hirdetés
nasa.png

Tényleg butaság, hogy az Amazonas a Föld tüdeje? Az afrikai tüzek fontosabbak?

Kertész Miklóst, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos munkatársát kérdeztük a sajtóban és a facebookon folytatott vitákról.
Göbölyös N. László - szmo.hu
2019. szeptember 04.


hirdetés

-Tudjuk, hogy Brazília óriási marhahús-exportőr, amihez legelők kellenek. Ön szerint valóban elképzelhető, hogy előre kitervelt gyújtogatásokról van szó?

A tüzek nem terjednek maguktól a trópusi esőerdőben, akár természetes úton keletkeznek, akár felgyújtással. Egy-két tucat természetes tűz napokig megmaradhat, de nem tízezer. Nem tudom, hogy pontosan kik gyújtják fel az erdőt és miért, de az biztos, hogy az egyik csoport, amelyik égetéssel jut területhez, a marhatenyésztők. Emellett állítólag az illegális fakitermelők is felgyújtják az erdőt, ha kivágták belőle a legértékesebb fákat, hogy eltüntessék a nyomaikat.

- Bolsenaro elnöknek lehet köze a történteknek?

Ami biztos, hogy Bolsonaro menesztette a brazil űrügynökség vezetőjét, aki felhívta a figyelmet arra, hogy újra elkezdett növekedni a tüzek száma, illetve hogy a nemzetközi figyelmet felhasználta a civil szervezetek elleni támadásra.

-A híradások alapján lehetetlen felmérni, hogy mekkora környezeti kárt okozhatnak rövid és hosszabb távon ezek az erdőtüzek. Valóban helyrehozhatatlanul felborulhat általuk az ökológiai egyensúly? Mi lesz a légkörbe került hatalmas mennyiségű égéstermékkel?

-Ezek az erdőtüzek nem önmagukban jelentenek különösebb veszélyt, viszont a számuk, kiterjedésük, és az erdőtüzeket követő földhasználat miatt

tartósan csökken az erdők területe, és ez hozzájárul a szén-dioxidnak a légkörben történő felhalmozódásához, ami a klímaváltozas legfontosabb oka.

A füst vagy korom hatása nagyobbrészt a trópusi esőerdők övére korlátozódik.

- A sajtóban több cikk is megjelent arról, hogy az Amazonas valójában nem is a "Föld tüdeje". Ön mit gondol erről?

- Az Amazonas-medencében van a legnagyobb és legtermékenyebb összefüggő erdőség a Földön, és jelentős mértékben hozzájárul a szén-dioxid megkötődéséhez.

De a "Föld tüdeje" kifejezés nem szó szerint értendő, hanem egy érzelmi töltéssel rendelkező kép, ami felhívja a figyelmet a legnagyobb erdőség fontosságára.

- Mekkora jelentősége van valójában az Amazonasnak a szénmegkötés szempontjából?

- A Föld teljes szén-dioxod megkötődésének kevesebb mint fele történik a szárazföldön, túlnyomórészt ott, ahol jelentős mennyiségű növényzet van, főleg a trópusi erdőségekben, továbbá a mérsékelt övi lomboserdőkben is (aminek egy nagy része szántófölddé és legelővé vált), a tajgában, a mocsarakban és a lápokban. Pontos számot azért nehéz mondani, mert a szénmegkötés nem feltétlenül vezet szénfelhalmozódáshoz, ha a megkötődött szén elszállítódik, elsősorban vízerózió útján. A trópusi esőerdőkre ez kifejezetten jellemző. Nagy részükben alig van szénfelhalmozódás, a szén túlnyomórészt az élő fákban van. A megkötött és elszállítódott szén mennyiségének mérése nehezebb, mint a megkötődés vagy kibocsájtás mérése (ami meglepően pontos), ezért a megkötődött, de helyben nem felhalmozódó szén sorsát kisebb pontossággal tudjuk nyomon követni.

- Sokan azt is mondják, hogy az afrikai erdőtüzek sokkal jelentősebbek, és Brazíliában valójában nincs is akkora baj, csak a média fújta fel az egészet.

