hirdetés
sielet.jpg

Micsoda élet zajlik a hazai sípályákon!

A hazai sípályák együttes erővel mutatják meg, hogy nem csak az alpesi országokban van síélet, sőt!
Csákvári Péter, Juhász Bálint - szmo.hu
2015. február 18.


hirdetés

Ha síelésről beszélünk, egyből a hatalmas hegyek, gleccserek, Ausztria, Olaszország vagy Franciaország pályái ugranak be. Szemöldökfelhúzás indul, amikor valaki arról áradozik, hogy milyen jót is síelt a családdal, itthon. Bizony, Magyarországon is vannak nyugati sípályákat megidéző, irigylésre méltóan jó (és olcsó) pályák, ahol a kezdők egy életre szerelmesek lesznek ebbe a sportba, és megalapozhatják a következő szezonban történő alpesi országokba való utazást.

Síszűz – Karinthy nem lenne rám büszke, de talán ez a szó illett rám legjobban,

amikor is nyakunkba vettük a fél országot, és két nap alatt bejártuk hazánk legnagyobb sípályáit. Büszkén mondhatom, hogy egyben minden csontom, túléltem, és volt síléc és snowboard is a lábamon. Történelmi áttekintés, a hazai pályák lehetőségei máris a cikkben!

sieles_peti_1_gyonyoru_lejton_gyonyoru_emberek_a_kekesen

hirdetés

Gyönyörű lejtőn, gyönyörű emberek a Kékesen

Utazásunk elején dr. Egri Katalin mesélt nekünk a síoktatás hazai helyzetéről - aki nem csak a Síoktatók Magyarországi Szövetségének elnöke, de a nemzetközi szövetség alelnöke is. Világszínvonalú oktatóink vannak, számos díjjal, minősítéssel. Nem mindegy, kitől tanuljuk az első "lépéseket", ugyanis az életünk múlhat rajta, hiszen nem veszélytelen sportról beszélünk. A 25 éves szervezetnek minősített oktatói vannak, hitelesített oktatói igazolvánnyal. A szövetség amúgy rengeteg továbbképzésre delegálja tagjait, hogy megtartsa a magas színvonalú módszert és sítechnikai tudást is.

Műanyag pályák

Utunk első felében műanyag pályákat látogattunk meg: a zuglói Babos Síklubban főként gyerekeket, fiatalokat oktatnak. Mivel nem volt hegy, hoztak, egy 50 méteres mesterséges lejtőt alakítottak ki. Ez azért jó, mert akkor is tudnak gyakorolni, amikor nincs hó, és biztonságosabban sajátíthatják el a szabályokat, mozgásokat, mint egy nyílt pályán. Szakemberek segítségével, játékosan mutatták be a gyakorlatokat a kicsik – ez volt az a pont amikor rá kellett jönnöm, az 5-6-7 éves gyerekek jobban síelnek, mint én. Kedvencünk Zalán volt, aki éppen bal lábbal kelt, és nem volt kedve annyira szerepelni, persze pár perc után ő is belejött.

sieles_peti_2_zalan_szexi_fiju

Zalán, az ifjú, szexi síelő

Következő állomásunk a Megyeri Sport gödöllői műanyag pályája volt, itt már egy 160 méteres szakasz állt rendelkezésünkre, ahol én is megtehettem az első métereket. Megtanultam a hóeke állást, és azt is, hogy léceinkkel mindig a pályára merőlegesen tanyázunk, ha éppen nem siklani akarunk, ellenkező esetben máris megindulunk. Evidens, de az ilyenekbe bele sem gondol az ember, akinek először van léc a lábán.

sieles_peti_2b_muanyagos_palyacska_jokora_birkakkal_kecskekkel

Műanyagos pályácska jókora birkákkal és kecskékkel

A Mátra

Kékestető 1923 óta működik, jelenlegi formájában egy kilométeren lehet síelni, de ha kellő hó esik, hazánk leghosszabb egybefüggő lesiklópályája 1860 méterrel várja az ideérkezőket. Van egy északi 600 méteres pálya is, azonban az utóbbi időben itt sajnos nem mindig lehet lesiklani, hóágyúzni pedig tilos - a környezetvédőkkel ádáz harcot vívnak a területért a sípálya üzemeltetői, pár védett csiga miatt.

