hirdetés
hirdetés
hirdetés
 
 
hirdetés
Több száz éves kincsek kerültek elő a Dunából Érdnél – egy hobbirégész fedezte fel őket
A pénzérmék, fegyverek és más használati tárgyak egy hajóból bukkantak felszínre az alacsony vízállásnak köszönhetően.
MTI - szmo.hu
2018. október 24.


hirdetés

Nagy mennyiségű pénzérmét, fegyvereket, használati tárgyak maradványait tárták fel a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) régészei az érdi Duna-parton. A leletegyüttes egy 18. század közepén elsüllyedt hajóról kerülhetett a folyóba.

A fémkeresős hobbirégészek tevékenysége sokszor problémás a lelőhelyek megbolygatása, a leletek elvitele miatt, az FMC ezért indított együttműködési programot, melynek során a fémkeresős civilek képzéseken, előadásokon vehetnek részt.

Az egyik ilyen hobbirégész kereste meg azzal a múzeumot, hogy az érdi Duna-szakaszon, a folyómeder időlegesen kiszáradt részében talált egy réginek tűnő kolompot

- mondta el az MTI-nek szerdán az FMC igazgatója.

Gulyás Gábor hozzátette: a múzeum szakemberei megvizsgálták a leletet, és megállapították, hogy a Sárkányölő Szent György-ábrázolással ellátott kolomp a 18. század elejéről származhat.

VIDEÓ: Az érdi Dunánál

A Kakukk-hegy természetvédelmi övezetéhez közeli helyszínen aztán az FMC régészei már az első napon több mint ezer pénzérmét tártak fel, részint magyar pénzeket, de nagyon sok nyugat-európai - például németországi, németalföldi - érmét is.

Érdekes, hogy hiányoznak a balkáni pénzek, van viszont az anyagban a Pápai Államban vert, ritkaságszámba menő példány. A legújabb egy 1745-ös, Mária Terézia-korabeli pénzérme, ez is arra utal, hogy

a hajó a 18. század közepén süllyedhetett el a Dunában.

A pénzérmék mellett főként kézifegyverek - tőrök, lándzsák, kardok -, ágyúgolyók és használati tárgyak kerültek elő eddig.

Drón segítségével magát a hajóroncsot is megpróbálták felkutatni, és sikerült is beazonosítani valamit, ami akár a hajó maradványa is lehet. Ez egyelőre még csak feltételezés. Tóth János Attila, a Ferenczy Múzeumi Centrum búvárrégésze szerdán merül le ellenőrizni a roncsot.

Ha sikerül megtalálni a hajó maradványait, azokat ki fogják emelni, de sietni kell, mert a Duna vízszintje emelkedni fog.

A leletanyag mennyiségében is ritkaságnak számít, de nagyon sok a feltárt darabok között a különlegesség is.

Az FMC érmegyűjteménye ezzel a több ezres gyarapodással a második legnagyobb lesz Magyarországon.

VIDEÓ: A helyszínről

A múzeum szakemberei már kutatják azt, hogy milyen hajók süllyedtek el Érdnél ebben a korszakban, a feltárt leleteket pedig restaurálják majd, hogy a Ferenczy Múzeumi Centrum kiállítást is rendezhessen belőlük - közölte Gulyás Gábor.


KÖVESS MINKET:





A nők bálványa csak egy nőt szeretett – Jávor Pál élete nem volt fényes
60 éve halt meg minden idők legnagyobb magyar filmsztárja, akit sokan a letűnt aranykor utolsó elegáns lovagjának tartanak.
Forrás: Budapest romantikája blog, Címkép: Fortepan - szmo.hu
2019. február 16.


hirdetés

Budapest egy csodás város, tele szívvel és rejtett titkokkal. Vajon milyen lehetett ez a gyönyörű város a XIX. és a XX. században? Elsősorban romantikus...

Törvénytelen gyerekként született

A kis Palika 1902-ben látta meg a napvilágot Aradon, egy 17 éves cselédlány és egy 53 éves tisztviselő törvénytelen gyermekeként. Csak születése után pár évvel – amikor a szülők összeházasodtak – kapta meg tisztességes vezetéknevét, a Jermannt, amit később színészként már ő változtatott meg Jávorra.