-Az, hogy a sajtó most jelentős figyelmet szentel a klímaváltozásnak, sokakban gyanút kelt. A modern klímaváltozás-kutatás az 1950-es évek végén indult el Ch. D. Keeling révén, és már a nyolcvanas években elég nagy hatású volt ahhoz, hogy a politikusok 1997-re elkészítsék a Kiotói Egyezményt. A sajtó viszont ragaszkodott a klímaváltozás "hívei" és "tagadói" között vita sémájához, akkor is, amikor a szakemberek már réges-rég, a nyoclvanas évek közepétől fogva csak a klímaváltozás részletein vitatkoztak, nem a tényén, vagy azon, hogy a fő oka a fosszilis üzemanyag használata és az erdőirtás.

Ijesztő, hogy a nyolcvanas évek pesszimista globális előrejelzései mára megvalósultak, míg az optimistábbak, amik figyelembe vették a klímaváltozásra történő esetleges reagálást, nem bizonyultak reálisnak.

Sajnálatos, hogy a sajtó a 80-as évektől idáig nem tudott kellő fontosságot tulajdonítani ennek a problémának, ami mostanra egy globális környezeti válság része lett. Ebben persze nemcsak a média a ludas. Nagyon nagy politikai-gazdasági erők dolgoznak ma is azon, hogy a fosszilis tüzelőanyag gyártását, felhasználását, vagy éppen az erdők kiirtását ne korlátozza a jog és a morál.

Az afrikai, indonéziai, vagy malajziai erdőtüzek problémája nem háttérbe szorult, hanem a brazil mellett nem merült fel. A brazil is észrevétlen maradt volna Bolsonaro akciói nélkül.

Amúgy a tudományos közösség és a környezetvédők egy része nagyon is figyelemmel kíséri ezeket a tüzeket, éppen ezért teszi közzé a NASA a tüzeket a műholdfelvételek alapján naponta.

-2010-ben a nagy izlandi vulkánkitörés nemcsak a légi közlekedésben jelentett nagy gondot egész Európában, hanem a levegőbe került vulkáni hamu még az óceánok élővilágára is hatással volt. Hogyan befolyásolhatják a globális klímaváltozást ezek a nagy erdőtüzek, és mit érzünk meg belőle a Kárpát-medencében?

-A vulkáni hamu kimutatható, de globális léptékben jelentéktelen hatással volt a tengeri élővilágra. Egyébként a tengeri élőlények számára szükséges tápanyagok egy része akár a vulkáni hamuval is bekerülhet a tengerbe, ez egy természetes jelenség. A nagy erdőtüzeknek önmagukban nincs közvetlen hatásuk a Kárpát-medencében.

A fosszilis tüzelőanyagok használatának, az erdőirtásnak, cementgyártásnak (ami szintén széndioxid-kibocsájtással jár), a jelentős mértékű szarvasmarhatartásnak (ami a felmelegedéshez szintén hozzájáruló metán kibocsájtását növeli) együttesen van hatása a Kárpát-medencében, a klímaváltozás révén.

Most már nem kérdés, hogy gyakoribbak és melegebbek lettek a nyári hőhullámok, vagy megjelentek szubtrópusi szúnyogfajok. Hasonló jelenségek másutt el előfordulnak, és valószínűleg ez az egyik oka, hogy ma már a sajtó is többet ír a klímaváltozásról, illetve a globális környezeti válság egyéb jelenségeiről, mint pl. a mikroműanyagok mindenüvé való elterjedéséről.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló Facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


KÖVESS MINKET:





hirdetés
horvath-ildiko-allamtitkar-mti-kovacs-attila-1000x563.jpg

Kifütyülték az államtitkárokat az orvosok a kamarai gyűlésen

A rendezvény célja az lett volna, hogy a magyar egészségügy helyzetét, problémáit vitassák meg az orvosok és a politikusok.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. szeptember 21.



Feszültséggel teli nagygyűlést tartott a Magyar Orvosi Kamara a Vasúttörténeti Parkban, ahová a pénzügyminisztérium, a Miniszterelnökség és az Emmi is meghívást kapott, utóbbi két tárca képviselői meg is jelentek - számolt be róla a 24.hu.

