hirdetés
casanova_ck.jpg

Tényleg járt Casanova Budán?

A legendás szívtipró állítólag nálunk is elcsábított valakit. De vajon tényleg így történt? A Budapest Gyűjtemény munkatársai utánajártak.
A FSzEK Budapest Gyűjteményének engedélyével - szmo.hu
2015. április 07.


hirdetés

A száz év előtti Budán egyszerre két épületet is Casanova-házként emlegettek: a Hadnagy utca 14-et a Tabánban, és a hajdani Fehér Kereszt fogadót a mai Batthyány téren. Mindez azt a képzetet erősítette, mintha az 1725. április 2-án született hírhedt velencei kalandor, Giacomo Casanova európai bolyongásai során Magyarországon is megfordult volna, és persze egy szerelmi kaland formájában itt is letette volna névjegyét.

Hétről hétre Budapest

2014-ben volt száz éve, hogy létrehozták a Budapest Gyűjteményt, a főváros könyvtárának várostörténeti különgyűjteményét. Az évforduló alkalmából száz napon keresztül (szeptember 23. és december 31. között) minden nap leemeltek a könyvtár polcairól egy-egy budapesti "ínyencséget" (fotót, könyvet, kéziratot, térképet, kisnyomtatványt), s közkinccsé tették. Remélték, hogy rendhagyó megemlékezésük értő és kíváncsi szemekre talál.

Véget ért az év, s véget ért a százéves Budapest Gyűjtemény száznapos fogadalma is, hogy nap mint nap valami érdekes dokumentumot tesznek ki Facebook-oldalukra, bemutatva várostörténeti anyaguk sokszínűségét. Aki reménykedik, hogy a dolog itt nem ér véget, az nem fog csalódni. ..

Casanova tabáni kalandjának forrását kutatva Kárpáti Aurél: Jacopo meséje című, 1914-ben megjelent novellájáig juthatunk. A mai olvasó számára rejtély, hogy miért pont ez az erőtlen, szentimentális történetecske vált a legenda alapjává. De érezhetően valami megragadhatta a velencei kalandor történetében a századelő emberét, hiszen Fenyő Miksa is ekkor – 1912-ben – jelentette meg Casanováról írott hosszú tanulmányát a Nyugatban. Bármi is volt az oka, e novella meséjének főbb motívumai keltek önálló életre a következő évtizedek újságcikkeiben: a tabáni fogadó, ahol elcsábítja a szerb kocsmáros gyönyörű leányát és a vőlegény, aki bicskával felfegyverzett barátaival támad a fondorlatos velenceire, így akadályozva meg menyasszonya elszöktetését. Mindezek már valóban megtörtént eseményekké alakulnak az idők során - hiába cáfolták a legendát tudós szerzők is, mint pl. Rexa Dezső: Tabán című könyvében.

Maga Casanova persze legalább annyira irodalmi alak is, mint valódi személy. Irodalmi hősként való fennmaradásáról ő maga gondoskodott, amikor élete alkonyán megírta hatalmas terjedelmű Emlékiratait. Ezekben ugyan nyoma sincs budai kalandoknak, de másfélékben – és nem is csak szerelmiekben – igencsak bővelkedik.

latkep

Buda és Pest látképe: a hajóhíddal és szőlőskertekkel, 1787 – Josef és Peter Schaffer színezett rézkarca (Rózsa György: Budapest legszebb látképei, HG & Társa Kiadó, Bp. 1995. 72. o.)

Ez az eposzi méretű kalandregény sok késői olvasóját elvarázsolta, többek között Szerb Antalt is, aki a Világirodalom történetében lelkesült mondatokban emlékezik meg róla, imígyen: „Nincsen történelmi regény, amely a Memoároknál elevenebb, szórakoztatóbb volna és tökéletesebben visszaadná egy gyönyörű kor szívverését.”

Könyvkiadásunk egyik nagy adóssága, hogy a mai napig nem jelent meg hiteles fordítása.

De Casanova nem csak jelentős író volt – hanem öregkorában a csehországi Dux kastélyának könyvtárosa is. Így azután tiszteletbeli könyvtárosként is teljes joggal emlékezhetünk meg róla, születésének 290. évfordulóján.

casanova_haz

A Casanova-ház a Hadnagy utca 14. alatt a Tabánban. Ez a helyszín Kárpáti Aurél novellája nyomán terjedt el a köztudatban. (A Tabánnal együtt lebontották.) (Kárpáti Aurél: Jacopo meséje. In. Budai képeskönyv, Élet kiadása, Bp. é.n. [1914] 257-270. o.)

casanova_haz2A másik Casanova-ház ma is áll: a volt Fehér Kereszt fogadó rokokó épülete a Batthyány tér 4. szám alatt. Bár a kalandor itt sem járt, viszont egy sokkal jelentősebb személy, II. József társuralkodó 1777-ben ebben az épületben szállt meg. Batthyány tér, Bruno Reiffenstein felv., 1928.

casanova

Casanova ifjúkori arcképe (Pelle János: Casanova, avagy a 18. század egy kalandor szemével, Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1987. 69. o.)

casanova

Egy kép az "Életem története" címmel megjelent Casanova-emlékiratok első illusztrált kiadásából (Casanova: Emlékiratok, Gondolat Kiadó, 1960. 23. o.)

postakocsi

Efféle postakocsin járta be Casanova egész Európát (eközben a rossz utakon többször is felborult) – és a novella szerint hasonlón próbálta megszöktetni a fogadós Sava nevű leányát a Tabánból .(H. Balázs Éva, Krász Lilla, Kurucz György: Magánélet a Habsburgok korában 1740-1815, Corvina, Bp. 76. o.)

