hirdetés
sielet.jpg

Micsoda élet zajlik a hazai sípályákon!

A hazai sípályák együttes erővel mutatják meg, hogy nem csak az alpesi országokban van síélet, sőt!
Csákvári Péter, Juhász Bálint - szmo.hu
2015. február 18.


hirdetés

Ha síelésről beszélünk, egyből a hatalmas hegyek, gleccserek, Ausztria, Olaszország vagy Franciaország pályái ugranak be. Szemöldökfelhúzás indul, amikor valaki arról áradozik, hogy milyen jót is síelt a családdal, itthon. Bizony, Magyarországon is vannak nyugati sípályákat megidéző, irigylésre méltóan jó (és olcsó) pályák, ahol a kezdők egy életre szerelmesek lesznek ebbe a sportba, és megalapozhatják a következő szezonban történő alpesi országokba való utazást.

Síszűz – Karinthy nem lenne rám büszke, de talán ez a szó illett rám legjobban,

amikor is nyakunkba vettük a fél országot, és két nap alatt bejártuk hazánk legnagyobb sípályáit. Büszkén mondhatom, hogy egyben minden csontom, túléltem, és volt síléc és snowboard is a lábamon. Történelmi áttekintés, a hazai pályák lehetőségei máris a cikkben!

hirdetés

sieles_peti_1_gyonyoru_lejton_gyonyoru_emberek_a_kekesen

Gyönyörű lejtőn, gyönyörű emberek a Kékesen

Utazásunk elején dr. Egri Katalin mesélt nekünk a síoktatás hazai helyzetéről - aki nem csak a Síoktatók Magyarországi Szövetségének elnöke, de a nemzetközi szövetség alelnöke is. Világszínvonalú oktatóink vannak, számos díjjal, minősítéssel. Nem mindegy, kitől tanuljuk az első "lépéseket", ugyanis az életünk múlhat rajta, hiszen nem veszélytelen sportról beszélünk. A 25 éves szervezetnek minősített oktatói vannak, hitelesített oktatói igazolvánnyal. A szövetség amúgy rengeteg továbbképzésre delegálja tagjait, hogy megtartsa a magas színvonalú módszert és sítechnikai tudást is.

Műanyag pályák

Utunk első felében műanyag pályákat látogattunk meg: a zuglói Babos Síklubban főként gyerekeket, fiatalokat oktatnak. Mivel nem volt hegy, hoztak, egy 50 méteres mesterséges lejtőt alakítottak ki. Ez azért jó, mert akkor is tudnak gyakorolni, amikor nincs hó, és biztonságosabban sajátíthatják el a szabályokat, mozgásokat, mint egy nyílt pályán. Szakemberek segítségével, játékosan mutatták be a gyakorlatokat a kicsik – ez volt az a pont amikor rá kellett jönnöm, az 5-6-7 éves gyerekek jobban síelnek, mint én. Kedvencünk Zalán volt, aki éppen bal lábbal kelt, és nem volt kedve annyira szerepelni, persze pár perc után ő is belejött.

sieles_peti_2_zalan_szexi_fiju

Zalán, az ifjú, szexi síelő

Következő állomásunk a Megyeri Sport gödöllői műanyag pályája volt, itt már egy 160 méteres szakasz állt rendelkezésünkre, ahol én is megtehettem az első métereket. Megtanultam a hóeke állást, és azt is, hogy léceinkkel mindig a pályára merőlegesen tanyázunk, ha éppen nem siklani akarunk, ellenkező esetben máris megindulunk. Evidens, de az ilyenekbe bele sem gondol az ember, akinek először van léc a lábán.

sieles_peti_2b_muanyagos_palyacska_jokora_birkakkal_kecskekkel

Műanyagos pályácska jókora birkákkal és kecskékkel

A Mátra

Kékestető 1923 óta működik, jelenlegi formájában egy kilométeren lehet síelni, de ha kellő hó esik, hazánk leghosszabb egybefüggő lesiklópályája 1860 méterrel várja az ideérkezőket. Van egy északi 600 méteres pálya is, azonban az utóbbi időben itt sajnos nem mindig lehet lesiklani, hóágyúzni pedig tilos - a környezetvédőkkel ádáz harcot vívnak a területért a sípálya üzemeltetői, pár védett csiga miatt.

