hirdetés

Tényleg butaság, hogy az Amazonas a Föld tüdeje? Az afrikai tüzek fontosabbak?

Kertész Miklóst, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos munkatársát kérdeztük a sajtóban és a facebookon folytatott vitákról.
Göbölyös N. László - szmo.hu
2019. szeptember 04.


hirdetés

-Tudjuk, hogy Brazília óriási marhahús-exportőr, amihez legelők kellenek. Ön szerint valóban elképzelhető, hogy előre kitervelt gyújtogatásokról van szó?

A tüzek nem terjednek maguktól a trópusi esőerdőben, akár természetes úton keletkeznek, akár felgyújtással. Egy-két tucat természetes tűz napokig megmaradhat, de nem tízezer. Nem tudom, hogy pontosan kik gyújtják fel az erdőt és miért, de az biztos, hogy az egyik csoport, amelyik égetéssel jut területhez, a marhatenyésztők. Emellett állítólag az illegális fakitermelők is felgyújtják az erdőt, ha kivágták belőle a legértékesebb fákat, hogy eltüntessék a nyomaikat.

- Bolsenaro elnöknek lehet köze a történteknek?

Ami biztos, hogy Bolsonaro menesztette a brazil űrügynökség vezetőjét, aki felhívta a figyelmet arra, hogy újra elkezdett növekedni a tüzek száma, illetve hogy a nemzetközi figyelmet felhasználta a civil szervezetek elleni támadásra.

-A híradások alapján lehetetlen felmérni, hogy mekkora környezeti kárt okozhatnak rövid és hosszabb távon ezek az erdőtüzek. Valóban helyrehozhatatlanul felborulhat általuk az ökológiai egyensúly? Mi lesz a légkörbe került hatalmas mennyiségű égéstermékkel?

hirdetés

-Ezek az erdőtüzek nem önmagukban jelentenek különösebb veszélyt, viszont a számuk, kiterjedésük, és az erdőtüzeket követő földhasználat miatt

tartósan csökken az erdők területe, és ez hozzájárul a szén-dioxidnak a légkörben történő felhalmozódásához, ami a klímaváltozas legfontosabb oka.

A füst vagy korom hatása nagyobbrészt a trópusi esőerdők övére korlátozódik.

- A sajtóban több cikk is megjelent arról, hogy az Amazonas valójában nem is a "Föld tüdeje". Ön mit gondol erről?

- Az Amazonas-medencében van a legnagyobb és legtermékenyebb összefüggő erdőség a Földön, és jelentős mértékben hozzájárul a szén-dioxid megkötődéséhez.

De a "Föld tüdeje" kifejezés nem szó szerint értendő, hanem egy érzelmi töltéssel rendelkező kép, ami felhívja a figyelmet a legnagyobb erdőség fontosságára.

- Mekkora jelentősége van valójában az Amazonasnak a szénmegkötés szempontjából?

- A Föld teljes szén-dioxod megkötődésének kevesebb mint fele történik a szárazföldön, túlnyomórészt ott, ahol jelentős mennyiségű növényzet van, főleg a trópusi erdőségekben, továbbá a mérsékelt övi lomboserdőkben is (aminek egy nagy része szántófölddé és legelővé vált), a tajgában, a mocsarakban és a lápokban. Pontos számot azért nehéz mondani, mert a szénmegkötés nem feltétlenül vezet szénfelhalmozódáshoz, ha a megkötődött szén elszállítódik, elsősorban vízerózió útján. A trópusi esőerdőkre ez kifejezetten jellemző. Nagy részükben alig van szénfelhalmozódás, a szén túlnyomórészt az élő fákban van. A megkötött és elszállítódott szén mennyiségének mérése nehezebb, mint a megkötődés vagy kibocsájtás mérése (ami meglepően pontos), ezért a megkötődött, de helyben nem felhalmozódó szén sorsát kisebb pontossággal tudjuk nyomon követni.

- Sokan azt is mondják, hogy az afrikai erdőtüzek sokkal jelentősebbek, és Brazíliában valójában nincs is akkora baj, csak a média fújta fel az egészet.

-Az, hogy a sajtó most jelentős figyelmet szentel a klímaváltozásnak, sokakban gyanút kelt. A modern klímaváltozás-kutatás az 1950-es évek végén indult el Ch. D. Keeling révén, és már a nyolcvanas években elég nagy hatású volt ahhoz, hogy a politikusok 1997-re elkészítsék a Kiotói Egyezményt. A sajtó viszont ragaszkodott a klímaváltozás "hívei" és "tagadói" között vita sémájához, akkor is, amikor a szakemberek már réges-rég, a nyoclvanas évek közepétől fogva csak a klímaváltozás részletein vitatkoztak, nem a tényén, vagy azon, hogy a fő oka a fosszilis üzemanyag használata és az erdőirtás.

