hirdetés
kozetek-ill-180212-001c.jpg

Több mint kétmilliárd éves, önállóan mozgó lények nyomaira bukkantak Afrikában

Megint át kell írni az őstörténet egy fejezetét.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. február 12.


hirdetés

Az első gerincesek mintegy 525 millió éve jelentek meg, a dinoszauruszok 230 millió éve, a Homo sapiens pedig 300 ezer éve. Ehhez képest elképesztően izgalmas felfedezést tettek kutatók, akik egy gaboni kőfejtőben olyan organizmus nyomát találták, amely önerejéből volt képes helyváltoztatásra.

A gaboni fosszíliák nagyjából 1,5 milliárd évvel régebbiek, mint a helyváltoztatás eddigi legrégebbi bizonyítékai.

A kutatók valójában az organizmusok nyomait találták meg: apró, csőszerű struktúrákat fedeztek fel, amelyek akkor keletkeztek, amikor az ismeretlen organizmusok áthaladtak a puha sáron táplálék után kutatva.

Hogy pontosan mik mozogtak a sekély tengeri környezetben, egyelőre rejtély.

A kövületek abból a korból származnak, amikor a Föld oxigénben gazdag volt és olyan körülményekkel rendelkezett, melyek a kezdetleges sejti lét komplexebbé fejlődését támogatták - vélik a kutatók.

hirdetés

Az élet a Föld vizeiből fejlődött ki egysejtű bakteriális organizmus formájában mintegy 4 milliárd éve, de az első életformák nem voltak képesek az önálló helyváltoztatásra, vagyis hiányzott az önerőből való mozgásra való képességük.

A tudósok szerint a nyomokat feltehetően egy többsejtű organizmus vagy egy egysejtűek alkotta halmaz hagyta hátra. Ezek hasonlatosak lehettek azokhoz a csigaszerű organizmusokhoz, amelyek akkor alakulnak ki, amikor bizonyos amőbák ínséges időkben összehalmozódnak, hogy közösen mozdulva élhetőbb környezetet találjanak.

A kutatók szerint tehát az élet a paleoproterozoikum földtörténeti korban, azaz 2,5-1,6 milliárd évvel ezelőtt nemcsak bakteriális volt. Sokkal komplexebb organizmusok is kialakultak egy ponton, valószínűleg bizonyos szakaszban és meghatározott körülmények között - közölte a National Academy of Sciences.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
palkojudit.jpg

Megszólalt az orvos, aki felismerte az első magyarországi koronavírus-esetet

'Mivel új vírusról van szó, még okozhat meglepetéseket, de hasonlóan viselkedik a világ minden részén, ezért ezeket az ismereteket is tudjuk használni' - mondta dr. Palkó Judit.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. június 02.


hirdetés

Enyhe hőemelkedése és elhúzódó köhögése volt annak az iráni egyetemistának, akit az egyik első koronavírus-fertőzöttként tartanak számon Magyarországon. Dr. Palkó Judit a Semmelweis Egyetem külföldi hallgatók számára fenntartott rendelésén vizsgálta meg a diákot.

Bár állapotát nem találta aggasztónak, de mikor kiderült, hogy Iránból érkezett vissza, gyanúsnak találta a páciense tüneteit.

A férfi "február 22-én lépett be az országba Iránból, és a WHO, valamint az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) honlapja az ottani koronavírusos esetek szaporodásáról adott hírt. Az akkori eljárási rendben ilyenkor még az enyhe felső légúti tünetek nem szerepeltek gyanús eset kritériumként. A diákot és a vele együtt elő barátnőjét – akinél később szintén igazolódott a koronavírus-fertőzés – az egyetem látogatása alól felmentettem, és kértem, hogy maradjanak ott­honukban"

- mondta el az orvos a Borsnak.

Miután konzultált dr. Szlávik János infektológus főorvossal, mintát vettek a diáktól, ami igazolta a gyanút.

hirdetés

"A diagnózis felállítása után már teljes egészében a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) koordinálásával megindult a beteg izolációja, a szoros kontaktusok felkutatása és tesztelése".

