Tovább gyűrűzik a botrány: betegek millióinak adatai kerültek a Google birtokába
2019. november 28.
Két hete robbantotta a bombát a The Wall Street Journal , hogy a Google egy titkos programban betegek millióinak az adataihoz fér hozzá az Egyesült Államokban.
A Nightingale (Fülemüle) kódnevet viselő projekt 2018-ban indult. A keresőóriás ekkor kötött szerződést a St.Louis központú Ascension nevű kórházhálózattal, amely 21 amerikai államban összesen 2600 intézményt működtet. Nekik van a második legnagyobb egészségügyi ellátóhálózatuk az Egyesült Államokban.
A megegyezés értelmében a betegek laboratóriumi eredményei, allergiái, röntgenfelvételei, védőoltásai, felírt gyógyszerei, kezelései, orvosi diagnózisai átkerültek a Google egyik cégéhez. Az adatok sok esetben a beteg teljes kórtörténetét felölelték.
Minden alkalommal, amikor a pácienst megvizsgálta az orvos, a számítógépbe beírt információk a The Wall Street Journal szerint névvel, születési évvel, címmel együtt továbbítódtak a Google Clouds-ba, vagyis a Google felhőalkalmazásába.
A lap úgy tudja, jelenleg legalább 150 Google-alkalmazottnak van hozzáférése több tízmillió páciens adataihoz.
A Google az adatokat egy új rendszer kifejlesztéséhez használja, amely mesterséges intelligencia és gépi tanulás segítségével állítana fel a jelenleginél pontosabb diognózisokat a betegekről. A program képes lenne személyre szabott kezelést, további orvosi konzultációt, vagy az addigiaktól eltérő gyógyszeres terápiát javasolni.
A gépi tanulás folyamán azonban rengeteg adatra van szükség, ezek alapján tanulja meg a program felismerni a betegségtünetekre utaló mintázatokat, illetve azt, hogy melyik kezelés eredményes, és melyik nem.
Csakhogy az egész adatgyűjtésről sem a betegeket, sem az orvosokat nem értesítették.
Az Ascension azt állítja, néhány orvos és ápoló tudott a programról, a Google pedig azt, hogy nem sértették meg a betegek adataira vonatkozó amerikai szabályozást. Az 1996-ban elfogadott törvény ugyanis általánosságban engedélyezi a kórházaknak, hogy a páciensek tájékoztatása nélkül megosszák adataikat üzleti partnereikkel, amennyiben ennek célja „az intézmény egészségellátó funkciójának támogatása.”
A Google azt állítja, a projektnek épp ez a célja, például segít abban, hogy az Ascension adataihoz bárhonnan hozzáférjenek a felhőn keresztül az orvosok, valós időben kommunikálhassanak egymással, és olyan eszközökhöz jussanak, amelyek tovább javítják a betegellátás minőségét. A Google szerint a betegek adatai biztonságban vannak, és csak a fenti célokra használják fel azokat. Azt ígérik, az így szerzett információkat nem kombinálják más fogyasztói adatokkal, és nem alapoznak rá például célzott hirdetéseket. Szerintük egyébként maga a program nem is volt titkos, a létezéséről beszámoltak a cég második negyedéves jelentésében.
Ennek ellenére óriási botrány lett a dologból.
A WSJ cikke után az amerikai egészségügyi minisztérium vizsgálatot indított, Elizabeth Warren demokrata párti elnökjelölt, párttársával, Richard Blumenthallal és Bill Cassidy republikánus szenátorral pedig a napokban közös levélben intéztek kérdéseket a Google-hoz. A három szenátusi tag elsősorban az adatgyűjtés módjáról és az adatok felhasználásáról szeretne további információkat kapni.
A szenátorok szóba hoztak egy névtelen levelet is, ami a botrány kirobbanása után a Guardian-ben jelent meg. Ennek szerzője azt írja, a Nightingale stábját is nyugtalanította a projekt körüli titkolózás, és aggódtak, mi történik, ha a betegek adatai egyszer mégis rossz kezekbe kerülnek.
Majom-disznó hibridek születtek Kínában
2019. december 07.
Egy Kínai laborban megszületett az első olyan malacpár, amely majom-DNS-eket is tartalmaz – írja a New Scientist cikkére hivatkozva a Daily Mail.
A két disznó ugyan egy héten belül elpusztult, a kutatók szerint egészségesek voltak, és egyelőre nem világos, mi okozhatta a két állat halálát.
