hirdetés
casanova_ck.jpg

Tényleg járt Casanova Budán?

A legendás szívtipró állítólag nálunk is elcsábított valakit. De vajon tényleg így történt? A Budapest Gyűjtemény munkatársai utánajártak.
A FSzEK Budapest Gyűjteményének engedélyével - szmo.hu
2015. április 07.


hirdetés

A száz év előtti Budán egyszerre két épületet is Casanova-házként emlegettek: a Hadnagy utca 14-et a Tabánban, és a hajdani Fehér Kereszt fogadót a mai Batthyány téren. Mindez azt a képzetet erősítette, mintha az 1725. április 2-án született hírhedt velencei kalandor, Giacomo Casanova európai bolyongásai során Magyarországon is megfordult volna, és persze egy szerelmi kaland formájában itt is letette volna névjegyét.

Hétről hétre Budapest

2014-ben volt száz éve, hogy létrehozták a Budapest Gyűjteményt, a főváros könyvtárának várostörténeti különgyűjteményét. Az évforduló alkalmából száz napon keresztül (szeptember 23. és december 31. között) minden nap leemeltek a könyvtár polcairól egy-egy budapesti "ínyencséget" (fotót, könyvet, kéziratot, térképet, kisnyomtatványt), s közkinccsé tették. Remélték, hogy rendhagyó megemlékezésük értő és kíváncsi szemekre talál.

Véget ért az év, s véget ért a százéves Budapest Gyűjtemény száznapos fogadalma is, hogy nap mint nap valami érdekes dokumentumot tesznek ki Facebook-oldalukra, bemutatva várostörténeti anyaguk sokszínűségét. Aki reménykedik, hogy a dolog itt nem ér véget, az nem fog csalódni. ..

Casanova tabáni kalandjának forrását kutatva Kárpáti Aurél: Jacopo meséje című, 1914-ben megjelent novellájáig juthatunk. A mai olvasó számára rejtély, hogy miért pont ez az erőtlen, szentimentális történetecske vált a legenda alapjává. De érezhetően valami megragadhatta a velencei kalandor történetében a századelő emberét, hiszen Fenyő Miksa is ekkor – 1912-ben – jelentette meg Casanováról írott hosszú tanulmányát a Nyugatban. Bármi is volt az oka, e novella meséjének főbb motívumai keltek önálló életre a következő évtizedek újságcikkeiben: a tabáni fogadó, ahol elcsábítja a szerb kocsmáros gyönyörű leányát és a vőlegény, aki bicskával felfegyverzett barátaival támad a fondorlatos velenceire, így akadályozva meg menyasszonya elszöktetését. Mindezek már valóban megtörtént eseményekké alakulnak az idők során - hiába cáfolták a legendát tudós szerzők is, mint pl. Rexa Dezső: Tabán című könyvében.

hirdetés

Maga Casanova persze legalább annyira irodalmi alak is, mint valódi személy. Irodalmi hősként való fennmaradásáról ő maga gondoskodott, amikor élete alkonyán megírta hatalmas terjedelmű Emlékiratait. Ezekben ugyan nyoma sincs budai kalandoknak, de másfélékben – és nem is csak szerelmiekben – igencsak bővelkedik.

latkep

Buda és Pest látképe: a hajóhíddal és szőlőskertekkel, 1787 – Josef és Peter Schaffer színezett rézkarca (Rózsa György: Budapest legszebb látképei, HG & Társa Kiadó, Bp. 1995. 72. o.)

Ez az eposzi méretű kalandregény sok késői olvasóját elvarázsolta, többek között Szerb Antalt is, aki a Világirodalom történetében lelkesült mondatokban emlékezik meg róla, imígyen: „Nincsen történelmi regény, amely a Memoároknál elevenebb, szórakoztatóbb volna és tökéletesebben visszaadná egy gyönyörű kor szívverését.”

Könyvkiadásunk egyik nagy adóssága, hogy a mai napig nem jelent meg hiteles fordítása.