A kezdő és családos síelőknek ideális a hosszú pálya, mert enyhe lejtésű, vendégház és egy kis hütte is várja a korgó gyomrúakat.

Itt találkoztunk a Szerencsekerékből jól ismert Klausmann Viktorral is, akiről sokan nem tudják, hogy a síelés szerelmese.

Mindig is mátrai gyereknek vallotta magát, és évek óta az ottani síélet meghatározó alakja, művelője. Tulajdonosa a Magyar Síakadémiának, melynek síoktatás, oktatóképzés a főprofilja, de emellett hegyi mentés, versenybiztosítás, és szervezés is a portfólióba tartozik.

sieles_peti_3_emberek_tanakodnak_a_hutte_teraszan_mikozben_a_miskolci_radio_kivansagmusorat_hallgatjak

Emberek tanakodnak a hütte teraszán, miközben hallgatják a miskolci rádió kívánságműsorát

Klaszter a hazai síéletért

Példátlan összefogás a hazai síelés történelmében: klasztert alapítottak a legnagyobb hazai sípályák és a kisebb gyakorlópályák tulajdonosai. A cél, hogy együttes erővel mutassák meg, nem csak az alpesi országokban van síélet. Rájöttek, hogy nem konkurenciaként kell tekinteni egymásra, hanem összefogni: ennek köszönhetően növelhetik hatékonyságukat és csökkenthetik költségeiket, egy egységes fellépéssel. Így született a Síelj itthon! kampány, a klaszter nevét pedig Chernel István ornitológusról kapta, aki honosította itthon a síelést, amit ő még lábszánkózásnak irt le könyvében. Céljaik között van, hogy állami, vagy Európai Uniós forrásokat pályázva, és azokat felhasználva fejleszthessék a hazai pályákat, kiszolgálóegységeket. Amit ugyanis Magyarországon látunk, 95%-ban magántőke beruházásával készült.

Az első igazi lesiklást Mátraszentistván pályáin tehettem meg. Bár 1970 óta síelnek a környéken, 2002 óta kezdtek rendezett formában a beruházásokhoz. Senki nem gondolná, de a legtöbb hazai pálya családi vállalkozásban működik, mint ahogy ez is. 2004 óta folyamatosan bővül a sípark: hóágyúval, több felvonóval és éjszakai kivilágított pályákkal várják a csúszni vágyókat, hamarosan pedig újabb felvonót állítanak üzembe. Összesen 4 kilométer hosszú pályarendszer áll rendelkezésre, kezdőktől a haladókig mindenkinek ideális.

S valóban: a 20 perces lábaimmal egy kanyar után eltévedtem, és hittem az öreg néninek (aki mintha meséből lépett volna elő) hogy nem vészes a kanyar után. Az volt.

Itt is tanultam valamit: nem elég 10 perc oktatás ahhoz, hogy biztonságosan megálljak. Valamint hogy a léc leold, ha esik vele az ember, csak győzze utána elkapni, mert különben futhat a nyomában, mint sánta kutya a busz után… Remegő nyárfalevél-lábakkal ismét talpra állva végül sikerült még a közepes pályán kétszer lejönnöm, és elmondhatom, hatalmas élményt adott (hogy életben vagyok).

Itt találkoztunk először a ratrakkal – egy szakszó arra a monstrumra, amely minden nap végén átmegy az egész pályán, fellazítja, darálja, ugyanakkor le is lapítja maga után a havat, hogy másnap is használható legyen.

sieles_peti_3b_nini_egy_ratrak_ez_a_csini_monstrum

Nini, egy ratrak, micsoda csini monstrum!