Ijesztő, hogy a nyolcvanas évek pesszimista globális előrejelzései mára megvalósultak, míg az optimistábbak, amik figyelembe vették a klímaváltozásra történő esetleges reagálást, nem bizonyultak reálisnak.

Sajnálatos, hogy a sajtó a 80-as évektől idáig nem tudott kellő fontosságot tulajdonítani ennek a problémának, ami mostanra egy globális környezeti válság része lett. Ebben persze nemcsak a média a ludas. Nagyon nagy politikai-gazdasági erők dolgoznak ma is azon, hogy a fosszilis tüzelőanyag gyártását, felhasználását, vagy éppen az erdők kiirtását ne korlátozza a jog és a morál.

Az afrikai, indonéziai, vagy malajziai erdőtüzek problémája nem háttérbe szorult, hanem a brazil mellett nem merült fel. A brazil is észrevétlen maradt volna Bolsonaro akciói nélkül.

Amúgy a tudományos közösség és a környezetvédők egy része nagyon is figyelemmel kíséri ezeket a tüzeket, éppen ezért teszi közzé a NASA a tüzeket a műholdfelvételek alapján naponta.

-2010-ben a nagy izlandi vulkánkitörés nemcsak a légi közlekedésben jelentett nagy gondot egész Európában, hanem a levegőbe került vulkáni hamu még az óceánok élővilágára is hatással volt. Hogyan befolyásolhatják a globális klímaváltozást ezek a nagy erdőtüzek, és mit érzünk meg belőle a Kárpát-medencében?

-A vulkáni hamu kimutatható, de globális léptékben jelentéktelen hatással volt a tengeri élővilágra. Egyébként a tengeri élőlények számára szükséges tápanyagok egy része akár a vulkáni hamuval is bekerülhet a tengerbe, ez egy természetes jelenség. A nagy erdőtüzeknek önmagukban nincs közvetlen hatásuk a Kárpát-medencében.

A fosszilis tüzelőanyagok használatának, az erdőirtásnak, cementgyártásnak (ami szintén széndioxid-kibocsájtással jár), a jelentős mértékű szarvasmarhatartásnak (ami a felmelegedéshez szintén hozzájáruló metán kibocsájtását növeli) együttesen van hatása a Kárpát-medencében, a klímaváltozás révén.

Most már nem kérdés, hogy gyakoribbak és melegebbek lettek a nyári hőhullámok, vagy megjelentek szubtrópusi szúnyogfajok. Hasonló jelenségek másutt el előfordulnak, és valószínűleg ez az egyik oka, hogy ma már a sajtó is többet ír a klímaváltozásról, illetve a globális környezeti válság egyéb jelenségeiről, mint pl. a mikroműanyagok mindenüvé való elterjedéséről.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló Facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!



hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
szexrobot-1000x511.png

Ájuldoznak a kommentelők, mennyire élethű az új AI-vel rendelkező szexrobot

A három szexrobot önmagát promózta a videóban.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. február 27.


hirdetés

A RealDoll nevű cég 1996 óta gyárt szexbabákat, nyilván a technológia és a szaktudásuk fejlődése révén egyre realisztikusabb darabokat voltak képesek gyártani. 2020-ra eljutottak arra a szintre, amelyet eddig legfeljebb sci-fikben láttunk: létrehozták a mesterséges intelligenciával rendelkező szexrobotot. A cég múlt héten mutatta be Youtube-on a Real Doll X-et, a videó alatti kommentelők pedig nem győzték egymást túllicitálva bepötyögni a kommentszekcióba, hogy mennyire élethűek a szexrobotok.

A videóban három szexrobot, Nova, Harmony és Zolana beszélnek robothangjukon:

"Mesterséges intelligencia által vezérelt robotbabák vagyunk, és az a célunk, hogy a tökéletes társaddá váljunk."

- narrálják a látottakat, egyben bemutatják, hogy képesek beszélni is, miközben ismertetik az újdonságokat: el vannak látva például olyan rendszerrel, amely lehetővé teszi, hogy többféle arckifejezést felvehessenek, attól függően, hogy tulajdonosuk mit óhajt tőlük.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés

Itt a világmentő műanyag, ami lebomlik és újrahasznosítható

A speciális fólia 'ereje' használatkor változatlan. Viszont 3 hónap múlva már nem is műanyagról van szó, hanem a természetben előforduló baktériumok és gombák számára emészthető tápanyagról.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2020. február 25.


hirdetés

Már eddig is ismertük az újrahasznosítható csomagolóanyagokat, sőt, hallottunk már a lebomló műanyagról is. Ám eddig ismeretlen volt az a fólia, amellyel gyakorlatilag nem tudunk hibázni, ha fontos számunkra a környezetünk.

