hirdetés
jonathan-borba-GI3swpuZWRY-unsplash.jpg

Tovább gyűrűzik a botrány: betegek millióinak adatai kerültek a Google birtokába

Van, akinek a teljes kórtörténetét feltöltötték a Google felhőalkalmazásába. A cég azt mondja, jót akar, de ezzel nem nyugtattak meg mindenkit.
fotó: Unsplash - szmo.hu
2019. november 28.


hirdetés

Két hete robbantotta a bombát a The Wall Street Journal , hogy a Google egy titkos programban betegek millióinak az adataihoz fér hozzá az Egyesült Államokban.

A Nightingale (Fülemüle) kódnevet viselő projekt 2018-ban indult. A keresőóriás ekkor kötött szerződést a St.Louis központú Ascension nevű kórházhálózattal, amely 21 amerikai államban összesen 2600 intézményt működtet. Nekik van a második legnagyobb egészségügyi ellátóhálózatuk az Egyesült Államokban.

A megegyezés értelmében a betegek laboratóriumi eredményei, allergiái, röntgenfelvételei, védőoltásai, felírt gyógyszerei, kezelései, orvosi diagnózisai átkerültek a Google egyik cégéhez. Az adatok sok esetben a beteg teljes kórtörténetét felölelték.

hirdetés

Minden alkalommal, amikor a pácienst megvizsgálta az orvos, a számítógépbe beírt információk a The Wall Street Journal szerint névvel, születési évvel, címmel együtt továbbítódtak a Google Clouds-ba, vagyis a Google felhőalkalmazásába.

A lap úgy tudja, jelenleg legalább 150 Google-alkalmazottnak van hozzáférése több tízmillió páciens adataihoz.

A Google az adatokat egy új rendszer kifejlesztéséhez használja, amely mesterséges intelligencia és gépi tanulás segítségével állítana fel a jelenleginél pontosabb diognózisokat a betegekről. A program képes lenne személyre szabott kezelést, további orvosi konzultációt, vagy az addigiaktól eltérő gyógyszeres terápiát javasolni.

A gépi tanulás folyamán azonban rengeteg adatra van szükség, ezek alapján tanulja meg a program felismerni a betegségtünetekre utaló mintázatokat, illetve azt, hogy melyik kezelés eredményes, és melyik nem.

Csakhogy az egész adatgyűjtésről sem a betegeket, sem az orvosokat nem értesítették.

Az Ascension azt állítja, néhány orvos és ápoló tudott a programról, a Google pedig azt, hogy nem sértették meg a betegek adataira vonatkozó amerikai szabályozást. Az 1996-ban elfogadott törvény ugyanis általánosságban engedélyezi a kórházaknak, hogy a páciensek tájékoztatása nélkül megosszák adataikat üzleti partnereikkel, amennyiben ennek célja „az intézmény egészségellátó funkciójának támogatása.”

A Google azt állítja, a projektnek épp ez a célja, például segít abban, hogy az Ascension adataihoz bárhonnan hozzáférjenek a felhőn keresztül az orvosok, valós időben kommunikálhassanak egymással, és olyan eszközökhöz jussanak, amelyek tovább javítják a betegellátás minőségét. A Google szerint a betegek adatai biztonságban vannak, és csak a fenti célokra használják fel azokat. Azt ígérik, az így szerzett információkat nem kombinálják más fogyasztói adatokkal, és nem alapoznak rá például célzott hirdetéseket. Szerintük egyébként maga a program nem is volt titkos, a létezéséről beszámoltak a cég második negyedéves jelentésében.

Ennek ellenére óriási botrány lett a dologból.

A WSJ cikke után az amerikai egészségügyi minisztérium vizsgálatot indított, Elizabeth Warren demokrata párti elnökjelölt, párttársával, Richard Blumenthallal és Bill Cassidy republikánus szenátorral pedig a napokban közös levélben intéztek kérdéseket a Google-hoz. A három szenátusi tag elsősorban az adatgyűjtés módjáról és az adatok felhasználásáról szeretne további információkat kapni.

A szenátorok szóba hoztak egy névtelen levelet is, ami a botrány kirobbanása után a Guardian-ben jelent meg. Ennek szerzője azt írja, a Nightingale stábját is nyugtalanította a projekt körüli titkolózás, és aggódtak, mi történik, ha a betegek adatai egyszer mégis rossz kezekbe kerülnek.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
21930218-7766123-image-a-58_1575684217828.jpg

Majom-disznó hibridek születtek Kínában

Ez lehet az orvostudomány jövője, ugyanakkor sok tudós aggódik is amiatt, hová vezethet a kísérletezés.
Kép forrása: State Key Laboratory of Stem Cell and Reproductive Biology - szmo.hu
2019. december 07.


hirdetés

Egy Kínai laborban megszületett az első olyan malacpár, amely majom-DNS-eket is tartalmaz – írja a New Scientist cikkére hivatkozva a Daily Mail.