A csillogó színészbálvány óriási szegénységben is élt

Kisgyermekként apja halála után komolyan nélkülözött a kis Palika családja, így egész fiatalon elhatározta, hogy Dániába megy szerencsét próbálni. Végül Budapestig jutott, ahol beszippantotta a színházi világ, de sokszor valamelyik pályaudvar padján hajtotta álomra fejét, mivel nem volt pénze albérletre. A hangosfilmekkel sikerült egzisztenciát teremtenie, de a II. Világháború után, amikor Amerikába emigrált, ott is igen szegény körülmények között élt, portásként kereste a kenyerét.

Jávor Pál, vélhetően a "Fűszer és csemege" című darab díszletében. 1940. Fortepan

Csak egyetlen asszonyt szeretett

A 30-as években Jávor Pál lett az első hangosfilmek legnagyobb férfisztárja, akiért nők milliói rajongtak. Ennek ellenére 1934-ben Jávor Pál összeházasodott Landesmann Olgával, egy gyermekeit egyedül nevelő özvegyasszonnyal, aki egyébként egy zsidó iparmágnás lánya volt.

Bár sokak szerint Jávor csak a pénz miatt vette el Olgát, de a valóságban a rengeteg rajongó, a csodaszép színésznő-partnerek nem hatották meg a színészt, aki mindvégig Olgát szerette. A színészlegenda élete végéig hűséges maradt feleségéhez, akivel kitartottak egymás mellett jóban-rosszban.

Jávor Pál színművész egy dunai hajón, háttérben a Lánchíd. 1940. Fortepan

Egy antiszemita, aki zsidókat mentett

Köztudott, hogy Jávor Pál zsidó lányt vett feleségül, illetve a II. Világháború előtt és alatt kiállt zsidó származású kollégái mellett, akiknek segített is átvészelni a nehéz időket. Emiatt még a munkatábort is megjárta. Mindezek ellenére leghíresebb bírósági perében pont antiszemitizmussal vádolták.

Még fiatalon, huszonévesen Szegeden történt, hogy Zöldhelyi Anna színésznő beperelte és azzal vádolta, hogy antiszemita társaságban mulatozott, ahol megjegyzéseket származására, és Jávor emellett még háromszor pofon is ütötte őt. Az újévi incidensről persze mindkét fél máshogyan nyilatkozott, végül kibékültek a színészek.

VIDEÓ: Jávor Pál a Férfi mind őrült című filmben

Az alkoholmámorba vesző úriember

Bár Jávor Pált nehéz elképzelni torzomborz üstökkel, magából kikelve részegen dülöngélni. De a filmes imázs és a valóság bizony sokszor messze állt egymástól. Fiatalon is szerette a cigányzenét és a duhaj mulatozásokat, ahol a heves vérmérsékletű színész bizony tört-zúzott, ha úgy hozta kedve. A budapesti kávéházak sok száz tükre bánta Jávor Pál mulatságait.

A 30-as évek közepén, a házasságkötése után némileg lecsillapodott a színészlegenda, de a II. Világháborút követően, Amerikában ismét a pohárhoz nyúlt. Állítólag még a halálos ágyán is az volt az utolsó kívánsága, hogy még egyszer utoljára a cigányokkal nótázhasson.

A Magyar Rádió stúdiója Sós György: Három kívánság című rádiójátékának felvételekor. Jávor Pál és Kálmán György színművészek. 1958. Fortepan/Szalay Zoltán

A tékozló fiú mindig hazatér

Jávor Pál élete bővelkedett tragédiákban és nehéz helyzetekben, amelyeket többször disszidálással kívánt feloldani. Fiatalon először Dániába készült, de Budapest végül e szándékától eltérítette, majd a II. Világháború után a szörnyűségektől menekülve az Amerikai Egyesült Államokat választotta lakóhelyének. Majd egy évtizedig élt a tengerentúlon, de soha nem érezte magát otthon. Így örömmel mondott igent Kádár János kérésére 1956 végén, aki hazahívta.

Itthon komoly szerepekkel és ajánlatokkal várták, de sajnos halálos betegsége már meghiúsította terveit, nem sokáig dolgozhatott színészként. 1959-ben ezrek kísérték utolsó útjára a Farkasréti temetőben.

Ha szereted a romantikát, a múltat és Budapestet, neked írják a Budapest romantikája blogot.