De Casanova nem csak jelentős író volt – hanem öregkorában a csehországi Dux kastélyának könyvtárosa is. Így azután tiszteletbeli könyvtárosként is teljes joggal emlékezhetünk meg róla, születésének 290. évfordulóján.

casanova_haz

A Casanova-ház a Hadnagy utca 14. alatt a Tabánban. Ez a helyszín Kárpáti Aurél novellája nyomán terjedt el a köztudatban. (A Tabánnal együtt lebontották.) (Kárpáti Aurél: Jacopo meséje. In. Budai képeskönyv, Élet kiadása, Bp. é.n. [1914] 257-270. o.)

casanova_haz2A másik Casanova-ház ma is áll: a volt Fehér Kereszt fogadó rokokó épülete a Batthyány tér 4. szám alatt. Bár a kalandor itt sem járt, viszont egy sokkal jelentősebb személy, II. József társuralkodó 1777-ben ebben az épületben szállt meg. Batthyány tér, Bruno Reiffenstein felv., 1928.

casanova

Casanova ifjúkori arcképe (Pelle János: Casanova, avagy a 18. század egy kalandor szemével, Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1987. 69. o.)

casanova

Egy kép az "Életem története" címmel megjelent Casanova-emlékiratok első illusztrált kiadásából (Casanova: Emlékiratok, Gondolat Kiadó, 1960. 23. o.)

postakocsi

Efféle postakocsin járta be Casanova egész Európát (eközben a rossz utakon többször is felborult) – és a novella szerint hasonlón próbálta megszöktetni a fogadós Sava nevű leányát a Tabánból .(H. Balázs Éva, Krász Lilla, Kurucz György: Magánélet a Habsburgok korában 1740-1815, Corvina, Bp. 76. o.)

Oszd meg az ismerőseiddel, ha érdekes volt a cikk!


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
hochberg_palace_lengyelorszag.jpg

Egy lengyel kastély alá áshatták el a nácik a több milliárd eurót érő kincseiket

A roztokai kastély 60 méteres kútjában akár 28 tonna arany is lehet egy most előkerült napló szerint.
Fotó: Wikipedia - szmo.hu
2020. június 02.


hirdetés

Akár 28 tonna náci arany is lapulhat valahol egy 16. századi lengyel kastély alatt, írja a Live Science a The First News (TFN) nevű lengyel lapra hivatkozva.

Mindezt egy 75 éves napló bejegyzései alapján feltételezik, amit egy 'Michaelis' nevű náci tiszt vezetett. A füzet szerzője részletesen kitér Heinrich Himmler tervére, mely szerint az Európa országaiból ellopott felbecsülhetetlen értékű műkincseket, az elkobzott vagyontárgyakat, rengeteg aranyat és egyéb értékeket el kell rejteni.

A napló 11 olyan helyet sorol fel, ahol a német katonák a II. világháború idején eldugták a felhalmozott kincseket. Ezek közül az egyik egy elhagyatott kút, mely 60 méterre nyúlik a föld alá a lengyel Roztoka faluban található Hochberg-kastélynál. A feljegyzések alapján a kút mélyére rejtették a nácik a nemzeti bank aranytartalékának Breslauban (mai Wroclaw) maradt részét, mely mai árfolyamon több milliárd eurót érhet.

Michaelis naplója azért maradhatott a háború után évtizeden át titokban, mert egy olyan szabadkőműves páholy birtokában volt, ami ilyen-olyan formában több mint 1000 éve működik valamilyen titkos társaságként.

Feltételezések szerint a németországi Quedlinburg városához köthető társaság tagja lehetett a naplót álnéven író SS-tiszt is. A hírről elsőként beszámoló lengyel lap szerint a feljegyzések szerzője az ország délnyugati részén irányította a náci szállítmányozást. Később bekerültek a csoportba leszármazottai is, akik hűen őrizték a titkot egészen mostanáig.

hirdetés

A dokumentumot végül tavaly adták át a társaság képviselői Varsóban a Lengyel-Német Szilézia Híd Alapítványnak. Ezzel a gesztussal szerettek volna bocsánatot kérni a II. világháborúban elkövetett bűnökért Lengyelország népétől.