A két disznó ugyan egy héten belül elpusztult, a kutatók szerint egészségesek voltak, és egyelőre nem világos, mi okozhatta a két állat halálát.

hirdetés

A kísérlet során több valódi malacba is fecskendeztek majom-DNS-t, amelyek szintén elpusztultak, a kutatók szerint emiatt valószínűsíthető, hogy nem a kimérizmus (vagyis a fajok keresztezése) volt a halál okozója, hanem hiba csúszott a mesterséges megtermékenyítésbe.

A kísérletezések célja egyébként az, hogy emberi szerveket növeszthessenek az állati testekben, ezzel pedig az orvostudományt segítsék a szervtranszplantációban.

Ennek alapja,hogy emberi embrionális őssejteket fecskendeznek be egy másik faj fiatal embriójába. A majom-disznó hibridek létrehozásával a kutatók szerint egy lépéssel közelebb kerültek ennek magvalósításához. 2017-ben egyébként egy San Diegó-i laborban sikeresen hozták létre az első ember-disznó hibridet, amely 28 napig élt.

A tudósvilágban ugyanakkor többen aggodalmukat fejezték ki a projekttel kapcsolatban etikai okokra hivatkozva. Douglas Munoz, a kingstoni Queen's University szerint egyenese rémisztő terepre tévedt a tudomány:

"Az rémít meg igazán, hogy úgy kezdjük el manipulálni az életfunkciókat, hogy közben nem vagyunk tisztában azzal, mi sülhet ki belőle, vagy ha valami baj történik, hogyan állítsuk meg."


KÖVESS MINKET:





hirdetés
sperm.jpg

Egy másik férfi DNS-ét hordozza spermájában egy nevadai férfi

A furcsa jelenség ritka, de nem ismeretlen az orvostudomány előtt.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. december 09.


hirdetés

A nevadai Chris Long négy évvel ezelőtt esett át csontvelőátültetésen, aminek következtében a vérében található saját DNS-e néhány hónap leforgása alatt átalakult csontvelődonorjának DNS-évé, írja a The New York Times.

Ez egyébként nem rendhagyó, hiszen a beavatkozásnak végső soron pont az a célja, hogy a beteg vére egészséges vérre cserélődjön, és ennek közvetkezményeképpen a benne lévő DNS is átalakul.

Most 4 évvel a beavatkozás után Christ újabb vizsgálatoknak vetette alá egy munkatársa a helyi seriffhivatalban. A vizsgálat meglepő eredményre jutott, ugyanis kiderült, hogy németországi donorjának DNS-e nem csak a vérében, de az ajkáról, illetve az arcáról vett mintákban is kimutatható volt. De ami ennél is jobban meglepte a bűnügyi labor dolgozóit, az volt, hogy a vizsgálat szerint Chris spermája kizárólag a csontvelődonor DNS-ét tartalmazta.

Chris esete egyébként nem újdonság az orvostudomány előtt, több olyan orvosi beavatkozás is ismeretes, amitől az ember DNS-ének egy része megváltozik, ez az úgynevezett kimérizmus.

hirdetés

A szó maga a kiméra elnevezésű oroszlán, kecske és kígyó részekből álló görög mitológiai lényre utal, és ismert jelenségnek tekinthető, de korábban még nem vizsgálták kifejezetten bűnügyi aspektusból.

Évente emberek tízezrei esnek át csontvelő-transzplantáción, és bár kicsi a valószínűsége, hogy valamelyikük bűnügyi elkövetővé válik, mégis fontos megvizsgálni, milyen következményei lehetnek a kimérizmusnak ezekben az esetekben, hiszen ez félrevezetheti az ügyekben folyó nyomozást.

A jelenségre egyébként már volt példa a bűnügyi történelemben. 2004-ben egy nemi erőszak gyanúsítottját azonosították a DNS adatbázis alapján, csakhogy volt egy apró bökkenő: a férfi a bűntett idején már börtönben ült. Később kiderült, hogy csontvelőátültetésen esett át, a bűncselekményt pedig a donor, azaz a bátyja követte el.

Egy másik esetben pedig egy áldozat vallomását vonták kétségbe, mivel azt állította, egy férfi erőszakolta meg, miközben kétféle DNS-t mutatott ki a rajta végzett vizsgálat.

Chrisnél valószínűleg az okozta a DNS teljes átalakulását, hogy évekkel korábban vazektómiát csináltatott. Persze felmerülhet a kérdés, hogy egy kimériás ember kinek a DNS-ét adná át a saját gyermekének. A kérdésben megkérdezett három orvos egyetértett abban, hogy ez egy nagyon érdekes kérdés, de abban is, hogy valaki más DNS-ét átadni megtermékenyítés által nem lehetséges.

