hirdetés
IMG_8143k-1000x664.jpg

Titkos lejárat vezet a Vár alatti barlangrendszerbe, ahol mamutfog és csontkamra is van

Bejártuk a Sziklakórház melletti Várbarlang turisták elől eddig elzárt részét.
Szegedi Éva, Fotó: Mervai Márk - szmo.hu
2019. június 14.


hirdetés

Egy barlangban állunk, a mennyezetről a kövekről víz csöppen az arcunkra, a ruhánkra. Mellettünk egy kis emelvény emberi koponyákkal és lábszárcsontokkal. Előttünk egy hihetetlenül meredek és romos lépcső – fantasy filmekben látni ilyet.

„Tudják, hol vagyunk most? Tudják, hová vezet ez a lépcső? - kérdezi a túravezetőnk, Borzsák Sarolta, a nemzetipark-igazgatóság barlangtani referense. Rázzuk a fejünket. „A Ruszwurm cukrászda pincerendszeréhez.”

A várnegyed alatt húzódó barlangrendszer egyik közönség elől elzárt szakaszában vagyunk, olyan helyen, amit a turisták eddig nem láthattak.

hirdetés

A Sziklakórházon át vezető sétánkon jutottunk le ide, a Várbarlangba. A Várbarlang érdekessége, hogy kisebb átalakításokat leszámítva közel természetes állapotot láthatunk.

Nemrég felújították, és ezt a sokáig elzárt részt látogathatóvá tették.

TripAdvisoron tavaly a legnépszerűbb magyarországi múzeum lett a Sziklakórház. Nem csak itthon népszerű, a külföldiek imádják, és aki már hallott róla és Budapestre utazik, igyekszik eljutni ide.

Egykor az ős Ördög-árok az akkori márgából álló felszínre lerakta mészkőből és dolomitból álló hordalékát. A jégkorszak alatt pedig elkezdtek működni azok a hőforrások, amelyek ma a budapesti gyógyfürdőink vizét adják. Ezek vastag, édesvízi mészkősapkát raktak le a kavicshordalék tetejére. Később, ahogyan az Ördög-árok és a Duna egyre mélyebben folyt, lepusztították maguk körül a felszínt, és csak a már említett mészkősapka védte meg a Vár-hegyet a pusztulástól. A jégkorszak végén a hőforrások elkezdtek felfelé törni, de nem bukkantak a felszínre, hanem a márga és a mészkő határán kis üregeket oldottak ki (ezek az oldásformák sok helyen szépen látszanak a barlangban). Így jött létre az a rengeteg kis barlang, amelyek ekkor még egymástól függetlenek voltak.

A Sziklakórházzal három ponton is összefügg az a barlang, ahol mi jártunk. Ám jogilag másik terület, a Duna-Ipoly Nemzeti Park a kezelője.

Különleges, sajátos barlangrendszer található a Vár alatt, sok-sok kis üreggel, az édesvízi mészkőréteg alatt.

Sétánk egyik állomásán, a mamutfogas teremben például mennyezeten egy egy mamutfog nyomait lehet kivenni.

Ám ezen kívül érdekes a csontkamra is.

Amikor Kadic Ottokár feltárta a barlangrendszert, sok csontot talált az üregekben; rengeteg csont került ide a közeli Mária Magdolna torony kiürített osszáriumából, és a kis csontkamrában helyezték el az emberi maradványokat. Sajnos, mivel a nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején sok felszíni lejárat maradt nyitva, és a barlang egyfajta átjáróház lett, szinte bárki lejöhetett. Emiatt a csontok egy része megsemmisült, elveszett. Amikor a barlangrendszer a nemzeti park kezelésébe került, lezárták ezeket a bejáratokat.

Aki egy-egy percre megállt és figyelmesen átvizsgálta a barlang mennyezetét, az apró cseppkő-kezdeményt is megpillanthatott.

A Várbarlang után visszatértünk a Sziklakórházba, hogy az atombunker – Csernobil és a nukleáris energia miatt is aktuális – kiállításával folytassuk a programot.

A várhegyen eredetileg száznál is több barlang volt, már a tatárjárás előtt is tudták az itt élők, és a középkor során kutakat fúrtak, további barlangokat találtak. A Várnegyed alatt egész pincerendszerek húzódtak – ezek jelentősége a 19. században egyre csökkent, többségükről a 20. századra számos barlangról vagy pincéről meg is feledkeztek.

