hirdetés
miniv_vasfugg0.jpg

Terepasztalt csináltak a szocialista korszakból

A Miniversum új kiállításán lenyűgöző makettekkel mutatják be, hogy teltek a mindennapok a rendszerváltás előtt.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2014. december 02.


hirdetés

Alig fél éve nyílt meg a világ egyik legnagyobb terepasztala, a Miniversum, amelyet azóta több mint 60 ezren láttak. Az élmény azonban soha nem ugyanaz, mert a minivilág csapata mindig újabb és újabb fejlesztésekkel várja a látogatókat. Nemrég beszámoltunk róla, hogy elkészült a makettek különleges éjszakai megvilágítása, most pedig ismét előrukkoltak valamivel.

Legújabb nagyszabású projektjük elsősorban azoknak a felnőtteknek szól, akik szívesen nosztalgiáznak fiatalkorukról, de az élmény a fiatalabbaknak is igazi újdonságként szolgálhat. December 5-től tíz jellegzetes helyszínen és jeleneten keresztül idézik meg hazánk 1949-1990 közötti időszakát az „Élet a kommunizmusban” című kiállítás keretében.

miniv_komm

A Miniversum most a terepasztalok minivilágát egy hagyományos kiállítás eszközeivel ötvözi, és így enged betekintést a vasfüggöny mögötti magyar valóságba, az emberek akkori mindennapjaiba. Tíz "állomáson" és a hozzájuk tartozó, archív képanyagot is tartalmazó tablókon keresztül ismerhetitek meg a kommunizmus jellemző helyszíneit, tárgyait és a legmeghatározóbb történelmi fogalmakat, mint például a tervgazdaság, a munkásőrség, az úttörőmozgalom, a KGST, a szovjet megszállás vagy a közveszélyes munkakerülés.

hirdetés

Íme ízelítőül néhány olyan érdekes tény és az ezekhez kapcsolódó jelenetek, amelyek a Miniversum világában százszoros kicsinyítésben elevenednek meg.

1. 200 ezer gyermeküdültetési férőhely

Az úttörőtáborokról – köztük a Miniversumban felépült csillebérci úttörőtáborról – még a mai fiatalok is sokat hallanak, hiszen a kommunizmus időszakában a Magyar Úttörők Szövetségének gyakorlatilag minden magyar 10-14 év közötti iskolás kötelezően tagja volt. A táborokban olyan, a fegyelemre szoktatáshoz tartozó külsőségek sem tudták elvenni a gyerekek kedvét a szórakozástól, mint a zászlófelvonás, a reggeli ébresztő, a kantin-jellegű étkeztetés, vagy a barakkokban való elhelyezés. Évi 200 ezer gyermeküdültetési férőhely biztosította a pajtások szervezett állami nyaralását.

miniv_uttoro

2. Trabanttal a kempingbe

A kommunizmus időszakának egyik legelterjedtebb gépjárműtípusa a kétütemű Trabant volt. Az NDK népautójából több mint 3 millió példány készült, ezek közül csaknem 30 ezer még most is forgalomban van hazánkban. Trabanttal és a többi kelet-európai autócsodával (Zsigulival, Skodával, Daciával vagy Kispolskival) indultak neki a családok a közös nyári kempingezéseknek, hiszen akkoriban nem a wellness szállodák, hanem a sátorozási helyek élték fénykorukat, és jelentettek szabadabb kikapcsolódást a puha diktatúrában.

A magyar kempingek a szétszakított német családok számára is egyedülálló lehetőséget nyújtottak a néhány évenkénti találkozásra. Kérvényezés után az NDK állampolgárai a baráti Magyarországra utazhattak, míg a devizával fizető NSZK-s vendégeket is szívesen láttuk. Egy ilyen német családi találkozó a Miniversum kempinges jelenetében is helyet kapott.

miniv_kemping
miniv_kemping2

3. 30 ezer dolgozó egy vállalatnál

Ma már nehéz elképzelni, hogy egy vállalatnál 30 ezer ember dolgozik, pedig virágkorában ennyi embert foglalkoztatott a Miniversum terepasztalán is megépült Csepel Vas- és Fémművek, amely egészen 1990-ig Magyarország egyik legnagyobb gyárkomplexumaként működött. A jelenetben helyett kapott a munkásőrség sorakozója, a munkásokat szállító Ikarus buszok, a rengeteg kerékpár és egy eredeti fotók alapján reprodukált műhelybelső is.

hirdetés
miniv_csepel2
Könyvet adtak ki a Miniversum kulisszatitkairól

Vajon hány tonna fa kell 300 négyzetméternyi terepasztal megépítéséhez? Valóban szálanként kell egy napraforgómezőt is felépíteni a minivilágban? Lehetséges, hogy egy pályaudvar hamarabb épül fel terepasztalon, mint a valóságban? Minderre és még rengeteg érdekességre fény derül A MINIVERSUM-sztoriból, amely Budapest egyik legújabb látványosságának kulisszatitkaiba enged betekintést.