A kezdő és családos síelőknek ideális a hosszú pálya, mert enyhe lejtésű, vendégház és egy kis hütte is várja a korgó gyomrúakat.

Itt találkoztunk a Szerencsekerékből jól ismert Klausmann Viktorral is, akiről sokan nem tudják, hogy a síelés szerelmese.

hirdetés

Mindig is mátrai gyereknek vallotta magát, és évek óta az ottani síélet meghatározó alakja, művelője. Tulajdonosa a Magyar Síakadémiának, melynek síoktatás, oktatóképzés a főprofilja, de emellett hegyi mentés, versenybiztosítás, és szervezés is a portfólióba tartozik.

sieles_peti_3_emberek_tanakodnak_a_hutte_teraszan_mikozben_a_miskolci_radio_kivansagmusorat_hallgatjak

Emberek tanakodnak a hütte teraszán, miközben hallgatják a miskolci rádió kívánságműsorát

Klaszter a hazai síéletért

Példátlan összefogás a hazai síelés történelmében: klasztert alapítottak a legnagyobb hazai sípályák és a kisebb gyakorlópályák tulajdonosai. A cél, hogy együttes erővel mutassák meg, nem csak az alpesi országokban van síélet. Rájöttek, hogy nem konkurenciaként kell tekinteni egymásra, hanem összefogni: ennek köszönhetően növelhetik hatékonyságukat és csökkenthetik költségeiket, egy egységes fellépéssel. Így született a Síelj itthon! kampány, a klaszter nevét pedig Chernel István ornitológusról kapta, aki honosította itthon a síelést, amit ő még lábszánkózásnak irt le könyvében. Céljaik között van, hogy állami, vagy Európai Uniós forrásokat pályázva, és azokat felhasználva fejleszthessék a hazai pályákat, kiszolgálóegységeket. Amit ugyanis Magyarországon látunk, 95%-ban magántőke beruházásával készült.

Az első igazi lesiklást Mátraszentistván pályáin tehettem meg. Bár 1970 óta síelnek a környéken, 2002 óta kezdtek rendezett formában a beruházásokhoz. Senki nem gondolná, de a legtöbb hazai pálya családi vállalkozásban működik, mint ahogy ez is. 2004 óta folyamatosan bővül a sípark: hóágyúval, több felvonóval és éjszakai kivilágított pályákkal várják a csúszni vágyókat, hamarosan pedig újabb felvonót állítanak üzembe. Összesen 4 kilométer hosszú pályarendszer áll rendelkezésre, kezdőktől a haladókig mindenkinek ideális.

S valóban: a 20 perces lábaimmal egy kanyar után eltévedtem, és hittem az öreg néninek (aki mintha meséből lépett volna elő) hogy nem vészes a kanyar után. Az volt.

Itt is tanultam valamit: nem elég 10 perc oktatás ahhoz, hogy biztonságosan megálljak. Valamint hogy a léc leold, ha esik vele az ember, csak győzze utána elkapni, mert különben futhat a nyomában, mint sánta kutya a busz után… Remegő nyárfalevél-lábakkal ismét talpra állva végül sikerült még a közepes pályán kétszer lejönnöm, és elmondhatom, hatalmas élményt adott (hogy életben vagyok).

Itt találkoztunk először a ratrakkal – egy szakszó arra a monstrumra, amely minden nap végén átmegy az egész pályán, fellazítja, darálja, ugyanakkor le is lapítja maga után a havat, hogy másnap is használható legyen.

sieles_peti_3b_nini_egy_ratrak_ez_a_csini_monstrum

Nini, egy ratrak, micsoda csini monstrum!