KÖVESS MINKET:



Polconszaró Györgynek gúnyolták a meg nem értett nemest, pedig sokat köszönhetünk neki
Ő az első pottyantós wc megalkotója. Elismerés helyett ragadványnevet kapott a magyar úr, aki sokat tett a higiéniai körülményeink javulásáért.
Kovács-Tóth Noémi írása, Címkép: Wikipédia - szmo.hu
2019. március 05.


hirdetés

Magától értetődő manapság, hogy ha ürítenünk kell, kimegyünk az illemhelyre, majd egy mozdulattal kulturáltan eltüntetjük a nyomainkat. Ugyanakkor mindössze másfél évszázada létezik egyáltalán ez a lehetőség, amit ennyire természetesnek veszünk. Mivel az élet szerves részéről van szó, nem meglepő, hogy már a Biblia is önsegítő kézikönyvként funkcionált a témában: „A táboron kívül legyen egy helyed, hogy kimehess oda. És ásód is legyen a fegyvered mellett, hogy gödröt áss vele, és ha felkelsz, betakarhasd azt, ami elment tőled.”

Kiabálj, mielőtt kihajítod az ablakon!

Már a Krisztus előtti 3. században létezett ugyan vízvezeték Egyiptomban és Mezopotámiában, ahogyan a rómaiak is ismerték az öblítés fogalmát, a helyi nemeseknél pedig az aranybili volt divatban.

Vajon hányan fohászkodhattak nap mint nap Cloacinához, a szennyvízcsatorna római istennőjéhez?

Meglepő, hogy bár a 10. századi spanyol Granadában megépült a világ első vízöblítéses téglavécéje, valamiért az emberiség megrekedt a higiéniai fejlődésben, és egészen a 19. századig nem történt különösebb előrelépés.

A földbe ásott emésztőgödör és ágytál számított általánosnak, ezen felül a középkori városfalak résein, majd az ablakon való kihajítás dívott. A 16. században létezett egy párizsi rendelet, miszerint köteles mindenki kiabálni, mielőtt az utcára önti az edénykéje tartalmát. Megelőzve egy fontos kérdést, a vécépapír feltalálása előtt botra húzott szivacs töltötte be a tisztálkodási funkciót.

Az ürülék elföldelése több szempontból is jobb ötletnek bizonyult, mint csak úgy otthagyni az utcán. Ezt a szokást egyébként elősegítette az a 17. századi európai hiedelem is, miszerint a székletből démoni lényeket és rontásokat lehet megidézni. A trágyázott termőföld jótékony hatásairól pedig hamar meggyőződtek a földművelő népek. Az áttörés egy szomorú apropónak köszönhető, hiszen a 19. századi angol kolerajárvány után terjedt el végre a tartályos vécé (WC = water closet, azaz vízszekrény).

Zsigmond király oklevele is őrzi Polconszaró György nevét

Ami a hazai toalett-történelmet illeti, vándorló nomád őseink életmódjuknál fogva nem tudtak állandó árnyékszékeket létrehozni maguknak, ezért csak leütötték a kívánt időben és helyen a szúrófegyvereiket, és abba kapaszkodva hozták létre az instant budi-életérzést. Utána legfeljebb annyival javult az életminőség, hogy a magyarok a saját otthonaik végében tették ugyanezt, csak fixen kialakított helyszínen, és a dárdákat karókra cserélve.

Magyarországon az illemhely-kultúra első fontos mérföldköve egy magyar nemesnek, Polconszaró Györgynek köszönhető.

Mielőtt még az a vád érne, hogy milyen közönséges modorban szólok a kedves olvasókhoz, tisztáznám, hogy eme ragadványnevet tartalmazó oklevelet maga Zsigmond király adta ki 1429-ben. Az említett úr tanúként szerepel benne, mint „Georgius Polczonzaro dictus”, tehát Polconszarónak nevezett György. Úgyhogy ha az uralkodó megengedhette magának ezt a stílust, akkor magam is bátorkodom szót ejteni erről a Szatmár megyei nemes úrról, akinek egyébként a kevésbé frappáns Saralyáni a becsületes családneve.

Azért változott a köznyelvben Polconszaróra, mert csúfolódó kortársai nem tudták felmérni találmánya jelentőségét és praktikumát.

Történt ugyanis, hogy Györgynek – valószínűleg némi külföldi ihlet nyomán – eszébe jutott, hogy szolgáival megépítteti a saját pottyantós vécéjét, az országban elsőként. Felvilágosodott emberünk ezt a minimál budit tuningolta fel egy olyan technikai újítással, hogy egy ülőalkalmatosságot csináltatott a lyuk fölé, hogy kényelmesebbé tegye a szükségszerű rutint. Lényegében egy fadeszkáról volt szó, amelyet középen kör alakban kivágtak, de a célnak tökéletesen megfelelt.

