hirdetés
jaffaszorp_ck2.jpg

Tényleg kátrányból készült a szocialista üdítő? És hogy lett a narancslé jaffa?

Vajon miért nevezi legalább két nemzedék jaffának a narancsszörpöt? A Tó-Retró blog szerzője utánajárt a történetnek.
Forrás: Tó-retró blog, Címkép: Fortepan - szmo.hu
2019. augusztus 03.


hirdetés

A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

Mi köze a jaffának a narancshoz?

Hogy tisztábban lássunk, ahhoz először is a jaffa kifejezés eredetét és a narancshoz fűződő kapcsolatát kell feltárni. Nos a jaffa valójában egy Izraelben kialakított speciális narancsfajta, mely nevét arról a városról kapta, ahol először létrejött keresztezés útján a középkorban. Ennek a fajtának több egyedi tulajdonsága van, mint például a keményebb héj, a különösen lédús hús és az alig néhány mag. A vékony, de ellenálló héjszerkezet az, aminek a jaffa nagy népszerűségét köszönheti az italgyártók körében, hiszen a gyümölcs ellenállóbb a szállítás közben fellépő hatásokkal szemben, ugyanakkor – akár nagyüzemi technológiákkal is – könnyebben hámozható, mint a többi narancsféle.

1977. Fortepan/Bauer Sándor

Bár narancs alapú üdítőitalok már az 50-es években is kaphatóak voltak Magyarországon, elterjedésüket gátolta, hogy azok nagy része nem friss gyümölcsből, hanem narancsolaj hígításával készült. Ráadásul abban az időszakban az eltarthatóság is problémás pont volt, így a korabeli narancs alapú szomjoltók is legfeljebb 7-12 napig őrizték meg eredeti tulajdonságaikat.

Kátrányból készült a szocialista üdítő?

Ez a gyakorlatban annyit jelentett – a kor logisztikai sajátosságainak okán -, hogy

mire a proletárok találkoztak a narancslevekkel, azokból többnyire – nem túl gusztusos módon – kicsapódott az olaj, mely a cukros víz tetején úszkált. Ez a jelenség és az olaj fura íze vezetett ahhoz a téves nézethez, hogy az akkori gyümölcsleveket kátrányból állították el (bár valójában a színezéshez használt festékek kátrányalapúak voltak, de ezeket a narancsleveknél nem használták).

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
elela-filatova-atveres2.jpg

Évekig átverte a csernobili motorozós sztorival a rajongóit egy nő

Elena Filatova, a halálzónát magányosan járó lány története Csernobil egyik legnagyobb kamuja.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. július 31.



Csernobil ma is nagyon érdekli az embereket, nem csoda, hogy minden érdekes sztorira lecsap a nemzetközi sajtó.

Így történt ez Elena Filatova esetében is. A 2000-es évek elején olyasmiket írtak róla, hogy „a radioaktív természet nyugalmát csak Elena Filatova, egy kijevi lány motorjának hangja zavarja meg”.

A nővel egy magyar nyelvű lap is interjút készített 2006-ban. Ebben Filatova azt mondta: „1992 óta járok Csernobil területére. Apám atomtudós, innen ered az érdeklődésem."

"Később kaptam egy motort, és elkezdtem járni az üres utakat, városokat és falvakat. Jó hely, mert nincsen rendőrség, nem kell félnem, hogy elütök egy gyalogost, vagy összeütközöm egy autóval."

A nő annak idején még egy blogot is indított az amerikai Angelfire tartalomszolgáltató portálon, ahol csernobili fotókat és leírásokat osztott meg.

Azt állította, hogy kedvenc úticélja a csernobili halálzóna, mert a kihalt utakon hosszú túrákat lehet tenni.

Arról is írt, hogy gyönyörű a környék, az erdők, a tavak, az emberek által elhagyott területen a természet burjánzik.

Csakhogy a Los Angeles Times nyomozásba fogott, és kiderült, az egész egy nagy kamu.

A csalást Kate Brown történész leplezte le. Ő már régóta tervezte, hogy elmegy a szerencsétlenség után kiürített szellemvárosba. Az útra készülve találkozott Elena Filatova blogjával, amire rajta kívül több tízmillióan kattintottak rá.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
alagut_bp.jpg

Budapest titkos alagútjai a mai napig léteznek: a Parlamenthez és a Vásárcsarnokhoz is vezet járat

A főváros az aranykorban a föld alatt is fejlődött.
Forrás: Budapest romantikája blog, Címkép: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára - szmo.hu
2019. július 18.



Budapest egy csodás város, tele szívvel és rejtett titkokkal. Vajon milyen lehetett ez a gyönyörű város a XIX. és a XX. században? Elsősorban romantikus...

A címképen: Budapest IX. pesti alsó rakpart a Fővámpalotánál. A támfalnál látható alagútbejáratok vezettek a vámház alatti, raktárként szolgáló pincerendszerbe. A felvétel 1894-ben készült.

Az alagútépítés fénykora

A XIX. század és a XX. század eleje az alagutak kiemelt időszaka volt: nem csak Magyarországon, de egész Európában sorra épültek a különböző funkciókat ellátó alagutak, jórészt a vasúti közlekedés majd a metróhálózat számára. Mi is írtunk már korábban a kis Földalattiról, a budai Alagút születéséről, sőt még a mai Dreher Sörgyár alatt húzódó, föld alatti titkos folyosókról is. Ezeket máig használják valamilyen célra, de léteznek olyan alagutak is, amelyeket a történelem során gyakorlatilag elfelejtettünk.