Irány a Pilis!

Másnap a visegrádi pályát próbálhattuk ki, csodás Dunakanyar kilátással. A kezdők és családosok legideálisabb helye ez 1986 óta, az utóbbi években egyre több fejlesztéssel. A pálya alján terasz, ahonnan nézhetjük a gyakorló gyerkőcöket, de van itt fűtött büfé is, remek árakkal és finomságokkal. Fotós kollégám, Csákvári Peti segítségével – és rengeteg eséssel – sikerült egyensúlyozni testemmel, és snowboarddal csúszkálni a tanulópályán. Egy másik fajta élvezet, a bátrabbaknak ajánlott.

Csikorgó csakrák és retro ratrakok vártak minket Dobogókőn. A Föld spirituális szívcsakrája található a hegyen a Dalai Láma szerint, és van benne valami: kellemes érzés fogott el minket a csendes erdőben sétálva, csak úgy ropogott a talpunk alatt a friss hó, valami megmagyarázhatatlan nyugodtság töltött el bennünket. Érdemes itt tavasszal is sétát tenni! Dobogókőn létesítették amúgy Magyarország első sípályáját, a Kékestetőt egy hangyányival megelőzve, 1923 óta siklanak a domboldalon. A legmeredekebb itteni sípálya 168 méteres szintkülönbséggel csak gyakorlott síelőknek ajánlott, a pálya alján azonban a kezdők oktatása is lehetséges. Budapesthez ez van a legközelebb, sőt pályaszállásként szolgáló fűtött jurtákban is lehet aludni, ha több napra terveznénk. A Makovecz Imre által tervezett Zsindelyes Vendégházat pedig hiba lenne kihagyni, a helyi különlegességnek számító forró gyömbérrel, és a nyitott kandallóval együtt.

sieles_balint_4_ez_bizony_dobogoko

Ez bizony Dobogókő! Juhász Bálint fotója

Bakonyi fagy-zug

Utolsó állomásunk Eplényben volt a Nordica Síarénában, ahol összesen 16 különböző útvonalon hódolhatunk a téli sportoknak. Az 1970-es években kezdték használni a környékbeli lejtőket lesiklás céljából, 2006-óta fektettek bele pénzt, és folyamatos fejlődés zajlik. Összesen 7,2 kilométer pálya van, amit használni lehet, és itt van Magyarország egyetlen négyüléses felvonója is – csak amatőrként győzzünk rá felülni. Mátraszentistván mellett itt éreztük magunkat úgy, mintha egy franciaországi sípályán lennénk.

Pezsgő síparadicsom képét festette elénk, a lesikló síelők és snowboardosok másodpercenként futottak be, pedig hétköznap volt. Piros és fekete pálya is található a portfólióban, nemzetközi versenyek terepe is Eplény, Magyarország legmeredekebb pályaszakaszával. A sípálya a Malom-völgyben fekszik, ami egy fagyzug, a speciális mikroklímának köszönhetően tartósan marad a hó, de ha nem, segítségül van 44 hóágyú. A továbbiakról 5 vendéglátóhely és pályaszállás gondoskodik. Itt is sikerült lesiklani, segítség nélkül megvolt a közepes pálya, egybefüggően, így azok akik elég bátrak, akár egy nap alatt is elsajátíthatják a síelés alapjait, megfelelő oktatás mellett bátran ajánlom.

sieles_peti_5_ezen_ugy_tunik_sielok_szallnak_ki_a_siliftbol_es_a_hatso_kislany_nekiutkozott_az_elotte_levonek

Síelők szállnak ki a síliftből. Úgy tűnik, a háttérben látható kislány nekiütközött az előtte lévőnek

Miért jó szerintünk síelni?

Kezdjük azzal, hogy mindez közel van, autóval-busszal egy-két órán belül bármikor meglátogathatjuk az említett pályákat, családdal, baráttal, ismerősökkel. Nem kell hétvégéket rászervezni, elég egy szabadnap, a sípályáknál nemcsak felszerelést tudunk magunkhoz venni, de különleges ételeket-italokat is, nem kell tehát hátizsákos túrázásra gondolni.

