hirdetés
menekult-kerites.jpg

Törökország nem tartóztatja fel tovább a menekülteket – ez a válasz az orosz légicsapásra

Csütörtökön 33 katona meghalt, mintegy 30 pedig megsebesült egy szír-orosz légicsapásban a Törökországgal határos északnyugat-szíriai Idlíb tartományban. A török tévék szerint menekültcsoportok gyalogolnak az autópályán.
MTI, SZM, fotó: Pixabay - szmo.hu
2020. február 28.


hirdetés

Európa felé indult néhány menekültcsoport csütörtök éjjel, miután a török kormány „megnyitotta a kapukat Európa felé” és felfüggesztette a közúti és határellenőrzéseket – írja pénteki török lapokra hivatkozva az Index.

Egy körülbelül 150 fős afgán menekültcsoport tart a Törökország és Görögország közötti pazarkulei határátkelőhöz, egy másik lap 300 olyan menekültről írt, aki Isztambulból jött és szintén a pazarkulei határátkelőhöz tart. Edirne térségben mintegy 300 menekült gyalogolt az autópálya mentén. Sokan gumicsónakba szálltak, hogy átjussanak Leszbosz szigetére, de a Haber Türk televízió állítja: a parti őrség mintegy 400 főt feltartóztatott.

Valószínűleg ennél nagyobb csoportok is lesznek, mert a Hürriyet napilap szerint

rengetegen indultak útnak Isztambulból taxival és minibuszokkal Edirne felé. A lapok szerint többségben vannak a férfiak, de sok nő és kisgyerek is útra kelt.

A szír menekültek mellett az évek óta Törökországban élő iráni, iraki, marokkói és pakisztáni menedékkérők is a határra tartanak.

hirdetés

Nem tudni, hogy hány török területen rostokoló menedékkérő indult útnak, és hogy a török határőrizet már most átengedi-e az érkezőket.

A menekülteknek eddig nem volt szabad elhagyniuk azt a várost, ahol a hatóságok elszállásolták őket, és ezt mindig ellenőrizték.

Törökország már nincs abban a helyzetben, hogy fel tudja tartóztatni a menekülőket - jelentette ki Ömer Celik, a kormányzó török Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) szóvivője pénteken a CNN Türk hírtelevízió élő adásában arra a korábbi értesülésre reagálva, hogy az ország megnyitotta határait az Európába vágyó menekültek előtt.

Kifejtette: a Szíriában zajló támadások következtében "mozgolódás van" mind Törökországban az Európába, mind Szíriában a Törökországba tartók körében. A szóvivő emlékeztetett:

Törökország már korábban közölte, hogy kapacitásai megteltek, nem bír el egy újabb menekülthullámot, és ezért a kialakuló nyomás már nem tartható a saját oldalán.

Ankara menekültpolitikája nem változott, de már nincs abban a helyzetben, hogy fel tudja tartóztatni a menekülőket - mondta Celik.

Csütörtökön 33 katona meghalt, mintegy 30 pedig megsebesült egy légicsapásban a Törökországgal határos északnyugat-szíriai Idlíb tartományban.

A források szerint a légicsapást a szíriai kormányhadsereg vagy a vele szövetséges Oroszország légiereje hajthatta végre.

A NATO-tagországok nagykövetei Törökország kérésére rendkívüli tanácskozást tartanak pénteken a légitámadás miatt - közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Twitter-üzenetében.

Tájékoztatása szerint az Észak-atlanti Tanács keretében összeülő nagykövetek a szövetség alapító okiratának 4-es cikke alapján, Törökország kérésére folytatnak megbeszélést a szíriai fejleményekről.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
koronavirus_.jpg

A koronavírus-járvány terjedése nálunk várhatóan a napokban fog begyorsulni

Európa fertőzöttebb felén a tetőzéshez közelít a járvány.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. április 01.


hirdetés

A codogno-i karnevál óta eltelt másfél hónapban szinte háborús állapotok uralkodnak az olasz kórházakban, több mint 100 ezren megbetegedtek, és 12 ezren meghaltak az országban. De Európa nagy részére is innen terjedt szét a járvány.