A most megjelenő 80 oldalas, 225 képpel illusztrált kiadványból nemcsak azt tudhatjátok meg, hogyan épült fel 56 ember mintegy 25 ezer munkaórájával, alig 9 hónap alatt a Magyarországot, Ausztriát és Németországot magába foglaló vasútbirodalom, hanem olyan apróságokba is beavatnak benneteket, mint például hogy mit keres a terepasztalon egy bokorból kiugró földönkívüli, egy kisgyerekét fenekelő anyuka, vagy éppen egy lila tehén. A könyv 1900 forintért kapható a Miniversum saját ajándékboltjában, nemsoká pedig a honlapon is megrendelhető lesz.

miniv_csepel1

4. Vasfüggöny

Sokaknak a vasfüggöny az NDK-NSZK határvonalat juttatja eszébe, pedig az illegális határátlépések megakadályozására a magyar-osztrák határszakaszon is kiépítették a határvédelem speciális elemeit, amit a Miniversum is bemutat. A terepasztalnak ezen a részén épült meg az idén 25 éves évfordulóját ünneplő páneurópai piknik jelenete is. 1989-ben Sopronkőhida mellett néhány órára megnyitották a határt, ahol mintegy 600, akkor még NDK-állampolgár távozott Ausztrián keresztül az NSZK-ba.

miniv_vasfuggvasfugg2

5. Szűkös kínálat

A szocialista országokban a tartós fogyasztási cikkek megvásárlása nagy erőfeszítést igényelt. A mosógép, a televízió ára magas volt, így ritkán cserélték őket. A személygépkocsik esetén pedig még a szerény vásárlóerőt sem tudta követni a kínálat: a kurrensebb modellekre 4-5, de esetenként akár 10 évet is várni kellett. A megrendeléseket a Miniversum terepasztalain is megelevenedő Merkur Személygépkocsi Értékesítő vállalat gyűjtötte össze. A kérvényezés és kiutalás rendszere nem mindig volt összhangban – sem a szín, sem a felszereltség nem volt garantált.

Bővebb infókat a terepasztalról a Miniversum honlapján kaphattok: KATT IDE.

Ha megnéznéd, nyomj egy lájkot!


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
Trinity_-_Explosion_15s.jpg

A CIA nyilvánosságra hozta a negyedik atomkém nevét

Eddig csak fedőnevével, Godsend-ként emlegették, a vádak szerint szigorúan titkos információt adott át az atombombáról a Szovjetuniónak a hidegháború kezdetén.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. december 05.


hirdetés

A kém személyazonosságáról a CIA belső újságjában jelent meg cikk. Az FBI titkosítás alól felmentett dokumentumai és az egykori szovjet titkos szolgálat, a KGB archív anyagaiból kiderült, hogy Oscar Seborernek hívták. Seborer, aki lengyel zsidó bevándorlók gyermekeként született 1921-ben New York-ban és 2015-ben halt meg 93 éves korában, 1942-ben lépett be a hadseregbe, majd két évvel később került elektromérnökként az új-mexikói Los Alamos laboratóriumba, ahol az amerikai atombomba kifejlesztése folyt a „Manhattan-terv” keretében.

Az első nukleáris fegyverkísérletet 1945. július 16-án hajtották végre az új-mexikói sivatagban – alig néhány héttel Hirosima, majd Nagaszaki bombázása előtt – és az amerikaiak megdöbbenve tapasztalták, hogy a kommunista rivális Szovjetunió négy évvel később már saját atombombával állt elő.

Ez a gyors felzárkózás azt a meggyőződést erősítette meg az amerikai kormányzatban, a hadseregben és a titkos szolgálatban, hogy kémek férkőztek be az atomterven dolgozók közé, így tudtak az ellenségnek részletes információt adni.