Az 1930-as években Kadic Ottokárt bízták meg a barlangrendszer felderítésével. "Már az első bejárásnál legnagyobb meglepetésemre azt tapasztaltam, hogy a szóban levő pincék eredetileg természetes úton mésztufában keletkeztek, később azután, történelmi időben bővítették, mélyítették, és helyenként aláfalazták" - írta a kutató.

Kiépítették a Várhegyi-barlang egy részét idegenforgalmi célra, és 1935-ben megnyitották a nagyközönség számára. Később állandó kiállítást létesítettek, a barlangi gyűjteményt folyamatosan gyarapították – ez a gyűjtemény sajnos a második világháború alatt megsemmisült.

A harmincas évek végén óvóhelyrendszert és elsősegélynyújtó helyet létesítettek, a háború alatt pedig sebészeti szükségkórházat alakítottak ki, részben a meglévő barlangok összekapcsolásával és a Lovas úti bejárat kialakításával.

A kor egyik legmodernebb kórháza volt műtővel, sürgősségi részleggel, áramkimaradás esetére aggregátor felállításával.

1944-ben nyitották meg, és Budapest ostroma alatt teljes kapacitással, sőt, azt meghaladó módon üzemelt.

A háború után a felszerelés egy részét elszállították és oltóanyag termelésre használta egy magáncég az államosításig. Azt követően titkosították az egykori Sziklakórházat, ám közben elkezdték új kórteremmel bővíteni és újra felszerelni – titkos katonai kórházként. Az 1956-os forradalom alatt üzemelt.

A hidegháború idején a nukleáris támadástól tartva 1958-62-ig átépítették és kibővítették, hogy atomtámadás esetén is használható legyen.

Az Atombunker kiállításán megtudhatjátok, milyen óvintézkedéseket tettek volna egy esetleges vegyi vagy nukleáris támadás esetén, milyen felszerelést használtak annak idején, milyen következményekkel járt az, hogy atombombát dobtak Hiroshimára és Nagaszakira, valamint láthatjátok a túlélők rajzait arról a szörnyű napról.

Később a János Kórház, mint megbízott kezelő, a létesítmény gondját viselte, a Polgári Védelem raktárnak használta. Az előtérben kialakított lakásban élt a gondnok házaspár, ők szigorú titoktartás mellett tartották karban és takarították a kórházat 2000-es évekig.

2006-ban a kulturális örökség napján látogatható volt a Sziklakórház, ezután felújították és múzeumként nyitották meg.


KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
obuda-gazgyari-lakotelep-mysecretbudapest-2019.jpg

Tündéri mézeskalácsházakból áll Óbuda eldugott mini negyede

Az gázgyári munkásoknak építették a telepet, ahol mintha megállt volna az idő.
My Secret Budapest - szmo.hu
2019. október 26.


hirdetés

Óbuda nem mindig kapja meg azt a figyelmet, amit megérdemelne - valószínűleg azért, mert más, nagyobb területű kerületekhez hasonlóan széttagolt, és apró, finom részleteiről, érdekes építészeti emlékeiről a lakótelepek, a forgalmas utak és a Római part büféi gyakran elterelik a figyelmet.

Pedig elég sok felfedezni való akad még a kerületben.

Itt van például a volt Óbudai Gázgyár munkástelepe, ahol a séta felér egy időutazással.

hirdetés

A gyár dolgozóinak házait olyan gondosan és egységes koncepció mentén tervezték, mint Kispesten a Wekerle-telepet.

Az egykori gázgyárhoz két mini lakónegyedet építettek: egyet a munkásoknak, egyet a tisztviselőknek. A munkásokét Almási Balogh Lóránd tervezte, a gázgyárat és a tisztviselők telepét Reichl Kálmán.

Előbbit, a munkásnegyedet U-alakban rendezték el, középen egy park található, annak egyik végén áll az iskola és az óvoda. A földszintes és emeletes mézeskalács házak az U két szárán szimmetrikusan tükrözik egymást, és az U görbületében is látható egy-egy oszlopos, egymásnak megfelelő épület. A házakhoz kertek is tartoznak.

