hirdetés
IMG_8143k-1000x664.jpg

Titkos lejárat vezet a Vár alatti barlangrendszerbe, ahol mamutfog és csontkamra is van

Bejártuk a Sziklakórház melletti Várbarlang turisták elől eddig elzárt részét.
Szegedi Éva, Fotó: Mervai Márk - szmo.hu
2019. június 14.


hirdetés

Egy barlangban állunk, a mennyezetről a kövekről víz csöppen az arcunkra, a ruhánkra. Mellettünk egy kis emelvény emberi koponyákkal és lábszárcsontokkal. Előttünk egy hihetetlenül meredek és romos lépcső – fantasy filmekben látni ilyet.

„Tudják, hol vagyunk most? Tudják, hová vezet ez a lépcső? - kérdezi a túravezetőnk, Borzsák Sarolta, a nemzetipark-igazgatóság barlangtani referense. Rázzuk a fejünket. „A Ruszwurm cukrászda pincerendszeréhez.”

A várnegyed alatt húzódó barlangrendszer egyik közönség elől elzárt szakaszában vagyunk, olyan helyen, amit a turisták eddig nem láthattak.

A Sziklakórházon át vezető sétánkon jutottunk le ide, a Várbarlangba. A Várbarlang érdekessége, hogy kisebb átalakításokat leszámítva közel természetes állapotot láthatunk.

Nemrég felújították, és ezt a sokáig elzárt részt látogathatóvá tették.

TripAdvisoron tavaly a legnépszerűbb magyarországi múzeum lett a Sziklakórház. Nem csak itthon népszerű, a külföldiek imádják, és aki már hallott róla és Budapestre utazik, igyekszik eljutni ide.

Egykor az ős Ördög-árok az akkori márgából álló felszínre lerakta mészkőből és dolomitból álló hordalékát. A jégkorszak alatt pedig elkezdtek működni azok a hőforrások, amelyek ma a budapesti gyógyfürdőink vizét adják. Ezek vastag, édesvízi mészkősapkát raktak le a kavicshordalék tetejére. Később, ahogyan az Ördög-árok és a Duna egyre mélyebben folyt, lepusztították maguk körül a felszínt, és csak a már említett mészkősapka védte meg a Vár-hegyet a pusztulástól. A jégkorszak végén a hőforrások elkezdtek felfelé törni, de nem bukkantak a felszínre, hanem a márga és a mészkő határán kis üregeket oldottak ki (ezek az oldásformák sok helyen szépen látszanak a barlangban). Így jött létre az a rengeteg kis barlang, amelyek ekkor még egymástól függetlenek voltak.

A Sziklakórházzal három ponton is összefügg az a barlang, ahol mi jártunk. Ám jogilag másik terület, a Duna-Ipoly Nemzeti Park a kezelője.

Különleges, sajátos barlangrendszer található a Vár alatt, sok-sok kis üreggel, az édesvízi mészkőréteg alatt.

Sétánk egyik állomásán, a mamutfogas teremben például mennyezeten egy egy mamutfog nyomait lehet kivenni.

Ám ezen kívül érdekes a csontkamra is.

Amikor Kadic Ottokár feltárta a barlangrendszert, sok csontot talált az üregekben; rengeteg csont került ide a közeli Mária Magdolna torony kiürített osszáriumából, és a kis csontkamrában helyezték el az emberi maradványokat. Sajnos, mivel a nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején sok felszíni lejárat maradt nyitva, és a barlang egyfajta átjáróház lett, szinte bárki lejöhetett. Emiatt a csontok egy része megsemmisült, elveszett. Amikor a barlangrendszer a nemzeti park kezelésébe került, lezárták ezeket a bejáratokat.

Aki egy-egy percre megállt és figyelmesen átvizsgálta a barlang mennyezetét, az apró cseppkő-kezdeményt is megpillanthatott.

A Várbarlang után visszatértünk a Sziklakórházba, hogy az atombunker – Csernobil és a nukleáris energia miatt is aktuális – kiállításával folytassuk a programot.

A várhegyen eredetileg száznál is több barlang volt, már a tatárjárás előtt is tudták az itt élők, és a középkor során kutakat fúrtak, további barlangokat találtak. A Várnegyed alatt egész pincerendszerek húzódtak – ezek jelentősége a 19. században egyre csökkent, többségükről a 20. századra számos barlangról vagy pincéről meg is feledkeztek.

Az 1930-as években Kadic Ottokárt bízták meg a barlangrendszer felderítésével. "Már az első bejárásnál legnagyobb meglepetésemre azt tapasztaltam, hogy a szóban levő pincék eredetileg természetes úton mésztufában keletkeztek, később azután, történelmi időben bővítették, mélyítették, és helyenként aláfalazták" - írta a kutató.