A legújabb német fejlesztésnek köszönhetően megszületett az újrahasznosítható fólia, amely egyúttal biológiailag valóban lebomló. Olyannyira, hogy még szabad szemmel nem látható mikroműanyag sem marad hátra szétszóródva.

Bizonyos idő után ugyanis átalakul olyan anyaggá, amely a természetben lévő baktériumok számára tápanyagként szolgál, így a műanyag fólia után nem marad hátra más csak víz és szén-dioxid. Ráadásul a speciális tulajdonságai ellenére ugyanolyan erős a fólia, mint “hagyományos” társai.

A részletekről a különleges csomagolóanyagot kifejlesztő Manupackaging magyarországi ügyvezetőjével beszéltünk.

"A legjobb és legpraktikusabb a csomagolóanyagok esetében egyértelműen az, ha csökkentjük a felhasználásukat és gondoskodunk azok újrahasznosításáról, újrafelhasználásáról" - magyarázza a Manupackaging Magyarország ügyvezetője.

hirdetés

A németországi anyavállalat 50 éve foglalkozik csomagolóanyagokkal, a világ egyik legnagyobb gyártójának számít, jelentős kutatás-fejlesztési forrásokkal. Arató Gábor szerint "előfordulhat olyan eset, amikor valamiért mégsem kerül újrahasznosításra a csomagolóanyag. Ilyenkor lehet fontos, hogy az adott műanyag valóban, azaz molekuláiban is lebomló legyen. Erre eddig nem volt példa" - mondja a szakember rögtön hozzátéve azt is, hogy sok technológiával és megoldással kapcsolatban téves meghatározások és fogalmak keringenek. Így aztán nehéz is tisztán látni azt, hogy valójában mi a legjobb a környezetünk számára.

Valóban könnyű zavarba esni, ha a nagykereskedelmet, a logisztikát és az ipart kiszolgáló, környezetet kímélő csomagolóanyagot keresünk. Ugyan van, amire azt mondják, hogy lebomlik, ám ezzel szemben a helyzet az, hogy csak szabad szemmel nem látható, apró darabokra hullik szét, amelyek ugyanúgy hosszú éveken, akár évszázadokon keresztül megmaradnak a környezetben szétszóródva.

Létezik komposztálhatónak mondott műanyag is, amellyel kapcsolatban könnyen azt hihetnénk, hogy a földre hullva csak idő kérdése, hogy az enyészetté váljon. Lebomlik, ez igaz, de ehhez speciális körülmények - UV fény és hőmérséklet - szükséges, ezek nélkül pedig csupán ugyanolyan hétköznapi szemét, mint bármelyik másik. Továbbá a korábban már ismert lebomló fóliákkal az volt a probléma, ha véletlenül újrahasznosítás láncába került, akkor a lebomló tulajdonsága miatt tönkretette az amúgy visszagyűjtött, nem lebomló fólia alapanyag-tulajdonságát is.

"Ezért izgalmas a Manunature strech-fólia, amely teljes mértékben újrahasznosítható, ám ha mégis hulladékként végzi, akkor legkevesebb 3, legfeljebb 24 hónap alatt biológiailag lebomlik. Ezzel a két tulajdonsággal korábban egyetlen csomagolóanyag sem bírt"

- magyarázza Arató Gábor. Hozzátéve, hogy a speciális fólia “ereje” változatlan, azaz ugyanúgy alkalmas több tonnányi áru egyben tartására a raklapokon. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a valódi megoldást az újrahasznosítás jelenti. “Elsődleges célunk a visszaforgatás, azonban ha a hulladék gondatlan kezelése miatt a természetbe kerülnének a csomagolóanyagok, biztosítanunk kell, hogy ott ne okozzon károkat”.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
Hannah_Critchlow.jpg

Befolyásolja az agyműködés a jövőnket? - evolúció-biológus, agykutató és sci-fi író is van a 2020-as Brain Bar fellépői között

Hatodik alkalommal rendezik meg Budapesten Brain Bar fesztivált, ahol évről évre az emberiség jövőjének legfontosabb kérdéseit boncolgatják.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2020. február 22.


hirdetés

A hit vagy a tudomány a túlélés kulcsa? Lehet, hogy a vallás és a tudomány mégsem ellenségek? Hogyan reformáljuk meg a kapitalizmust új, környezetvédő vállalatokkal?