A telepet 1911 és 1914 között húzták fel, és sokan szecessziós negyedként tartják számon. Én inkább azt mondanám, hogy néhol a magyaros szecesszió egy-egy elemét felhasználó, hangulatában a kisvárosokat és a tradicionális erdélyi építészetet idéző kis negyed ez.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
colin-farrell.jpg

Colin Farrell Budapesten forgat, és egy hetedik kerületi kebabos lett a kedvenc helye

A hely dolgozói csak több nap után ismerték fel, amikor kártyával fizetett. Ráadásul egy nem mindennapi bókot is kaptak tőle.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. november 09.


hirdetés

Budapesti kebaboshoz jár ebédelni a hollywoodi világsztár, Colin Farrell – szúrta ki a Ripost.

A színész a lap szerint épp egy sarkvidéki expedíció alatt játszódó sorozatot forgat North Water címmel, aminek munkálatait Norvégia után nálunk folytatják.

És úgy tűnik, nagyon megtetszett neki a Hari Kebab nevű hely a Városligethez közel eső István utcában: maga az étterem posztolta a Facebookra, hogy napok óta rendszeresen náluk ebédelt, de akkora a szakálla, hogy sokáig nem ismerték fel.

Végül egy kártyás fizetés buktatta le, ezután viszont egy közös képet is bevállalt a dolgozókkal. Sőt, állítólag azt is megosztotta velük, hogy itt ette élete legjobb kebabját, ami nem kis elismerés.

hirdetés

Íme a poszt:

Hari Kebab

Megunhatatlan az érzés, ami elfog minket a nevünket hallván, évről é... vre a díjátadón. Természetesen Nektek köszönhetjük Drága Hari fanok, hogy ismét a Hari Kebab lett Az Év Kutyabarát Budapesti Étterme!! Juhuuuu!! Köszönjük mindenkinek a szavazatokat azt, hogy mellettünk álltok és hogy VAGYTOK NEKÜNK!!! CSAK A HARI!!


KÖVESS MINKET:





hirdetés
DSC_4906-1.jpg

Még a halálfélelmemről is megfeledkeztem, miközben a Boráros tér szépségeit néztem

Ez a bika most a hídon áll vagy lebeg? Miért van ennyire kitekeredve a feje? A teste tényleg egy mélytányér?
Orosz Emese cikke, fotók: Lampert Benedek - szmo.hu
2019. november 09.


hirdetés

Utálom a Boráros teret. Nem vagyok egy ijedős csaj, de szó szerint félek, ha egyedül kell átmennem a villamostól a hévig, pláne sötétedés után. Jó pár rémtörténetet hallani, és a hírek is rendszeresen beszámolnak ott történt atrocitásokról. Legutóbb például gyerekeket raboltak ki fényes nappal az ottani gördeszkapályán.

A cím ezzel szemben nem elírás. A szemét és gyanús figurák fölött elnézve a Boráros térnek igenis vannak szépségei. Lampert Benedekkel ezúttal a Boráros tér mocskában keresgéltünk kincseket.

hirdetés

A Boráros tér közepén áll Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművészt 1983-ban felállított Borárus-szoborkompozíciója. Jól látszik a hídról, és tulajdonképpen uralja a hídfeljáró déli oldalának kerengőjét is. A kőhordók homloklapját egykor bronzdíszek ékesítették. Sajnos nem igazán csodálkoztunk azon, hogy ezeknek az évek során lába kélt.

A borárus szobor miatt joggal feltételezhetnénk, hogy a tér egykor borpiacnak adott otthont. Ez azonban csak urbán legenda, amiért a jó humorú szobrászművész a felelős.

A tér valójában Boráros Jánosról (1756-1834), Pest egykori főbírójáról és ügyvezető helyettes polgármesteréről, a Városliget megteremtőjéről kapta a nevét. A Ráday utca és a tér találkozásánál álló Boráros tér 4. számú ház térre néző homlokzatán impozáns emléktábla őrzi az ő emlékét is.

Kiskoromban autóval sokszor hajtottunk át a Petőfi hídon, én pedig már egész korán kiszúrtam a különös “kecskefejű tálat”, amit gyerekként sehogy sem értettem. Ezt most a hídon áll vagy lebeg? Miért van ennyire kitekeredve a feje? A teste tényleg egy mélytányér? És mielőtt jól szemügyre vehettem volna, rendszerint már el is suhantunk mellette.