Kiépítették a Várhegyi-barlang egy részét idegenforgalmi célra, és 1935-ben megnyitották a nagyközönség számára. Később állandó kiállítást létesítettek, a barlangi gyűjteményt folyamatosan gyarapították – ez a gyűjtemény sajnos a második világháború alatt megsemmisült.

A harmincas évek végén óvóhelyrendszert és elsősegélynyújtó helyet létesítettek, a háború alatt pedig sebészeti szükségkórházat alakítottak ki, részben a meglévő barlangok összekapcsolásával és a Lovas úti bejárat kialakításával.

A kor egyik legmodernebb kórháza volt műtővel, sürgősségi részleggel, áramkimaradás esetére aggregátor felállításával.

1944-ben nyitották meg, és Budapest ostroma alatt teljes kapacitással, sőt, azt meghaladó módon üzemelt.

A háború után a felszerelés egy részét elszállították és oltóanyag termelésre használta egy magáncég az államosításig. Azt követően titkosították az egykori Sziklakórházat, ám közben elkezdték új kórteremmel bővíteni és újra felszerelni – titkos katonai kórházként. Az 1956-os forradalom alatt üzemelt.

A hidegháború idején a nukleáris támadástól tartva 1958-62-ig átépítették és kibővítették, hogy atomtámadás esetén is használható legyen.

Az Atombunker kiállításán megtudhatjátok, milyen óvintézkedéseket tettek volna egy esetleges vegyi vagy nukleáris támadás esetén, milyen felszerelést használtak annak idején, milyen következményekkel járt az, hogy atombombát dobtak Hiroshimára és Nagaszakira, valamint láthatjátok a túlélők rajzait arról a szörnyű napról.

Később a János Kórház, mint megbízott kezelő, a létesítmény gondját viselte, a Polgári Védelem raktárnak használta. Az előtérben kialakított lakásban élt a gondnok házaspár, ők szigorú titoktartás mellett tartották karban és takarították a kórházat 2000-es évekig.

2006-ban a kulturális örökség napján látogatható volt a Sziklakórház, ezután felújították és múzeumként nyitották meg.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
monoricenter-cim.jpg

Budapest ismeretlen kínai negyede: bejártuk a kőbányai Monori Center titkos világát

A Mázsa tér környékén külön kis univerzum épült ki: rengeteg üzlet, éttermek, templomok, sőt még orvosi központ is van. Az itt élő kínaiak mellett pedig már a magyarokat is szívesen látják.
Láng Dávid - szmo.hu
2019. október 12.



Ha a budapesti kínai negyed kerül szóba, szinte mindenki a józsefvárosi piac zajos világára gondol. Bár a hírhedt Négy Tigrist már öt éve bezáratta az önkormányzat, közvetlen szomszédságában, az egykori Ganz-gyártelepen továbbra is virágzik a távol-keleti kereskedelem, egymást érik az árusok standjai.

Ebben a cikkben azonban nem erről lesz szó. Pár buszmegállóval arrébb ugyanis hosszú évek óta növekszik egy másik, autentikus "Chinatown" is Budapesten: a kőbányai Monori Center.

Hogyan alakult ki ez a különleges világ? Kik működtetik és bővítik évről évre? Hosszas tervezés, vagy véletlenek sorozata kellett ahhoz, hogy megszülessen? Egyáltalán mikor és kik érkeztek Kínából Budapestre? Ez mind kiderült a Hosszúlépés sétáján, amely a Kőbányai selyemút nevet kapta.

Kínai kereskedők már a XX. század elején is megfordultak a régióban, ők azonban a '30-as évek gazdasági világválsága hatására hazamentek. Tömegesen a Teng Hsziao Ping által meghirdetett nyitási politika után kezdett kiáramolni a lakosság külföldre. A pártvezetés célja ettől kezdve az volt, hogy minél többen próbáljanak szerencsét más országokban, így segítve otthon maradt családtagjaik mellett hazájuk gazdaságát is.

A '80-as évek közepére Magyarország is kedvelt célpontjukká vált, azzal párhuzamosan, hogy a szocialista rezsim az évtizedekig tartó elhidegülés után elkezdett közeledni az ázsiai országhoz. A folyamat a rendszerváltás után gyorsult fel igazán, mivel ekkor néhány évre eltörölték a vízumkötelezettséget.

Ennek hatására minden addiginál többen jöttek, főleg vállalkozókedvű kiskereskedők, akik a szocialista országok gazdasági együttműködésének megszűnése miatt keletkezett áruhiányra repültek rá.