Oszd meg az ismerőseiddel, ha érdekes volt a cikk!


KÖVESS MINKET:





hirdetés
csernobil.jpg

Mégsem haltak meg heteken belül a csernobili önfeláldozó búvárok?

A legenda szerint már a merülés után nem sokkal sugárbetegség végzett velük. Utánajártunk, mi lehet az igazság.
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2019. május 27.



Az HBO Csernobil sorozatában egy pár snitt erejéig nyomon követhettük a három hős búvár akcióját is, akik szembenézve a halállal, önként vállalták, hogy leeresztik az olvadó mag alatti medencét.

Láthattuk, ahogy térdig gázolnak a radioaktív vízben, velük izgultunk, miközben a vaksötétben tönkrementek lámpáik, és együtt örültünk, amikor a küldetést sikeresen teljesítve kijutottak a felszínre.

A sorozat egyelőre nem tért ki rá, de vajon mi lett a búvárokkal?

A legenda szerint - amelyet korábban mi is megírtunk -, már a merülést követő hetekben meghaltak sugárbetegségben.

Egy kutatás azonban ellentmond ennek a verziónak.

Lávaszerű massza az alagsorban

Az első robbanás után tíz nappal egy még komolyabb fenyegetéssel szembesültek a csernobili atomerőműnél. A tűz megfékezésére használt agyag, homok és bór lávaszerű anyaggá változott, ami felgyűlt a reaktormag körül. A massza elkezdte átégetni magát az alatta található vízzel teli medencéig. Ha eljutott volna odáig, akkor a keletkező gőz és az abból képződő radioaktív csapadék Európa nagy részét radioaktív sivataggá változtatta volna.

Annak érdekében, hogy megakadályozzák a robbanást, le kellett engedni a reaktor alatti medencében felgyűlt vizet. Ám az alagsor, így a szelepek is víz alatt voltak.

A csernobili „öngyilkossági csapat” népszerű legendája

Az események legnépszerűbb (és valószínűleg kitalált) változata öngyilkos búvárokról szól. E szerint egy katona és két csernobili mérnök önként jelentkezett, és bátran búvár ruhát öltve alámerült a radioaktív vízbe. A lámpáik használhatatlanná váltak a sugárzástól, ám a csapat a sötétben is sikeresen véghez vitte a feladatot. Sikerült megtalálniuk a zárószelepet és kinyitniuk a kapukat, hogy a víz távozzon.

A búvárok tudták, hogy az alagsorban nagyon nagy a sugárzás. A feletteseik megígérték nekik, hogy ha meghalnak, gondoskodni fognak a családjaikról. Tudták, hogy nagy eséllyel öngyilkos küldetésre mennek.

A történet ezen változata szerint, mire elhagyták a medencét, a búvárok már szenvedtek a sugárbetegség hatásaitól, és mindannyian heteken belül meghaltak.

A három csernobili búvár legendájáról mi is írtunk. Erről a verzióról ITT olvashatsz részletesen.

Mi történt valójában?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
kadar-janos-1986.jpg

Kádár Jánost sugárvédelmi egység őrizte a Csernobil utáni május 1-jén a tribünön

A politikus legfőbb médiatanácsadója korábban nem ismert részleteket is elárult a szovjet atombaleset utáni drámai napokról.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 14.



„Mindent tudtunk, de a lakosságnak nem mondhattunk semmit a csernobili katasztrófáról. Azért május 1-jén a sugárvédelmi szakemberek ott álltak a tribün mellett, hogy jelentsenek Marjainak, mi a helyzet” – mondta a halála előtt a Hetek munkatársának adott utolsó interjúban Lakatos Ernő, az MSZMP Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője.

Kádár János legfőbb médiatanácsadója korábban nem ismert részleteket is elárult a szovjet atombaleset utáni drámai napokról.

Lakatos maga Londonban értesült a robbanásról, amikor Kínából hazajövet repülőgépüket brit rendőrök fogták közre, és félrevontatták. Mint kiderült, éppen Csernobil felett haladtak át, így azonnal sugármentesíteni kellett a magyar küldöttség gépét.

Itthon nem csak sugárszintet mérték folyamatosan, hanem a lakosság közhangulatát is.

A Hetek megszerezte a Tömegkommunikációs Kutatóközpont bizalmas felméréseit, amelyet csak a kommunista párt legfelső vezetői olvashattak. Eszerint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 47 százaléka elismerte, hogy külföldi rádióadókból tájékozódott a csernobili eseményekről. De

a teljes lakosság 55 százaléka is úgy vélte, hogy egyáltalán nem volt megfelelő a hivatalos magyar tájékoztatás.