Az ismerősei pedig ahelyett, hogy fellelkesültek volna az egyszerű, de nagyszerű ötlettől – amellyel megkönnyítették volna a saját dolgukat is –, inkább megmosolyogták az úri hóbortját, és kigúnyolták őt. A jobb sorsra érdemes, meg nem értett feltalálóról, Polconszaró Györgyről egy jobbágyi kötelességeket rögzítő iratban, az úgynevezett urbáriumban is megemlékeztek, ezért ismerhetjük ma is ezt a tanulságos történetet. Bizony, elsőnek lenni nem mindig hálás szerep… Emlékét szobor vagy utcanév ugyan nem őrzi, de az a sok falusi tanya hátsó kertje igen, ahol máig ugyanilyen módszerrel oldják meg a latrina-kérdést.


KÖVESS MINKET:





10 tévhit, amit az emberek a szexről gondoltak a történelem során
Minek a Viagra, ha ott a verébagy?
Buzzfeed, fotók: Giphy, Wikipedia - szmo.hu
2019. március 05.


hirdetés

A régiek sok mindent - bármiféle tudományosan bebizonyított felfedezésénél - évezredekkel korábban láttak - és persze van, amit nagyon nem. A Buzzfeed összeszedte ezeket a szex-szel kapcsolatos "tényeket".

1. Az erekciót a szelek okozzák.

Egy római doktor, Galen úgy tartotta, hogy a merevedést a péniszt felfújó szellentés okozza. Ennek következtében azt gondolták, minden felfújós étel afrodiziákum.

2. A nők lecsapolják a férfiak életerejét, ha menstruáció alatt szexelnek velük.

Végül is logikus, ilyenkor egy csomó vért veszítenek. Valahonnan vissza kell szerezniük...

3. Ha egy férfi tojást vágott a feleségéhez, ezzel kívánt neki könnyű gyermekszülést.

Ezt zsidók gyakorolták Marokkóban. Biztos azt gondolták, hogy a szó elszáll, a tojás megmarad.

4. Még akkor is pokolra kerülhetsz, ha házasan szexelsz.

A tizenkettedik században egy vélekedés szerint külön kínzóhely volt fenntartva a házaspárok számára, akik egyházi ünnepnapokon és vasárnap szeretkeztek.

5. A nemesség azt gondolta, hogy még a levegőben lévő szexualitás is beszennyezi őket

Jó sokáig tartotta magát az a hiedelem, hogy a szex mocskos dolog. Amikor például a kongói főpap útnak indult, amíg egy adott városban tartózkodott, minden házaspárnak tiltott volt a szex.

6. Ha szexeltél és utána lovagoltál, egy csomó rossz dolog történhet veled.

A szent állatot, a lovat megülő, korábban paráználkodó utas ugyanis tisztátalan. Ezért a ló lehet, hogy elkésik, eltéved, sőt, még ki is lehelheti lelkét - gondolta a tizenkettedik századi ember.

7. Meg akarod tartani az urad? Tegyél egy kis menstruációs vért az ételébe!

Jamaicában a mai napig sok férfi elkerüli a piros ételeket, mint például a paradicsomos spagettit ezen félelem miatt.

8. A maszturbáló nők melle összemehet, gyermeke pedig fogyatékos lehet.

Egy, az 1800-as évek végén írott könyv figyelmeztet annak veszélyeire, hogy jobb, ha a nők nem játszadoznak a nemzőszerveikkel.

9. Sőt, a maszturbáló nőknél megnő az öngyilkosság veszélye is.

Ez ugyanabban a könyvben olvasható. Az író nyilvánvalóan nem volt nagy rajongója az önkielégítésnek.

10. Ha verébagyat eszel, jobb lesz a szexuális életed.

Aphrodité, a szerelem és a szex görög istennője állítólag szintén nagy híve volt az afrodiziákumnak.


KÖVESS MINKET:





100 éve halt meg a feleséggyilkos író – Csáth Géza története
Korának egyik legsokoldalúbb tehetsége volt, aki különc írásaiban az emberi lélek és a függőség legmélyebb bugyraiba kalauzolja olvasóit.
Forrás: Budapest romantikája blog, címkép: Wikipédia - szmo.hu
2019. február 16.


hirdetés

Budapest egy csodás város, tele szívvel és rejtett titkokkal. Vajon milyen lehetett ez a gyönyörű város a XIX. és a XX. században? Elsősorban romantikus...