Irány a Pilis!

Másnap a visegrádi pályát próbálhattuk ki, csodás Dunakanyar kilátással. A kezdők és családosok legideálisabb helye ez 1986 óta, az utóbbi években egyre több fejlesztéssel. A pálya alján terasz, ahonnan nézhetjük a gyakorló gyerkőcöket, de van itt fűtött büfé is, remek árakkal és finomságokkal. Fotós kollégám, Csákvári Peti segítségével – és rengeteg eséssel – sikerült egyensúlyozni testemmel, és snowboarddal csúszkálni a tanulópályán. Egy másik fajta élvezet, a bátrabbaknak ajánlott.

Csikorgó csakrák és retro ratrakok vártak minket Dobogókőn. A Föld spirituális szívcsakrája található a hegyen a Dalai Láma szerint, és van benne valami: kellemes érzés fogott el minket a csendes erdőben sétálva, csak úgy ropogott a talpunk alatt a friss hó, valami megmagyarázhatatlan nyugodtság töltött el bennünket. Érdemes itt tavasszal is sétát tenni! Dobogókőn létesítették amúgy Magyarország első sípályáját, a Kékestetőt egy hangyányival megelőzve, 1923 óta siklanak a domboldalon. A legmeredekebb itteni sípálya 168 méteres szintkülönbséggel csak gyakorlott síelőknek ajánlott, a pálya alján azonban a kezdők oktatása is lehetséges. Budapesthez ez van a legközelebb, sőt pályaszállásként szolgáló fűtött jurtákban is lehet aludni, ha több napra terveznénk. A Makovecz Imre által tervezett Zsindelyes Vendégházat pedig hiba lenne kihagyni, a helyi különlegességnek számító forró gyömbérrel, és a nyitott kandallóval együtt.

sieles_balint_4_ez_bizony_dobogoko

Ez bizony Dobogókő! Juhász Bálint fotója

Bakonyi fagy-zug

Utolsó állomásunk Eplényben volt a Nordica Síarénában, ahol összesen 16 különböző útvonalon hódolhatunk a téli sportoknak. Az 1970-es években kezdték használni a környékbeli lejtőket lesiklás céljából, 2006-óta fektettek bele pénzt, és folyamatos fejlődés zajlik. Összesen 7,2 kilométer pálya van, amit használni lehet, és itt van Magyarország egyetlen négyüléses felvonója is – csak amatőrként győzzünk rá felülni. Mátraszentistván mellett itt éreztük magunkat úgy, mintha egy franciaországi sípályán lennénk.

Pezsgő síparadicsom képét festette elénk, a lesikló síelők és snowboardosok másodpercenként futottak be, pedig hétköznap volt. Piros és fekete pálya is található a portfólióban, nemzetközi versenyek terepe is Eplény, Magyarország legmeredekebb pályaszakaszával. A sípálya a Malom-völgyben fekszik, ami egy fagyzug, a speciális mikroklímának köszönhetően tartósan marad a hó, de ha nem, segítségül van 44 hóágyú. A továbbiakról 5 vendéglátóhely és pályaszállás gondoskodik. Itt is sikerült lesiklani, segítség nélkül megvolt a közepes pálya, egybefüggően, így azok akik elég bátrak, akár egy nap alatt is elsajátíthatják a síelés alapjait, megfelelő oktatás mellett bátran ajánlom.

sieles_peti_5_ezen_ugy_tunik_sielok_szallnak_ki_a_siliftbol_es_a_hatso_kislany_nekiutkozott_az_elotte_levonek

Síelők szállnak ki a síliftből. Úgy tűnik, a háttérben látható kislány nekiütközött az előtte lévőnek

Miért jó szerintünk síelni?

Kezdjük azzal, hogy mindez közel van, autóval-busszal egy-két órán belül bármikor meglátogathatjuk az említett pályákat, családdal, baráttal, ismerősökkel. Nem kell hétvégéket rászervezni, elég egy szabadnap, a sípályáknál nemcsak felszerelést tudunk magunkhoz venni, de különleges ételeket-italokat is, nem kell tehát hátizsákos túrázásra gondolni.