A kísérlet során több valódi malacba is fecskendeztek majom-DNS-t, amelyek szintén elpusztultak, a kutatók szerint emiatt valószínűsíthető, hogy nem a kimérizmus (vagyis a fajok keresztezése) volt a halál okozója, hanem hiba csúszott a mesterséges megtermékenyítésbe.
A kísérletezések célja egyébként az, hogy emberi szerveket növeszthessenek az állati testekben, ezzel pedig az orvostudományt segítsék a szervtranszplantációban.
Ennek alapja,hogy emberi embrionális őssejteket fecskendeznek be egy másik faj fiatal embriójába. A majom-disznó hibridek létrehozásával a kutatók szerint egy lépéssel közelebb kerültek ennek magvalósításához. 2017-ben egyébként egy San Diegó-i laborban sikeresen hozták létre az első ember-disznó hibridet, amely 28 napig élt.
A tudósvilágban ugyanakkor többen aggodalmukat fejezték ki a projekttel kapcsolatban etikai okokra hivatkozva. Douglas Munoz, a kingstoni Queen's University szerint egyenese rémisztő terepre tévedt a tudomány:
"Az rémít meg igazán, hogy úgy kezdjük el manipulálni az életfunkciókat, hogy közben nem vagyunk tisztában azzal, mi sülhet ki belőle, vagy ha valami baj történik, hogyan állítsuk meg."
Egy másik férfi DNS-ét hordozza spermájában egy nevadai férfi
2019. december 09.
A nevadai Chris Long négy évvel ezelőtt esett át csontvelőátültetésen, aminek következtében a vérében található saját DNS-e néhány hónap leforgása alatt átalakult csontvelődonorjának DNS-évé, írja a The New York Times.
Ez egyébként nem rendhagyó, hiszen a beavatkozásnak végső soron pont az a célja, hogy a beteg vére egészséges vérre cserélődjön, és ennek közvetkezményeképpen a benne lévő DNS is átalakul.
Most 4 évvel a beavatkozás után Christ újabb vizsgálatoknak vetette alá egy munkatársa a helyi seriffhivatalban. A vizsgálat meglepő eredményre jutott, ugyanis kiderült, hogy németországi donorjának DNS-e nem csak a vérében, de az ajkáról, illetve az arcáról vett mintákban is kimutatható volt. De ami ennél is jobban meglepte a bűnügyi labor dolgozóit, az volt, hogy a vizsgálat szerint Chris spermája kizárólag a csontvelődonor DNS-ét tartalmazta.
Chris esete egyébként nem újdonság az orvostudomány előtt, több olyan orvosi beavatkozás is ismeretes, amitől az ember DNS-ének egy része megváltozik, ez az úgynevezett kimérizmus.
A szó maga a kiméra elnevezésű oroszlán, kecske és kígyó részekből álló görög mitológiai lényre utal, és ismert jelenségnek tekinthető, de korábban még nem vizsgálták kifejezetten bűnügyi aspektusból.
Évente emberek tízezrei esnek át csontvelő-transzplantáción, és bár kicsi a valószínűsége, hogy valamelyikük bűnügyi elkövetővé válik, mégis fontos megvizsgálni, milyen következményei lehetnek a kimérizmusnak ezekben az esetekben, hiszen ez félrevezetheti az ügyekben folyó nyomozást.
A jelenségre egyébként már volt példa a bűnügyi történelemben. 2004-ben egy nemi erőszak gyanúsítottját azonosították a DNS adatbázis alapján, csakhogy volt egy apró bökkenő: a férfi a bűntett idején már börtönben ült. Később kiderült, hogy csontvelőátültetésen esett át, a bűncselekményt pedig a donor, azaz a bátyja követte el.
Egy másik esetben pedig egy áldozat vallomását vonták kétségbe, mivel azt állította, egy férfi erőszakolta meg, miközben kétféle DNS-t mutatott ki a rajta végzett vizsgálat.
Chrisnél valószínűleg az okozta a DNS teljes átalakulását, hogy évekkel korábban vazektómiát csináltatott. Persze felmerülhet a kérdés, hogy egy kimériás ember kinek a DNS-ét adná át a saját gyermekének. A kérdésben megkérdezett három orvos egyetértett abban, hogy ez egy nagyon érdekes kérdés, de abban is, hogy valaki más DNS-ét átadni megtermékenyítés által nem lehetséges.
„Lenyűgözött a tény, hogy egyszerűen csak eltűnhetek, és egy másik emberré alakulhatok”
– nyilatkozta Chris Long.