A lap úgy tudja, hogy a naplóhoz mellékeltek egy térképet is, mely pontosan megjelöli a kincset rejtő kút helyét a roztokai kastély területén. A további bejegyzések szerint valószínű, hogy a nácik miután elásták a mintegy 28 tonnányi aranyat, az összes szemtanúval végeztek, a holttesteket a kútba dobálták, végül a bejáratot felrobbantották.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
trianon.jpg

Milliók hisznek a 100 év után lejáró Trianon legendájában, pedig a legtöbben a dátumát sem tudják

A Magyar Tudományos Akadémia Trianon 100 Lendület Kutatócsoportja végzett egy felmérést. 48 százalék saját bevallása szerint is keveset tud a témáról.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. június 02.


hirdetés

Igazságtalan és túlzó volt a trianoni békeszerződés a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Trianon 100 Lendület Kutatócsoportja által végzett országos reprezentatív felmérés szerint.

Az MTA keddi közleménye szerint az országos telefonos közvélemény-kutatásban arra voltak kíváncsiak, hogy mit tud az anyaországi magyar társadalom a száz évvel ezelőtt megkötött trianoni békeszerződésről, annak vélt vagy valós előzményeiről, következményeiről és milyen ismeretei vannak a határon túli magyar közösségekről.

A többség szerint a békeszerződés volt Magyarország legnagyobb tragédiája

– írta az Index.

Szintén többségi vélemény, hogy a baloldali politikusok miatt lett ilyen Trianon. Minden harmadik ember pedig hisz az alaptalan legendában, hogy a békeszerződés száz év után lejár.

hirdetés

Szinte minden válaszoló alapvetően igazságtalannak és túlzónak érzi a békeszerződést a magyarokkal szemben

- derült ki a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport által végzett kutatásból.

A válaszok szerint többen vélik úgy, hogy Magyarország viszonya Kínával vagy Oroszországgal jobb, mint Németországgal vagy Amerikával.

A felmérés alapján a magyarokat leginkább a családtörténet érdekli, de a régmúlt korok magyar történelme is foglalkoztatja őket. A trianoni békeszerződés körüli történelmi eseményekre négyből három megkérdezett kíváncsi, így éppen ez a korszak az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó időszak - idézi a portál.

A békeszerződés dátumát (1920) a válaszolók 43 százaléka tudta helyesen, a napot pedig 27 százalék. 48 százalék saját bevallása szerint keveset tud a témáról, míg 52 százalék sem családi, sem ismeretségi körben nem szokott a témáról beszélgetni.

A válaszolók 54% százaléka szerint Trianon a korabeli baloldali politikusok miatt lett olyan, amilyen. Külön mérték annak a népszerű (bár teljesen megalapozatlan) legendának az elterjedtségét, mely azt állítja, hogy a trianoni békeszerződés csak 100 évig érvényes, és június negyedike után hatályát veszti. Bár a többség (54%) ezt (helyesen) tévhitnek gondolja, a kutatók szerint is elgondolkodtató, hogy a megkérdezettek harmada szerint nem az.

Az emberek 77 százaléka szerint az ország máig nem heverte ki a trianoni traumát.

A közvélemény-kutatás alapján sokan úgy vélik, hogy a magyar nemzet határai nem esnek egybe az ország közigazgatási határaival. Az is elterjedt vélemény, hogy a határon túli magyarokat a mai napig számos hátrányos megkülönböztetés éri.

Az autonómiatörekvéseket 80% támogatja.

A kettős állampolgárság megadásával 70 százalék ért egyet, azonban a válaszadók többsége (58%) nem örül neki, hogy a határon túli magyaroknak szavazati jogot is adtak.