Ha egy főt nézünk, egy ilyen nap felvonójeggyel (3-6 ezer forint), felszerelés kölcsönzéssel (3-5 ezer forint), finom ebéddel (2-3 ezer forint) és az utazással együtt (2-3 ezer forint) nagyjából 15-20 ezer forintból teljesíthető, de ebből már csak faragni lehet. Az élmény viszont többet ad, mint egy ennyibe kerülő videójáték, vagy egy jól sikerült szombat este a belvárosban. Aktívan sportolunk, észre sem vesszük a mínuszokat, megérezzük a szabadságot, amint lesiklunk; máris máshogy nézünk majd a bejárati ajtónkra, amin nem rettegve-dideregve lépünk ki, hanem az adrenalinlöketre éhesen, tettre készen. Aki már csinálta, annak azért, aki még nem annak azért ajánlom: fel a hazai hegyekre!

A hazai síelésről számokban

Hazánk lakosságának 5%-a aktív síelő (körülbelül 497 ezer fő), itthon 14 síliftes pálya várja a sportolni vágyókat, akik 26 síiskolában tanulhatnak. Együttesen 40 sípálya, 68 sílift van Magyarországon, 29 éjszakai kivilágítással. Világviszonylatban 80 országban 2119 síterep üzemel, több, mint 26 ezer sílifttel. A szakemberek szerint növekedés várható Kínában és a kelet-európai országokban, akik téli helyekre mennek üdülni, a nem síelők célcsoportját is igyekeznek egyre jobban bevonni a sportba. Évről-évre növekedik a síprogramok iránti igény, ez segítheti a hazai síturizmus fejlődését.

sieles1

sieles4

sielespeti1_zarokep

Ha tetszett a cikk, nyomj egy lájkot!


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés

„Egy euróért vettünk házat Olaszországban" – ez történt utána

Három friss tulajdonos meséli el, hogy mi történt velük, miután szerencsét próbáltak és házat vásároltak Olaszország újjáéledő településein.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. november 15.


hirdetés

Mi is többször írtunk már azokról az olasz kisvárosokról és falvakról, melyek 1 euróért kínálnak festői környezetben álló házakat annak reményében, hogy az adott település és annak népessége az új lakóktól majd újult erőre kap.

Az ár azért ilyen alacsony, mert ezek az épületek általában jelentős felújításra szorulnak, ez pedig az új tulajdonos feladata.

Általában megszabják, hogy erre mennyi idő áll rendelkezésre, illetve azt is, hogy mennyi idő után lehet ismét eladni az ingatlant. Cserébe azonban sokszor nemcsak új ház, de "új élet" is jár, többnyire távol a nagyvárosok lelketlen mókuskerekétől.

Az első ilyen kezdeményezés 2008-ban, Salemiben volt, az akkor nem járt sikerrel, az önkormányzat csődje, a maffia felbukkanása és a házak igen rossz állapota miatt. Gangiban viszont működött a terv, száz ingatlanra ezren jelentkeztek és a felújítást követően a városka teljesen kivirágzott.

hirdetés

Az elmúlt évben Szicíliától kezdve az Alpokig számos település tett hasonló ajánlatokat annak érdekében, hogy új lakosokat vonzzon a haldokló közösségek újjáélesztésére és mindez felkeltette a média érdeklődését is, de sokakban megfogalmazódott az is, hogy "túl szép, hogy igaz legyen".

Vajon tényleg volt, aki nem csak álmodozott, hanem vásárolt is? És utána mi történt? Nem álltak útjába a bürokratikus akadályok, esetleg a nyelvi nehézségek, vagy épp a helyiek? Vajon nem bánták meg a vásárt?

A CNN ezért több olyan "1 eurós polgárt" is kikérdezett, akik éltek a lehetőséggel és vettek egy egy eurós ingatlant.

