” - mondja.
szöveg:Göbölyös N. László. Címkép: Takács Szabolcs - szmo.hu
2019. július 15.



Látszólag nagy vargabetűk voltak az életében, valójában azonban minden, ami tett, valahol a családi örökségben gyökerezik. Saly Noémi várostörténész megtisztelt azzal, hogy otthonában, egy Monarchia-korabeli, Dunára néző tabáni házban fogadott.

– Ennek a háznak különleges története van.

– Olyannyira, hogy már meg is írtam, ősszel fog megjelenni, Micsoda népek… címmel. Körbe lehetne pitykézni az egészet emléktáblákkal, olyan fejek laktak itt. Ez egy Hauszmann Alajos által épített ház, bár a terveket csak a kivitelező építőmester, a nem kevésbé jeles Havel Lipót szignálta, aki a Királyi Palotától a Kúrián és a Műegyetemen át mindennek a kivitelezője volt. Hauszmann nagyon sokat dolgozott vele. Az első tulajdonos Kégl György volt, aki a lányainak építtette, tőlük egy likőrgyáros família vette meg, akik 1917-től birtokolták, amíg el nem vették tőlük. A mostani kutatásaim során tudtam meg, hogy az én otthonom első lakója Hubay Jenő hegedűművész volt. Ma is nagyon jó ház, száz éve lakik itt mindenki, mind ismerjük egymást, röpdösnek a kistányér sütemények, lekvárok, zacskó zöldségek és gyümölcsök, gyerekvigyázás vagy a gázórás beengedése sem gond.

– Pályád első felét a francia nyelv határozta meg. Hogyan jött számodra a váltás?

– Nem is tudom, hogy beszélhetünk-e váltásról, mert engem a várostörténet, a családom története, a polgári kori Magyarország is mindig érdekelt. A másik szakom az egyetemen a magyar volt, és külön jártam egy speciális kollégiumra a századforduló magyar irodalmából. Az őseim között meg van néhány tisztességes városépítő: az egyik ükapám a Lánchidat jött építeni Pest-Budára, egyik dédapám ácsmester volt, később ő lett a budapesti ács ipartestület mestervizsgáztató bizottságának az elnöke. Anyai ágon dédapám és nagyapám is építész volt, a dédpapa, Francsek Imre csinálta a Városligeti Korcsolyacsarnokot, a fia, ifj. Francsek Imre pedig a Széchenyi fürdőt. Ilyen felmenőkkel merre induljon az ember? De mivel soha nem voltam még tehetséges rajzoló sem, maradt az írás.

– Annak idején egy Gödöllőn rendezett francia-magyar tábor lelkes programszervezőjeként ismertelek meg.

– A francia is családi örökség. Nagyapám, amikor anyám hét éves volt, a húga pedig öt, különböző itthoni botrányok miatt elment Teheránba. A család meg utána. A lányok ott francia apácákhoz jártak iskolába. Nagyapát onnan vitték el a szovjetek mint hadban álló ország polgárát. Ott állt négy nő, dédanyám, nagyanyám meg a két lány a semmi közepén, férfi és jövedelem nélkül. Hazajöttek.

Akkor anyám jobban tudott franciául, mint magyarul. A húgával ez volt később is a közös titkos nyelvük, és engem halálra idegesített kölyök koromban, hogy nem értettem, amikor egymás között beszélgettek.

A Szilágyi Erzsébet gimnáziumba jártam, ami a 70-es években UNESCO-iskola volt, heti hat órában tanultuk a franciát, nagyszerű tanárunk volt: Szalontay Emmi néni megtanított bennünket minden különösebb hókuszpókusz nélkül – volt egy fekete tábla, kréta és kész. Kicsit túl nagy volt épp a vircsaft a családban, ezért a szegedi egyetemre jelentkeztem, hogy kiszabaduljak ebből. Amikor öt év után visszatértem, kicsit légüres térbe kerültem. Elkezdtem tanítani Rákospalotán. Egy éve voltam osztályfőnök, kaptam egy felkérést, hogy menjek el az orvosegyetem egyik kollégiumába tanárnak. Kilenc évig voltam a Rezső téri kollégium igazgató-helyettese, de az osztályomat végigvittem érettségiig. Volt két év, amikor a Tabán–Rákospalota–Rezső tér háromszögben cikáztam a városban. Aztán egyszer csak jött a hírnök pihegve, hogy a szegedi francia tanszékre kell egy 19. százados ember – addigra már megvolt a doktorim – és ott töltöttem 12 évet. Akkoriban csináltam a nagy fordításaimat, Mircea Eliade vallástörténeti műveit, Claude Lévi-Strauss Kulturális Antropológiáját. Aztán meghalt mami, nekem pedig szörnyen megalázó körülmények között kellett eljönnöm Szegedről. Itt álltam megint a semmiben.