Író, zeneszerző, festő

Ki volt Csáth Géza, aki csupán másfél évtizedet töltött írással, és az utolsó éveiben már nem is volt beszámítható? Azt mindannyian tudjuk, hogy Kosztolányi Dezső unokaöccse volt, aki édesanyja korai halála ellenére viszonylag védett családi környezetben nőtt fel. A kis Brenner József – ahogyan valójában hívták Csáth Gézát - igazi polihisztor volt, akit rengeteg tehetséggel áldott meg a sors.

Csáth Géza, Kosztolányi Dezső és Brenner Dezső

Már egészen fiatalon kiderült, hogy tehetsége van a zenéhez, a festészethez és az íráshoz egyaránt. Több zeneszerszám is közel állt a szívéhez, már tinédzserként zenekritikákat írt, később pedig ő ismerte fel először Bartók Béla és Kodály Zoltán jelentőségét. Egyetemi évei alatt zenei kritikákat készített és ebből tartotta el magát. S bár a muzsika és az írás élete végéig elkísérte, a középiskola elvégzése után mégis az orvosi egyetemre jelentkezett.

Ideggyógyászat és a morfium

Szorgalmas tanulással és az ideggyógyászat iránti kíváncsiságával korán kitűnt társai közül, így gyógyító karrierje is beindult: a híres Moravcsik professzor ideggyógyászati klinikájára kerül gyakornoknak, ahol nem csak a freudi pszichoanalízissel, de a morfiummal is megismerkedett testközelből. Állítása szerint a függőség kialakulását szerette volna tanulmányozni, amikor először belőtte magát, de ez a kísérlet olyan sikeresnek bizonyult, hogy később sem tudott a szertől szabadulni. A klinikán eltöltött idő, valamint a saját testén végzett drogos kísérletek hatásának lenyomatát olvashatjuk az Egy elmebeteg nő naplója című munkájában, amelyet Ópium címmel filmesítettek meg később.

Függőségek és szerelem

A rossz nyelvek szerint Csáth Géza – ahogy mindannyian ismerjük írói álnevén a XX. század első felének egyik legjelentősebb alkotóját – nemcsak érzékeny lelkületének köszönhette saját balsorsát, hanem függő természetének is. Fiatal korában a szexet és a gyönyöröket hajszolta, sőt naplójában még részletesen meg is örökítette, az általa „elejtett” nőkkel történt aktusait, ahol a gyengébbik nem tagjait csak pusztán eszköznek tekintette. Később a nők élvezetét a drogokra cserélte: először csupán a függőség természetét szerette volna megismerni a morfin által, de az ópium, a morfium sokkal erősebbnek bizonyult nála.

Csáth Géza

Sem az időnként végigszenvedett elvonó-kúrák, sem felesége, Jónás Olga szerelme nem tudta megmenteni saját magától az írót. Házasságot kötött, még gyermekük is született Olgával, de eszement féltékenysége és folyamatos testi bajai, a drog börtöne nem hagyta nyugodni.

Gyilkosság és öngyilkosság

A nők iránt érzett szenvedélyét és megvetését mi sem példázza jobban, hogy házassága alatt arra kényszerítette feleségét, hogy végigolvassa a szexuális kalandjairól szóló fiatalkori naplóját. Pedig az asszony mindent megtett a férjéért, ha kellett segített neki az elvonási tüneteket enyhíteni, ha kellett drogot csempészett be számára az elvonóra. Ennek ellenére mégis a halál lett a jutalma, 1919-ben egy lázálmos napon Csáth Géza egyszerűen lelőtte feleségét a gyermekük szeme láttára.

Szász János az Egy elmebeteg nő naplója című novellából készített filmet Ópium címmel

Csáth ezután öngyilkosságot kísérelt meg. S bár ekkor még egy szomszédos katonaorvos meg tudta menteni az életét, a következő önmérgezés már sikerrel járt pár nappal később. Csáth Géza alig 31 évesen, pont 100 évvel ezelőtt hunyt el, s rövidke, alig több, mint egy évtizedes pályafutása alatt is maradandót alkotott. Gondoljunk csak a bravúrosan megszerkesztett novelláira A varázsló kertje című kötetben, vagy az idegbajt és függőséget sebészeti pontossággal ábrázoló Egy elmebeteg nő naplója című munkájára, vagy a lélek legsötétebb bugyrait is feltáró Anyagyilkosság című novellájára.

Ha szeretnél többet megtudni a tragikus sorsú Csáth Gézáról, akkor regisztrálj a MiroArt következő irodalmi estjére.

Ha szereted a romantikát, a múltat és Budapestet, neked írják a Budapest romantikája blogot.

KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x