A rendezvény célja az lett volna, hogy a magyar egészségügy helyzetét, problémáit vitassák meg az orvosok és a politikusok.

"Nem hirtelen felbuzdulás, dühkitörés, és nem az elégedetlenség feszültségének kiengedése miatt gyűltünk ma össze. A tehetetlenség, a kihasználtság, a hivatástudatunkkal való visszaélés kihasználása elleni segélykiáltás a mai rendezvény"

- mondta Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, aki a gyűlés előtt problémalistát és kérdéseket is küldött a meghívott minisztériumoknak.

Ezek a következők voltak:

• egységesen kötelező 900 ezer forintos kezdő szakorvosi minimális alapbér a közfinanszírozott ellátásban dolgozóknak, a munkaviszony típusától függetlenül, 2022 január 1-től.

• a béremelés függvényében a paraszolvencia megszüntetése.

• a nyugdíjasok diszkriminációjának megszüntetése, visszafoglalkoztatásuk megkönnyítése

• döntsék el, hogy orvosokkal vagy orvosi végzettséggel nem rendelkezőkkel (nondoktor, Msc. nővér) akarják-e a magyarokat gyógyítani pusztán takarékosságból.

• szerezzenek érvényt és ellenőrizzék mind a humán erőforrást érintően, mind az eszközöket illetően a szakmai minimumfeltételek meglétét, mert a jelenlegi állapot egy becsapás és a betegbiztonság súlyos megsértése

A rendezvényen nagyjából 200 orvos jelent meg, akik finoman szólva sem voltak elragadtatva attól, hogy Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkát személyes történeteket mesélt orvosi pályafutásáról, majd az emberközpontú egészségügyről beszélt. Ekkor

a türelmetlen hallgatóság már nemtetszése jeléül felmutatta a piros lapot, sőt ki is fütyülte a politikust.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
conte.jpg

Orbánék cserben hagyták Salvinit az olasz miniszterelnök szerint

Giuseppe Conte szerint a visegrádi országok nem segítenek Olaszországnak a migrációs politikában.
MTI - szmo.hu
2019. szeptember 21.



A visegrádi országok migrációs politikáját bírálta Giuseppe Conte olasz miniszterelnök szombaton Rómában, a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) párttalálkozóján, amelyen délután Orbán Viktor magyar miniszterelnök is felszólal.

Giuseppe Conte egyórás felszólalásának elején rögtön a migráció kérdéséről beszélt.

Kijelentette Olaszország "ritkán kapott támogatást a visegrádi országoktól". Úgy vélte, ez azzal magyarázható, hogy a visegrádi országok "nacionalista iránya nagyon zárt", már-már az "elszigetelődést" súrolja.

"Ez az út pedig a gyakorlatban nem járható, mivel ha akarjuk, ha nem, ma már integrált politikai, gazdasági, kulturális rendszerben élünk Európában" - hangoztatta az olasz miniszterelnöktől.

A szavait kezdetben bekiabálásokkal kísérő közönségnek Giuseppe Conte azt mondta, kérdezzék meg Orbán Viktort, miért nem követte Matteo Salvinit, a Liga olasz jobboldali párt vezetőjét, és miért nem lépett ki az Európai Néppártból.

Conte hozzátette, Jaroslaw Kacynskinek, a lengyel Jog és Igazságosság párt vezetőjének is feltehetik ugyanezt a kérdést, hogy miért nem követte Európában Matteo Salvinit. "A Liga elszigetelve találta magát, nála is jobboldalibb erők hagyták magáraa visegrádi országokból" - jelentette ki a római miniszterelnök.

Lapozz a továbbiakért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
áder.jpg

Elég nagyot bakizott Áder János, aki szerint a magyarok felelőssége elenyésző a klímaválságban

A köztársasági elnök ezt statisztikailag le is vezette, hibásan.
Fotó: MTI - szmo.hu
2019. szeptember 21.



Áder János már készül a szeptember 23-i ENSZ-klímacsúcsra. Péntek reggel a Kossuth rádióban statisztikai adatokkal is alátámasztotta, hogy az országnak szinte semmi felelőssége nincs a világot fenyegető klímaválságban.