Fotó forrása: Wikipédia

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
auto-2.jpg

Borozgatás után szerezték meg az első magyar jogosítványt

Az ittas vezetést ugyanis csak 1905-ben tiltották meg. Tudtad, hogy a XX. század elején kötelező volt állandóan dudálni, és majdnem nálunk vezették be utoljára Európában a jobbra tartást?
Tóth Noémi - szmo.hu
2020. május 19.


hirdetés

Autót vezetni manapság már nem kiváltság vagy luxus, de ez nem volt mindig így. Ráadásul a régmúltban semmiféle szabályozás nem volt a sofőrökre nézve, nem beszélve a biztonsági előírások teljes hiányáról.

Lócitrom és a gépész urak

Az 1890-es években jelentek meg az első automobilok az országban. Az elsőt Hatsek Béla optikus, a későbbi Első Magyar Műszemgyár igazgatója, a másodikat a pezsgőgyáros Törley József vezette.

A XIX. században az omnibuszok sikerén felbuzdulva kiépült Budapesten a lóvasút-hálózat is, de hosszútávon nem vált be, mivel túl sok bűzzel, kosszal és patkódübörgéssel járt. Furcsa belegondolni, hogy majdnem kétszáz évvel ezelőtt a két lóval vontatott kocsikat a fővárosi Margit híd emelkedőjénél egy harmadik lóval húzatták fel az emelkedőn (ez volt az igazi buszpótló). A lóvasút intézménye a XX. század elején szűnt meg. Ugyanebben az időben írták elő, hogy csak az vezethet autót vagy motort, aki sikeres vizsgát tett annak használatáról. Ekkoriban országszerte mindössze harminc autó volt még csak regisztrálva.

A legenda szerint az első magyar vizsgázó jókedvűen, néhány pohár bor elfogyasztása után tette le sikeresen a vizsgát, ugyanis az ittas vezetést csak 1905-ben tiltották meg.

hirdetés

1912-ben megkezdődött a hivatalos képzés az Állami Sofőriskolában, kizárólag férfiak számára, és meglepően borsos áron. Akik itt végeztek, komoly szakmai tudásra és tekintélyre tehettek szert, és a „gépész úr” titulus is megillette őket.

A KRESZ bevezetésével lett kötelező a biztonsági öv

Egy 1910-es belügyminiszteri rendelet – az úgynevezett párizsi egyezmény – hatására vezették be a közúti táblákat, a rendszámtáblát és rajta a H betűt, mint Magyarország államjelzését. Ebben a törvénykezésben várták el minden sofőrtől, hogy járművét szerelje fel kürttel, valamint lámpákkal: elöl két reflektor, hátul a rendszámtáblát megvilágító enyhébb izzó volt előírva.

Ami a korai dudákat illeti, minden elindulásnál és kereszteződésben meg kellett nyomni, ahogyan erős forgalom esetén is rendszeresen használni kellett

(E cikk írója pedig épp azon gondolkozik, hogy az elmúlt évben akár egyszer is megnyomta-e az autója dudáját).

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
curtis.jpg

Első amerikai turnéjuk előestéjén akasztotta fel magát Ian Curtis, a Joy Division énekese

Éppen 40 éve történt a tragikus öngyilkosság.
Göbölyös N. László - szmo.hu
2020. május 18.


hirdetés

A rock első nagy nemzedékének önpusztítóit még a drog vagy az alkohol vitte el: így végezte 1969-70-ben Brian Jones, Jimi Hendrix, Janis Joplin. Egyedül a nagyszerű blues-muzsikus Alan Wilsonnál merült fel az öngyilkosság gyanúja. Tíz évvel később Ian Curtis nem hagyott kétséget.

Az a fajta depresszió, amelyet a 60-as évek végén még összefüggésbe lehetett hozni a tudat sötét oldalainak izgalmas, ám felelőtlen keresésével, amely híressé tette Jim Morrisont, Lou Reedet vagy Iggy Popot, a következő évtizedben már inkább társadalmi tudatállapot volt, amely főleg a brit punkok „no future” („nincs jövő”) sommás életfilozófiájában sűrűsödött. A kiábrándulás a 68-as illúziókból, a szigetország válsága, az ifjúság céltalansága a rock-zenében is megjelent, mindenekelőtt a punkban és annak leágazásaiban.

