A Facebook felhasználói eddig sem bíztak meg maradéktalanul az alkalmazásban, hiszen számtalan összeesküvés-elmélet látott már napvilágot például arról, hogy a cég a mikrofonon keresztül "lehallgatja" az embereket vagy, hogy a beszélgetésekből adatokat gyűjt üzleti célból.
A legújabb eset pedig arra figyelmeztet, hogy mobilunk akkor is felvételeket készíthet, ha mi nem tudunk róla.
Erre Joshua Maddux webdizájner világított rá Twitter-posztjában.
Szerinte egyes készülékek esetében a Facebook iOS-es mobilappjában titokban aktiválja magát a hátlapi kamera a hírfolyam böngészése közben.
Ő ezt akkor vette észre, mikor egy képet lefelé próbált húzni az ujjával és váratlanul megjelent a háttérben a szobája egy szelete.
"Találtam egy Facebook biztonsági és adatvédelmi problémát. Amikor az alkalmazás meg van nyitva, aktíválódik a kamera. Egy bug az alkalmazásban lehetővé teszi, hogy nyitva legyen a hírfolyamod mögött"
- írta a posztban, melyhez egy videót is csatolt, amin látszik a jelenség.
Found a @facebook #security & #privacy issue. When the app is open it actively uses the camera. I found a bug in the app that lets you see the camera open behind your feed. Note that I had the camera pointed at the carpet. pic.twitter.com/B8b9oE1nbl
— Joshua Maddux (@JoshuaMaddux) 2019. november 10.
A férfi öt további eszközön is ugyanezt tapasztalta, a bejegyzése alatt pedig többen is hasonló problémáról számoltak be.
Egy fejlesztő szerint valójában a Facebook Történetekhez (Stories) készített kezelőfelület villan be a háttérben, amikor a felhasználó álló pozícióból fekvőbe forgatja át a mobilt - írta a 24.hu.
Mások szerint akkor is ez történik, ha megnyitunk egy fotót az alkalmazásban, és az ujjunkat rajta tartva lefelé húzó mozdulatot teszünk a kijelzőn.
A cég szóvivője elismerte, hogy a Facebook november 8-án kiadott frissítésében bújik meg a hiba.
Kiemelte azonban, hogy egy felhasználó eszköze sem továbbított szervereikre fotót vagy videót ilyen módon.
Egy Kínai laborban megszületett az első olyan malacpár, amely majom-DNS-eket is tartalmaz – írja a New Scientist cikkére hivatkozva a Daily Mail.
A két disznó ugyan egy héten belül elpusztult, a kutatók szerint egészségesek voltak, és egyelőre nem világos, mi okozhatta a két állat halálát.
A kísérlet során több valódi malacba is fecskendeztek majom-DNS-t, amelyek szintén elpusztultak, a kutatók szerint emiatt valószínűsíthető, hogy nem a kimérizmus (vagyis a fajok keresztezése) volt a halál okozója, hanem hiba csúszott a mesterséges megtermékenyítésbe.
A kísérletezések célja egyébként az, hogy emberi szerveket növeszthessenek az állati testekben, ezzel pedig az orvostudományt segítsék a szervtranszplantációban.
Ennek alapja,hogy emberi embrionális őssejteket fecskendeznek be egy másik faj fiatal embriójába. A majom-disznó hibridek létrehozásával a kutatók szerint egy lépéssel közelebb kerültek ennek magvalósításához. 2017-ben egyébként egy San Diegó-i laborban sikeresen hozták létre az első ember-disznó hibridet, amely 28 napig élt.
A tudósvilágban ugyanakkor többen aggodalmukat fejezték ki a projekttel kapcsolatban etikai okokra hivatkozva. Douglas Munoz, a kingstoni Queen's University szerint egyenese rémisztő terepre tévedt a tudomány:
"Az rémít meg igazán, hogy úgy kezdjük el manipulálni az életfunkciókat, hogy közben nem vagyunk tisztában azzal, mi sülhet ki belőle, vagy ha valami baj történik, hogyan állítsuk meg."
A nevadai Chris Long négy évvel ezelőtt esett át csontvelőátültetésen, aminek következtében a vérében található saját DNS-e néhány hónap leforgása alatt átalakult csontvelődonorjának DNS-évé, írja a The New York Times.
Ez egyébként nem rendhagyó, hiszen a beavatkozásnak végső soron pont az a célja, hogy a beteg vére egészséges vérre cserélődjön, és ennek közvetkezményeképpen a benne lévő DNS is átalakul.
Most 4 évvel a beavatkozás után Christ újabb vizsgálatoknak vetette alá egy munkatársa a helyi seriffhivatalban. A vizsgálat meglepő eredményre jutott, ugyanis kiderült, hogy németországi donorjának DNS-e nem csak a vérében, de az ajkáról, illetve az arcáról vett mintákban is kimutatható volt. De ami ennél is jobban meglepte a bűnügyi labor dolgozóit, az volt, hogy a vizsgálat szerint Chris spermája kizárólag a csontvelődonor DNS-ét tartalmazta.
Chris esete egyébként nem újdonság az orvostudomány előtt, több olyan orvosi beavatkozás is ismeretes, amitől az ember DNS-ének egy része megváltozik, ez az úgynevezett kimérizmus.
A szó maga a kiméra elnevezésű oroszlán, kecske és kígyó részekből álló görög mitológiai lényre utal, és ismert jelenségnek tekinthető, de korábban még nem vizsgálták kifejezetten bűnügyi aspektusból.