A szakember szerint azért is lehet ennyire fertőző a vírus, mert az emberiség még nem találkozott vele, nincs "immunulógiai" tapasztalata vele szemben. Mivel Magyarországon elég korán vezettek be szigorúbb intézkedéseket, ezért lehetséges, hogy a "reprodukciós ráta", a fertőzés átadása alacsonyabb jelenleg.

A koronavírus-járvány terjedése nálunk várhatóan a napokban fog begyorsulni, míg Európa fertőzöttebb felén a tetőzéshez közelít.

De abban minden szakértő egyetért, hogy minél többen maradnak otthon, annál kevesebb esélye van a vírusnak, hogy megfertőzze a még egészségeseket.

VIDEÓ: Az RTL Fókusz beszámolója

hirdetés


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
koronavirus-tavolsag-pixabay.jpg

Semmit nem ér a kétméteres távolságtartás az MIT kutatója szerint

A koronavírus több mint 8 méterről is képes fertőzni, és akár órákon át a levegőben maradhat – állítja egy friss tanulmány.
New York Post, MTI, Címkép: Pixabay - szmo.hu
2020. április 01.


hirdetés

Akár 8 méterre is repülnek köhögéskor vagy tüsszögéskor a cseppek - erre a megállapításra jutott a bostoni Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatója. Lydia Bourouiba évek óta kutatja a köhögés és a tüsszentés dinamikáját.

Az amerikai járványügyi központ kétméteres távolság tartását ajánlja az emberek között az új koronavírus okozta járvány idején. A kutató most az amerikai orvosszövetség szaklapjában közzétett tanulmányában figyelmeztet arra, hogy sürgősen felül kell vizsgálni mind a CDC, mind az Egészségügyi Világszervezet (WHO) távolságra vonatkozó ajánlásait, mert a jelenlegiek az úgynevezett "nagy cseppeken" alapulnak, melyek a vírust terjeszthetik, és úgy tartják, ezek csak egy bizonyos távolságig érnek el.

A távolságtartásra vonatkozó 2 méteres útmutatás az 1930-as évekbeli modelleken alapul.

Ehhez képest a köhögéssel, tüsszentéssel és kilégzéssel kibocsátott, gázokkal teli felhő akár 8,2 méteres távolságba is eljuttathatják a fertőzést, út közben pedig megfertőzhetik a különböző felületeket, és maradványaik még órákig a levegőben lebeghetnek.

A Journal of the American Medical Association aktuális számában közölt cikkében a kutató leírta, hogy a köhögéssel és tüsszentéssel vagy általában a kilégzéssel kibocsátott "felhő" csúcssebessége akár az óránkénti 36-110 kilométeres sebességet is elérheti.

hirdetés

A kutató azzal érvelt, hogy kilégzéskor "gáztartalmú felhőcske" kerül a levegőbe, mely mindenféle nagyságú cseppeket tartalmaz. A felhőt csak részben csökkenti, ha az ember a könyökhajlatába köhög vagy tüsszent.

Más tudósok vitatják, hogy növelni kellene a biztonságos távolságot. Paul Pottinger, a Washingtoni Egyetem orvosi karának fertőzőbetegség-kutatója szerint a kérdés az, mekkora távolságon belül marad a vírus fertőzőképes.

"Számomra nem az a kérdés, mekkora távolságra jut el a kórokozó, hanem milyen messze van az, ahol már nem jelent veszélyt. Minél kisebb a csepp, annál csekélyebb az esély, hogy megfertőzhet valakit a benne lévő vírus, mert belélegzi vagy az orrába-szájába kerül. A legnagyobb veszélyt most a legnagyobb cseppek jelentik. Ezek viszont elég nagyok ahhoz, hogy hasson rájuk a gravitáció. Általában a kibocsátótól két méterre ezek a nagy cseppek lehullanak a talajra, innen származik a kétméteres távolságtartás szabálya" - idézte szavait a medicalxpress.com tudományos-ismeretterjesztő portál.

Lydia Bourouiba egyúttal felhívta a figyelmet egy idei kínai jelentésre, amely kimutatta, hogy vírusrészecskék lehetnek a koronavírussal fertőzött betegek kórházi szobáinak szellőző rendszerében.