A doktornő továbbra is azt javasolja hogy mindenki tartsa be a járványügyi szabályokat. "Nyílt terepen még mindig fontosnak tartom a távolságtartást, a tömeg kerülését, zárt helyen maszkot viselek, és nagyon odafigyelek a kézhigiéniára. A táskámban is mindig tartok egy alkoholos kézfertőtlenítőt".

A maszkviselésről elmondta, hogy szerinte ez a tisztelet jele, mert aki viseli, nem szeretné, ha másokat akaratlanul is megfertőzhessen. A maszkot pedig fertőtlenített kézzel kell fel-le venni, és nem szabad az archoz érni.

"A Semmelweis Egyetemtől kapott Pro Universitate kitün­te­tés meglepett, egyáltalán nem számítottam rá. Természete­sen nagyon örülök neki" – mondta.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
floyd_mayweather_jr.png

Mayweather fizeti George Floyd 27 millió forintba kerülő temetését

Minden idők egyik legjobb bokszolója már át is utalta a pénzt. A meggyilkolt afroamerikai férfit június 9-én temetik el Houstonban, de 3 másik városban is végső búcsút vesznek tőle.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. június 02.


hirdetés

Floyd Mayweather Jr. felajánlotta a családnak, hogy kifizeti George Floyd temetésének minden költségét, írja a TMZ. Az 50 meccs után veretlenül visszavonult profi ökölvívó-világbajnok hétfőn már ki is állított egy csekket 88 500 dollárról (27 millió forint), ami a tervezett 4 szertartás árát fedezi.

A június 9-i temetést Houstonban tartják, George Floyd szülővárosában. De ezen felül rendeznek egy megemlékezést Minnesotában, ahol halálának idején élt, Charlotte-ban és egy további helyszínen is, amit később jelentenek be.

Minden idők egyik legjobb bokszolója a gesztusról nem akart nyilvánosan beszélni. Miután azonban több forrás is megírta, az ügyeit intéző cég ügyvezetője elismerte, hogy felvették a kapcsolatot a gyászoló családdal, akik elfogadták a nagylelkű felajánlást.

Mayweather azért is döntött úgy, hogy a Floyd-család helyett átvállalja a tetemes költségeket, mert az egyik közeli kollégája gyerekkori jó barátja volt a múlt héten meggyilkolt George Floydnak.

A Minneapolisban élő afroamerikai férfi múlt héten vesztette életét, miután egy rendőri igazoltatás során Derek Chauvin 8 perc 46 másodpercen keresztül térdelt a 46 éves megbilincselt Floyd nyakán. A későbbi áldozat egy ideig zihálva könyörgött az életéért, és azt ismételgette, hogy nem kap levegőt. Chauvin még azután is majdnem 3 percig a férfin nyakán térdelt, hogy már elvesztette az eszméletét.

hirdetés

Floyd halála után zavargások törtek ki az Egyesült Államok több városában a rendőri túlkapások és a rasszizmus ellen.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
amerika-zavargasok-george-floyd-mti-foto.jpg

Lelőttek egy korábbi sportolót az amerikai tüntetések során

A 38 éves Chris Beaty is részt vett az egyik George Floyd halála miatt zajló tüntetésen Indianapolisban.
Címkép: MTI/AP/Mike Stewart - szmo.hu
2020. június 02.


hirdetés

Korábban már több cikkben is beszámoltunk arról, hogy folyamatosak és egyre durvábbak a zavargások Amerikában George Floyd halála miatt. A 46 éves afroamerikai férfi egy rendőri intézkedés után halt meg Minneapolisban, miután az egyik egyenruhás percekig a nyakán térdelt. Az ügy hatalmas felháborodást váltott ki, és hamar az egész Egyesült Államokra kiterjedt a lázadás.

A George FLoyd halála miatt zajló tüntetéseken több híresség is részt vett már, de vannak, akik az interneten mondják el véleményüket, gondolataikat a tragédiával kapcsolatban. Nemrég például még a politikát messziről kerülő Michael Jordan is megszólalt az üggyel kapcsolatban, de több sportoló is felemelte már a szavát George Floyd megölése után.