Az elsőt, akit letartóztattak, Klaus Fuchs volt, miután kiderült, hogy a hidrogénbombával kapcsolatos adatokat szolgáltatott ki a Szovjetuniónak. A szakértők szerint Fuchs kémtevékenysége legalább 1-2 évvel meggyorsította a szovjet atombomba kifejlesztését és tesztelését. A hivatali titkokról szóló törvény megsértése címén Fuchs-t 14 évi börtönre ítélték. Az ő letartóztatása vezette a második kém, David Greenglass elfogásához, aki gépészként dolgozott Los Alamosban. Greenglass elismerte bűnösségét, és árulásért kilenc és fél évet töltött börtönben. A harmadik kémet, Theodore Hallt, aki a legfiatalabb volt a Los Alamos-i fizikusok közül, csak 1990-ben azonosították. Ő azonban akkor már régóta Nagy-Britanniában élt, így nem helyezték vád alá. Greenglass 2014-ben, 92 éves korában, Hall pedig 1999-ben, 74 évesen halt meg.

hirdetés

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
costa_concordia.jpg

13 szörnyű dolog, ami tényleg péntek 13-án történt

Tőzsdei összeomlás, természeti katasztrófa és egy világhírű rapper halála is kötődik a babonás naphoz.
Fotó: Wikipedia - szmo.hu
2019. december 13.


hirdetés

A hiedelem szerint nincs ennél szerencsétlenebb nap, aki pedig hisz benne, az a történelemben kutakodva számtalan tragikus eseménnyel igazolhatja a babonát. A Metro 13 olyan eseményt gyűjtött össze, ami péntek 13-án történt. Persze ha az év többi 364 napját vizsgálnánk, nagy valószínűséggel mindegyikre jutna egy hasonló csokor.

Ezek voltak a legbalszerencsésebb események, amik kivétel nélkül egy-egy péntek 13-hoz köthetők:

hirdetés

1. Egy 13 éves angol fiúba péntek 13-án, 13 óra 13 perckor csapott bele a villám

Egy tengerparti fesztiválon csapott a villám a fiúba még 2010-ben. A könnyebb égési sérüléseket szenvedő gyereket egy közeli kórházba szállították, ahol szerencsére teljesen felgyógyult.

2. Lezuhant az uruguayi rögbisek repülőgépe az Andokban

A világ egyik legismertebb légi szerencsétlensége is péntek 13-án történt: az Uruguayból Chilébe tartó rögbisek gépe az Andok egyik hófödte csúcsára zuhant. A túlélők egy idő után arra kényszerültek, hogy a balesetben elhunyt társaik húsából egyenek. A megrázó történet alapján Életben maradtak címmel 1993-ban filmet is készítettek.

3. Eltűnt egy repülőgép a Balti-tenger felett

1952. június 13-án látták utoljára azt a svéd gépet, ami a kormány közlése szerint repülési gyakorlatra indult, de soha nem tért vissza a bázisra. Egyes feltételezések szerint a szovjetek után kémkedhettek, amit alátámaszt az is, hogy évekkel később egy szovjet pilóta elismerte egy svéd diplomatának, hogy ő lőtte le a gépet a Balti-tenger felett.

4. A II. világháborúban bombázták a Buckingham-palotát

Ráadásul úgy, hogy a király és a királyné az épületben tartózkodott. Szerencsére egyiküknek sem esett baja 1940. szeptember 13-án.

5. Összeomlott a padló egy férfi ágya alatt, aki babonából nem ment sehova péntek 13-án

Daz Baxter elhatározta, hogy ki sem mozdul az ágyából 1976. augusztus 13-án, nehogy valami szörnyűség történjen vele. Ez lett a New York-i férfi veszte: az ágy alatt váratlanul összeomlott a padló, a férfi hat emeletet zuhant és szörnyethalt.

6. Megszületett a Ku-Klux-Klan alapítója

Az első Nagy Varázsló 1821. július 13-án látta meg a napvilágot. A KKK máig a világ legismertebb fehér felsőbbrendűséget hirdető antikommunista, antiszemita, neofasiszta titkos társasága.

hirdetés

Még 7 szerencsétlenség a következő oldalon!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






hirdetés
budapest_sportcsarnok1.jpg

17 évig épült, 3 óra alatt égett rommá – 20 éve történt a Budapest Sportcsarnok katasztrófája

1999. december 15-e fekete nap Budapest – és a magyar sport – történetében. Idézzük fel, mi vezetett a végzetes balesethez!
Forrás: Tó-retró blog, Címkép: Budapest Sportcsarnok. 1982. Fortepan/Urban Tamás - szmo.hu
2019. december 15.


hirdetés

A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

17 évig készült, 17 évig használták

Húsz éve, 1999. december 15-én az ország büszkesége, az orosz mintára épült, fedett sportcsarnok alig három óra alatt használhatatlan rommá égett – valószínűleg – egy égve felejtett díszgyertya miatt. Bár egy ilyen esemény mindig fájó, a Budapest Sportcsarnok esetében azért különösen az, mivel ez impozáns épület éppen annyi ideig készült, mint amennyit egyáltalán használták.