Az ehhez hasonló nyomasztó kérdésekre próbálnak választ adni a 2020-as Brain Bar most bejelentett fellépői.

A hit és tudomány közötti, évszázadok óta mélyülő árkot igyekszik betemetni David Sloan Wilson, a világ legismertebb evolúcióbiológusa, aki szerint

az emberi faj sikerének fontos része a vallásos hit, mely közös kulturális alapot teremt a túléléshez.

Létezik-e szabad akarat? Dr. Hannah Critchlow (lásd a címfotón) fiatal agykutató a neuronok rendszerét vizsgálva jutott arra, hogy az emberi sors nem is olyan kiszámíthatatlan. Vajon hányadrészét teszi ki végzetünknek a biológiai felépítésünk, és hogyan befolyásolja az agyműködés a jövőnket?

hirdetés

A történelem során nem csak a sci-fi műfaj merített ihletet a tudományos felfedezésekből és az új találmányokból.

Nemegyszer maguk a tudományos-fantasztikus szerzők formálták egy-egy technológia alakulását.

Eliot Peper népszerű amerikai sci-fi író egyenesen Kaliforniából látogat hazánkba, hogy bemutassa a Brain Bar közönségének, miként képes az irodalom megjósolni a jövőt.

Jentetics Kinga a PublishDrive alapítójaként új életet lehel a könyvkiadásba. Szakdolgozatát szerette volna digitálisan is megjelentetni, de olyan akadályokba ütközött, hogy saját vállalkozást kellett létrehoznia a megoldás érdekében. Most egy nemzetközi ügyfelekkel rendelkező, e-bookokat forgalmazó cég élén áll. Előadásában elárulja, hogyan lehet megreformálni a legősibb iparágakat.

A magyar-kanadai Tom Szaky célja az ember által termelt szemét radikális csökkentése, de nem éri be ennyivel: vállalkozása, a TerraCycle kifejezetten hulladékból állít elő új termékeket.

Üzenete, hogy a szemétre ne feleslegként, hanem lehetőségként tekintsenek az emberek.

Szerinte az újrahasznosítást üzleti alapokra kell helyezni ahhoz, hogy a nagyobb cégek is belemenjenek a játékba, ezzel megmentve a bolygót.

Jegyek és tovább infomációk a BarinBar honlapján

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
surena-irani-robot.jpg

Fúrni, írni és szelfizni is tud egy újabb emberszerű robot, aminek remek egyensúlyérzéke is van

A Surena IV nevű modellt úgy tervezték, hogy tudjon reagálni a környezetére, így például az ember mozdulatait is le tudja másolni, és egyenetlen talajon is tud menni.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. február 20.


hirdetés

Egyre több olyan robotot terveznek manapság, amelyek egyre inkább hasonlítanak az emberekre külsőre és "belsőre" is, azaz már olyan képességekkel is rendelkeznek, amelyekre mi képesek vagyunk.

A Teheráni Egyetemen évek óta fejlesztenek humanoid robotokat. Az elsőt még egy évtizede mutatták be, annak a Surena nevet adták, azóta pedig már három újabb verzióját is megalkották.

Most leplezték le a legújabb fejlesztésüket, a Surena IV-et, ami sokkal többet tud már, mint elődei.

A járás, a beszéd és a tárgyak megfogása és megtartása már gyerekjáték számára. Tud például villanyfúróval fúrni, utánozni egy ember mozdulatait, sőt mivel igazi 21. századi robot, még szelfizik is!

A modellnek kiváló az egyensúlyérzéke is, ezt is bizonyította abban a videóban, amit nemrég tettek közzé róla a YouTube-on.

hirdetés

A robotot egy 50 fős kutatócsapat hozta létre négy év alatt. A vezető kutató elmondta, hogy elsősorban arra törekedtek, hogy Surena minél szorosabb kapcsolatot alakíthasson ki a környezetével.

Jobb kézügyességgel és jobb helyzetfelismerő képességgel látták el, a talpán található erőérzékelők pedig abban segítik, hogy az egyenetlen felületeken is tudjon lépkedni. Fürgébb is lett az elődeinél, hiszen míg azok csak 0,3 km/h-val tudtak menni, addig a Surena IV már 0,7 km/-s sebességgel gyalogol.

A kutatócsoportot vezető professzor minél több nemzetközi konferenciára és kereskedelmi kiállításra szeretné elvinni a robotot, hogy megismerje a világ. Reményeik szerint a Surenát jövőben minél több területen hasznosíthatják majd.

Forrás: IEEE Spectrum

hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!