De mielőtt felidéznénk néhány mai is létező, de kevésbé ismert fővárosi alagút titkos történetét, emlékezzünk meg Braunecker Lamoral báró és Visnovszky Sándor mérnök tervezetéről, amely

négy csodás alagutat álmodott meg a Duna alá még 1893-ban. Ezeket az alagutakat a Boráros- tér, a Vámházkörút, az Eskütér és az Országház közelében fúrták volna a folyó medre alá grandiózus méretekben. Nyolc méter széles kocsipályáját, kettős gyalogos átjárót és szintén kétirányú villamos sínpárt terveztek az alagutakba, amelyekre Wekerle, az akkori miniszterelnök végül nem adott engedélyt.

Egyetlen központi alagút terv jutott el végül a főváros vezetése elé, amely az Országház környékét kötötte volna össze a szemben lévő budai oldallal, és úgynevezett „fagyasztásos” módszerrel építették volna fel alig két év alatt. Végül azonban a költségektől és a Duna alatti meder fagyasztási technikájától megijedve a testület úgy döntött, hogy inkább újabb hidakat épít a meglévő Lánchíd mellé az alagút helyett.

A Parlament egyik alagútja, Kőtár - forrás: Országgyűlési Múzeum

Alagút a Parlament alatt

Bár ez a különleges terv nem valósult meg, azért a Parlament épülete nem maradt alagút nélkül. Ezek a járatok azonban minden hiedelem ellenére nem a honatyák kimenekítését és a titkos tanácskozásokat szolgálták, hanem az Országház hűtés-fűtési rendszerét. Az építők ugyanis úgy vélték, hogy

egy vaskos kémény nem csúfíthatja el Magyarország első házának gondosan megkomponált tetőszerkezetét, ezért a kazánházat és a kéményt nem a Parlamentben, hanem annak Nádor utcai bérházában helyezték el. Innen pedig egy széles alagúton keresztül vezettek a gőzzel teli csövek a tisztelt házba, hogy befűtsenek a honatyáknak. Télen fűtésre, nyáron viszont hűtésre volt szükség, hogy megfelelő hőmérséklet uralkodjon az épületben, így a gőzfűtéssel egyidőben hűtőrendszert is telepítettek az építkezéskor. Légkondicionálás hiányában pedig az akkori Országháztér közepén lévő két szökőkút vízét használták a levegő hűtésére.

A korabeli leírások szerint a két szökőkút kerületén vasrácsos gyűrű alakú aknák nyíltak egy 110 lépés hosszú, 7 lépés széles és majd 5 méter magas alagútba, amely az Országházig vezetette. Az aknákon keresztül befolyó vízfátyol lehűtötte az alagút levegőjét, amelyet elektromos ventillátorok segítségével juttattak el a Parlament termeibe. Az egész folyamatért pedig a századfordulón Bayer Béla műszaki főtanácsos, a Ház kedves Béla bácsija volt felelős, aki ellenőrizte a légáramlást szabályozó csappantyúkat. Az alagutak manapság kiállító egységként üzemelnek és bérki számára látogathatóak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
1-31.jpg

Külföldön is híresek a kincsek, amiket az Aggteleki cseppkőbarlangban fedeztek fel

Az alig pár napja feltárt több ezer éves lelet, egy ceremoniális ruha bronz tartozékai arra utalnak, hogy a Baradla-barlang újkőkori kultuszhely lehetett.
hvg.hu, fotók: MTI/Komka Péter - szmo.hu
2019. július 17.



A brit The Sun is idézi Szabó Gábort, az ELTE tanszékvezető régészét, aki az Indexnek mesélt a nagy felfedezésről, írja a hvg.hu.

Egészen filmszerű körülmények között bukkant a felszínre a lelet: épp megelőző feltárást végeztek az ELTE régészei az aggteleki Baradla-barlangban bő egy hete, amikor erősen bejelzett egy fémkereső műszer. Sziklák alatt, kalandos helyen bukkantak rá egy 5000 éves, valamint egy bronzkori, kb. 3200 éves leletegyüttesre.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
lassuzas_ck.jpg

5 dal, amire a 90-es években lassúztunk

Ki ne emlékezne a diszkókorszak legintimebb húsz percére, amikor is a DJ úgy döntött, hogy lassan vége a bulinak, ideje a diszkó népét összeboronálni, és elindította a love songs listát.
Laskai Nelli írása a Negyven múltam... és élvezem blogon, A címkép illusztráció: Házibuli2 (1982) - szmo.hu
2019. július 25.



Azon embereket várjuk ide és az Instagramra, akik közelednek a negyven felé, vagy épp már elhagyták azt. Ahogy a Szex és New York-ban hallottuk: A negyven az új harminc. Bármit is jelentsen ez. Mármint a kor csak egy szám, a napunk meg olyan, amilyenné tesszük.

Illuminált emberek dülöngéltek összekapaszkodva, láthattuk így józanul, de azért ne ítéljünk a tények ismerete nélkül: lehet, hogy csak elfáradtak a hajnali órákra. Ha valaki hetek óta szemezett a kiszemelttel, akkor reménykedhetett abban, hogy pár dal erejéig hozzáérhet, összebújhat vele, és már meg is lesz a kis katarzis estére.

Nekem is vannak emlékeim, amikor a barátnőmmel ültünk a székeken (igen, akkoriban simán körbe volt rakva a tánctér székekkel), és messziről figyeltük a pasit, vagyis A PASIT, hátha mi is bejövünk neki, és felkér táncolni. Azért az esetek többségében sikerült olyan srácot kiszemelni, akinek én sem voltam közömbös. A lényeg a sztoriban, hogy amikor meghallottuk a lassabb dallamokat, máris az égbe szökött a pulzusszámunk.

1. Whitney Houston – I will always love you

2. Guns ’N’ Roses – November rain

3. Bon Jovi – Always

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x