A 27 éves Morgane Guihot 31 éves férjével ugrott fejest a "dolce vitába".

Morgane, aki a franciaországi Nantes mellől érkezett, az első vásárlók között volt és Szicília szívében, Mussomeli ősi, kanyargós utcáiba szeretett bele.

A körülbelül egy kávé áráért vásárolt 50 négyzetméteres ház számukra második otthonná vált, melyet hamar fel is újítottak. Kifestették és a padlót is rendbe hozták, már csak a fürdőszoba befejezése van hátra.

"Mivel mindketten kézművesek vagyunk és értünk az ilyesmihez, a munka nagy részét magunk végeztük és nagyszerű volt látni, hogy a kétszobás házunk újra életre kel"

- mondja a büszke tulajdonos, a 15 négyzetméteres, panorámás teraszra pedig különösen büszke.

Ők két gyermekükkel nyaralóként fogják használni a házat a karácsonyi és nyári szünetekben.

Elmondásuk szerint a franciaországi árak után rögtön felkeltette az érdeklődésüket az itteni akció, de ami igazán megfogta őket, az a hely bája volt, illetve a helyiek kedvessége.

Annak is örülnek, hogy ez a város közel van sok csodás szicíliai látnivalóhoz és nincs úgy elszigetelve, mint sok kis település.

hirdetés

"Van itt minden, amire szükséged lehet, boltok, szupermarketek. Egy kellemes életmód vár rád, egyszerűen nagyszerű"

- mondják és szerintük nem is jött szembe semmiféle kellemetlen meglepetés.

Az ingatlaniroda dolgozói segítettek nekik a procedúrában és a fordításban is. A ház pedig alapvetően jobb állapotban volt, mint amire számítottak. Már azt is kitalálták, hogy a későbbiekben Mussomeli lehet a nyugdíjas mennyország számukra.

Míg sok vásárló szerelembe esett az egy eurós árakkal, néhányuk végül a drágább, jobb állapotban lévő házak felé mozdult el.

A Mussomeli 1 eurós épületeiben tett hosszú körút után Patrick Janssen belga üzletember magasabb áron választott egy „superior” házat, amelyet már majdnem teljesen felújított.

Akárcsak a legtöbb nézelődőt, úgy őt is a médiafelhajtás és az új élet ígérte csábított az olasz városkába.

"Őszinte leszek, nem vásároltunk 1 eurós házat. Megmutattak nekünk 25 olyan régi épületet, amelyek közül a legtöbb jelentős javításra szorul, így a végén egy 10 szobás épületet választottunk 10 000 euróért (~3 millió 350 ezer forint), és még több pénzt fektettem be a felújításba"

- meséli. Őt elsősorban nem az anyagiak, hanem az időfaktor tántorította el az 1 eurós vásártól.

Szerinte egy olyan épület felújítása éveket vett volna igénybe. Ráadásul így lett egy olyan háza, ami akár 20 év után is családi fészekként funkcionálhat majd 5 gyermekének. Egyelőre pedig nyaralóként használják, a hely szépsége pedig arra sarkallja Patrickot, hogy itt képzelje el idős éveit.

"A belga emberek nem pihennek. Az élet itt egyszerűbb, a város hangulatos és a környező természet vonzó. Ideális az 'akkumulátorok' feltöltésére és a méregtelenítésre.

Valójában nagyon meglepett, amikor azt tapasztaltam, hogy Szicíliában sokkal könnyebb házat vásárolni és felújítani, mint Belgiumban."

És van olyan is, akit valami erősebb dolog vonz Olaszországba az áraknál, például a DNS és az ősök.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
Képernyőfotó-2019-11-08-13.06.50.png

A világ legpesszimistább városa megmutatja, hogyan lehet erre az „életérzésre” hírnevet építeni

A finn Puolankában a pesszimizmus az egyetlen, de annál gyümölcsözőbb idegenforgalmi látványosság.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. november 08.


hirdetés

Puolanka egy kis település Finnország központjában, aminek a pesszimizmus a sajátos védjegye és ettől is vált híressé.