– Helyes, hogy Magyarország felelősségét és tennivalóit is vizsgáljuk, amikor a fenyegető klímakatasztrófáról és a megteendő intézkedésekről beszélünk, de ne tévesszünk mértéket - mondta.

Aztán mondott valamit, amivel mértéket tévesztett. Tudni vélte ugyanis, hogy

„az Európai Unió (...), azaz 28 ország éves kibocsátása annyi volt, amennyit Kína egy nap alatt a légkörbe bocsátott.”

Ez az állítás azonban nem fedi a valóságot, fedezte fel a 444.hu. Kína 2017-es éves szén-dioxid-kibocsátása 10,877.218 megatonna. Az EU-é, ugyanebben az évben 3,584.345 megatonna - ahogy ez egyébként a nyilvánosan elérhető adatokból ellenőrizhető is.

Az EU valóban kevésbé szennyezi a légkört, mint Kína, de ez a különbség csak háromszoros, nem pedig 365-szörös, ahogy Áder János mondta.

Érdemes azt is figyelembe venni, hogy az EU által összeállított adatok nem tartalmazzák a földhasználatból és erdőirtásokból, illetve az exportból és importból származó kibocsátási értékeket, így nem mutatnak tökéletesen reális képet az adott ország tényleges felelősségéről.

A köztársasági elnök nem gondolja, hogy ne kéne intézkedéseket tennie a magyaroknak, csak szerinte nem szabad túlzásba vinni, mert „a mi felelősségünk sokkal kisebb a bolygóért.”

Áder egyébként pozitívan tekint a jövőbe, szerinte minden adott ahhoz, hogy a bolygónkon az „emberek és a többi élőlény is jól érezze magát”, így nincs szükség sem a klímahisztériára, a gyerekvállalás megtagadásával való fenyegetőzésre, sem más bolygók kolonizálására.

Arra azonban felszólít mindnyájunkat, hogy felelősségünk megőrizni a Földet „olyannak, amilyennek megismertük.”


KÖVESS MINKET:




hirdetés
idojaras-kbernadett.jpg

Eső és hideg váltja fel a napsütést – közeleg az őszi napéjegyenlőség

Keddre megérkezik a hidegfront, és változékony, esős időre számíthatunk.
Fotó: Időkép, K. Bernadett - szmo.hu
2019. szeptember 21.



Ma és holnap is túlnyomóan derült, napos idő lesz, csak vasárnap délután növekszik meg nyugat felől a fátyolfelhőzet. Holnap estig csapadék nem várható. Ma néhol, holnap többfelé megélénkül a déli, délkeleti szél, amely vasárnap a Kisalföldön meg is erősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 2 és 7 fok között alakul, de a fagyzugos helyeken 0, -1 fok is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 19 és 24 fok között várható - írja az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzésében.

Az időjárás hétfőtől kezd romlani. Épp, ahogy csillagászati értelemben is kezdetét veszi az ősz - írja az Időkép.

Szeptember 23-án ugyanis helyi idő szerint délelőtt 9 óra 50 perckor érik ismét merőlegesen a Nap sugarai az Egyenlítőt. Ez az időpont az őszi napéjegyenlőséget jelenti, csillagászati értelemben is kezdetét veszi az ősz.

címszöveg

Az elnevezéssel ellentétben azonban nem ettől a naptól válnak hosszabbá az éjszakák a nappaloknál. A csillagászati kifejezés, definíció szerint, a Nap középpontjára vonatkozik, az égitest "széle" azonban reggel ennél hamarabb, este később hagyja el a horizontot. Fénye pedig, a légkörből való szóródásnak köszönhetően, ennél is korábban világítja be a félgömböt. A nappal hétfőn még 22 perccel meghaladja az éjszaka hosszát, egyezés csak a déli és északi félteke napszakjainak hosszát tekintve jön létre. Nálunk ténylegesen csak 26-át követően lesznek hosszabbak az éjszakák, mint a nappalok.

Lapozz a jövő heti időjárásért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x