Ma már tudom, hogy a “kecskefejű tál” igazából a nagyszentmiklósi aranykincs legismertebb darabjának, a bikafejes ivócsanaknak sokszorosára nagyított, hegesztett rézből és krómacélból készített mása.

Az ivócsanak különben szintén Boráros Jánosnak állít emléket. Az egykori avar fejedelmi kincstár részét képező, 23 aranyedényből álló nagyszentmiklósi aranykincset ugyanis egy szerb szőlősgazda a saját udvarán találta meg 1799-ben, miközben épp árkot ásott. A gazda felesége a kincseket eladogatta, illetve beolvasztatta. A túlélő darabok különböző kereskedőkön át Pestre jutottak, ahol Boráros János gyűjtötte össze, és küldte tovább őket a bécsi Császári és Királyi Régiségtárba.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






hirdetés
DSC_4026.jpg

A Déli pályaudvar mocskában egy világhírű művész alkotása áll

A várnegyed tükörképét, absztrakt műalkotásokat és több érdekességet is találtunk a lepukkant Déli pályaudvaron. Megmutatjuk, hol keresd őket!
Orosz Emese cikke, fotók: Lampert Benedek - szmo.hu
2019. november 03.


hirdetés

A Déli pályaudvar nekem mindig egy nagy rohanás volt: buszról le, lepukkant lépcső, még lepukkantabb aluljáró, elsasszézni a középen napozó gyanús alakok között, lépcsőn fel, pénztár és végre elérni az épp induló vonatot Balaton felé. A nagy rohanásban általában nincs időnk megcsodálni a Déli környékét.

De most őszintén, kinek is jutna eszébe szétnézni ezen a leharcolt pályaudvaron? Hát nekünk! Lampert Benedek barátommal ez alkalommal itt keresgéltünk szép és érdekes részleteket.

hirdetés

A Déli pályaudvar egy része jelenleg felújítás alatt áll. Az építkezés pókhálói, rácsai és az elbontott álmennyezet csúfítja az amúgy is ütött-kopott belső tereket. Az egész épületben átható gyros-szag terjeng, amitől hamar felfordult a gyomrunk. Az alsó szint kevésbé forgalmas részeit pedig olyan kényelmesen belakták a hajléktalanok, hogy szinte pofátlanságnak tartottuk volna, ha átsétálunk a “nappalijukon”. Ettől függetlenül vannak olyan részletei a környéknek, amit érdemes közelebbről is megnézned, pláne ha te is nap mint nap erre jársz.

Ha ránézel a Déli épületére, egy szocreál tömböt látsz. Azonban jó ha tudod, hogy ez a 70-es évek egyik építészeti bravúrja, ami már önmagában is rejt érdekes megoldásokat, meglepetéseket. Kővári György és munkatársai úgy tervezték meg az épületet, hogy a sötét üveg a Várnegyed panorámáját tükrözi, illetve belülről is óriási, szélesvásznú panorámát nyújt.

Az épület ezen kívül a sík terület és a hegyvidék találkozását is szimbolizálja: az aluljáróval, és a felette végighúzódó épülettömeggel a völgy-hegyvidék találkozását idézték meg.

A buszról leszállva átvágtunk az Alkotás utcát és a pályaudvart összekötő aluljárón. Ebben az árusoktól és részegektől zajos földalatti sikátorban máris találtunk egy megbújó absztrakt különlegességet. Az aluljáró Alkotás utca felé eső falfelületét Józsa Bálint és Kovács Ferenc 1974-es márványból készült Dinamikus domborműve díszíti.

Absztrakt minták Budapest közterein

Magyarországon Aczél György kultúrpolitikája alatt az absztrakt művészet tiltott jelenség volt. Később a 70-es években lazult a helyzet, és középületeken, köztereken esetenként megjelentek absztrakt alkotások díszítőelemként.

Manapság egyre gyakoribb, hogy az elavultnak ítélt épületeket lebontják, a "szocialistának" bélyegzett műveket értéktelennek ítélve kidobják, és az absztrakt domborművek is sok esetben a nemtörődömség áldozatává válnak.

A hullámra hasonlító mintán is észrevettük, hogy megrongálódott. A felület középső részén tenyérnyi darabok törtek ki, ami nagy eséllyel helyrehozhatatlan.

A sötétségből kilépve a Déli előtti napos kis aluljáró térre értünk. Kevesen tudják, de itt áll egy világhírű művész alkotása.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!