Ezt különösen fontos tudni az egészségügyi dolgozók szempontjából, akiknek a betegek és haldoklók ápolása közbeni veszélyeztetettségét máig alábecsülik, és sürgette, hogy lássák el valamennyiüket védő felszereléssel – idézte a New York Post.

Kínai kutatók egyébként nemrég számoltak be arról, hogy a fertőzés újabb tünetét azonosították be. Erről ebben a cikkünkben olvashatsz:


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
Pepe_Reina_2016.jpg

„25 percig úgy éreztem, hogy nincs oxigénem” – a világbajnok spanyol kapus küzdelme a koronavírussal

Halálfélelme volt Pepe Reinának, amikor a fertőzés miatt képtelen volt lélegezni.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. április 01.


hirdetés

A birminghami Aston Villa 37 éves kiváló kapusa, aki 10 évvel ezelőtt világbajnokságot nyert a spanyol válogatottal, és korábban a Liverpoolban, a Barcelonában, a Bayern Münchenben, a Napoliban és a Milanban is védett, a Corriere dello Sportnak bevallotta, hogy azok voltak élete legrosszabb pillanatai. Tizennyolc nappal ezelőtt kezdtek nála megjelenni a betegség tünetei. Először csak állandó fáradtságot érzett, aztán jött a láz, a száraz köhögés, a nem múló láz.

„A legszörnyűbb az volt, amikor már nem kaptam levegőt, 25 percig úgy éreztem, hogy kifogytam az oxigénből. Akkor rémültem meg igazán, amikor a torkom szinte lezáródott. A félelem végtelen percei voltak ezek” – vallja be Reina, aki most már el meri hinni, hogy valóban túl van a betegségen, és ezt a „valóbant” nápolyi dialektusban – overo – erősítette meg az olasz újságírónak.

Már a viccet is érti: 18 napja nem lépett ki háza kapuján, és nem sértődik meg, amikor a riporter azt mondja neki: „a kapuból való kijövetelek soha nem tartoztak az erősségeid közé”.

A kiváló hálóőrnek azonban nem kell az elidegenedéstől félnie: egy nagy kertes házat kapott a Villától, amelyben feleségével, Yolandával, öt gyermekével és apósáékkal töltik a karantén idejét. „A magány nem jut be otthonomba” – mondta Reina.

A brit Premier League-et március 13-án függesztették fel, és a spanyol kapus korábban úgy nyilatkozott: őrültség volt nem előbb leállítani a meccseket.

hirdetés

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
koronavirus-felhatalmazasi-torveny-orban-viktor-europai-unio-mti-foto-mathe-zoltan.jpg

13 uniós ország is aggodalmát fejezte ki a magyar koronavírus-törvény miatt

Közös nyilatkozatban figyelmeztetnek, hogy vészhelyzetre hivatkozva sem lehet fellépni a jogállamiság és a szabad sajtó ellen.
MTI, Címkép: MTI/Máthé Zoltán - szmo.hu
2020. április 01.


hirdetés

Szerda este több uniós ország - Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Spanyolország, valamint Svédország -

közös nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát a magyar parlament által elfogadott, a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény miatt.

A nyilatkozat az egyes országok külügyminisztériumainak honlapján jelent meg.

"A jelenlegi, példa nélküli helyzetben jogszerű, hogy a tagállamok rendkívüli intézkedéseket hozzanak polgáraik védelme és a válság leküzdése érdekében" - fogalmazott a nyilatkozat.

hirdetés

A szóban forgó országok ugyanakkor

"mélységes aggodalmukat" fejezték ki a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok bizonyos intézkedések elfogadásából fakadó megsértésének kockázata miatt.

Hangsúlyozták, a rendkívüli intézkedéseket a feltétlenül szükséges intézkedésekre kell korlátozni, azoknak arányosnak és átmeneti jellegűeknek kell lenniük. Az intézkedéseket rendszeres ellenőrzésnek kell alávetni, és tiszteletben kell tartaniuk az említett elveket, valamint a nemzetközi jogi kötelezettségeket.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!