Az első terv elég látványosra sikeredett 1967-ben. Műszaki élet c. folyóirat 1967.09.21-i száma/ARCANUM

Az első tervpályázat ugyanis 1965-ben került kiírásra, éppen 17 évvel az átadás előtt és 34 évvel a tűzvészt megelőzően. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy bár az első kiírás valóban 1965-ös, ekkor még csak álmodozás szintjén foglalkoztak. Nem úgy két évvel később, amikor a győztes tervből készült modell már nemzetközi kiállításokon szerepelt és a Műegyetem frissen átadott szélcsatornájában is tesztelték.

Az első terveknél kalkulált költségekről kiderült, hogy kb. a hétszerese lesz reális (ami az átadáskor a 30-szorosa lett)

Hogy a majdani BS lassan kilépett az álomvilág kategóriából, az két dolog indokolta. Egyrészt az országban igen komoly, fedett pályát igénylő nemzetközi tornák folytak, melyekhez minden létező létesítmény igen szűkösnek bizonyult. Másrészt a tervek alapján készült

első árkalkulációban szereplő 60 millió forintos összeg közel sem tűnt rémisztőnek.

Persze itt gyorsan meg kell említeni, hogy az összeg teljesen légből kapott volt, és már a következő évben, vagyis 1968-ban is 127 millióról beszéltek, ráadásul úgy, hogy a korábbi tervet jócskán leegyszerűsítették.

Vizsgázik az új budapesti sportcsarnok makettje az Építéstudományi Intézet új légtechnikai laboratóriumában. Vizsgálathoz készítik a jellegzetes kupolás makettet. A lezárt légtérben a füst mozgásából állapítják meg a légáramlás hatását (MTI Foto — Fényes Tamás felvétele). Népszava, 1968. október 10./ARCANUM

Az 1965-ös, Gulyás Gyula, Rimanóczy Jenő, az Iparterv főmérnökei, valamint dr. Kollár Lajos, a Buvati statikus főmérnöke által jegyzett terv ugyanis még a mai szemmel is modern és látványos volt, és leginkább a balatoni hajóállomásokra emlékeztetett. Azonban ebből az álomból hamar fel kellett ébredni, és meg kellett állapítani, hogy egy ilyen tetőszerkezet kivitelezésére egy 10 ezer négyzetméteres épület léptékében a magyar, de talán még az orosz építőipar sem volt akkoriban képes (csak a kalkulált súly meghaladta egy folyami híd tömegét!). Ez okozta azt, hogy a második terv már sokkal közelebb került a végül elkészült épület látványához. Ráadásul

1971-re, a negyedik ötéves terv kezdetére kiderült, hogy az építési költség reálisan inkább 400 millió környékén mozogna, ami megközelítette a teljes sportra szánt kormányzati forrásösszeget az öt éves periódusra.

Ezeket mérlegelve 1971-ben be is jelentették, hogy a BS terve asztalfiókba kerül, a negyedik ötéves terv idejére legalább is biztosan. Ám ahogy az ilyen kirakat beruházások esetében lenni szokott, csakhamar újra felröppent az építés híre.

A nagyvállalatok is beszálltak, hogy megnyerhessük a nagyotmondó versenyt

Ehhez az kellett, hogy 1974-ben több vállalat is pénzügyi felajánlással álljon elő a Budapest Sportcsarnok javára. A Csepel Vas- és Fémművek 40, az Egyesült Izzó 30, az V. kerületi kereskedelmi vállalatok 40 milliót ajánlott fel, amit a fővárosi tanács 50 millióval toldott meg.

Persze az építés bejelentéséhez az is kellett, hogy ebben az évben legyen az MSZMP kormánypárt országos kongresszusa, ahol muszáj volt egy nagy durranással előállni. Ráadásul a hurráoptimizmus odáig fajult, hogy az 1978-as asztalitenisz Európa bajnokság megrendezésére is nominált az ország az addigra elkészülő csodacsarnokkal.

Budapest Sportcsarnok az átadásakor. Jobb oldalon parkettával a kezében Faházi János (Janika) többszörös bajnok asztaliteniszező. 1982. Fortepan/Urbán Tamás

Az Európai Asztalitenisz Unió pedig partnernek bizonyult az álmodozásban, hiszen a magyar pályázatot hirdette ki győztesnek és nem is sejtették, mennyire jót tettek a magyar sportélettel. A hazai szervezők ugyanis felsültek a tervvel!