Az adatok megerősítik, hogy a csernobili atombaleset nyomán a tömegtájékoztatás olyan hitelvesztést szenvedett el, amit a párt kommunikátorai már nem tudtak helyrehozni. A rendszerváltás 30 évvel ezelőtti ikonikus eseményeihez – köztük Nagy Imre és mártírtársainak 1989. június 16-ai újratemetéséhez – vezető úton a csernobili robbanás törte át a hallgatás és dezinformáció falát.

További exkluzív részleteket, és Lakatos Ernő utolsó interjúját a Hetek pénteken megjelent számában olvashatsz.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
kodaly-cimkep.jpg

Kodály Zoltán szerelmei: először egy 19 évvel idősebb, majd egy 58 évvel fiatalabb nőt vett feleségül

A magyar zenei nevelés fő alakja mindkét esetben rendkívül odaadó férjnek bizonyult.
Kovács-Tóth Noémi írása, képek: Wikipedia - szmo.hu
2019. június 13.



Kodály Zoltán (1882-1967) korának egyik legelismertebb zenei szakembere volt, akinek tudását és módszertanát máig hasznosítják a zeneiskolákban. A háromszoros Kossuth-díjas zeneszerző, pedagógus és népzenekutató – aki az MTA tagja, majd elnöke is volt – ezeken felül a szerető társ szerepében is helytállt. Ugyanakkor eléggé széles skálán mozgott az ízlése a hölgyek terén.

Elsőként – az eredetileg Schlesinger néven született – Sándor Emma (1863-1958) csavarta el a fejét, aki egy jómódú család több nyelven beszélő, tehetségesen zongorázó, éneklő és zenét szerző leánya volt. Fiatalon hozzáment egy pesti kereskedőhöz, otthonuk a zenei elit szalonjának számított. Dohnányi Ernő és Bartók Béla után Kodály Zoltán is segítette Emma zenei fejlődését. Bartók és Kodály nála találkozott először, majd mindketten belehabarodtak a híresen intelligens és humoros asszonyba, utóbbi esetben ráadásul viszonzásra lelt a vonzalom.

A 23 éves Kodályt nem tántorították el olyan apróságok, mint hogy Emma férjezett volt, ráadásul nála 19 évvel idősebb, valamint távol állt a klasszikus szépségideáltól is.

Úgyhogy némi felfordulást és formaságot követően 1910-ben, 28 évesen elvette feleségül az akkor 47 éves szerelmét, aki élete végéig hű társa maradt.

Kodály Zoltánnénak nem kellett szégyenkeznie hírneves ura mellett, mivel maga is tehetséges műfordítónak, illetve zeneszerzőnek bizonyult. Egyes témáit Bartók, Dohnányi és Kodály is feldolgozta, zongora-szerzeményeivel pedig Londonban és Párizsban egyaránt díjat nyert. Híres zeneszerzők tisztelték és szerették, többen neki ajánlották elkészült műveiket. Emma ugyanakkor lemondott a saját karrierről, inkább férjét segítette egész életében, például kottákat másolt és népdalokat gyűjtött a munkájához, valamint német átiratokat készített balladákhoz és nótákhoz.

Zoltán és Emma imádták egymást, mindig együtt töltötték a szabadidejüket, ahogyan a nemzetközi hangversenykörutakra is közösen utaztak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
A_Mengele_lany02.jpg

Aki legyőzte Mengelét – a négy koncentrációs tábort túlélő magyar lány igaz története

A szlovákiai magyar nő visszaemlékezéséből Veronika H. Tóth írt mellbevágó regényt A Mengele-lány címmel.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 05.



„A színtiszta pokol volt, amit emberek teremtettek más emberek számára itt a földön” – így jellemzi Auschwitz-Birkenaut Viola Stern Fischer, a négy koncentrációs tábort túlélő, szlovákiai magyar nő. A történelmi könyvek rideg vonalasságán az első mondattal túllépő visszaemlékezéséből Veronika H. Tóth zsurnaliszta írt mellbevágó regényt A Mengele-lány címmel. Viola, korábbi nevén Ibolya az egyike volt azon keveseknek, akik túlélték a haláltábor rettegett orvosának embertelen kísérleteit.

Mengele-lány voltam. Egyike a sokaknak, akiknek el kellett viselniük a kísérleteit. Egyike a keveseknek, akik ezt túlélték.

És talán az egyetlen, aki legyőzte – a doktor és a csapata olyasmiket művelt velem, hogy valójában soha nem részesülhettem volna az élet legnagyobb ajándékában: nem tarthattam volna a kezemben a saját gyermekemet. Kétszer győztem le őket, két csodálatos lányom van” – ezzel a gondolattal kezdi visszaemlékezését a Stern Rózsa Ibolyaként született Viola Fischerová az Animus Kiadó által gondozott regényben.

Az idős hölgy hetven évvel a történtek után tér vissza emlékeihez, és úgy adja át a második világháború előtt, alatt és után történteket, ahogy az emlékezetében megmaradtak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x