A piaci rést sokan megérezték, és olcsó tömegtermeléssel gyártott árucikkeik révén nagyon sikeresek lettek. Rajtuk kívül a Tienanmen téri forradalom megtorlása elől menekülők közül is jó páran itt kötöttek ki.

Ezután egy nagyobb hullám volt még: az Orbán-kormány által 2013-ban bevezetett letelepedési kötvényeknek köszönhetően pár évig ismét nagyon sokan érkeztek. A lehetőséget azzal hirdették Kínában, hogy „a leggyorsabb, a legolcsóbb és a legbiztonságosabb”, így nem csoda, hogy sokan ráharaptak, bár persze a 250-300 ezer eurós árat csak a tehetősebbek tudták kifizetni.

A Mázsa tértől nem messze található területet szintén még a rendszerváltás környékén kezdte felvásárolni egy kínai ingatlanfejlesztő cég, nagyon tudatosan, parcelláról parcellára. Ennek megfelelően az utcakép is sokkal rendezettebb, érzékelhetően kisebb itt a káosz, mint a 8. kerületi negyedben.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x

hirdetés
cimlap.png

Teszteltük az új online BKV-bérletet: sokszor még az ellenőröknek is fejtörést okoz

Szeptember végétől a havi bérletnek már létezik online verziója is. Héven, villamoson, metrón és trolin is kipróbáltuk.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 13.



A RIGO kudarca és a budapesti elektronikus jegyrendszer körüli sorozatos botrányok után ideje volt valami modernnel és működőképessel előrukkolnia a BKK-nak a fővárosi közlekedés terén. Mostantól végre létezik online bkv-bérlet (hivatalos nevén: Budapest-bérlet) is, amit a Mobiljegy nevű alkalmazásban lehet letölteni, a félhavi bérlettel együtt.

Az app a körülményekhez képest hozza azt, ami tőle elvárható: friss, gyors, biztonságosnak tűnik és egyszerű használni.

Mi lett volna/lesz a RIGO?

A budapesti elektronikus jegyrendszer, amit úgy terveztek, hogy kiváltsa a papíralapú jegyeket és bérleteket egy névvel és fényképpel ellátott kártyával. A projekt azonban 2018 novemberében bedőlt, 15 évvel az első fővárosi elektronikus jegyrendszer kiépítésének bejelentése után. Jelenleg 2020 végére - 2021 elejére tervezik a mostmár egész országra kiterjedő jegyrendszer bevezetését, ami bekötné Budapestet az országos vasút és buszos jegyrendszerhez.

Utaztam hévvel, villamossal, metróval és trolibusszal is az elmúlt néhány napban, amíg teszteltem az új Budapest-bérletemet.

A BKK honlapján egy közérthető és informatív tájékoztatást kaphatunk arról, hogy miképpen kell regisztrálni és használni az alkalmazást, ráadásul az egész angolul is elérhető.

Nekem a regisztráció az alkalmazás letöltésével és a jegyvásárlással együtt kb. 8-10 percet vett igénybe, amivel egy kicsit lassabb voltam az RTL-híradó stábjánál.

Azt nem állítanám, hogy minden flottul működik már a rendszerben.

Azt tapasztaltam, hogy ritkán tudják a direkt erre a célra vásárolt géppel ellenőrizni a bérletemet, ugyanis még mindig nincs belőle mindenhol. Az applikáció használatához pedig aktív adatforgalom kell, vagyis az utazónak internetkapcsolattal kell rendelkeznie.

Az elsőajtós buszokon és a metrókon való utazáshoz nekünk kell leolvasnunk egy kiragasztott kódot, és a felugró animációt bemutatnunk ellenőrzésre. Az összes többi esetben pedig, a jegy bal alsó sarkában található három pontra kattintva előjön a saját jegyünkhöz vagy bérletünkhöz tartozó hasonló kód, amit ellenőrzéskor be kell mutatni.

Mivel az alkalmazás személyes adatokat tárol - illetve elmenthetjük bele a bankkártyánkat, hogy csak néhány gombnyomás legyen a következő vásárlásunk - kötelező számkódot beállítanunk a feloldásához. Ezen felül az erre alkalmas készülékeken ujjlenyomattal való feloldást is beállíthatunk. (Egy alkalommal előfordult, hogy mindkettőt meg kellett adnom a belépéshez.)

A júniusban megkezdett pilot projekt után, ahol először csak a 100E reptéri buszjáratra lehetett jegyet váltani, szeptember elejétől a többi közlekedési eszközre is kiterjesztették a mobiljegy vásárlási lehetőséget. Így az utazásaim során már nem találkoztam olyan ellenőrrel/jegyvizsgálóval, aki meglepődött volna, amikor a papír bérletem helyett a telefonomon lévőt mutattam be neki.