Nem egy turisztikai vagy történelmi nevezetességről, nem egy különleges élelmiszerről vagy találmányról, hanem a pesszimizmusról.

Még a helyi újságot is ez alapján nevezték el és a képeslapok is ezt hirdetik.

"Ha csúnya dolgokat csinálsz és csúnya dolgokat mutatsz, Puolanka el fogja veszíteni a hírnevét"

hirdetés

- kezdi Tommi Rajala puolankai pesszimista a BBC videójában.

"De persze a leglényegesebb kérdés az, hogy mi is az a 'hírnév'?"

Ha adott egy körülbelül 2600 lelket számláló finn város, ahol az időjárás zord, a népesség csökken, nincs túl sok lehetőség és szinte minden országos és nemzetközi statisztikában hátul kullognak, mit is lehetne tenni? Például várat építeni a pesszimizmusra. Meg kell hagyni, Finnország általában nem erről az életérzésről híres.

"Minden akkor kezdődött, amikor féltékenyek lettünk arra, hogy minden más helynek megvannak a saját eseményei, nekünk pedig itt Puolankában nincs semmink"

- magyarázza Riita Nykanen.

Végül egy ember kijelentette, hogy itt aztán semmi nem működik, még a pesszimizmus sem.

Ezen felbuzdulva a lakók úgy döntöttek, hogy csinálnak egy "pesszimista eseményt".

Azóta meghatározó pont Puolanka életében az ezt hirdető fesztivál, ami december 1-től 31-ig tart minden évben.

Így lett elvetve a "mag" és több mint 10 éve már egyesületük is van a helyi pesszimistáknak.

Mindez részben abból inspirálódik, hogy a várost miként érzékeli a külvilág.

"Ha nem a legrosszabb, akkor a második vagy harmadik legrosszabb a finn községek között"

- mondja Tommi Rajala szülővárosáról.

Természetesen ebből a helyieknek elege lett. A pesszimizmus pedig egy ellenreakció.

hirdetés

"Na, és akkor mi van? Lehet, hogy mi vagyunk a legrosszabbak, de ebben mi vagyunk a legjobbak Finnországban"

- állítják.

A témát feldolgozó videók pedig hatalmas népszerűségnek örvendenek.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






hirdetés
kepatmeretezes_hu_DSC_6187-1.jpg

Erdély fantasztikus ékszerdoboza csodás tájjal, épületekkel és ezerízű konyhával – bejártuk Nagyszebent és környékét

Románia különböző arcait magyarként felfedezni különleges élmény.
Szöveg: Vass Adrienn, Fotó: Csákvári Péter - szmo.hu
2019. október 27.


hirdetés

Szerencsésnek érzem magam, hogy abba a generációba tartozom, akinek még megmozdul valami a szíve környékén, amikor kiejti azt a szót, hogy: Erdély

Balatoni gyerekként teljesen természetes volt, hogy időnként a falu apraja-nagyja felkerekedett, és kiutazott a testvértelepüléséhez. Így Sóvárad mellett Szovátát, Korondot, Székelyudvarhelyet vagy Csíkszeredát is jól ismertem. A parajdi sóbányára, a Békás-szorosra vagy a Gyilkos-tóra olyan látványosságként tekintettem, mint hazám bármelyik másik büszkeségére, és nem is sejtettem, hogy Romániának még sok olyan, magyarokkal tarkított arca lehet, ami eddig előttem is titok maradt.

hirdetés

Nagyszebeni városnézés

Amikor megtudtam, hogy Nagyszeben környékét lesz lehetőségem felfedezni, sok kérdőjel cikázott bennem. Bevallom őszintén, fogalmam sem volt, hogy mire számíthatok, azon túl, hogy erdélyi magyarok biztosan itt is felbukkannak majd.