730 ezer olyan ember dolgozik ma Magyarországon, akinek el tudnák venni a munkáját a robotok
730 ezer olyan ember dolgozik ma Magyarországon, akinek el tudnák venni a munkáját a robotok
2019. december 08.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) új elemzése szerint a magyar munkavállalók nem kevés része olyan területen dolgozik, ahol a feladatok nagy részét gépek is el tudnák végezni - írja a hvg.hu.
Becslések szerint az automatizáció terjedésének üteme Közép-Kelet-Európában a közeljövőben az európai átlagot meghaladó lesz, így a munkaerőpiaci hatások feltételezhetően régiónkban is jelentkezni fognak
– olvasható az MKIK GVI kutatásában, amely a Magyarországon nyilvántartott foglalkozások automatizálhatóságát vizsgálta.
Automatizálható feladat minden rutinszerű, egyszerűen leírható, és ebből adódóan leprogramozható munka, mellettük azok is, amik a technikai fejlődésnek köszönhetően kiválthatóak robotok és számítógépek által.
A GVI szerint az automatizáció nem mindig jár az érintett szakmák megszűnésével, ugyanis a legtöbb foglalkozás esetében csak a részfeladatok egy része automatizálható. A felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások esetében sem esélyes, hogy valaha gépek végzik majd el a teljes munkát.
A kutatás arra is rávilágított, megyei szinten hol a legmagasabb az automatizálható feladatok aránya. A listát Fejér megye vezeti, a foglalkoztatottak 24 százaléka dolgozott olyan szakmákban, amiket robot is elvégezhetne, ezzel szemben Budapesten 18% az arány.
A GVI szerint a FEOR nyilvántartásban 122 olyan szakma szerepel, amelynek a részfeladatai nem automatizálhatóak, ugyanakkor 79 szakma esetében a feladatok egy része már robottal is elvégezhető. 93 foglalkozás részben automatizálható.
A NAV 2018-as foglalkoztatottsági adataival összevetve elmondható, hogy 3 743 689 foglalkoztatottból 164 496 fő dolgozik az automatizálható szakmákban (a foglalkoztatottak 4%-a).
A szakemberek úgy vélik, a kézügyesség, a kreatív intelligencia vagy a szociális készségek továbbra sem válthatóak ki robotokkal.
Jön a kocsikba épített alkoholszonda, ami nem enged elindulni, ha ittas vagy
2019. december 06.
Csak az Egyesült Államokban 48 percenként hal meg valaki ittas vezetés következtében, ez naponta 30 halálos áldozatot jelent. A lehangoló statisztika pár éven belül lényegesen javulhat, ha a kongresszus elfogadja a RIDE (Reduce Impaired Driving for Everyone), vagyis magyarul autóvezetés munkacímen futó törvényt, írja a HowStuffWorks.
A tervezet szerint 2024-től valamennyi, az országban forgalomba hozott új autóba a gyártó köteles lenne telepíteni egy alkoholszondát. Ha a szonda érzékeli a sofőr lehelete alapján az alkoholos befolyásoltságot, akkor egyszerűen nem indulna el. A műszer kifejlesztői azokra is gondoltak, akik esetleg egy józan ismerősüket kérnék meg, hogy az indításig üljenek a kormányhoz: a szerkezet az utazás során rendszeresen mérné az alkoholszintet.
A rendszer működését ebben a videóban magyarázzák el angolul:
A törvény benyújtói szerint a RIDE évente 7000 ember életét mentheti meg. A tervezet szerint a kísérleti időszak eredményeit az első 12 hónap után értékelik, majd utána félévente elemeznék ki az adatokat. A törvény életbe lépése után két évvel viszont már minden új autóban kötelező lenne ez a speciális szonda.
@SenatorTomUdall (NM) and @SenRickScott (FL) and @RepDebDingell (MI) have proposed federal legislation to require drunk driving prevention technology in ALL new vehicles. MADD commends their leadership. Thousands of lives would be saved each year. #safetyisnotanoption pic.twitter.com/HJjnMm74TE
— MADD (@MADDOnline) December 4, 2019
Néhány gyártó egyes modelljeiben már most is működnek ilyen telepített szondák. Az Anyák a Részeg Vezetés Ellen (MADD) nevű szervezet statisztikái szerint 2006 óta ezek 3 millió alkalommal gátolták meg a részegen vezetést. Csak 2018-ban 348 ezer ittas sofőr nem tudott elindulni autójával.