Ha egy főt nézünk, egy ilyen nap felvonójeggyel (3-6 ezer forint), felszerelés kölcsönzéssel (3-5 ezer forint), finom ebéddel (2-3 ezer forint) és az utazással együtt (2-3 ezer forint) nagyjából 15-20 ezer forintból teljesíthető, de ebből már csak faragni lehet. Az élmény viszont többet ad, mint egy ennyibe kerülő videójáték, vagy egy jól sikerült szombat este a belvárosban. Aktívan sportolunk, észre sem vesszük a mínuszokat, megérezzük a szabadságot, amint lesiklunk; máris máshogy nézünk majd a bejárati ajtónkra, amin nem rettegve-dideregve lépünk ki, hanem az adrenalinlöketre éhesen, tettre készen. Aki már csinálta, annak azért, aki még nem annak azért ajánlom: fel a hazai hegyekre!

A hazai síelésről számokban

Hazánk lakosságának 5%-a aktív síelő (körülbelül 497 ezer fő), itthon 14 síliftes pálya várja a sportolni vágyókat, akik 26 síiskolában tanulhatnak. Együttesen 40 sípálya, 68 sílift van Magyarországon, 29 éjszakai kivilágítással. Világviszonylatban 80 országban 2119 síterep üzemel, több, mint 26 ezer sílifttel. A szakemberek szerint növekedés várható Kínában és a kelet-európai országokban, akik téli helyekre mennek üdülni, a nem síelők célcsoportját is igyekeznek egyre jobban bevonni a sportba. Évről-évre növekedik a síprogramok iránti igény, ez segítheti a hazai síturizmus fejlődését.

sieles1

sieles4

sielespeti1_zarokep

Ha tetszett a cikk, nyomj egy lájkot!


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
nyit-1.jpg

Izlandon a csillagos ég alatt alhatsz, vagy a lenyűgöző panorámát élvezheted egy üvegházban

Mindenféle luxussal, dézsás fürdővel is kényeztetnek, ráadásul a sarki fényt is láthatod ezen a romantikus helyen.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. október 12.


hirdetés

Izland csodálatos világa rabul ejti azokat, akik eljutnak erre a varázsaltos helyre. Így érthető, hogy az elmúlt években felkerült az egzotikus utazást, pihenést keresők top-listájára. A szigetország békéje és látványa valóban lenyűgöző. Pár éve már írtunk róla, miért érdemes meglátogatni ezt a távoli, az Atlanti-óceán északi részén, Grönland és Skócia között található szigetet.

Európa második, míg a Föld tizennyolcadik legnagyobb szigete Izland. A vulkáni eredetnek köszönhetően területe folyamatosan növekszik. 140 vulkánja közül 26 működik, de a kráterek száma ezer fölötti. Itt van Európa legnagyobb, 8500 km²-es összefüggő jégmezője, a Vatnajökull. A geotermikus energia miatt a meleg víz és a fűtés igen olcsó.

Ha szereted a különleges szállásokat is, akkor neked való az az üvegből készült apartman, amelyből kényelmesen élvezheted a kilátást. A helyiek egyik fő bevételi forrása a turizmus, és mindent megtesznek azért, hogy idecsábítsák a látogatókat. Többek között szép és egyedi szállásokat is kínálnak.