Már 1975-ben is jól látszott, hogy a BS-t még az úr angyalai sem tudnák 1978-ra felépíteni, így a magyar Asztalitenisz Szövetség azonnal két év halasztást is kért a rendezésre. Erről a lépésről pedig pár hónapon belül kiderült, hogy mennyire fontos, elsősorban a szovjet vezetés szemében.

A hidegháború és a két világrend közötti versengés csúcsán egyszerűen elfogadhatatlan volt egy olyan blama, hogy a keleti blokk egy országa nem nyeri meg a nagyotmondó versenyt, és nem húz elő a bűvészcilinderből egy tízezres nézőszámra tervezett, fedett sportcsarnokot. Ennek megfelelően már 1975 júniusában megszületett a bejelentés, hogy szovjet pénzügyi és műszaki segédlettel megkezdődik a BS építése.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






hirdetés
dollarbolt2.jpg

Csak a menők vásárolhattak a dollárboltokban

A „rothadó nyugat kapitalista árucikkeit” kínálták a dollárboltok, ahová egy mezei halandó be sem tehette a lábát.
Forrás: Tó-retró blog, Címkép: Keleti pu. Utastourist. 1984. Fortepan/Bauer Sándor - szmo.hu
2019. november 28.


hirdetés

A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

Mi volt az a dollárbolt?

A mai gyerekek el sem tudják képzelni, hogy milyen lehetett a 70-es évek végén a Budapest Kígyó utcai „dollárbolt” kirakata előtt állva a színes, gyönyörű babákat és soha nem kóstolt csokoládékat csodálni és tudni, hogy azokat soha nem kaphatom meg.

A Konsumex úgynevezett diplomata és turista boltjaiban ugyanis kizárólag csak nyugati valutáért lehetett vásárolni,

nekünk pedig sem külföldi rokonunk, sem pedig nyugaton dolgozó családtagunk nem volt, aki ellátott volna legálisan egy kis német márkával vagy amerikai dollárral.

Így maradt a Centrum és a Skála gyerekjáték-osztályának kínálata, meg a Tibi csoki. Ezek a különleges boltok egy csipetnyi „rothadó kapitalizmust” csempésztek be legálisan a Kádár-kori Magyarországra, s mindezért a Konsumex Külkereskedelmi Vállalat volt a felelős. De vajon miért vállalta az akkori politikai vezetés azt, hogy elégedetlen családok csorgassák a nyálukat a kirakatok előtt olyan termékeket bámulva, amiről ők legfeljebb csak álmodozhatnak? Hát természetesen a pénzért, mi másért.

1968. Fortepan/Erdei Katalin

A dollárboltok története

A sztori valamikor a II. Világháborút követő években kezdődött, amikor a vezetés rájött, hogy bármennyire is sikeresen építjük a kommunista élországot, bizony néhány termékből nyugati importra szorulunk. Eleinte a szükséges árukat megpróbálták cserealapon beszerezni, de 1959. április 1-én megalakult a Konsumex Külkereskedelmi Vállalat a korábbi Árucsereforgalmi Gazdasági Iroda utódaként.

Ez a cég egyébként már eléggé kapitalista módon működött: például propaganda irodát tartott fent, kimerészkedett a KGST piacon túlra, és konvertibilis valutaforgalmat bonyolított. De persze bármennyire is szuperek voltak az 5 éves tervek, és bármennyire is csodás szocialista termékeket gyártottunk, az ország importigényét fedező valutamennyiséget nem sikerült a Konsumexnek áruértékesítésből előteremteni.

Ekkor jött a csodás ötlet, miszerint meg kell szerezni a magánemberek valutavagyonát is.

Budapest. Kígyó utca 5. 1984. Fortepan/Magyar Rendőr

Na persze az 1960-as évek elején nem sok mindenkinek volt nyugati pénze az országban: talán csak az itt élő nyugat-európai diplomatáknak és az onnan idelátogató turistáknak, a kiküldetésben lévő hazai politikusoknak és azoknak a szerencséseknek, akiknek az 1956-ban nyugatra szökött rokonaik némi segítséget szerettek volna nyújtani külföldről. Szóval nekik hozták létre az első diplomataboltokat 1965-ben, ahol jól ismert párizsi parfümöket, menő amerikai cigarettát, márkás italokat, édességeket, csodás játékokat és ruhákat, extra műszaki cikkeket lehetett vásárolni, természetesen nem forintért.

A cél az volt, hogy a magánemberek a náluk lévő valutát a határon belül költsék el, ezzel is enyhítve a hazai valutaéhséget.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!