Évente emberek tízezrei esnek át csontvelő-transzplantáción, és bár kicsi a valószínűsége, hogy valamelyikük bűnügyi elkövetővé válik, mégis fontos megvizsgálni, milyen következményei lehetnek a kimérizmusnak ezekben az esetekben, hiszen ez félrevezetheti az ügyekben folyó nyomozást.
A jelenségre egyébként már volt példa a bűnügyi történelemben. 2004-ben egy nemi erőszak gyanúsítottját azonosították a DNS adatbázis alapján, csakhogy volt egy apró bökkenő: a férfi a bűntett idején már börtönben ült. Később kiderült, hogy csontvelőátültetésen esett át, a bűncselekményt pedig a donor, azaz a bátyja követte el.
Egy másik esetben pedig egy áldozat vallomását vonták kétségbe, mivel azt állította, egy férfi erőszakolta meg, miközben kétféle DNS-t mutatott ki a rajta végzett vizsgálat.
Chrisnél valószínűleg az okozta a DNS teljes átalakulását, hogy évekkel korábban vazektómiát csináltatott. Persze felmerülhet a kérdés, hogy egy kimériás ember kinek a DNS-ét adná át a saját gyermekének. A kérdésben megkérdezett három orvos egyetértett abban, hogy ez egy nagyon érdekes kérdés, de abban is, hogy valaki más DNS-ét átadni megtermékenyítés által nem lehetséges.
„Lenyűgözött a tény, hogy egyszerűen csak eltűnhetek, és egy másik emberré alakulhatok”
– nyilatkozta Chris Long.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) új elemzése szerint a magyar munkavállalók nem kevés része olyan területen dolgozik, ahol a feladatok nagy részét gépek is el tudnák végezni - írja a hvg.hu.
Becslések szerint az automatizáció terjedésének üteme Közép-Kelet-Európában a közeljövőben az európai átlagot meghaladó lesz, így a munkaerőpiaci hatások feltételezhetően régiónkban is jelentkezni fognak
– olvasható az MKIK GVI kutatásában, amely a Magyarországon nyilvántartott foglalkozások automatizálhatóságát vizsgálta.
Automatizálható feladat minden rutinszerű, egyszerűen leírható, és ebből adódóan leprogramozható munka, mellettük azok is, amik a technikai fejlődésnek köszönhetően kiválthatóak robotok és számítógépek által.
A GVI szerint az automatizáció nem mindig jár az érintett szakmák megszűnésével, ugyanis a legtöbb foglalkozás esetében csak a részfeladatok egy része automatizálható. A felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások esetében sem esélyes, hogy valaha gépek végzik majd el a teljes munkát.
A kutatás arra is rávilágított, megyei szinten hol a legmagasabb az automatizálható feladatok aránya. A listát Fejér megye vezeti, a foglalkoztatottak 24 százaléka dolgozott olyan szakmákban, amiket robot is elvégezhetne, ezzel szemben Budapesten 18% az arány.
A GVI szerint a FEOR nyilvántartásban 122 olyan szakma szerepel, amelynek a részfeladatai nem automatizálhatóak, ugyanakkor 79 szakma esetében a feladatok egy része már robottal is elvégezhető. 93 foglalkozás részben automatizálható.
A NAV 2018-as foglalkoztatottsági adataival összevetve elmondható, hogy 3 743 689 foglalkoztatottból 164 496 fő dolgozik az automatizálható szakmákban (a foglalkoztatottak 4%-a).
A szakemberek úgy vélik, a kézügyesség, a kreatív intelligencia vagy a szociális készségek továbbra sem válthatóak ki robotokkal.
Csak az Egyesült Államokban 48 percenként hal meg valaki ittas vezetés következtében, ez naponta 30 halálos áldozatot jelent. A lehangoló statisztika pár éven belül lényegesen javulhat, ha a kongresszus elfogadja a RIDE (Reduce Impaired Driving for Everyone), vagyis magyarul autóvezetés munkacímen futó törvényt, írja a HowStuffWorks.
A tervezet szerint 2024-től valamennyi, az országban forgalomba hozott új autóba a gyártó köteles lenne telepíteni egy alkoholszondát. Ha a szonda érzékeli a sofőr lehelete alapján az alkoholos befolyásoltságot, akkor egyszerűen nem indulna el. A műszer kifejlesztői azokra is gondoltak, akik esetleg egy józan ismerősüket kérnék meg, hogy az indításig üljenek a kormányhoz: a szerkezet az utazás során rendszeresen mérné az alkoholszintet.
A rendszer működését ebben a videóban magyarázzák el angolul:
A törvény benyújtói szerint a RIDE évente 7000 ember életét mentheti meg. A tervezet szerint a kísérleti időszak eredményeit az első 12 hónap után értékelik, majd utána félévente elemeznék ki az adatokat. A törvény életbe lépése után két évvel viszont már minden új autóban kötelező lenne ez a speciális szonda.
@SenatorTomUdall (NM) and @SenRickScott (FL) and @RepDebDingell (MI) have proposed federal legislation to require drunk driving prevention technology in ALL new vehicles. MADD commends their leadership. Thousands of lives would be saved each year. #safetyisnotanoption pic.twitter.com/HJjnMm74TE
— MADD (@MADDOnline) December 4, 2019
Néhány gyártó egyes modelljeiben már most is működnek ilyen telepített szondák. Az Anyák a Részeg Vezetés Ellen (MADD) nevű szervezet statisztikái szerint 2006 óta ezek 3 millió alkalommal gátolták meg a részegen vezetést. Csak 2018-ban 348 ezer ittas sofőr nem tudott elindulni autójával.