– Nem az a típus vagy, aki sokáig dologtalan marad.

Akkor már elkezdtem a kávéházi kutatásokat, jelentek meg publikációim. Így ismerkedtem meg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum akkor vadonatúj igazgatójával, Kiss Imrével, és rövid úton meggyőztem arról, hogy mindkettőnknek elemi érdeke felvenni engem a múzeumba. Ez lett az utolsó munkahelyem, tizennégy év után most épp a nyugdíj előtti felmentési időmet töltöm. De a naptáram sűrűbb, mint valaha. Éppen most rendeztünk egy kiállítást a szemközti Virág Benedek-házban Napsütötte Tabán címmel a 20. század első harmadának Tabánját megörökítő festők műveiből.

– A budapesti kávéházi kultúráról elsősorban a 20. század első felének irodalmi kávéházai jutnak az emberek eszébe.

– Ennél sokkal több volt: budapesti életforma. Az volt a gyökere, hogy olyan szörnyű körülmények között laktak az emberek, hogy a lakások jó részében nem lehetett élni, legfeljebb aludni, ha az ember abbahagyta a vakarózást a poloskák miatt, meg elcsitult a szomszédság... Ez az irodalmi kávéházi mítosz még mindig benne van a fejekben, de a budapesti polgár, mint olyan volt kávéház-lakó, és ugyanolyan arányban voltak irodalmi kávéházak – minden századik –, mint ahogy a lakosságból kimagasló személyek. Megvoltak a kávéházaik a sertés- és marhakereskedőknek, emitt működött a gyémántbörze, amoda jártak a sütőmunkások olyan péket keresni, akinek szüksége volt kisegítőre.

De kávéházuk volt a rikkancsoknak, a műszem- és művégtag-készítőknek, a csarnoki kofáknak. Még azt is tudom, hogy a Csarnok kávéházban hol ültek a krumpli nagy- és kiskereskedők, a tojásos kofák, és hol volt a bolgárkertészek asztala, ahol egy bizonyos Petar bácsi elnökölt derékig érő szakállban, és amikor ő megszólalt, az egész kávéházban kuss volt...

Az írók pont ugyanolyan hontalan, szerencsétlen albérlet-lakók voltak, mint az akkori budapesti lakosságnak 70–80 százaléka. A kávéház egyfelől egy „felnőtt napközi”, másrészt az információ egyes számú lelőhelye. Egyrészt ott van minden újság – nemcsak az összes budapesti napilap, hanem az Illustrated London News, a nagy párizsi, bécsi, prágai, szentpétervári lapok, amelyek egy nap késéssel érkeznek. A nővendégek kedvéért a kávésok méregdrága divatlapokat járatnak, a gyerekek is ott szocializálódnak, a férfiak lázadnak, az asszonyok nem hagyják magukat... Az ipari munkásságtól az arisztokráciáig mindenki idejár, a kávéház a polgári demokrácia legfőbb fellegvára.

Kávéház a Svábhegyen 1930-ban. Fotó: Fortepan.hu

Ezért bosszantotta annyira a kommunistákat, hogy 1949-ben bezárták szinte az összeset. Ilyen a világon nem sehol nem történt. Olyan gyakran előfordult, hogy bezártak egy kávéházat, mert ott ültek a rebellisek, vagy hogy bezártak egy kávést, mert tűrte a rebelliót. De hogy a kávéházat, mint intézményt takarítsák le egy város térképéről, ez csak Budapesten történt meg.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x