„Lenyűgözött a tény, hogy egyszerűen csak eltűnhetek, és egy másik emberré alakulhatok”

– nyilatkozta Chris Long.


KÖVESS MINKET:






hirdetés
robot.png

730 ezer olyan ember dolgozik ma Magyarországon, akinek el tudnák venni a munkáját a robotok

A kézügyesség, a kreatív intelligencia vagy a szociális készségek továbbra sem válthatóak ki robotokkal.
Kép: Pixabay - szmo.hu
2019. december 08.


hirdetés

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) új elemzése szerint a magyar munkavállalók nem kevés része olyan területen dolgozik, ahol a feladatok nagy részét gépek is el tudnák végezni - írja a hvg.hu.

Becslések szerint az automatizáció terjedésének üteme Közép-Kelet-Európában a közeljövőben az európai átlagot meghaladó lesz, így a munkaerőpiaci hatások feltételezhetően régiónkban is jelentkezni fognak

– olvasható az MKIK GVI kutatásában, amely a Magyarországon nyilvántartott foglalkozások automatizálhatóságát vizsgálta.

hirdetés

Automatizálható feladat minden rutinszerű, egyszerűen leírható, és ebből adódóan leprogramozható munka, mellettük azok is, amik a technikai fejlődésnek köszönhetően kiválthatóak robotok és számítógépek által.

A GVI szerint az automatizáció nem mindig jár az érintett szakmák megszűnésével, ugyanis a legtöbb foglalkozás esetében csak a részfeladatok egy része automatizálható. A felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások esetében sem esélyes, hogy valaha gépek végzik majd el a teljes munkát.

A kutatás arra is rávilágított, megyei szinten hol a legmagasabb az automatizálható feladatok aránya. A listát Fejér megye vezeti, a foglalkoztatottak 24 százaléka dolgozott olyan szakmákban, amiket robot is elvégezhetne, ezzel szemben Budapesten 18% az arány.

A GVI szerint a FEOR nyilvántartásban 122 olyan szakma szerepel, amelynek a részfeladatai nem automatizálhatóak, ugyanakkor 79 szakma esetében a feladatok egy része már robottal is elvégezhető. 93 foglalkozás részben automatizálható.

A NAV 2018-as foglalkoztatottsági adataival összevetve elmondható, hogy 3 743 689 foglalkoztatottból 164 496 fő dolgozik az automatizálható szakmákban (a foglalkoztatottak 4%-a).

A szakemberek úgy vélik, a kézügyesség, a kreatív intelligencia vagy a szociális készségek továbbra sem válthatóak ki robotokkal.


KÖVESS MINKET:






hirdetés
sor_auto_vezetes.jpg

Jön a kocsikba épített alkoholszonda, ami nem enged elindulni, ha ittas vagy

A technológia az Egyesült Államokban 2024-től lehet kötelező minden újonnan forgalomba helyezett autóban.
Fotó: energepic.com/Pexels - szmo.hu
2019. december 06.


hirdetés

Csak az Egyesült Államokban 48 percenként hal meg valaki ittas vezetés következtében, ez naponta 30 halálos áldozatot jelent. A lehangoló statisztika pár éven belül lényegesen javulhat, ha a kongresszus elfogadja a RIDE (Reduce Impaired Driving for Everyone), vagyis magyarul autóvezetés munkacímen futó törvényt, írja a HowStuffWorks.

A tervezet szerint 2024-től valamennyi, az országban forgalomba hozott új autóba a gyártó köteles lenne telepíteni egy alkoholszondát. Ha a szonda érzékeli a sofőr lehelete alapján az alkoholos befolyásoltságot, akkor egyszerűen nem indulna el. A műszer kifejlesztői azokra is gondoltak, akik esetleg egy józan ismerősüket kérnék meg, hogy az indításig üljenek a kormányhoz: a szerkezet az utazás során rendszeresen mérné az alkoholszintet.

hirdetés

A rendszer működését ebben a videóban magyarázzák el angolul:

A törvény benyújtói szerint a RIDE évente 7000 ember életét mentheti meg. A tervezet szerint a kísérleti időszak eredményeit az első 12 hónap után értékelik, majd utána félévente elemeznék ki az adatokat. A törvény életbe lépése után két évvel viszont már minden új autóban kötelező lenne ez a speciális szonda.

Néhány gyártó egyes modelljeiben már most is működnek ilyen telepített szondák. Az Anyák a Részeg Vezetés Ellen (MADD) nevű szervezet statisztikái szerint 2006 óta ezek 3 millió alkalommal gátolták meg a részegen vezetést. Csak 2018-ban 348 ezer ittas sofőr nem tudott elindulni autójával.


KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!