A lecsupaszított ritmusok, dallamok szókimondó, őszinte szövegekkel párosultak. Voltak, akik megelégedtek a provokációval, mert abból jó üzletet is lehetett csinálni – ilyen volt a Sex Pistols – mások a dühös, harcos szocio-rock útját követték, mint a Clash, és ebben gyökerezett később szupersztárrá vált U2 – és voltak, akik a lélek mélységeit boncolgatták. Ez utóbbiak közül a legmaradandóbbat a manchesteri Joy Division alkotta, amelynek frontembere Ian Curtis volt.

Ha van a rocknak olyan ikonikus figurája, aki szinte elképzelhetetlen színes képen, az éppen az alig 24 évet élt Curtis. A fekete-fehér fotók hozzák ki igazán az arcára kiült mélabút és szorongást, hol lázasan égő, máskor ábrándos, mégis fénytelen szemeit. Nem tartozott az üvöltő énekesek közé. Mély, férfias, mégis szenvtelennek ható hangja volt, amely hallatán a közönségnek gyakran lehetett olyan érzése, mintha a túlvilágról szólna. Ez lett a védjegye a Joy Divisionnak, kontrasztjaként a kemény dob-basszusjátéknak.

A magas intelligenciájú, történelem és politika iránt érdeklődő, az átlagosnál olvasottabb Curtis állítólag gyerekkora óta hajlamos volt a begubózásra, és kamaszkorában tört ki rajta az epilepszia, és ez a kiszámíthatatlan betegség még inkább falat vont köré. A zene és a versírás lett a menedéke.

hirdetés

Mindezeket az életérzéseit csak fokozta a szűkebb hazája, Manchester munkás külvárosának letargikus hangulata. Ráadásul az énekes valami perverz vonzalommal viseltetett a második világháború, a nácizmus borzalmaihoz. Együttese kezdetben Warsaw néven lépett fel, majd Joy Divisionra váltottak: az „öröm hadosztály” pedig nem volt más, mint a koncentrációs táborokban létrehozott bordélyok neve. Hogy az ötlet honnan származik, afelől nem hagytak kétséget az An Ideal for Living 1978-as „középlemezükön” sem. A kihajtható borítón egy Hitlerjugendes fiú dobol, egy másik képen pedig egy varsói gettóból elhurcolt zsidó kisfiú látható. Több koncertjüket hirdették háborús képeket ábrázoló plakátokkal is. Zenésztársai később felidézték, hogy amikor először találkoztak vele, Ian dzsekije hátán a „Hate” (Gyűlölj”) szót viselte. Közben pedig ők is felléptek - nem kis sikerrel - 1978. április 30-án egy londoni rasszizmus elleni koncerten. Curtis betegségét még a többiek előtt is titkolta egészen 1978 decemberéig, amikor egy újabb londoni koncerten kapott súlyos rohamot.

A Joy Divison első, 1979-ben kiadott albuma, az Unknown Pleasures, amely azóta is mérföldkőnek számít a műfajban. A második lemezt, a Closert azonban Ian Curtis már nem foghatta a kezébe.

Az énekes lelkében egyre nőtt a szakadék a színpad, a zajos siker és belső katatóniája között. Miután viszonya lett egy belga újságírónővel, válságba került a házassága gyerekkori szerelmével, akitől kislánya született. A Closert 1980. márciusában vették fel, de Curtist egyre gyakoribb rohamok kínozták.

Az együttes utolsó koncertjét május 2-án adta a birminghami egyetemen. Két héttel később, a második, még ütősebb, lemez megjelenése előtt két hónappal, május 18-ra virradóra, Curtis otthona konyhájában felakasztotta magát. A Joy Division másnap indult volna első amerikai turnéjára.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!