Egy korábbi amerikai focista, Chris Beaty viszont részt is vett az egyik tüntetésen Indianapolisban. A Yahoo most arról ír, hogy a

38 éves férfit szombaton többször is meglőtték és belehalt a sérüléseibe.

hirdetés

Chris Beaty játszott a gimnáziumi, majd az indianai egyetemi csapatban is 2000 és 2004 között, ezután a civil életben helyezkedett el, több éjszakai bárja is volt.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
donald-trump-amerika-zavargasok-tuntetesek-katonak-hadsereg-northfoto.jpg

Donald Trump a hadsereggel oszlatná fel a tüntetéseket

Az amerikai elnök hétfői nyilatkozatában azt mondta, ha szükséges, a szövetségi fővárosban és más nagyvárosokban egyaránt beveti a katonaságot.
MTI, Címkép: Northfoto/ZUMA Press, Inc. - szmo.hu
2020. június 02.


hirdetés

Ahogy arról több cikkben is beszámoltunk, folyamatosak a tüntetések és a zavargások egész Amerikában George Floyd halála miatt. A 46 éves afroamerikai férfi azután halt meg Minneapolisban, hogy egy intézkedés során egy rendőr percekig a nyakán térdelt.

A rendőri brutalitás ellen, valamint az igazságszolgáltatásért és a fekete emberek egyenlőségéért demonstrálnak most az emberek szerte az Egyesült Államokban. Az indulatok ugyanakkor nem csitulnak: a tüntetők egy része gyújtogat, rongál és üzleteket foszt ki.

Donald Trump amerikai elnök a Fehér Ház Rózsakertjében mondott rövid nyilatkozatában hétfőn rendet ígért, ha szükséges, a hadsereg segítségével is.

Hangsúlyozta, hogy elsődleges feladata az ország megvédése, hiszen erre esküdött fel. Mint fogalmazott: "a rend és a törvényesség elnöke", és ha a helyi tisztségviselők nem tudják megfékezni az erőszakos demonstrációkat, akkor ő fog cselekedni. Ennek érdekében minden rendelkezésre álló szövetségi erőforrást, - az ő megfogalmazásában: "civil és katonai" forrást - mozgósít, és ha szükséges, a szövetségi fővárosban és más nagyvárosokban egyaránt beveti a katonaságot.

Közölte: utasította a tagállamok kormányzóit és polgármestereit, hogy biztosítsák "a rendfenntartó erők elsöprő jelenlétét" mindaddig, amíg le nem csendesítik a tüntetéseket.

hirdetés

"Ha egy város vagy egy tagállam visszautasítja a szükséges lépéseket a lakói élete és tulajdona védelme érdekében, akkor én fogom felvonultatni az Egyesült Államok katonaságát, és gyorsan megoldom a problémáikat"

- fogalmazott.

Donald Trump az elszabadult erőszakot "belföldi terrorcselekményeknek" minősítette, és ismételten a szélsőbaloldali és magukat antifasisztáknak nevező csoportokat tette felelőssé a káoszért.

"A lázongás legnagyobb áldozatai a szegényebb sorsú közösségeinkben élő békeszerető állampolgárok, és én, mint az elnökük, harcolni fogok a biztonságukért. Harcolni fogok, hogy megvédjelek benneteket, én, a ti rendet és törvényességet biztosító elnökötök és a békés protestálók szövetségese" - mondta Trump.

Végül - hivatali felhatalmazására utalva - idézte azt az 1807-es, úgynevezett Lázadási Törvényt, amely lehetővé teszi az amerikai elnököknek, hogy megkerüljék a szövetségi törvényt, amely tiltja a hadsereg bevetését belföldi rendfenntartásra.

"Ezek után megyek, hogy lerójam tiszteletemet egy nagyon, nagyon különleges helyen" - mondta az amerikai elnök, majd ellátogatott a Fehér Ház mellett lévő Szent János templomhoz, amelyet keddre virradóra szintén felgyújtottak, de szerencsére a lángokat hamar eloltották, így nem keletkeztek nagyobb károk az épületben.

A rövid vizit idején az elnököt és kíséretét rendkívüli biztosítással védték, a Fehér Ház tetőzetén titkosszolgák és mesterlövészek vigyázták a rendet.

Trump rózsakerti nyilatkozata és templomi látogatása idején egyébként a Fehér Ház előtt tüntetők zajongtak.

Az elnök a templomnál magasra emelt Bibliával állt meg.

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!