Kora reggel indultunk, és az ebédre már oda is értünk, így az autós megoldást jó szívvel javaslom mindenkinek. A települések között ugyanis érdemes utazgatni, de erről majd később.

Nagyszeben egy ékszerdoboz, ezt már első sétánk alkalmával is könnyedén megállapíthattuk. Gyarorlatilag egyfolytában fényképeket készítettünk, mert annyi csodás épület van, hogy szinte lehetetlen rossz szöget találni. Nagyszeben egykor Erdély legnagyobb szász városa volt, de a szászok többsége mára elmenekült, csak műemlékeik maradtak hátra. 2007-ben Luxembourg mellett Nagyszeben lett Európa kulturális fővárosa. Erre készülve helyreállították a Nagypiacot, a Kispiacot és a Huet teret, felújították a város múzeumait. Így aztán az utcák valóban rendezettek, és kávézók, éttermek, kocsmák hívogatnak mindenhonnan, nem csak az igazán nyüzsgő főtér környékén.

Tuti tippek:

- Az Evangélikus Templom belseje felújítási munkák miatt 2o21-ig nem látogatható, de a tornyából meseszép a kilátás, úgyhogy azt semmiképpen se hagyjátok ki!

- Jó kávéért az Atrium Classic Cafeba menjetek. És itt mindenképpen ejtsétek útba a mosdót, ilyen panoráma se sok helyen jár a mellékhelyiséghez.

- Mi a vacsoránkat a Jules étteremben fogyasztottuk el, és ha vevők vagytok az újhullámos helyekre, akkor tegyetek velük egy próbát.

A mi menünk a következő volt: Crispy mangalica, krumplival, spatzle tésztával, zöldborsóval és “demiglace” szósszal + Szilvás-lepény

hirdetés

Szeben ízei

Szeben az Európa Gasztronómiai Régiója címet viseli 2019-ben, így az evésre és ivásra a lehető legjobb ürügyünk volt. Az évszázadok során románok, szászok, magyarok, örmények és zsidók alakították a régió multikulturális konyháját, és nyilván ezek a nemzetiségek hatással voltak egymásra, így igazán színes a környék konyhaművészete is.

Gondolom, nem lepek meg vele senkit, ha azt mondom, hogy a legjobb ebédeket és vacsorákat nem éttermekben fogyasztottuk, hanem magánszállásokon hozták elénk román bácsik és nénik, vagy éppen a szabad tűzről vették le magyarok.

Ha a környéken jártok, ne ragadjatok le a hotelekben és városi éttermeknél. Látogassatok el kis farmokra, magángazdaságokba, és egyetek vagy szálljatok meg náluk. Ez az az élmény, ami teljesen beléd ivódik, és amihez valóban jól jön, ha az ember az autó szabadságát választja a tömegközlekedés helyett.

Ha vizuális típus vagy, itt egy videós beszámoló is az útról:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






hirdetés
martonvasar-kastely-kert-park.jpg

Egy meseszép park Martonvásáron, ahol még Beethoven is járt

A Brunszvik-kastély különleges növényvilága ősszel is elkápráztatja az idelátogatót.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2019. november 12.


hirdetés

A kastélyt körbeölelő 70 hektáros csodaszép angolkertet Brunszvik Ferenc alakíttatta ki. A Pest megyei aljegyző, több megye táblabírója is volt. Híres volt Beethoven barátjaként és mecénásaként, emellett mintagazda volt, a ló- és juhnemesítés szaktekintélyeként említették. Ő kérte fel a park tervezőjének Heinrich Nebbient, aki a Városliget megálmodója is volt.

A parkban számtalan különleges növényt ültettek, életkoruk és a pusztítások miatt már csak pár ősi fa található. A 400 féle fásszárú növényféleség között van itt éger, mandula, cédrus, mocsári ciprus, platán is. Az egyik leghíresebb fája az a koros ciprus, amely már az 1800-as évek elején itt élhetett.

hirdetés

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!