Sokszor azonban esetlenül viszonyultak a leolvasáshoz az ellenőrök, leginkább a metróknál; nem mindig tudták eldönteni, hogy most akkor az animáció vagy a bérletem kódja kell.

(A hivatalos álláspont szerint az animáció.) A HÉV-en nem is találkoztam olyan ellenőrrel, aki beolvasta volna a bérletemet, illetve ez így nem teljesen igaz, egyikük megnézte az én készülékemen az érvényesség idejét.

Néhány példa a felbukkanó animációkra.

Hiányosságok a trolibuszokon is adódtak, ott ugyanis a buszvezetőknél sokszor nem volt leolvasó készülék, így jobb híján én megmutattam az animációmat, ők meg továbbintettek.

Mégsem ez mutatta meg leginkább, hogy online bérlet ide vagy oda, milyen állapotban is van a budapesti tömegközlekedés. A 76-os trolin utaztam, amikor a hátsó ajtó felett lévő burkolat kiszakadt a helyéről, és talán csak a szerencsének köszönhető, hogy nem esett le. Csak lifegett a majdnem egy négyzetméteres fémdarab az emberek fölött. Két segítőkész utas aztán segített megtartani a lemezt, amíg a sofőr visszahekkelte a helyére, olyan öt-hat perc alatt.

Persze ettől még mindenképpen dicsérendő, hogy applikációt fejlesztett a cég, és igazságtalan is lenne, ha csak a fenti esetet hoznám szóba, amikor a teszt alatt jóval többször fordult elő, hogy egyszerűen csak zötykölődtünk a belvárosi dugóban, eseménytelenül.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
nyit-3.jpg

Aranyló őszi színekben pompázik Budapest

Az egyik leglátványosabb évszakban a főváros egyszerűen varázslatos.
Fotók: Kardos Ildikó - szmo.hu
2019. október 18.



Mindig imádjuk, mindig nagyon szép, de ilyenkor ősszel, mikor a lombok ezerféle színben pompáznak, ha lehet még szebb lesz Budapest. A fények is csodát tesznek, a szűrt napsütés, a párás reggelek, a narancsos naplementék közben olyan, mintha festményt nézegetnénk.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
konyha-lakás.jpg

Még drágábbak lehetnek a lakások Budapesten, pedig már most is egymillió a négyzetméterár

Az áremelkedés üteme lassult, de a kedvezményes áfakulcs kifutása, az újonnan induló projektek számának csökkenése, valamint a szigorúbb energetikai előírások teljesítése mind a további drágulás irányába hat.
MTI - szmo.hu
2019. október 12.



Erős kereslet mellett tovább drágultak az új lakások Budapesten 2019 harmadik negyedévében, az átlagos négyzetméterár már eléri a 925 000 forintot - közölte a Cordia az MTI-vel, a cég legfrissebb átfogó felmérése alapján.

Az árak további emelkedése irányába hat az elemzés szerint, hogy az induló projektek száma csökken, a még 5 százalékos áfakulcs mellett megvásárolható otthonok kínálata egyre szűkül.

Pesten az átlagos négyzetméterár megközelítette a 890 000 forintot, Budán pedig az 1 millió 25 ezer forintot a harmadik negyedévben. A fővárosi átlagár az év eleji szintet 11 százalékkal haladta meg, a tavaly harmadik negyedévihez képest 16 százalékkal, a 2017 azonos időszakihoz viszonyítva több mint 34 százalékkal nőtt a Cordia adatai szerint.

A közlemény idézi Földi Tibort, a Cordia vezérigazgatóját, aki elmondta, hogy az áremelkedés üteme lassult, de ez nem jelent trendfordulót a budapesti újlakáspiacon, hiszen a kedvezményes áfakulcs kifutása, az újonnan induló projektek számának csökkenése, valamint a szigorúbb energetikai előírások teljesítése mind a további drágulás irányába hat.

A harmadik negyedévben az új otthonok kínálata stabil maradt, vagyis a tavalyihoz és az ez év eleji helyzethez hasonlóan a fejlesztők szeptember végén is mintegy 7000 lakást kínáltak eladásra - tette hozzá. Az induló projektekben található lakások száma csökkent: a július és szeptember között a piacon eladásra szánt mintegy 1500 otthon bő 20 százalékkal kevesebb, mint a 2018-ra jellemző negyedéves átlag.

A Cordia vezérigazgatója jelezte: a tavaly év végi 6900-ról az idén október elejére 4700-ra csökkent az 5 százalékos áfával eladni szánt lakások kínálata.

Lapozz a továbbiakért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!