Egyik hírességük ez az üvegkalitka, a Panorama Glass Lodge.

hirdetés

Lapozz a képekért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
muster.01_05_22_13.Still020-1.jpg

Megnyílt a mezőkövesdi Zsóry Liget Gyógy- és Egészségpark

Új közösségi teret és egészségparkot alakított ki a mezőkövesdi önkormányzat a Zsóry fürdő előtti téren. Az ingyenesen látogatható park az év minden évszakában várja a látogatókat.
Szponzorált tartalom(x) - szmo.hu
2020. október 14.


hirdetés

Innovatív egészségpark minden korosztálynak

A Zsóry Liget Gyógy- és Egészségpark a Zsóry fürdő gyógyhely egyediségét megőrizve épült meg. Az arborétum zöld ligeteiben, terein, sétányain szabadtéri fitnesz, futókör, petanque-pálya, thaichi-mező, jógatér, sétautak szolgálják a relaxálásra, sportolásra vágyó vendégeket, kellemes, zöld környezetben, megteremtve az aktív pihenés lehetőségét. Közösségi terei rendezvények, találkozók színterei, játszótere a gyermekes családoknak nyújt kikapcsolódást.

A parkban felépült információs pont szolgáltatásaival a vendégek kulturált és szakszerű tájékoztatását szolgálja, kiegészülve kávézóval, ajándékbolttal és helyi termékeket kínáló termelői piaccal, de működik itt segway- és kerékpárkölcsönző is. A gyógy- és egészségparkban szabadtéri pihenőpadok, -bútorok, árnyékot adó ligetek, a matyó népművészetet idéző térelemek kaptak helyet.

Különleges látványosságok, zöld ligetek, közösségi terek

A Zsóry Liget Gyógy- és Egészségparkban kialakított ködszínház programhelyszínként működik. Mögötte különleges látványosságot nyújt a tájegység növény- és madárvilágát bemutató „növénytorony” az esti hang- és fényjátékkal vagy a napközbeni párásítással. A parkban több szökőkút található, köztük van egy elektromos kerékpárral meghajtható szökőkút is.

hirdetés

Izgalmas fotópontok, környezetbarát közlekedési megoldások

A Zsóry Liget Gyógy- és Egészségpark területén 3 D-s aszfaltrajzok készültek, amelyek különleges fotópontként, szelfipontként működnek. Próbáld ki, hogy milyen a szakadék fölött, egy vulkán tetején állva, vagy akár egy cápa szájában szelfizni! Az autóval érkezők számára díjmentesen igénybe vehető, rendezett parkolókat alakítottak ki. A kerékpárral érkezők járműveiket fedett kerékpártárolóban helyezhetik el, valamint kiépültek az elektromos autók és kerékpárok töltési pontjai is. A helyi és távolsági autóbusszal érkezőket új, fedett autóbuszmegálló fogadja.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
graboc_nemeth-10-1.jpg

Évszázadok óta áll Grábócon a szerb ortodox kolostor és templom, a hely ma neves búcsújáróhely

A Tolna Megyei Értéktár Bizottság 2016-ban a Grábóci szerb ortodox búcsút kiemelt megyei értéknek, azaz Tolnaikumnak minősítette.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2020. október 25.


hirdetés

A Szekszárdi-dombság nyugati részén, erdőkkel körülvéve bújik meg egy kis település, Grábóc, amely az ortodox búcsújáró helyéről ismert. A településen már a 14. században volt bencés zárda és templom, ezek megmaradt romjai a szerb temető mellett rejtőzködnek.

Grábócra a 16. században érkeztek a törökök elől menekülő szerb szerzetesek a dalmáciai Dragovity kolostorából,

de akkor már éltek itt szerb családok. Kezdetben fatemplomuk volt, majd a budai basa engedélyével kőtemplomot építhettek.

A szerzetesek megírták krónikájukat, melyben minden fontosabb eseményt rögzítettek. A környezetüket is művelték, erdőt irtottak és igyekeztek termővé tenni a földet. Az oroszoktól hoztak maguknak miseruhákat és egyházi kegytárgyakat, könyveket. A 17. század közepén már több mint hatvan szerzetes élt a kolostorban.

A törökök ezt a helyet sem kímélték, feldúlták, a szerzeteseket megölték, a hely elnéptelenedett. Az elmenekült lakosok a Rákóczi-szabadságharc után tértek vissza, és újra érkeztek szerb szerzetesek és családok is. A lerombolt előző templom helyett - a ma is látható - ortodox templomukat 1736-ban építették fel. A torony 1761-ben, az ikonosztáz 1768-ban, a belső díszítések pedig 1785-ben készültek el. Évszázadokon át itt volt a magyarországi szerb ortodox papképzés központja.

hirdetés

A 18. századtól svábok települtek a faluba és arányuk egyre nagyobb lett. A 2. világháború után a kitelepített németek helyére székelyek érkeztek, és a bolgár egyház vezetőjét is ide száműzték.

Az ortodox kolostor az utolsó szerzetes haláláig működött, 1974-ig. Később szociális otthonná alakították, majd 1987-ben felújították az addigra már nagyon lepusztult épületet. Az épületegyüttest 1994-ben visszakapta a szerb ortodox egyház. Ma apácáknak ad otthont a kolostor épülete, de már nem képeznek benne szerzeteseket.

Ma is látható a téglalap-alaprajzú, emeletes kolostor, a közeli patakot keresztező kőhíd mellett álló, szintén felújított kútház és a templom, valamint a zárda mögötti domboldalon található a szerb ortodox temető is.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
alcsut_nemethzsolt-22.jpg

Magyarország legeredetibb angolparkja az Alcsúti Arborétum

A park betelepítése József nádor nevéhez fűződik. Számtalan ritkaságot ültettek el, végül 540 fajból álló fás növénygyűjteményt hoztak létre.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2020. október 28.


hirdetés

A Vértes hegység lábánál található a 40 hektáros természetvédelmi terület,

az Alcsúti Arborétum, amely Magyarország egyik legértékesebb élőfagyűjteménye.

A terület alapját József nádor korábbi kastélyának parkja adta, ő telepítette be az első növényeket 1825-től. A kastélyát Pollach Mihály tervei alapján készítették, ez volt Magyarország egyik legnagyobb klasszicista kastélya. Az angolparkot a schönbrunni kertépítőmester, Tost Károly tervezte meg, a park pálmaházát pedig Ybl Miklós tervei alapján építették fel.

A kertnek különleges a faállománya azért is, mert háromszáz olyan növényt is meghonosítottak, amely korábban nem volt Magyarországon.

A telepítések végén 540 fajból álló fás növénygyűjteményt hoztak létre.

hirdetés

Néhány kuriózumot érdemes megkeresni: például a virginiai borókákat, a legnagyobb példány törzse a 200 cm körméretet is eléri. Ebből a fából ceruzákat is készítenek, ezért ceruzafenyőnek is hívják. Van balzsamfenyő, görög és andalúz jegenyefenyő, japán és ezüstös lombú szúrós luc, vagy például az apró tobozú hemlokfenyő.

A parkban lévő tó partján állnak a különleges légzőgyökereket növesztő észak-amerikai lombhullató mocsárciprusok. Több tujafa is otthonra lelt itt, a legérdekesebb az óriás tuja, az egyiknek a törzskörmétete már eléri a 230 cm-t.

De nő itt számos hárs, nyír, bükk és tölgyfa is, mint például a ritka magyar tölgy. Különösen értékes még a zuhatagos bükk, a héttörzsű török mogyoró, a 170 éves libanoni cédrus és az etyeki utat szegélyező, vele egyidős platánsor.

A virágok is minden évszakban pompás látványt nyújtanak. Tavasszal például a bogláros szellőrózsa, hunyor, ibolya vagy a számtalan, hatalmas területen nyíló hóvirág vonz sok látogatót.

Az arborétumban az épített látnivalókat is érdemes felkeresni. A romantikus hangulat mellett remek fotós témát is szolgáltatnak. Például a Habsburg-kastély maradványai, a Kastélykápolna, a Pálmaházi romok, a Babaház vagy a Gloriette, az Oroszlános kút és a Koronás-híd.

A kert és épületei műemléki és természetvédelmi védettséget élveznek.

További képekért lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!